Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-18 / 299. szám

JgvedelmezS a nagyüzemi libatenyésztés > Ez év január l-től jött mányos módszerekkel tör­téire az átszervezés során a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat. A gazdasági reform szellemében, az ön­álló vállalati gazdálkodást segítette elő ez az átszer­vezés. A kecskeméti válla­lathoz tartozik a kiskunha­lasi baromfifeldolgozó gyár, és Budapestről letelepített tollfeldolgozó üzem. Az átszervezés előtti év­ben a kecskeméti gyár 2243 vagon baromfit, 88 vagon nyulat és 120 millió tojást vásárolt fel. Az idén pedig 3250 vagon baromfit, 160 vagon nyulat és 230 millió tojást szándékozik átvenni a termelőktől. Az összes termelési ér­ték eléri az 1 milliárd 600 millió forintot. A kecske­méti vállalat az ország leg­nagyobb felvásárló és fel­dolgozó üzeme, 1850 mun­kással dolgozik. A feldolgo­zott baromfi mintegy 65— 70 százaléka megy export­ra. Tíz főbb tőkés ortzág — köztük a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Franciaország — vá­sárol legtöbbet a magyar termékekből. Ezenkívül öt szocialista országba szállí­tanak a sokféle készítmény­ből, Ez utóbbiak között a tént. A nagyüzemi tenyész­tés 1965-ben kezd kialakul­ni. Sok nehézséget, aka­dályt kellett leküzdeni, míg sikerült eredményeket elérni. A nagyüzemi tartás­nál egy sor új gond jelent­kezett. Szigorúbban be kell tartani az egészségügyi elő­írásokat, a nagy mennyisé­gű jószág sok legelőt, ta­karmányt igényel. Nagyobb szakértelmet 'kíván a nagy­üzemi libatelep. Szükséges volt megkeresni az alkal­mas fajtát, a gépi tömés is megoldásra várt. Mindent összevetve meg kellett te­f— rr •• J rr Erosodo kapcsolatok A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT ÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEK remteni a nagyüzemi tech­nológiát. Néhány termelőszövetke­zet úttörő munkát végzett a témában. Közéjük tartozik a három kiskunfélegyházi mezőgazdasági nagyüzem: az Egyesült Lenin—Rákó­czi, a Vörös Október és a Vörös Csillag. A legna­gyobb hizlaló a kiskunfél­egyházi Egyesült Lenin— Rákóczi Termelőszövetke­zet, amely az idén 80 ezer hízott libát ad a kecskemé­ti vállalatnak. Sorrendben a második a Vörös Októ­ber, amely 30 ezret, a Vö­rös Csillag pedig 20 ezret ad át a felvásárlónak. Me­portban a kecskeméti üzemnek. Az eredmények biztató­ak, de sok még a tennivaló. Elsősorban a minőség ja­vításáért kellene többet kezdeményezni. Példa erre á" tavalyi statisztika. A liba feldolgozása során nyert máj 14.5 százaléka volt el­ső, 11 százaléka másod-, és 19 százaléka pedig harmad­­osztályú. A világpiacon nagy különbségek vannak a minőség értékelésénél. Az gyén kívüli termelőszövet- első osztályú libamájért ki­kezetekben is egyre több kezdeményezéssel találko­zunk a nagyüzemi libate­nyésztés fejlesztésére. Em­lítést érdemel a dabasi Fe­hérakác Termelőszövetke­zet, amely 30 ezer hízott liba átadására kötött meg­állapodást. Az idén mintegy 1000 má­zsa májat várnak a feldol­gozás során. Ebből a kis­kunhalasi üzem 250 mázsát ad. Érdemes azt is megje­gyezni, hogy az összes li­bamájexport az idén 2200 mázsa körül várható, eb­lónként 15. a másodosztá­lyúért 11,5, a harmadosz­tályúért pedig 7 dollárt ad­nak. Ezért is helyes az a tö­rekvés, hogy a nagyüzemi iibatelepeken mindenütt keresik a lehetőséget a máj átlagsúlyának és minősé­gének növelésére, a te­nyésztési. nevelési és tömé­­si technológia fejlesztésére. A jelenleg általánosan el­terjedt rajnai lúd közepes súlyú májat ad. A kiskun­félegyházi nagyüzemi liba­telepekről átlag 30 deka-A gépek segítségével többszörösére emelkedett a tel­jesítmény a libatömőtelepeken. legjelentősebb partner a Szovjetunió. Tekintélyes exportot bo­nyolít le a vállalat liba­májból. A baromfiipari tröszthöz tartozó vállalatok által a feldolgozás során nyert libamáj egyharmada innen kerül külföldre. A legnagyobb felvásárló Fran­ciaország.. A máj export mintegy 90 százalékát ide­szállítják. Kisebb mennyi­séget a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriá­ba is exportálnak. Ugyan­ez vonatkozik a libatoll­­ra is. Ez is utal arra. hogy a kecskeméti vállalat fontos nyersanyaga a liba. Tavaly 240 vagonnal, az idén már 500 vagonnal vásárolnak fel. Ebből 115 vagon a pe­csenye-, és 385 vagon a hí­zott liba, illetve a májliba. A tenyésztési és tartási technológia javulását