Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-21 / 301. szám

fl. oldal 1971. december Sí, kedd n Gondolatok a kereskedelmi etikáról Sokat és sokszor emleget­jük, beszélünk és írunk er­ről a fogalomról, s nem­­csupán a szakma „berkei­ben”, hanem legalább ek­kora gyakorisággal hivat­kozik rá — megnyilvánulá­sát örömmel üdvözli, rosz­­szabb esetben pedig hiá­nyolja — a vevő is. Írni róla, meghatározni lényegét egyáltalán nem könnyű. Túlzás nélkül ál­líthatjuk: a kereskedelmi etikának ezer, meg ezer összetevője, vetülete van, s ha valamennyit példák­kal akarnánk megvilágítani, napestig beszélhetnénk. A kereskedelmi etika alapvető tételét így hatá­rozhatnánk meg: a vevő az elsőrendű fél: az eladás, a szolgáltatás az ő érdeké­ben van, és nem megfordít­va. Legszembetűnőbben a kiskereskedelemben és a vendéglátásban nyilvánul meg a közvetlen kapcsolat vevő és eladó, fogyasztó és felszolgáló között. Tagad­hatatlan persze, hogy mi­ként az iparban a termelé­si érték, úgy a kereskede­lemben a forgalom az ered­ményes gazdálkodás hor­dozója. Az eredményesség­re törekvés azonban nem lehet öncélú, és nem sza­bad, hogy szembe kerüljön a fogyasztói érdekekkel. Alkalmazkodni kell ugyan a piaci viszonyokhoz, de semmiképp sem szabad ez­zel a lehetőséggel vissza­élni. A másik alapelv a vevők egyenrangúsága. Ez ellen vét az a kereskedő, aki rá­sózza a kisgyerekre a szik­kadt kenyeret, s az is, aki a közületi vásárlót — mert belőle több tízezer forint „kinéz” — a pár forintért vásárlók elé sorolja. Sokszor leírtuk már azt is, hogy a pult bármelyik oldalán állók — nem an­gyalok. A Viták határese­teiben azonban — főként a panaszeljárásoknál — cél­szerű kissé a \sevő felé haj­lani, olykor-olykor még „nagyvonalúnak” lenni is! Abból a feltevésből kiin­dulva, hogy az eladó szak­mailag általában tájékozot­tabb, mint a vevő, elsőren­dű követelmény, hogy ezt a jártasságát, áruismeretét a másik féllel meg is osz­­sza. Hogy azonban a keres­kedő igazán pontos felvi­lágosítást adhasson, alapos szaktanácsadással szolgál­hasson. ehhez szakmailag felvértezettnek kell lennie. A vevő tájékoztatásának megfelelő volta egyébként nem is mindig a közvetlen partneren, a kiskereskedőn, eladón múlik, hanem gyak­ran a termelő üzemtől függ. A szavatossági idő feltün­tetése például hol végképp hiányzik az áruról, hol pe­dig a vevő számára ara­­busnak tűnő kódszá­mokkal történik. Dicséren­dő, hogy a kecskeméti kenyérgyár újabban cím­kéin a sütés napját is jel­zi. Bár utasítás rendeli el, hogy bizonyos importter­mékekhez magyar nyelvű használati utasítást is mel­lékelni kell, ez még koránt­sem általános gyakorlat. Külön „fejezetet” érde­melne. mert szorosan ösz­­szefügg a kereskedelmi eti­kával — a reklám. Ennek egyik feladata, hogy fel­hívja a figyelmet az árura, megismertesse a vevővel. Még fontosabb azonban, hogy helyesen informáljon, a való tényeket közölje. A szocialista kereskedel­mi egységek — vállalatok, szövetkezetek —, de nem­különben ipar és kereske­delem kapcsolatában is szerepelnek sorozatos adás­vételi aktusok. Mondanunk sem kell. hogy ezek lebo­nyolításában is követel­mény a kereskedelmi tisz­tesség érvényesülése. (Szál­lítási határidők betartása, illetve az esetleges gátló körülmények idejében való közlése stb.) A gyakran hangoztatott kulturált kereskedelem fogalmához lényeges kel­lékként tartozik az említett — valamint az itt fel nem sorolt, de szinte naponta észlelt, esetleg hiányolt — etikai normák érvényre juttatása, következetes, rendszeres alkalmazása. Gyártó és forgalmazó, nagy- és kiskereskedelem, de legfőképpen eladó és vevő kapcsolata csak is ezek szüntelen szem előtt tar­tásával, magától értetődővé vételével válhat — ha egyelőre talán még nem is eszményivé, mint azt sze­retnénk, de legalábbis — korrektté, becsületessé.