Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-21 / 301. szám
Világ proletárjai« egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁC S-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. SOI. szám 1971. december 21, KEDD Árat 90 fillér _________I A jövő esztendei állami költségvetés az országgyűlés előtt Hétfőn délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Lévai Sándor képviselőről, aki a párt hűséges harcosa volt, önfeláldozóan szolgálta a népet, a szocializmus ügyét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Közölte továbbá, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt; ezek tárgyát dr. Prieszol Olga jegyző ismertette. Apró Antal javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; 2. interpellációk. A napirend szerint ezután megkezdődött az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A pénzügyminiszter expozéja A költségvetés tervezetét Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. Beszéde első részében az 1971-es költségvetés végrehajtásának mérlegét vonta meg. A tervezettnél gyorsabb a gazdaság idei növekedése Az idei költségvetés végrehajtása a gazdasági növekedés tervezettet meghaladó ütemével jellemezhető — mondotta A nemzeti jövedelem 7—8 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami meghaladja az 1966—70-es évek átlagát. A népgazdaság legtöbb ágazata teljesítette a nemzeti jövedelem növelése terén ez évre tervezett feladatot, egyes ágazatoknál jóval gyorsabb növekedés következett be. A költségvetés részesedése a vállalatoknál és a szövetkezeteknél létrehozott jövedelemtől megközelítően megfelel az előirányzottnak. Ez 165 milliárd forintot jelent, ami a nemzeti jövedelem 54 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapvető az ipar hányada. Az ipari termelés előreláthatólag 5—6 százalékkal nő. Az átlagosnál erőteljesebben fejlődött a vegyipar, a gépipar produktív ágai erőteljesen fejlődtek, Az idei év az első olyan esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt, a termelés emelkedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából származik. A másik alapvető népgazdasági ágazat, a mezőgazdaság 9—10 százalékkal termelt többet, mint a kedvezőtlen 70-es esztendőben. Hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez termelésénél is nagyobb mértékben növekedett, a tér-. melékenység is javult. Nem megnyugtató a szarvasmarhatartás helyzete. örvendetesen felfelé ível viszont a sertéstenyésztés. Az állomány gyarapodása és összetételének javulása módot ad a ciklikusság mérséklésére és az ebből származó előnyöket a jövő esztendőben az üzemek és a népgazdaság hasznára fordíthatjuk. Feszített feladatok előtt álltak az idén az építőipari vállalatok és szövetkezetek; teljesítményük az 1970. évi viszonylag gyors növekedés után is 11—12 százalékkal emelkedett. Űj vonása a teljesítményeknek, hogy a növekedés mintegy kétharmada a termelékenység javulásából származik. Köztudott, hogy az építési kereslet túlzottan nagy, az építési árak emelkedtek, szóvá kell tennünk azt Is, hogy az építőipari vállalatok jövedelmezősége elmaradt a várakozásoktól, jórészt a költséggazdálkodás lazaságai miatt. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal emelkedik, a reálbérek kb. 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jövedelmek és a munkateljesítmények között. Az átlagbérek a termelékenységgel összhangban nőnek, az iparban 4 százalékkal, az építőiparban — jórészt a kedvezmények hatására — ennél valamivel jobban. A mezőgazdaságból származó jövedelmek az idén is meghaladják a tervezettet. A lakosság összes pénz bevétele az előző évinél kereken 10 százalékkal több; hasonló ütemben emelkedik a belkereskedelmf forgalom ts. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztására jellemző statisztikai megfigyelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén a burgonya, zöldség és gyümölcs szabadpiaci ára, egyes cikkeké még ezt meghaladóan is. Ez az átlagosnál jobban terhelte a kisebb jövedelmű családok és a nyugdíjasok háztartását. Az alapvető élelmiszerek árai nem változtak, néhány ruházati cikk ára a forgalmi adó elengedése nyomán csökkent. Az építőanyagok, a kávé és néhány más cikk világpiaci árai lényegesen emelkedtek, de az áremelkedést költségvetési támogatással kiegyenlítettük. A lakásépítés mérlege többlettel zárul: az év végéig várhatóan 73—74 ezer lakást adnak át, ez több mint 2 ezerrel haladja meg a tervezettet A fejlődés árnyoldalai A viszonylag gyors ütemű gazdasági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvonal árnyoldala, hogy a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél jobban növekedett A hiányt behozatali többletből kellett fedeznünk. Egyensúlyi gondjainknak lényegét két egymásra ható eredővel lehet kifejezni. Az egyik, hogy a létrehozott többlettermék és jövedelem nem arányosan bővíti a felhasználás végső csatornáit: a fogyasztást, a külkereskedelmet és a felhalmozást A másik, hogy gazdaságunk szerkezete és (Folytatás a 2. oldalon) Szántás decemberi estében Hiába, a fbtősszem csak kellett vágni a betonutat fotósszem. Mélykútat elhagyva, jómagam aligha vettem volna észre, hogy az éjfekete estében a határban is száz helyen vibráló villanyfénypontok közül melyik éppen traktoré, s melyik ég valamelyik majorban. Kollégám hirtelen lelassított, majd megállította a kísérő árok „átszelésének”. Mire átkecmeregtünk, a traktorista már széles mosollyal várt bennünket a két lámpa fénykévéjében. Elmondta, hogy mintegy 130 holdnyi ez a tábla, amelyet kukorica alá szántanak. Akkor még 10—15 hold megmunkálása volt hátra. Mutatta, hol halad gépkocsit. Mire érdeklődtem volna, miért? — már intett az országút bal oldalán túlra. — Éjszakai szántás. Még ekkor is jól oda kellett néznem, hogy megkülönböztessem a tucatnyi világító pont közül azt a lassan mozgó páros fényt, amelyről két perc múlva megtudtuk: Torma András, a mélykúti Űj Élet Tsz tratkorosa gépének lámpái. De míg lefényképezhettük, vaktában neki gépével másik két társa; Torma Kálmán és Mikó György. Reggel héttől este hétignyolcig szántottak azokban a napokban. Ki kellett használni a kedvező időt, annál is inkább, mert még egy majdnem százholdas tábla felszántása várt rájuk egy másik dűlőben, örültek így is, hogy az időjárás ilyen sima munkát engedett Tóth István —» Pásztor Zoltán 15 ezer szakszövetkezeti gazda képviseleteken KÜLDÖTTÉRTEKEZLET KISKŐRÖSÖN Tizenötezer szakszövetkezeti gazda képviseletében a Homokhátság kiskőrösi és kiskunhalasi járásbeli gazdaságainak küldöttei tanácskoztak hétfőn Kiskőrösön. Értekezletüknek a körzet huszonhárom szakszövetkezetének gazdálkodása, valamint a szövetkezetpolitikai elvek érvényesülésének megvitatása volt a legfőbb témája. Kői Béla titkár fűzött kiegészítést a területi szövetség elnöksége által megfogalmazott tájékoztatóhoz, amelyet írásban kaptak kézhez a küldöttek. A tagszövetkezetek 94 ezer 850 hold földjéből 23 ezer 358 holdat nagyüzemileg, közösen művel a tagság. A szakszövetkezetek megalakulásuk óta 2816 bold üzemi művelésre alkalmas szőlőt és 1185 hold gyümölcsöst ültettek eL Több mint 420 millió forintra emelkedett a közös vagyonuk, amelyből 322 millió a tagság vagyoni hozzájárulásából képződött. A közös művelésben levő területek, a szőlőültetvények kivételével nem táblákban. hanem egymástól esetenként több kilométernyire helyezkednek el, s a szétaprózottság határt szab a nagyüzemi gazdálkodás további fejlesztésének. Ennek ellenére néhány szakszövetkezet nagy teljesítményű szőlőfeldolgozóval, 20—25 ezer hektoliteres pincével, illetve palackozóval rendelkezik. A gazdaságok árutermelésének zömét a szőlő és a gyümölcs adja. nagfc_AJMfeen azonban a tarmelési keresztmetszet váltó-? zására lehet számítani, mivel a gyenge termőképességű homoktalajokat erdő és cellulóznyár telepítésével gazdaságosabban tudják a szövetkezetek hasznosítani. A küldöttértekezlet vitájában szóba került, hogy a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjaira ez év január 1-től kiterjesztett kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás, minden eredménye ellenére sem oldotta meg a szociális gondokat. Nem vette figyelembe a sajátos foglalkoztatottsági körülményeket. Ebből következik többek között az, hogy a tagság jelentős hányada, főleg a fiatalabbak másutt keresnek munkát------rT~r F., A.
