Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-16 / 297. szám
1911. december 18. csfltflrtöK 3. oldal az iskolai étkeztetésről Több mint egy évtizede ebédelhetnek, uzsonnázhatnak a gyermekek az iskolai napközi otthonokban. Kecskeméten két és fél ezer gyermek veszi igénybe ezt a kedvezményes étkezési lehetőséget, Bács-Kiskun megyében pedig tízezer felett van az iskolában étkező gyerekek száma. Hogyan vélekednek a diákok étkeztetéséről az érdekeltek? Elégedettek-e a menüvel, az étkezés körülményeivel — ezt tudakoltuk szülőktől, pedagógusoktól, gyerekektől. BENCZE SÁNDOR igazgató. Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Általános Iskola Kétszáz diák étkezik nálunk. Az ebédet a túlterhelt központi konyháról kapjuk, ezért több jelentkezőt kénytelenek voltunk . visszautasítani. Az étel — különösen az utóbbi idő- j ben — jó. A szállítással j van gondunk: ha késik az ! ebéd, az étkezés elhúzódik, j és ez nagyon zavarja a j tanítást, szerencsére ilyen eset ritkán fordul elő. Az ebédlőnk, sajnos, kisméretű, a gyerekek ezért több csoportban étkeznek. NAGY JÖZSEFNÉ szülő. Kecskemét, a Habselyem Kötöttárugyár dolgozója Gyermekem a leninvárosá iskolába jár, harmadik osztályos. Nyolc forintért bőséges ebédet, uzsonnát kap. Amikor beteg volt, az ételt hazahoztuk, . s magam is meggyőződtem arról. hogy jóízű, rendesen elkészített ebédet eszik. Egyetlen kifogásom, hogy húsleves gyakran szerepel az étlapon. Ha — többször főznének almából vagy más gyümölcsből levest — teljesen elégedett lennék. | VECSEI LAJOS vrzctőhclyettes. Kecskemét, j Általános Iskolák Központi Konyhája Naponta másfél ezer ebé- I det főzünk az általános is- , kólák tanulói, az óvodák j és a pedagógusok részére. ! Költségvetésünk rendkívül i alacsony: személyenként | hét forint tte fillérből kell . „kihozni" egy ebédet és egy uzsonnát, természete-} sen úgy, hogy ezek váltó- j zatosak, kalóriadúsak és j ízletesek legyenek. Ez a j kalkuláció idestova 20 ! éves, de mi változatlanul j ezzel dolgozunk. Néha szín- | te bűvészekké kell vál- | nunk, Hogy a heti menü j minden tekintetben megfe- j lelő legyen. Időszerú lenne 1 az idejétmúlt normákat felülvizsgálni, mert csak úgy adhatunk több főzeléket, gyümölcsöt BENKÖVÁRI ISTVÁN igazgatóhelyettes. Kecskemét, Béke téri Általános Iskola Háromszáz tanuló és közel harminc pedagógus fogyasztja iskolánkban a Horog utcai konyhán főzött ebédet. Sajnos, sok jót nem mondhatok. Az étel általában ízetlen, a hús nagyon kemény és kicsinyek az adagok. A levesek viszonylag jók. Az ebédhez gyümölcsöt a legritkább esetben kapunk. TÓTH ÉVA 8/c. osztályos tanuló, Kecskemét, Leninvárosi Iskola Hat éve étkezem az iskolában. Az ebéd nagyon jó, itt főzik nálunk, nem kell sehonnan szállítani, újramelegíteni. Hét forintot fizetek a két étkezésért. Soha semmit nem hagyunk a tányéron, mert mindent jól készítenek el. Uzsonnára gyakran kapunk kekszet, ha helyette almát adnának, még jobb lenne. ZÖLD SÁNDORNÉ konyhavezetö-helyettes, Duna-vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat kiskőrösi központi konyhája Naponta ezer adag ételt — ebédet és uzsonnát — állítunk össze, általános iskolások, óvodások és pedagógusok részére. Mi élelmezzük a diákotthon lakóit is. Költségvetésünk — úgynevezett „normánk” j — rendkívül alacsony, egy i uzsonnát 1.29 forintból, egy gyermekebédet 4,31-ből | kell „kihozni”. Tizennégyen dolgozunk itt, gyak- j ran nagyon nehéz körülmények között, jelenleg például folyóvíz nélkül. ! Tudomásom szerint a pe- ; dagógusok és a gyerekek ! elégedettek az uzsonnák és j ebédek minőségével. Hatan válaszoltak kérdéseinkre, egy kis túlzással azt is mondhatnák, hogy hatféleképpen. Valamennyi „nyilatkozatból” kiderült, hogy az iskolai étkeztetést hasznos vívmánynak tekintik. Az elgondolás és a megvalósítás színvonala közötti eltérés anyagi gondokkal, a tárgyi feltételek