- jt -ÚRlASOK A TISZÁBAN 78 kilós harcsát is fogtak az idén A szegedi Kossuth Halá­szati Szövetkezet tagjai be­fejezték az idényt. Ered­ményes évtől búcsúznak: a Tiszából, a Marosból, a fo­lyók holt ágaiból csaknem 900 mázsa halat fogtak ki. Ezzel mintegy Í00 mázsá­val túlteljesítették tervü­ket. Hazánk vizei közül „minőségi fogás” szem­pontjából a Tisza az egyik legjobb halászterület. Óriás harcsákban sem volt hiány. Voltak olyan szerencsés napok, amikor kettőt is szárazra emeltek. Az idei rekordot Török , György tartja, aki 78 kilós kapitá­lis zsákmányra tett szert. Családi fészek melegében Legszebb az a neve, amely a telefonkönyvben áll: Gyermekotthon. Kicsit régies hangulatú, de ked­ves. Mint az épület, amely ezt a társadalmi szeretetből élő intézményt magába öle­li. Itt a szőlők, kertek, szé­pen művelt földek csend­jétől őrizve, Kunfehértó „bejáratánál”. Ügy ágasko­dik tornya, s mosolyognak tiszta falai a faóriások kö­zül, mint a mai felnőttek mesehallgató korából való kastélyé. > Száztizenkét 6—14 éves kisgyereket nevelnek, gon­doznak, tanítanak itt ba­rátságos nevelők, mosnak, főznek rájuk, nekik jó ked­vű alkalmazottak. S játsza­nak is velük. Sokat. Hogy e kisgyerekek, lánykák szá­mára is magától értetődő legyen az öröm, a nevetés. Családi, otthoni légkör­ben éljenek, s ne érezzék, hogy az eredeti fészekből már gyermekként kiestek. Mert az édes szülők... so­kukra tán alig gondolnak. Családi otthont igyekszik ria óvónő lett. Vagy amikor egy rádióműsorban, orszá­gos lapban Hornok Mariká­ról, a hatvani gimnázium tanárnőjéről, mint neves fordítóról, szociográfiai ta­minél hiánytalanabbul pó­tolni ez a gyermekotthon. S hogy ez mennyire sike­rül, tanúsítják a levelek, esküvői meghívók, értesí­tők érettségi ballagásról. Azok küldik, akik innen mentek tovább kenyérke­reső szakmára, középiskolá­ba —, legalább százan ez utóbbiak, az intézet több mint másfél évtizedes fenn­állása óta. Meg eljönnek látogatóba, mint anyukák, tipegő apróság kezét fog­va, mögöttük az ifjú férj­jel. Milyen felemelő érzés az itteni nevelőknek, mikor ilyen hír jön, hogy az egy­kori gondozott űri Viktó-A húsz-huszonöt, akinek nincs hova menni, az ott­hon melegében, a kedves nevelők. vendégfiatalok körében ünnepel. Fenyő, s rajta minden, mi szemnek, szájnak ingere, itt is lesz. Nézzük csak. hogy veri vissza Törteli Katalin és Fodor Nagy Julianna sze­me a karácsonyfadíszek ra­gyogását. (1. sz. kép.) S van játék, bábák és kocsik, kiságyak, bútorok, melyek közt boldog órákat tölthet Kis Erzsébet, Eilet Gabriella, s a többiek (2. sz. kép.) Mosoly, nevetés, öröm fénylik az arcokon, a sze­mekben, mikor egymás ke­zéből kapkodva olvassák a „távozási engedélyt”, a hi­vatalos értesítést: nincs akadálya a hazamenetel­nek. Katona Erika például édesanyjához, Kazinczi Te­réz nevelőszülőhöz, Mada­­csi Katalin meg az édesap­jához utazott ünnepelni. (3. kép.) Tóth István és Pásztor Zoiíán képriportja nulmány írójáról hallanak, olvasnak. Ű is itt kapta az indítást. Most ez a száztizenkét kislány is családias kará­csonyt ünnepel. Ügy, mjnt azok a gyerekek, akik édes­anyjuk, apjuk, édes testvé­reik társaságában állnak a csillogó, színes cukros-cso­koládés, angyalhajas fe­nyőfa előtt. Nagy részük hazamegy, s december 22- től január 8-ig, amennyi­ben a gyámhatóság úgy íté­li meg a családi körülmé­nyeket. édesszülőnél, neve­lőszülőknél, vagy a patró­­nusoknál — szocialista bri­gád és egyén — tölti a