Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-18 / 299. szám

I oldal 1971. december 18, szómba* Szimfonikusok ; falun A Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar tag­jaként sok falusi koncerten vettem részt az utóbbi években. Régóta járok hangversenyekre, magam is (több évtizede muzsikálok, ' mégis új színekkel, ízekkel, ) hangulatokkal ismerkedtem I „megyejárásaink” során, j Dunavecsén, Tiszakécskén . és másutt egyaránt azt ta- I pasztaltam, hogy a közön­­! ség, főként a fiatalok nagy, | figyelemmel hallgatták mű­­j sorunkat, úgy éreztem, mintha valami láthatatlan I erő bűvölte volna a hallga­tóságot. , Elgondolkoztam, hogy mi lehet e hatás titka? Ügy vélem az, hogy a jelenün­ket elárasztó táncdalos-tás­­karádiós zene mellett új színt ismert meg a hallga­tóság; a szimfonikus mu­zsikáét. Ez a több, mint 200 esztendős hangzás újra hó­dított és hódítani fog, an­nál jobban, minél nagyobb mértékben ömlesztik a ti­szavirág életű könnyűzenét. A klasszikus művek ha­tása mindenhol egyértelmű volt. Az ifjúság látta a hangszereket, hallotta részleges és teljes zengésé­ben az együttest. A koncertek előtt többen jegyezték a zenekarunk karnagya, Kemény Endre főiskolai tanár által elmon­dott ismertetést. A közeli kisebb falvakból bejött énektanárok sóhajtva mondták: „Bizony, ez hiányzik nekünk, nem más.” Örömteljes az ilyen ne­velőmunkában való részvé­tel. De — vagy éppen ezért? — kéréssel fejezem be rövid írásomat Mikor kapnak a többi kisebb és nagyobb községek (Izsák, Ágasegyháza, Kerekegyhá­za, Kunszentmiklós, La­­josmizse) a szimfonikus ér­tékekből. Herczegh László, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanára Előkészületek Szeptember végén tárgyalt az MSZMP Kecs­keméti Városi Bizottsága a zöldségtermesztés és -ellá­tás helyzetéről. A tanács­kozáson alaposan megvitat­ták mindazokat a gondo­kat, amelyek miatt csök­kent a termőterület. Szá­mos fontos határozat szü­letett a vita alapján. A pártbizottsági ülésen elhangzott megállapításo­kat, állásfoglalásokat an­nak idején ismertettük la­punk hasábjain. A zöld­ségtermesztés és ennek kapcsán a piaci kínálat közérdekű téma. Az egyre emelkedő árak a bérből és fizetésből élők zsebét ér­zékenyen érintik. Ezért a városi pártbizottság nem elégedett meg határozatok hozatalával, hanem állan­dóan szemmel tartja azok végrehajtását. A napokban aktívaülésen .vitatták meg, hogy mi történt a határo­zatok születése óta. A ta­nácskozásra amelyet a városi pártbizottság kezde­ményezett — meghívták a termelőszövetkezetek párt­ós gazdasági, a felvásárló- és feldolgozó vállalatok ve­zetőit, a területi szövetség képviselőit. A vita azt bizonyította, hogy a résztvevők átérzik a téma fontosságát, számos javaslat hangzott el. több kezdeményezésről számol­tak' be. Valamennyien egyet­értettek Szmolenszky Lász­lónak, a kecskeméti Törek­vés Termelőszövetkezet el­nökének javaslatával, aki a közös gazdaságok széles körű összefogását sürgette. Valamennyi termelő- és szakszövetkezet mérje fel, hogy mily én lehetősége van a - zöldségtermesztő te­rület növelésére, az áru­termelés fokozására. A kecskeméti Űj Tavasz Ter­melőszövetkezet vezetősége máris elhatározta, hogy az ideinek csaknem kétszere­sére növeli jövőre a ter­mőterületet. Megállapították, hogy a termelés fejlesztésének szá­mos olyan feltétele van, amelynek megteremtése nélkül nem lehet előreha­ladni. A gépesítés nem old meg mindent, egyrészt nincsenek még megfelelő berendezések, másrészt a meglevők is igen drágák. Jó fajtákkal, megfelelő ta­lajerő-utánpótlással, nö­vényvédelemmel a jelenle­ginél jóval magasabb ho­zamokat lehetne elérni. Ét­kezési paprikából például a kiskertekben legjobb eset­ben 80 mázsa holdankénti termést tudnak produkálni, nagyüzemi, korszerű tech­nológiával 180 mázsát. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója, dr. Ba­lázs Sándor hangoztatta, hogy szívesen kiterjesztik a szaktanácsadást. Az inté­zet egyébként a jövő esz­tendőben bővíti kutatási programját, többek között foglalkozik az étkezési­paprika- és a hagymater­mesztés technológiájával. Jelentős szerepük van az áruellátásban a háztáji kerteknek. A kistermelők nem mindig kapják meg azt a fajtaválasztékot, amire szükségük van. Se­gít a helyzeten majd a jö­vőre megnyíló vetőmag- és növényvédőszer bolt. A kiskertek segítését, áruik értékesítésének jobb meg­a zöldségtermő övezet létrehozására szervezését teremtené meg a kertszövetkezet. A kecs­­kemti UNIVER jövőre a hobbykertek áruinak fel­vásárlására helyszíni át­vevőhelyet létesít. A zöldségtermesztés fej­lesztése érdekében ki kell alakítani a termőöveze­tet a város határában — állapították meg egyhan­gúan az említett aktívaülés résztvevői. Az előkészületek megkezdődtek. A IVjEZÖ­­TERMÉK kezdeményezésé­re palántanevelő telep lé­tesül a város határában, az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek keresik az összefogás lehetőségeit, a nagyüzemi zöldségter­mesztés megteremtésére. Az eddiginél több segítsé­get , kapnak a kistermesz­­tők is. Gyors változásra természetesen nem számít­hatunk — a termelés jel­lege miatt —, de az első lépések biztatóak. A zöld­ségtermesztés ■ témájában rövidesen kormányhatáro­zatok születnek, amelyek bizonyára elősegítik a fej­lődést, ha párosulnak a helyi erőfeszítésekkel. K. S. fiz első lépések után Hosszú éveken át három másik kereskedelmi válla­lat párttagjaival közös alapszervezetben tevékeny­kedtek Kiskunhalason a Bács-Kiskun megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái. Ért­hetően azonban kezdettől Biológiatanárok a növényvédő állomáson A kalocsai járás iskolái­ban működő biológia sza­kos tanárok egy csoportja nemrég látogatást tett a tassi általános iskolában és a közeli növényvédő ál­lomáson. A tapasztalatcse­rére a megyei továbbkép­zési kabinet által kidolgo­zott proghám alapján ke­rült sor. A résztvevők a délelőtti bemutató tanítási óra után megvitatták a biológia is­kolai oktatásának tapasz­talatait, ezt követően meg­tekintették a növényvédő állomást, találkoztak az ott dolgozó szakemberek­kel és tartalmas eszmecse­rét folytattak a növényvé­delem aktuális tennivalói­ról; tanulmányozhatták a laboratóriumban zajló bú­za- és kukoricakísérletek adatait. Veszély László járási szakfelügyelő az egész na­pos látogatás tapasztalatai­ról szólva elmondta: — A látogatás során választ kaptunk arra, hogy a ter­meléshez közel álló üzem­ben miként hasznosítják a biológia tudományát. To­vábbi biztatást kaptunk szándékunkhoz; egyre kö­zelebb kell vinni az isko­lai biológiai oktatást a termeléshez. Megállapodtak a növény­védő állomás vezetőivel, hogy a jövőben rendszere­sen meglátogatják őket, fi­gyelemmel kísérik munká­jukat és egyre több tanu­lónak is lehetővé teszik a hasonló találkozásokat. Sz. A. fogva arra törekedtek, hogy kialakítsák saját alapszervezetüket, amely­nek keretében hatékonyab­ban foglalkozhatnak sajá­tos gondjaikkal, képesek megoldani problémáikat. Az MSZMP városi bizottságá­nak támogatásával egy hó­napja alakult meg párt­­szervezetük, amelynek tit­kára Bende Béla, a válla­lat egyik boltjának veze­tője lett. — Egyelőre ugyan csak hét kommunistát