szegényességével, s helyenként tapasztalható rossz szervezéssel magyarázható. Mivel fontos ügyről van szó, mostani cikkünkben felvetődött gondokra, javaslatokra még visszatérünk. S. K. leges kisebb ' korrekcióktól eltekintve — egybe kell vágniok az 1967-es konfliktus előtt fennállott határokkal. Ez az egyetlen értelmezés van összhangban a BT határozatával és az ENSZ elveivel” — mondotta Franciaország kéoviselöje. Ezek az idézetek lényegében megmutatták, milyen mély szakadék választja el a hatnaposnak mondott háború után több, mint négy évvel a nagyhatalmak álláspontját. A világ aggódva kérdezi: miért késik a közel-keleti rendezés, miért veszélyezteti még mindig a világbékét az agresszió következményeinek felszámolatlansága? A megoldás halogatása annál inkább felelőssé teszi azokat, akik gátat emelnek a BT-határozat útjába, mert a világszervezet teljes jóváhagyását, a nemzetközi közvélemény támogatását élvezi a rendezés kidolgozott terve: az 1967-es határozat, amelyet a Biztonsági Tanács annak idején egyhangúlag elfogadott. Egyiptom kész békeszerződést kötni Izraellel, s csakis ahhoz az alapvető jogához ragaszkodik, hogy a megszálló távozzon az arab területekről. A magyar ENSZ-küldött, Csatorday Károly külügyminiszter-helyettes joggal mutathatott rá a vitában az amerikai kormány felelősségére. Az Egyesült Államok . módszeresen meghiúsította a négyhatalmi konzultációt, segítette Izraelt a Jarring-közvetítés megtorpedózásában, s megkísérelte átvenni a misszió feladatát, önmagát nevezte ki közvetítőnek. Ezzel a nemzetközi könyvéire Uj olvasók Az UNESCO közgyűlés 1970. novemberében tartott ülésszakán az 1972. évet nemzetközi könyvévvé nyilvánították. A megyei könyvbarát bizottság szerdán délelőtt Kecskeméten tartott ülésén Fenyvessyné Góhér Anna, a Katona József könyvtár igazgatója ismertette, hogy miként készülhek a könyvévre. A tervek szerint Könyv és társadalom cím| mel tanácskozást tartanak majd Kecskeméten. Ugyancsak a megyeszékhelyen kerül sor a Kecskeméti Irodalmi Estek elnevezésű sorozatra. Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Baján. Kecskeméten és Kunszentmiklóson ifjúsági könyvnapokat szerveznek. A könyvtárosok két kiadvány megjelentetését is tervezik. Kiállításon mutatják be megyénk könyvtárügyének negyedszázados fejlődését és a 25 év alatt kiadott legszebb hazai könyveket. A Bács-Kiskun megye szakszervezeti könyvtári hálózatának helyzete és fejlesztésének feladatai című tájékoztatót Ballabás Béla, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa könyvtárának igazgatója készítette. A statisztikai adatok szerint a 106 könyvtárat a munkahelyek minden negyedik dolgozója használja. A könyvállomány 140 000 kötet. A megyei könyvbarát bizottság reálisnak minősítette azt az elképzelést, hogy öt éven belül a szocialista brigádtagok részvétele az olvasómozgalomban . elérheti az 50 százalékos arányt. A bizottság értekezletén örömmel vették tudomásul a megjelentek, hogy az SZMT könyvtára az új megyei szakszervezeti székház földszintjén kap végleges — és méltó — helyet. LezáruJt az őszi—téli sajtóterjesztés első szakasza. Az akció során sok ezer j előfizetővel növekedett a Petőfi Népe és a Népszabadság előfizetőinek tábora, ezáltal több tízezer városi és falusi emberhez jut el a két sajtótermék valamelyi-Az akció sikere azt bizonyította, hogy a terjesztés időpontját jól választottuk meg, de azt is bizonyította, hogy közös összefogással, egységes tenniakarással, viszonylag rövid idő alatt lehet jó eredményt elérni. A közös összefogást és egységes tenniakarást azért hangsúlyozom, mert az akcióból egyaránt kivették részüket a pártszervezetek és aktivistáik, a postahivatalok dolgozói, a Petőfi Népe szerkesztősége és a megyei lapkiadó vállalat. Pedig a terjesztés ideje alatt akadt gondunk is, amelyeket le kellett küzdeni, hiszen közismertek a postai kézbesítések nehézségei, valamint a kecskeméti nyomda korszerűtlensége. Mégis — a sok gond ellenére — elértük a célul kitűzött tervszámokat, sőt helyenként jóval túlhaladták azt. Különösen kitűntek a járások, amelyek — a bajai járás kivételével — több előfizetőt gyűjtöttek, mint amennyit eredetileg terveztek, vállaltak. Igen csekély — mindössze 23 — előfizetővel maradt le a bajai járás, míg kiemelkedő és sorrendben a legelőkelőbb helyen végzett a kiskunhalasi, amelyet a kecskeméti, kiskőrösi, majd a kalocsai járás követett. Az eredményekért feltétlenül dicséretet érdemelnek a járási vezetők, a munka irányítói, de legfőképpen a lapterjesztésben közreműködő aktivisták százai. A városok közül viszont csak Kalocsa és Kiskunhalas eredménye közelíti meg a tervezettet. Kisebb lemaradás van Kiskunfélegyházánál, valamivel nagyobb Bajánál és utolsóként Kecskemét áll, amelynek lemaradása számottevő. Hozzá kell tenni az igazság kedvéért, hogy Baja és Kecskemét kedvezőtlen körülmények miatt maradt le, pedig e két város vezetői és irányítói is sokat tettek a siker érdekében. A terjesztés első szakasza tehát lezárult, bár a tervüket nem teljesítő városok decemberben még bizonyíthatnak és pótolhatják lemaradásukat. Most az akció második szakaszába jutottunk, amely éppúgy gondos munkát igényel, mint az első szakasz. Ez pedig nem más, mint az új előfizetők megtartása, illetve az előfizetések megújítása. Bár a járásokban szép számmal akad"aV rúvan új olvasók, akik negyedévre, sőt félévre fizették »'ö a lapokat, közismert az is, hogy az előtízezreiért fizetések zöme egyhónapos időtartamú. Rendkívül fontosnak tartjuk ezeknek az egyhónapos előfizetéseknek a megújítását, ami nagy feladatot ró úgy a pártaktivistákra, mint a postai dolgozókra. Szeretnénk, ha ők említenének abban, hogy a már megnyert előfizetők továbbra is megmaraujcuiaü a napilap-olvasók táborában. Ezért kérjük: keressék fel az általuk szervezett előfizetőt, ismerjék meg véleményét a lapról, kívánságát tolmácsolják a szerkesztőségnek, a megyei lapkiadó vállalatnak, vagy a postahivatalnak. A terjesztés második szakaszának legfőbb feladata az olvasók megtartása. Március 1-én újra értékeljük a terjesztési munkát, amely csak akkor lesz eredményes, ha a most megnyert több ezer Népszabadság- és Petőfi Népe-előfizetőnek mind nagyobb száma marad meg hosszabb ideig olvasóink táborában. É feladatból ered, hogy további közös munkára lesz szükség mindazok részéről, akik a terjesztés első szakaszában is bizonyították tenniakarásukat a Petőfi Népe és a Népszabadság olvasótáborának növelése érdekében. Az előfizetők megtartása újabb feladatot ró a párt aktivistáira, a posta vezetőire és kézbesítőire, az újságírókra és a nyomdászokra egyaránt. Az új olvasók továbbra is jól szerkesztett, pontos és gyors információjú, érdekes újságot, tiszta, olvasható szöveget és képeket, pontos díjbeszedést és szállítást várnak a sajtóval foglalkozóktól. Ez a várakozásuk jogos, és ennek a kívánságnak maradéktalanul eleget kell tenni, ha olvasóinkat, előfizetőinket meg akarjuk tartani. Ez pedig nem lehet kétséges azok előtt, akik e szép eredményekért dolgoztak, megküzdöttek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a „második félidő” sem lesz könynyű, de ha fel akarunk zárkózni a napilapok olvasottsága tekintetében az ország többi megyéjéhez, akkor ily módon kell tovább folytatni az ősszel megkezdett terjesztési munkát. Megköszönve a sajtóterjesztéshez nyújtott eddigi tevékenységet, további segítségüket kérjük az új olvasók megtartásához, lakosságunk műveltségi szintjének emeléséhez és tájékoztatásának megjavításához. A feladat megvalósításához és a teljes siker eléréséhez további jó munkát kívánunk. Sólyom Ferenc a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának politikai munkatársa Háztáji robotok jugoszláv kooperációban A Székesfehérvári Finommechanikai Vállalat és a jugoszláviai Olt mezőgazdasági gépgyár öt évre szóló gyártási és műszaki együttműködési szerződése értelmében a két gyár 1976-ig összesen negyvenezer FV—III. típusú univerzáls takarmányelőkészítő kisgépet, gyárt a háztáji gazdaságok számára. Az együttműködés értéke meghaladja a hatmillió dollárt. A székesfehérvári vállalat alapgépét az eszéki Olt gyár három adapterrel egészíti ki és így az darálásra, morzsolásra, szecskázásra, szelételésre is használható. A kisgép óránkénti teljesítménye két mázsa takarmány felaprítása. ismét elfecsérelt egy évet, s ezalatt a helyzet tovább romlott a Közel-Keleten. Az amerikai politika ellen emelt vádirat volt a magyar delegátus megállapítása: „Az Egyesült Államok az ún. biztonságos határok igényével álcázott izraeli terjeszkedő politikát a katonai erőegyensúly fenntartásának ürügyével támogatja, ami valójában az agresszor katonai fölényének biztosítását célozza, hogy a megszállt területek birtokában rákényszeríthesse diktátumát az arab országokra”. Az ENSZ-vitát lezáró szavazássorozat megmutatta. hogy a világ országainak többsége még mindig nem tártja későnek a politikai rendezést. Azt is felismeri azonban, hogy minden további hal °qtás. minden elszalasztott lehetőség megnehezíti a béke helyreállítását. Ezért alakúit ki oly nagy többség a Jarring-misszió felújításának javaslata mellett. Ezt az indítványt amelyet 18, főleg afrikai ország terjesztett be, de a további csatlakozásokkal mint 22 hatalmi javaslatot bocsátottak szavazásra — a vártnál jóval nagyobb arányban emelték határozattá: 79 szavazattal. 7 ellenében, 36 tartózkodással. Megoldást ezek a sza- j vazások önmagukban nem j jelentenek ugyan, de erkölcsi nyomást gyakorolnak azokra, akik akadá- I lyozzák a méltányos béke- ! rendezést a Közel-Keleten. | Az adott helyzetben az ENSZ annyit tehetett és J nem vállalkozott a tény- j leges szankciókra. __________ »■ I. I Mejeíőzlistők a mezőgazdasági balesetek A termelőszövetkezeti tagok munkavédelméről tárgyaltak A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók balesetvédelmi, munkaegészségügyi helyzetével már több ízben foglalkozott a megyei tanács vég,rehajtó bizottsága és a mezőgazdasági szakigazgatás. Ez év június 29-i ülésén határozatot is hozott a végrehajtó bizottság a szövetkezeti biztonsági megbízottak rendszeres továbbképzésére, a különböző kiegészítő tevékenységek hatósági engedélyezésénél a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtésére. Szó volt ebben a határozatban arról, hogy a tanácsi szervek és a területi szövetségek e témával összefüggő kérdéseket részleteiben is vitassák meg. E határozat végrehajtásának folyamatában zajlott le az elmúlt héten városi tanácsok, járási hivatalok és a nagyobb termelőszövetkezetek biztonsági megbízottainak megyei előkészítő tanfolyama, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőségével közösen szervezett a mező- | gazdasági szakigazgatás. Ennek keretében vitatták meg tegnap Kecskeméten, a megyei tanácsházán a szövetkezeti tagok balesetvédelmével összefüggő tennivalókat a területi szövetségek titkárai, a szakszervezetek megyei tanácsának, valamint a mezőgazdasági szakigazgatásnak a képviselői. Gádor J ózsef, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető vitaindító előadásában elmondotta, hogy 1969-ben 3149 három napon túl gyógyuló és kilenc halálos kimenetelű üzemi baleset j történt. 1970-ben már 3300 fölé emelkedett a balesetek száma és tizenkilenc végződött halállal. Ebben | az esztendőben valamelyes [javulás taoasztalható, mi- i vei az előző esztendei 65 ezer 310-zel szemben az idén október végéig a balesetek következtében 46 ezer 976 munkartap esett ki a termelésből. Ismertette az előadó a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményeinek javítására eddig foganatosított intézkedéseket és a következő évi tennivalókat.