szü­netet« Ezt a kecskemétiek írják, Lépcső helyett csúszda Mert ilyen is van Kecs­keméten. Mégpedig a Kada Elek és Kőhid utca sar­kán levő 1124-es számú élelmiszerüzlet előtt. A be­járathoz Vezető lejtős terü­leten naponta ott csúszkál­nak a gyerekek, és mind­azok, akik ide járnak vá­sárolni. Az érkezők, illetve távozók közül többen eles­tek már, szerencsére meg­úszták láb: Vagy kartörés nélkül. ■' * De mi lesz, ha a tél koiV csolyapályává változtatja ezt a csúszdát? A boltban még­­csak telefon sincs, hogy szükség esetén a mentőket értesíteni tudjam. Remélem, hogy soraim megjelenése hozzásegít fel­deríteni az illetékest, aki haladéktalanul intézkedik, vagyis lépcsőt építtet a csúszda helyére. Szabó Pál boltvezető Megtagadta a telefon használatát A készülék tulajdonosá­nak nevét szándékosan hallgatom el, de az esetről szólni, úgy érzem, köteles­ségem. December 2-ára virra­dóan történt, hogy házunk­ban rosszul lett egy asz­­szony, idő előtti szülési fáj­dalmak gyötörték. Gyors orvosi segítség kellett. A közeli telefontulajdonos azonban nem engedte meg, hogy használják a készülő- I két, így egyikünk kerékpá­ron indult el a mentőállo­másra. Onnan mintegy 30 perc múlva érkezett meg az orvos. Végül is kórházba került a fiatal nő. A dolog azóta sem hagy nyugodni, hiszen tudom, hogy a ké­szülék sürgős esetben tör­ténő használatának megta­gadása szabályszegést je­lent Meg embertelenség is.. Danyi József Jókai u. 40. Titokban indult el az autóbusz Kecskemétről Borbásra akártam utazni november 23-án, kora reggel. Az in­dulási helyen többedma­­gammal toporogtam, ami­kor a forgalmi ügyeletes közölte, hogy a 6 óra 55 perces járat később indul. Mivel kint hideg volt, be­mentünk a váróterembe, ahol egészen 7 óra 20 per­cig vártunk, amikor egyi­künk véletlenül megpillan­totta az éppen kigördülő buszt. Többen utána futot­tunk, de már nem értük eL Tizenöten maradtunk le a járatról, amely üresen ro­bogott eL És titokban. Miért nem értesítették a váróteremben levő utaso­kat hangszórón, hogy mi­kor és merre indul az autó­busz? E kérdésünkre a for­galmi irodán azt válaszol­ták: Nem működik a han­gosbeszélő és ne gondoljuk, hogy mindenkinek külön szólnak. Muraközy János Dózsa Gy. u. 14. Szeméthegy az utcán A megyei iparcikk kisk­­kereskedelmi vállalat rak­tárhelyiséget alakított ki a közelmúltban Kecskemé­ten a Cédulaház és a Pus­kin utca sarkán. Az épít­kezési törmeléket az épü­let szomszédságában, vagy­is a nyílt utcán hagyták a munkások. A szemét azóta is állandóan gyarapodik, mivel a környék lakói oda­hordják a hulladékot. A kiskereskedelmi válla­lat kecskeméti kirendeltsé­gének vezetőjét már több­ször kértem, gondoskod­jon a szemét elszállításáról, de ez a mai napig nem tör­tént meg. A problémát még az is tetézi, hogy errefelé egyál­talán nem jár a városi sze­métgyűjtő kocsi. Kiss József, Puskin u. 23. Az Aranyhomok fekete foltjai Sokan felkeresik Kecske­méten az Aranyhomok Szállodát. Feltételezem, hogy a látogatók elégedet­tek a helyiségek rendjével és a kulturált vendéglátás­sal. Gyanítom viszont, hogy néhány dolog számukra is érthetetlen. Például az, hogy a szálló előtti aszfalt sáros, taka­­rítatlan, s emiatt latyakban kénytelenek parkolni a gépkocsik. Aztán ott a kert­helyiség folyosója, ahol ha­lomnyi falevél a hóolvadás miatt pépessé váltan ku­pacban éktelenkedik. Ez a rendetlenség, és szenny pe­dig nem méltó a megye­­székhely legszebb, legfor­galmasabb vendéglátó egy­ségéhez. Remélem, az illetékesek nemcsak egyetértenek ve­lem, de az említett fekete foltokat mielőbb eltüntetik. Dr. Kerekes Sándor Simonyi u. 2/a.

Next

/
Thumbnails
Contents