számlál alapszervezetünk — tájé­koztat, amikor eddigi mun­kájuk és terveik felől ér­deklődünk —, de tegyük hozzá mindjárt, hogy ép­pen a pártéletben legke­vésbé a mennyiség a dön­tő szempont. Arra pedig, hogy a kollektíva rendre új elvtársakkal fog majd gyarapodnia biztosítékul szolgál a KISZ. Két ipari vállalatunk 35 szervezett fiataljából neveljük ki az élcsapat utánpótlását. Bende elvtárs személyé­ben tapasztalt kommunis­tára esett a választás. A környezet, amelyben a fő­városban felnőtt, s szinta gyerekfejjel dolgozni kez­dett, jó alapiskola volt szá­mára. Főnöke megismertet­te őt — amikor még alig 16 esztendős volt — a Nép­szavával; rendszeresen lá­togatta a Vasas-székházat, s ifjan tagja lett a haladó •1 szellemű Kereskedelmi Al­kalmazottak Országos Egyesületének (KAOE) is. Eredményes és tartalmas pártmunkát akarunk vé­gezni, a várakozásnak meg­felelően. Bírjuk a városi pártbizottság és a vállalat központi, bajai pártszerve­zetének bizalmát, támoga­tását. Az új keretek között feltétlenül gyorsabban, konkrétabban kerülhet sor egyebek között a szakmá­ból adódó különleges párt­feladatok intézésére. Első teendőnk a pártoktatás megszervezése volt. Ha­vonta egy alkalommal hu­szonötén — köztük számos pártonkívüli is; boltveze­tők, a szocialista brigádok vezetői — ismerkednek a párt politikájával, az idő­szerű kérdésekkel. A tá­volabbi cél, pedig az alap­szervezet további erősíté­se. Az élet rendje, törvény­­szerű tény, hogy egyre újabb és újabb problémák adódnak majd, S csak hosz­­szabb távon tűnik ki, a pártmunkában hol és mit kell javítanunk. A szem­léletváltoztatás, a tudat­­formálás nemcsak a tag­sággal szemben követel­mény, de általános keres­kedelmi feladat is. — Hogyan fogadta a megbízatást? — Megtiszteltetésnek vettem, de a súlyát is ér­zem. A bizalomnak sze­retnék megfelelni, s az az iskola, amelyet kora fia­talságom óta járok, biztos támpont és remélhetőleg erőt is ad a tennivalók el­végzéséhez. Bende Bélának munká­jában hasznos segítséget nyújt Rozsnyai Jenőné, ve­zetőségi tag, aki nemcsak a szervező munkában tűnt ki, de a pártonkívüli fia­talokkal való foglalkozás­ból is lelkesen veszi ki, részét. Az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottságán úgy vé­lik, hogy a ma még cse­kély létszámú alapszerve­zet egy jól működő, maj­dan nagyobb létszámú tag­ságot tömörítő kommunis­ta gárda magja lehet, ame­lyet állandóan frissítenek az aktív politikai és tár­sadalmi tevékenységet ki­fejtő, felnövekvő fiatalok. J. T. íi. De hisz ez az a rokonszenves, jókedélyű pesti fia­talember a hegyről! Mi történhetett vele? Csapzott a haja, kockás ingén hatalmas izzadságfol­tok, felhevülten fújtat. És tűz-láng lobog a szemé­ben. De csak tátogat, nem tud megszólalni. Nem látszik részegnek, csak nagyon izgatottnak. Talán őt is megbolondította ez a forró nyári éjsza­ka ...? Ilike kellemes borzongással könyökölt rá az ablak­­párkányára. Ördögbe az álombéli tüzérrel, ha ez a fiú nem is olyan daliás vitéz, viszont húsból-vérből van. A szándékai pedig aligha különböznek annak a kato­nának a szándékaitól. Csakhogy ennek némi biztatásra van szüksége, míg álmában a tüzér volt a kezdeményező. Persze, azt is ő álmodta olyannak ... — Mit óhajt, kedves? — mosolygott hát bátorítóri Kopra Tiborra. — Bo... bocsánat — lihegte a fiatalember —, no haragudjon, drága Ilike, tudom, nem illik ilyen későn rátörnöm magára ... — Ugyan, törjön csak bátran, nem vagyok én olyan ijedős. Ki vele, mi nyomja a szivét? — Telefonálni ... telefonálni szeretnék . .. Minden­képp beszélnem kell Pesttel. A