Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-02 / 285. szám

Kőolaj- és földgázkutatás — nagy mélységben Energiatermelésünkben az utóbbi években ugrássze­rűen megnőtt a szénhidro-Í'ének szerepe. Energiamér­­egünket korábban a kő­olaj és földgáz néhány szá­zalékos részesedése mellett a kőszén döntő fölénye jel­lemezte. 1970-ben a szén­­hidrogének mennyisége el­érte az összes energia 43 százalékát. A IV. ötéves terv pedig az arányok megfordítását tűzte ki célul: 1975-re a kőolaj és földgáz 55 százalékát szolgáltatja az ország energiafelhasz­nálásának. Még többet mondanak a távlati célki­tűzések : a szénhidrogének 1980-ban 63 százalékkal, 1985-ben 69 százalékkal szerepelnek energiagazdál­kodásunkban. Energiatermelésünkben azonban a szénhidrogének szerepének növelése — fő­leg a .kőolaj vonatkozásá­ban — elsősorban nem a hazai lelőhelyekre, hanem a Szovjetunióból importált olajra épül. Kőolajfinomí­tóink kapacitása ma is mintegy háromszorosa ha­zai kőolajtermelésünknek. A szükségletek kielégítésé­re létesült a Barátság I. kőolajvezeték, amelyet az új nyírségi olajfinomító óriással egy időben épülő Barátság II. vezeték követ. A kőolaj és földgáz vi­lágviszonylatban az üledé­kes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedé­sei alkalmasak a szénhid­rogének tárolására, de aki­indulásul szolgáló szerves­anyag — keletkezése szem­pontjából is — az üledé­kekhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a szénhidro­gén kutatása elsősorban az üledékes kőzetekből fel­épülő területek alkalma­sak. Hazánk 93 ezer négy­zetkilométernyi területének legnagyobb részét, több mint 91 ezer négyzetkilo­métert üledékek építik fel. Ezek. a jobbára ősi tenge­rekből lerakodott üledékek a kristályos alap felett vál­tozó vastagságban települ­nek. A hazai föld egyhar­­madán az üledékvastagság nem haladja meg az ezer métert, mintegy 20—20 szá­zalék az 1—2. a 2—3, il­letve a 3—5 ezer méter vas­tag üledékekkel kitöltött te­rületek aránya és csupán 3 százalékot jelentenek azok az üledékes medencék, ame­lyek 5 kilométernél mé­lyebbek. A fúrások mélyítése so­rán a szakemberek egyre több műszaki problémával találkoztak. Ezek — mint kiderült — abból adódtak, hogy a hazai föld mélyén mind a nyomás, mind a hő­mérséklet lényegesen na­gyobb, mint általában a Föld töb­bi helyén. A mélyben uralkodó óriási nyomás néhány ka­tasztrofális erejű kitöréssel is felhívta magára a figyel­met. A mérések arra mu­tattak, hogy amíg világvi­szonylatban a nyomás le­felé haladva 10 méteren­ként 1 atmoszférával nő, addig a nyomásnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal túllépi. Kétezer méter mélységű kőolajkutakban a várható 200 atmoszféra he­lyett gyakran 260 atmosz­­férás nyomást is mértek. Az eddig mért legnagyobb nyomás a Dél-Alföldön a 600 atmoszférát is megha­ladta. ami különleges kút­­kiképzést és olyan kitörés­gátló berendezéseket kíván, amelyek megakadályozzák az óriási nyomású szénhid­­rogén-elegyeknek a lyukba való hatolását. A nyomás ellensúlyozásá­ra szolgál az iszap is, ame­lyik a fúrólyukban a fúrás alatt cirkulál. A hazai föld mélybeli nyomásviszonyai miatt igen nagy fajsúlyú Iszapokat kell előállítani, ugyanakkor a sok, nehéz adalékot tartalmazó emul­zióknak nehéz a szivattyú­zásuk. könnyen leüleped­nek stb. A hazai föld extrém hő­mérsékletet is produkál; amíg a földkéregben lefelé haladva általában 100 mé­terenként 3 C-fokkal nő a hőmérséklet, nálunk ennek a többszöröse sem ritka. Világátlag alapján kétezer méter mélységben 60 C- fokra számíthatnánk, Algyőn mégis 90 C-fokos olaj ömlik a csőből. A 200 C-fok feletti kriti­kusan magas hőmérséklet­re világviszonylatban csak hatezer méternél mélyeb­ben kell számítani, nálunk a mai 3—4 ezer méter mély kutakban találkozunk ilyen magas hőmérsékleti érté­kekkel. Ez a hőmérséklet nemcsak a fúróiszap szem­pontjából káros, hanem a fúrólyuk acélcsővel való bélelését is megnehezíti. A béléscsövet rögzítő cement ugyanis nem köt meg ma­gas hőmérsékleten. Ezért különleges cementtípusokat kell kikísérletezni. A nagy hőmérséklet tönkreteszi a fúrólyukba lebocsátott elektromos szondákat, mé­rőműszereket is. amelyek nélkül az átfúrt rétegek tu­lajdonságai nem ismerhe­tők meg. Tehát speciális geofizikai szondákat kell gyártanunk. Tekintettel a magyar me­dence sajátos viszonyaira, — a hazai mélykutatás előfeltételeként — nagy­arányú kutatómunka in­dult meg. Nem véletlen, hogy a fúró­iszap-kutatás céljából a KGST keretében éppen Magyarországon hozzák lét­re a nemzetközi iszaplabo­ratóriumot Élenjárunk a 200 C-fok fölötti hőmérsék­leten alkalmas cementféle­ségek és hasonló hőmérsék­leten működő geofizikai műszerek kutatásában is. így érhető el. hogy a ha­zai föld ma még meg nem kutatott mélységei egykor kőolajat, földgázt adhassa­nak a népgazdaságnak. Veszélyt jelző TÖBB ÍZBEN OKOZOTT MÁR RIADALMAT A KECSKEMÉTI LAKÁSOKBAN, HOGY GÁZSZAQOT ÉREZTEK AZ EMBEREK. AZ ADAGOLÓÁLLOMÁS A VÁROS HATÁRÁBAN, A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÜT MELLETT MŰKÖDIK. A gáz hasznos fűtőanyag, de nem veszélytelen. Gyul­lad, robban, s — főként a városi gáz — mérgező is. Érthető, hogy elterjedésé­vel egyre jobban előtérbe kerül a biztonság, a bal­esetek megelőzése. Az embernek szagosító­­anyag jelzi, hogy környeze­tében mejelent az egyéb­ként színtelen, szagtalan földgáz, és azonnal csele­kedni kell. A földgáz szagosítását a Kőolajvezeték Vállalat vég­zi. Igen szigorú szabályok írják elő, hogyan kell el­végezni a műveletet. A ma­gas műszaki színvonalon elkészített adagoló óramű pontossággal működik, s a vezetékrendszerbe — a gáz­­mennyiségnek megfelelően — csepegteti az etilmerkap­­tán nevű szagosítóanyagot. Ezer köbméter gázba 16—18 gramm etilmerkaptán ke­rül. Előfordulhat, hogy a kel­lemetlen szagot nem érzi az ember, a gáz mégis je­len van környezetében. Ez különösen szabadban tör­ténhet meg — főként ve­zetéktörésnél A nagymole­kula súlyú etilmerkaptánt uoyanis a föld kiszűri, a kismolekulasútlyú földgázt pedig átengedi. Az etilmerkaptán meg­szag lehetősen gazdaságtalan is. Könyen reakcióba lép a szolgáltató rendszer szere­zeti anyagaival, tehát ron­gálja a vezetékeket, a sok­szor nagyon drága műszere­ket. Egy új szagositóanyagnal a tetrahidrotiofénnel (THT) ki akarják szorítani a mer­­kaptánt. Sokkal több jó­tulajdonsággal rendelkezik, mint elődje. Kevésbé oxi­dálja a fémes elemeket. Kern egyesül gyorsan a föld egyes alkotóelemeivel, te­hát nem vész el könnyen, nem rongálja a berendezé­seket. Kis mennyiségben is jól érezhető, és egyáltalán nem mérgező. Kedvező a fagyás- és forráspontja is. S végül, de nem utolsósor­­ban, az sem elhanyagolha­tó tény, hogy a THT itt­hon is előállítható. AZ ENERGIAIPAR HELYZETÉT ÉS FEJLŐDÉSÉT A MÜLT HÉTEN VITATTA MEG EGYÜTTES ÜLÉ­SEN AZ ORSZÁGGYŰLÉS IPARI ÉS TERVBIZOTT­SÁGA. A JÖVŐBEN VÁLTOZATLANUL A KÖOLAJ­­ÉS FÖLDGÁZ MENNYISEGÉNEK NÖVELÉSE LESZ AZ ENERGETIKAI FEJLŐDÉS FÖ IRÁNYA. A SZOLNOKI KÖZPONTÚ, A DUNÁTÓL KELETRE ELHELYEZKEDŐ NAGYALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGAZTERMELÖ VÁLLALAT SZEREPÉT, JE­LENTŐSEGÉT ÉRZÉKELTETI, HOGY AZ 1975-RE ORSZÁGOSAN ELŐIRÁNYZOTT 5,3 MILLIÁRD KÖBMÉTER FÖLDGÁZBÓL 4,7 MILLIÁRD INNEN SZÁRMAZIK. MIND ELŐÁLLÍTÁSA, MIND PEDIG A FOGYASZTÓKHOZ VALÓ ELJUTTATÁSA TE­KINTETESEN. Szánk jelentősége a szénhidrogén termelésében A nagyalföldi vállalat kő- vezetéki szállításra az itteni nak, a Nagyalföldi Kőolaj-és Földgáztermelő Vállalat termelési főosztályvezetőjé­nek a tájékoztatása szerint olajtermelésének 17 száza- föld mélyében gazdagon lékát, földgáztermelésének rétegződő, illékony kincset, pedig több mint 20 százaié- A feldolgozásnak nem min­két a kiskunhalasi járás- den folyamatát végzik el egyébként már jövőre, vagy ban levő szanki üzem ad- itt a Bács-Kiskun megyei az azt követő esztendőben ja naponként. A folyamatos bányászközségben. A keres- visszakerülnek^ a berende­­rnunka feltételeit több let kielégítése szükségessé zések Algyőről. Ez pedig százmillió forintos beruhá- teszi az üzemek ~ *"* zással hozták létre az el- összhangat. A szanki föld­múlt évtizedben és az idén. Immár egy esztendeje teljes gázból elkülönített párlatot a szanki földgáztermelés további növekedését is megalapozza kapacitással dolgozik az új, ^o^a^áztertósi5 rEÍÍk’ s^előbrtgádok^zreműkö­­nagy teljesítményű földgaz- «hol a háztartási palackok- désével a dr Hága László üzem, amely az országos ba kerülő propánt és bu- .. viselő KlSZ-szerve­­rendszernek készíti elő táv- tant választják le. LÉPÉSENKÉNT ÉPÜLT zet tagjainak jelentős társa­dalmi munkájával történt áttelepítés az 1971—72-es téli gázellátás biztosítása . . . , ... , ,. .... , ... érdekében vált szükségessé. A szanki szénhidrogén- átszállították az ..algyői me- Ez a technológia segít a termelés az olajbányászát- zore ahol a közelmúltban szegedi térségben az idei tál indult meg 1964-ben. megkezdte a működését. - - - - - - - -Ezt követte a gázüzemi lé- Tervezett feladata az lett hideg hónapokban, mivel az ott termelhető és fel­tesítmények felépítése ami volna hogy a tázlári gázo- dolgozható földgáz nagyobb mennyiségben áll rendel­kezésre, mint amennyit az szülékek elő tudnának ké­szíteni a távvezetéki szál­lításra. A „hazaköltözés” tehát az új szegedi létesít­három lépcsőben ment vég- kát dolgozza fel, s meleg­be. Az első üzem 1968 má- tartalékul szolgáljon a jusától október 25-ig dolgo- szanki üzemben. A bizto- d ,. fHlál]íto+t sznpJí ké_ zott, és naponta 300 ezer sítékot most a dolgozó e folall“Ott gépek, ke­köbméternyi földgázt dől- üzem szerkezeti felépítése gozott fel. Utána követke- jelenti, ami üzemzavar esé­­zett a több mint háromszor tén is lehetővé teszi a fo­­akkora kapacitású létesít- lyamatos, megszakítás nél­­mény berendezéseinek hasz- küli működést a hiba el- mények bevonása után lesz nosítása — egészen 1970. hárításáig. Hangyái János- időszerű, december 8-ig. Időközben 1 leszerelték az elsőt és meg­valósították a harmadik, legnagyobb beruházást, amelynek az értéke megkö- Az immár végleges szán- kapcsolásával lehetséges, a zclíti a 150 millió forintot, ki földgázüzem az ország- szanki mező a felmérések s rövidesen ünnepélyesen is ban jelenleg a legnagyob- szerint már elérte a maxi­felavatják. A párt X. kong- bak sorába tartozik. A be- mumot. A fejlesztési és resszusának tiszteletére vál- rendezések a növekvő táv- kutatási programot annak Lit felajánlásként a bá- vezetéki fogyasztói igények- alapján dolgozták ki, hogy r-.-ászok, szerelők és mű- nek megfelelően a tervezők a Minisztertanács határoza­­s-akiak tavaly november 7- által bekalkulált és bizton- tot ságilag is megengedett túl-TELIES KAPACITÁSSAL re üzembe helyezték ezt a 1 rtesftményt, amelyik 24 terheléssel dolgoznak, óránként 2—2.5 millió köb­méternyi gáz feldolgozására ét továbbítására alkalmas. hozott a tartalékokról való gondoskodásról. Az idén újabb, a szanki üzem­. , _ ... -r. , hez tartozó egységek épí-A termel es a jovoben fo- {eiezték be. A kö_ kozodn. fog az anvavallalat vetkező években els6nek a á feleslegessé vált, má­­~dik kísérleti üzemet „le­­r'zerválták”. a berendezé­tervei szerint, amelyeket 1980-ig dolgoztak ki rész­leteiben. Az idei elkénzelé­­sek az első háromnegyed­’-'»t zsírréteggel vonták év adatai alánján sikeresen s mind°n a helyén ma- megvalósultak. A növeke­­ídt az idei őszig, amikor dés a további területek be­tű zlári és soltvadkerti me­zők földgázkincsének fo­kozatos hasznosítására ke­rül sor a 70-es esztendők­re szóló ütemterv alánján. Halász Ferenc Széljegyzet A fejlődéshez kell Az Algyői Budapesttel összekötő, épülő gázvezeték Kecskemét számára újabb bekapcsolási lehetőséggel szolgál, vagyis hozzájárul a növekvő fogyasztói igé­nyek kielégítéséhez. Erről a vezetékről kap földgázt — előreláthatólag már jö­vőre — Kiskunfélegyháza is. A későbbiekben valósul csak meg Bács-Kiskun me­gye déli részének, a Kis­kunhalastól az országhatár felé eső területnek az el­látása. A távvezeték kiépítését több elképzelés körvona­lazza. Az egyik szerint — s ez a valószínűbb — a kiindulási pontot Szeged alkotja, s Baját érintve Pécsig vezet a nyomvonal. Másik lehetőségként az is fölvetődött, hogy a szanki tizem adná a földgázt. Bármelyik terv valósul meg, nem mindegy, hogy a gáztávvezeték hol halad el. Különösen a gyors lé­pésekben iparosodó Kis­kunhalasnak, s a fejlődő nagyközségeknek — János­halmának, Mélykiítnak, Bácsalmásnak — ugyan­csak szüksége van erre a korszerű energiára. A fő­vezetékről való lecsatlako­zás úgynevezett peremes kiképzéssel megoldható, majd következő mozzanat­ként a lekonzervált csatla­kozási pontokról kiépíthe­­tőek a gerincvezetékek a helységekben — amikor erre éppen meglesz az ál­lami. vállalati, illetve vá , rosi-községi tanácsi fedezeti A leendő gáztávvezeték nyomvonala tehát, úgy énül­het meg a legcélszerűbben, ha a megye, illetve Bács- Kiskun déli részének ipar­fejlesztésébe illeszkedik. H. F. !

Next

/
Thumbnails
Contents