bizo­nyítja, hogy míg 1968-ban 500 ezer feldolgozott libá­nál 20,3 dekagramm volt a máj átlagsúlya, tavaly 285 ezernél pedig már 27 de­kagramm. A legnagyobb mennyisé­get a nagyüzemi libatele­pektől vásárolja fel a vál­lalat. Közismert, hogy az . ország legjelentősebb lúd­tenyésztő körzete Kiskun­félegyháza és környéke. A libatömés azelőtt a kisüze­mi exportra a kecskeméti vál­lalattól. Ez az arány is bi­zonyítja, hogy milyen je­lentős szerepe van a fontos devizát jelentő libamájex-A vállalat egyik világhírű terméke. A termelőszövetkezet és a baromfifeldolgozó válla­lat között jó üzleti kapcso­lat alakult ki az évek fo­lyamán. A nagyüzemi liba­tenyésztés megteremtésé­ben is segítségére volt a vállalat a közös gazdaság­nak. Jelenleg azzal segít, hogy szerződés alapján más gazdaságokban neveltet so­vány libát, amelyeket tö­mésre az Egyesült Lenin— Rákóczi Termelőszövetke­zetnek ad át. A termelőszö­vetkezet szívesen fogadja ezt a megoldást, mert ná­luk már kialakult egy, a A közös gazdaság foglalko­zik keltetéssel, tenyésztés­sel és hizlalással. A kecs­keméti vállalat körzetében csak ez az egy mezőgazda­­sági nagyüzem oldotta meg a libatenyésztlés teljes ver­tikumát A termelőszövetkezetekén kívül a tömő szakcsoportok is eredményesen működnek és számottevő • nyersanya­got adnak a vállalatnak. Kiskunfélegyházán kettő, Kiskunmajsán, Szabadszál­láson, Bugacon egy-egy olyan" jelentősebb szakcso­port működik, amely meg­állapodást kötött a válla­lattal. Különösen figyelem­re méltó eredményt értek el bői 750 mázsát szállítanak grammos májat adó libákat adnak át El kellene érni a 40—45 dekagrammos átla­got. Ezzel növelni lehetne az értékesebb első és má­sodosztályú máj arányát. A nagyobb májra való törekvés, a minőség javí­tása az egyik legnagyobb gondja a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezetnek is. Itt is 1965-ben kezdték a nagyüzemi tenyésztést Ak­kor tértek rá a gépi tö­mésre. Míg ebben az év­ben csak 3200 libát tömtek •géppel, az idén már 80 ez­ret. Az egész mennyiséget, mint már említettük a . Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál értékesí­tik. A gépi tömés tette lénye­gében nagyüzemivé a liba­tenyésztést — állítják 'a ter­melőszövetkezet szakveze­tői. Azelőtt a legügyesebb tömő teljesítménye napon­ta legfeljebb 50 liba volt, a gépek üzembeállítása óta, napi 225-öt is elér. Csak így lehet megoldani, hogy a telepen csak összesen 120-an dolgozzanak. Na­gyobb részük asszony, akik­nél? jó kereseti lehetőséget biztosít a libahizlalás. A feldolgozás korszerű körülmények között történik. töméstechnológiában jártas, gyakorlott törzsgárda. A libatenyésztés fontos része a szövetkezeti gazdál­kodásnak. Tavaly a 80 mil­lió forint árbevételből 24 milliót adott a libahizlalás. Az idén is hasonló jövede­lemre számítanak. Á 80 ez­res májlibalétszámot jövő­re is tartani akarják- Igye­keznek magasabb máját­­lagsúlyt elérni. Az idén elő­reláthatólag 31 dekagram­mos lesz az átlag. Az elmúlt évekhez, viszo­nyítva mind mennyiségben, mind minőségben nagy fej­lődést mutat a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet. Húszezer darab libánál a májátlag­­súly elérte a 33 dekagram­mot. A termelőszövetkezet jól oldotta meg a nagyüze­mi technológia mellett a háztáji tömőkkel történő együttműködést, hizlalást. a kiskunfélegyházi tenyész­tők, akik 40 ezer libánál 33 dekagrammos májátlag­­súlyt értek eL A vállalat az üzleti kap­csolatok további fejleszté­sét és az anyagi érdekelt­ség növelését szem előtt tartva jövőre növeli a máj­prémiumot. Az idén a 32 forint ki­lónkénti átvételi alapáron kívül májkilogrammonként első osztályú áruért 250, másodosztályúért 200, a hadmadosztályúért pedig 150 forintot fizetett. 1972. január 1-től a mezőgazda­sági nagyüzemek az első osztályú áruért 400, a má­sodosztályúért 300, a har­madosztályúért pedig 159 forintot kapnak kilogram­monként. A nagyüzemi libate­nyésztés fejlesztésének le­hetőségei még nincsenek kiaknázva. Reméljük, hogy az eddigi törekvések jó eredménnyel járnak és to­vább javul a minőség. A vállalat ezentúl is min­den segítséget megad a ter­melőüzemeknek a közös cél érdekében, hiszen a májliba és a libamáj még '.okáig értékes valuta ma­­a népgazdaság szá-4 kisknnfcKgyhazi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet libatelepének egy része. rád mára.

Next

/
Thumbnails
Contents