főszerkesztőmmel... Rettenetesen sürgős! És még egy barátomat is értesíte­nem kell, aki a tv-ben dolgozik. Meg egy ismerősömet a rádióból... — Miért?! Mi történt? Égszakadás, földindulás? Vul­kán tört ki a Kopasz-hegyen? Vagy ellenséges ejtőer­nyősök ereszkedtek le...? Nem volt maga túl sokat a napon? Hajadonfőtt? Fáj a feje, ugye? Azért nyúl mindig a homlokához? Az újságíró türelmetlenül rázta meg a fejét, — Teljesen eszemnél vagyok. A fejem sem fáj. Ké­rem, drága Ilike, segítsen. Kárpótolásul maga lesz a második ember a Földön, aki értesül az időszámítá­sunk előtti és utáni legnagyobb tudományos szenzáció­ról. — Más szenzációra számítottam— mormogta keser­nyés fintorral Ilike. Minthogy azonban M.-ben évek óta semmi különösebb esemény nem játszódott le, a kíváncsiság azért csak a hatalmába kerítette. Meg­­adóan legyintett; — Nem bánom, menjen a bejárat­hoz, magamra kapok valamit, aztán társaloghat akár az ÉNSZ-szel is, ha szerzünk vonalat. — Hm — vakarta meg a fejebúbját Kopra, — ez tulajdonképpen nem is olyan rossz ötlet. Az ENSZ-et is biztosan érdekli a dolog. III. fejezet LAVINA Végre! Ilike intett, hogy menjen be a fülkébe, a hívott fél jelentkezik. Kopra Tibornak volt annyi esze, hogy várakozás köz­ben, még mielőtt az interurbán kapcsolat létrejött vol­na Budapesttel, lemondjon eredeti tervéről. Arról tud­niillik, hogy a rendkívüli hírrel körbetelefonálja a vi­lágot. Nem, butaság lenne. Egyelőre csak a főnökét mozgósítja, a többi majd megy magától. Hiszen, ha cözvetlen közelről nyomon akarja kísérni ennek az érdekfeszítő ügynek az alakulását — márpedig ez el­tökélt szándéka volt —, akkor nem aprózhatja el ma­gát, nem szabad önként vállalania a diszpécser, vagy a postás szerepét. Itt rövidesen megindul a lavina. És ő lesz az a madárka, aki a magas hegy csúcsáról le­rúgja azt a bizonyos kavicsot, amely a lezúduló lavi­nát előidézi. A madárka meg szépen ott marad a csú­cson, ahonnan áttekintheti a fejleményeket; s a szem­tanú hitelt érdemlő szavaival írhatja meg majd min­den idők legdrámaibb riportkönyvét. . Ez volt az egyik okos döntése. A másik abban a pillanatban született, amikor ál­mos, morcos hangon végre hallózott a főszerkesztője a drót túlsó végén. Nem közli vele a tényállást! Százat egy ellen, hogy nem hisznek neki, otromba tréfának tartaná. Vagy arra gondolna, hogy berúgott. Esetleg — megbolondult. És lecsapná a kagylót. Ö is ezt tenné a helyében. Ezért taktikusan kell eljárni. — Itt Kopra. Elnézést a korai ébresztőért, Ipacs elv­társ — fuvolázta a hallgatóba —, a holnap reggeli rendkívüli kiadásról van szó. — Miféle rendkívüli kiadásról? Mi történt? — Majd mindenről személyesen tájékoztatlak. Való­színűleg két rendkívüli kiadást is ki kell dobnunk az utcára. Légy szíves, gyorsan öltözz fel, ugorj kocsiba, Hozz magaddal fotóst föltétien. Az meg hozzon ma­gával vakut is, sötétben kell dolgoznia. Jóskára gon­dolok, három saroknyira lakik tőlelek. Negyven perc alatt itt lehettek. — Hol? Az ördög bújna beléd, honnan beszélsz? Tehát már horgon van! Hiába, az emberismeret! In­dulatos, hiú, goromba fickó az öreg, gyakran igazság­talan, kötekedő, de az újság — az élete. Ha meghallja a bűvös igét, „Rendkívüli kiadás”, ha felcsillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja mindenki mást megelőz­ve tájékoztathatja az olvasót valami fontos esemény­ről, négykézláb is elmenne a világ végére. — Várlak benneteket M. községben, az autóbusz végállomásánál. Ugye ismered az utat? Vagy magya­rázzam el. Kattanás. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents