Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-21 / 301. szám
Könyv a szovjet polgári védelem történetéről ‘ A Szovjetunióban A helyi légoltalomtól a polgári védelemig címmel könyv jelent meg. E jelentős munka bemutatja a Szovjetunió polgári védelmének létrehozását és fejlődését. Tárgyalja keletkezésének, illetőleg kialakulásának okait, a Nagy Honvédő Háborúban végzett tevékenységét. Jellegzetes példákkal bemutatja a szovjet emberek bátorságát és hősiességét, a városok és üzemek ellen intézett ellenséges légitámadások közepette, azok hatásainak csökkentése, illetőleg felszámolása során. A bevezető rámutat arra a történelmi tényre, hogy a Szovjetunió állandóan fokozva fegyveres erejét gondoskodik az ország védelméről, lakosságának a haza védelmére való felkészítéséről. „Jelenleg — írja a könyv — az atom- és rakétafegyverek korszakában mindenki köteles elsajátítani a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés ismereteit és módszereit, mindenkinek fel kell készülnie a támadás elleni védekezésre, a támadást követően pedig a mentésre (mentesítésre, fertőtlenítésre) és a halaszthatatlan helyreállításra. Ez a tevékenység döntően a polgári védelemre hárul, eredményessége érdekében az intézkedések széles komplexumát kell megvalósítani a védekezés általános rendszabályainak az oktatásától az üzemek, objektumok különleges műszaki technikai felkészítéséig.” A könyv első fejezete (Azonnal október után) lényegében a repülés korszakának kezdetétől elvezet az első világháborúig, amikor először alkalmazták a meglehetősen kezdetleges, csekély hatósugarú repülőgépeket és a kormányozható léghajókat az ellenség hátországa ellen. A szovjet kormány már ekkor — közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után — nagy gondot fordított az akkor még légvédelmi jelzővel illetett (később légoltalomnak nevezett) polgári védekezésre. Példa erre. 1918 februárja — amikor a német csapatok megsértve a fegyverszünetet megkezdték Szentpétervár orstromát — ugyanis a Szmolnijban ekkor alakul meg a Légvédelmi Törzs. Ezzel egyidőben különféle — egészségügyi, vegyivédelmi, tűzvédelmi — tanfolyamok indultak, gázálarcokat osztottak ki a lakosság között, bevezették a fényálcázást. Néhány évvel később, 1925-ben - a Népbiztosok Tanácsa újabb — megelőző jellegű — műszaki-technikai rendszabályokat vezetett be, s 1932- ben jóváhagyta a védekezés központi irányelveit, lerakta össz-szövetségi jelleggel a polgári védekezés, a helyi légoltalom alapjait. Ezeken az alapokon 1935-ben már széles méreteket öltött a lakosság, a tanulóifjúság stb., védekezésére való oktatása, létrejöttek az első helyi légoltalmi alakulatok. A második fejezet (Méltó hozzájárulás a győzelemhez) a fasiszta Németország Szovjetunió elleni 1941. június 22-én végrehajtott támadásával kezdődik. Leírja a hitlerista légierő és tüzérség tevékenységét, ennek nyomán a helyi légoltalom törzseinek készenlétbe helyezését, intézkedéseit, a háború kezdeti időszakában kialakult helyzetet, elemzi a veszteségek okait és azok megszüntetése céljából életbeléptetett rendszabályokat. Bemutatja több nagy város — így Moszkva, Leningrád, Kijev — polgári védelmi törzseinek és szakszolgálatainak működését, a védekezésben részt vett erőket, azok tevékenységét, a csapások utáni helyzetet. Jellemzi a polgári védelem több tagjának a légitámadások időszakában a mentésben, valamint a helyreállítás során tanúsított áldozatkész — számos esetben az önfeláldozásig terjedő — hősies magatartást. Megállapítása szerint ennek a helytállásnak tulajdonítható. hogy a Nagy Honvédő Háborúban az ellenségnek nem sikerült megzavarnia a hátország életét. Erre vezethető vissza az is, hogy az ellenséges légitámadások ellenére az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és a híradás lényegében a háború folvamán mindvégig megszakítás nélkül működött. (Folytatása következik) PV-totó A legutóbb megjelent polgári védelmi totó egyre nagyobb népszerűségnek örvend, emellett a kérdésekre adott helyes válaszok száma is jóval több volt. A telitalálat a következő: x, 1, 1, 2, 1, x, 2, x, 2, 2. A 9—10 találatas szelvények sorsolásakor, könyvjutalmat nyertek: Festő László Kecskemét, Máriahegy 100. Melis József Lajosmizse, Dózsa György út 113., Simon Mihály Kecskemét, Reiszmann Sándor u., 9., Molnár Ildikó Kecskemét, Beloiannisz tér 2., Szója László Kiskunfélegyháza, Lugos u. 24. A nyertesek részére a könyvjutalmat postán küldjük el. A PV-totót, az előzőekhez hasonlóan kérjük kitölteni (a helyesnek tartott választ 1 2 vagy x-el jelölni) és a kitöltött szelvényt kivágva, címünkre postán beküldeni. Címünk: Polgári Védelem Megyei Parancsnokság, Kecskemét, Beloiannisz tér 2. A borítékra írják rá PV-totó. A beküldés határideje: 1971. december 31. 1. Ha az épített óvóhely 8. Ha égés következtea 0,3 kg/m2 túlnyomás el leni védelemre van tervez ve, hányád osztályú óvó helyről beszélünk? VÁLASZ: ben a bőrfelületen hólyagosodás tapasztalható, az égésnek milyen fokával állunk szemben? 1. osztályú (1) H. osztályú (2) V. osztályú (x) 2. Ütőeres vérzésnél érelmasszírozást hány óra időtartamig szabad végezni? VÁLASZ: 1. fokú égés (1) 2. fokú égés (2) 3. fokú égés (x) 9. Balesetet szenvedett személynél mi az első VÁLASZ: 2— 3 órára (1) 3— 4 órára (2) 4— 6 órára (x) 3. Országos méretekben mikorra fejeződik be a lakosság „kötelező” új rendszerű kiképzése? VÁLASZ: 1974 (1) 1973 (2) 1975 (x) 4. Hány év az egészségügyi szakaszok részére rendszeresített gyakorlóruhák kihordási ideje? VÁLASZ: 5 év (1) 3 év (2) 2 év (x) 5. Lakhelyüktől milyen távol lehet a részükre kijelölt óvóhely? VÄLASZ: 200 méter (1) 300 méter (2) 500 méter (x) 6. Mi a légiriadó Jele és mennyi ideig tart? VÁLASZ: 3x1 perces üvöltő hang (1) 3x fél perces üvöltő hang (2) 3x fél perces változó erősségű üvöltő hang (x) 7. Milyen földrétegvastagság csökkenti felére a radioaktív sugárzást? VÁLASZ: 19 centiméter (1) 25 centiméter (2) 13 centiméter (x) teendő? VÁLASZ: mesterséges lélegeztetés alkalmazása (1) kórházba szállítása (2) életjelenség megállapítása (x) 10. Óvóhelyen mennyi légeret kell számítani személyenként? VÁLASZ: 1.5 köbmétert (1) 2.5 köbmétert (?) 3.5 köbmétert (x) SZELVÉNY Kérdés Tipp 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Á IV. évfolyam 4. szám 1971. december A lakosság polgári védelemre való kiképzése Feladatok 1971—75. között Hazánkban, s így megyénkben is hosszabb ideje tart a lakosság polgári védelemre való felkészítése. Az elmúlt évben a kormányszervek, a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján foglalkozott az eddig végzett munkával, elemezve eredményeit, hiányosságait. Több vonatkozásban is hasznosnak ítélte a lakosság számára eddig megtartott önkéntes jellegű tájékoztató oktatást Talán az a legfontosabb az eddigi kiképzésben, hogy egységes tematika alapján a lakosság jelentős százaléka általános alapismeretét szerzett az ön- és kölcsönös segélynyújtásról, megismerte a helyben fellelhető, a védekezést eredményesen segítő eszközök alkalmazási lehetőségeit. Széles körűen hasznosították a résztvevők a tanultakat, az elmúlt évben megyénkben megtartott gyakorlatokon. Egyre jobb megoldásokat láthattunk az egyéni és kollektív védelemre, az állatállomány, a víz védelmére a ház körül találha-' tó anyagokkal. Ezeknek a szükségmegoldásoknak az ismerete az eddigi tájékoztató oktatás eredményességét tanúsítja. A vitathatatlan eredmények mellett néhány olyan hiányosság is jelentkezett megyénkben, amely az 1970. évben befejezett oktatási formák értékelését negatív irányban befolyásolta. Melyek voltak ezek a hiányosságok, illetve az azokat előidéző okok? Elsőként említhető, hogy a kiképzésen való részvétel nem volt kötelező. Előfordult, hogy az oktatásra meghívottak bizonyos százaléka nem vett részt az előadások valamelyikén, így a megszervezett ismeretek esetenként hiányossá' váltak. A nem kötelező jelleggel függött össze az is, hogy a termelésben részt vevők aránya viszonylag alacsony volt. Távolmaradásra adott okot egyes körzetekben a lakóhelyüktől távol dolgozók viszonylag magas száma. Az újonnan kezdődő kiképzésről intézkedő irányelvek, utasítások ezt az ellentmondást is a dolgozók érdekének megfelelően rendezik azzal, hogy a vállalatok vezetőit kötelezik az oktatás megszervezésére. A jövőben természetesen az üzem vezetője hozza meg, a részvételre kötelező haározatot is. Ez egyben igazolja a dolgozó munkahelyi beosztását, amivel elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt két helyen kötelezzék a kiképzésen való részvételre. Sorrendben második ok az volt, hogy az előadók egy része mereven ragaszkodott a kiadott tematikához, nem vették figyelembe hallgatóik felkészültségét, érdeklődésük körét, azokat az eltéréseket, melyek a helység — város, község, tanya — adottságaiból következnek, illetve az üzemek esetében a termelt áruféleségek védelmi igényéből adódnak. A lakosság polgári védelmi oktatásával — a hiányosságok ellenére — jogosan állapították meg a kormányszerveink, hogy jelentős eredmények születtek. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a jövőben kötelező jelleggel, szélesebb körben, új tartalommal és magasabb színvonalon történjen a kiképzés. Az új rendszerű képzésről részletesen intézkedik á honvédelmi miniszter 21/197Ö. számú utasítása. Néhány részletet szükséges . kiemelni, mert ezek határozzák meg az oktatás tartamát, szervezeti formáját. Az oktatásban való részvétel — mint már említettük — kötelező lesz. A miniszteri utasítás szerint a polgári védelmi kiképzésben mindenkinek részt kell venni, aki e kötelezettség alatt áll. Úgy véljük, az egyszerűség és a későbbi feladatok megértése kedvéért nem árt idézni az utasításnak azt a részét, amely a kiképzés célját határozza meg. Eszerint a kiképzés célja: a polgári védelmi oktatási, illetőleg tájékoztatási formákban eddig szerzett ismeretek alapján a támadó fegyverek használatának következményeként várható veszteségek megelőzésével, ~ illetőleg csökkentésével, valamint háborús körülmények - között a lakosság életkörülményeinek biztosításával, továbbá az államigazgatás, az ipar, az élelmiszer-gazdaság, a közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatás fenntartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek széles körben való elsajátítása. A kiképzés keretében — a feladatok különbözőségére való tekintettel — a munkahellyel, illetőleg a lakóhellyel összefüggő polgári védelmi ismereteket kell oktatni. A kiképzés megszervezésének és végrehajtásának alapelvei: Valamennyi, a kiképzésben részvételre kötelezett állampolgárt fel kell készíteni az ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a megelőző védelmi rendszabályok megvalósítására Az államigazgatási és más állami szerveknél, továbbá a termelő és szolgáltató ágazatokban dolgozókat — differenciáltan — olyan tartalmú polgári védelmi kiképzésben részesítik, amelyre háborús körűimét nyék között munkakörüknél fogva előreláthatóan szükség lesz. Ki kell emelni a kiképzési célok közül az államigazgatási szerveknél dolgozók felkészítésének jelentőségét, munkai körük háborús körűimé^ nyék közötti ellátására. A megjelent jogszabáJ lyok alapján megyénkben is tart a kiképzés megszervezése. Bonyolult —« megyénk lakosságának nagy részét érintő — feW adat előkészítéséről van szó. Ennek során különösen fontosnak tartjuk a törvényesség betartását mind a kiképzéseket irányító szervek, mind a lad kosság részéről, de legv. alább ilyen fontos az élőé adók jó kiválasztása, felb készítésé is. Feltétlenül számítanak továbbra is a polgári védelem tájékoztató oktatásban nagy gyakorlatot szerzett előadókra. A tervek között szerepel a jövő év első felében egy, megyei pv-iskola létreho-; zása az előadók kiképzéséhez, majd az év második felében megkezdik az államigazgatási apparátusban dolgozók és a fontod sabb üzemek dolgozóinak okatását A honvédelmi miniszteK utasítása a kiképzésben való részvéteit kötelezővé teszi ugyan, azonban a kitűzött célok megvalósítása valamennyiünk tevékeny közreműködése nélkül nem érhető el. Nagyon sok múlik a párt- és a tömegszervezetek segítségén, az államigazgatásban dolgozók^ a gazdasági vezetők tevékeny közreműködésén.’ Biztosak vagyunk abbanj hogy megyénk lakossága megértéssel fogadja a pvoktatás megkezdését, s aa elmúlt időkben is tapasztalt fegyelemmel vesz részi azokon.
