Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-11 / 293. szám
Megalapozott jövő a rémi Dózsa Tsz-ben Három finer elés — világszínvonalon A RÉMI DÓZSA TSZ FÖLDRAJZ! ELHELYEZKEDÉSE IS KÜLÖNLEGES; TERÜLETÉT A KÉT NAGY TÁJEGYSÉGET. A HOMOKHÁTSÁGOT ÉS A BÁCSKÁT ELVÁLASZTÓ HATÁRVONAL SZELI KETTÉ. A 4070 HOLD ÖSSZTERÜLET NAGYOBBIK FELE TARTOZIK A HOMOKHOZ. ENNÉLFOGVA AZ ÁTLAGOS ARANYKORONA-ÉRTÉK NEM SOKKAL HALADJA MEG A 7-ET. A KÖZÖS SZÁNTÓ NEM TÖBB, MINT 1860 HOLD. A LEGGYENGÉBB HOMOK EGY RÉSZÉT, MINTEGY EZER HOLD ERDŐ FOGLALJA EL. A SZŐLŐ ÉS A GYÜMÖLCSÖS TERÜLETE, IDESZÁMÍTVA A MÉG TERMŐ RÉGI PARCELLÁKAT IS, 290 HOLD. A MÁR KIPUSZTULT RÉGI SZŐLŐK TÖBB MINT FÉLEZER HOLDAS TERÜLETÉT ÜJ MÓDON KÉSZÜLNEK HASZNOSÍTANI: PALÁNTÁZOTT MAGLUCERNA-TERMESZTÉSSEL. AZ ERRE IRÁNYULÓ TÖBB ÉVES KÍSÉRLETEK BEVÁLTAK. A SZÖVETKEZET DOLGOZÓ TAGJAINAK SZÁMA 340—350 KÖRÜLI. EZENKÍVÜL FOGLALKOZTATNAK ÖSSZESEN 40 ALKALMAZOTTAT. A Hunni a-hibridek, hírneve van szó; a társult tsz-ek egyértelműen hasznát látják az összefogásnak. A Hollandiából behozott egyedeket az ócsai (Pest megye) közös telepen nevelik fel, s a tőlük származó tojásokat is ott keltetik ki. Felnevelik az úti. „nagyszülőpárokat” s ezekből részelnek a társult tszek — közöttük a rémi Dózsa. Itt, Rémen, állandóan mintegy 30 ezer darabból álló tény észállomány található De maga ez az állomány is folytonosan, „rotációszerűen” cserélődik, a tojótevékenységet a tsz tíz hónapig veszi igénybe. A tojás már közvetlenül a végtermék, a Broyler-pecsenyecsirke alapja. Ezen a szinten a nevelés és a tenyésztés teljes „vertikuma” épült ki a tsz-ben. Az itt meghonosodott termes keltetőkben évente több mint hárommillió naposcsibét keltetnek. Ennek mintegy a felét értékesítik napos korban, a többit helyben nevelik fel. A Hunnia-rendszerű ólakban kiváló gazdaságossági eredmények születnek; hathetes korukban a csirkék elérik az 1,20—1,30 kilós átlagsúlyt. Egy kiló élőhús előállításához 2,40—2,50 kiló hazai gyártmányú tápot használnak fel. Ennél jobb eredmény már csak a teljes automatizálással volna elérhető. A felnevelt csirkék öszszes mennyiségét a BOV kiskunhalasi gyáregysége dolgozza fel. Az üzem termelésének alapanyagát ma már majdnem egyharmadrészben a Dózsa Tsz biztosítja! Jövőre pedig, amikor a tsz már kilencnaponként szállít, a hét két napján csak a Dózsa Tsz csőkéit dolgozzák fel. A baromfigondozást zömmel női munkaerőre bízzák. Szakmunkásokra, akik a kiskunfélegyházi szakiskola által helyben szervezett tanfolyamot végezték el. s vizsgát is tettek. Havi keresetük 1800— 2300 forint között alakuL Vágóhíd és borkimérés A sertéshizlalás a baromfinevelésnél jóval kisebb volumenű, s szorosan is kötődik ahhoz. Olyan értelemben, hogy az elhullott baromfiakat a serté- Iparl színvonalú baromfi- sekkel etetik fel. Egyrészt nevelés- egyik világcégévé az angol lapályfajta tevált. nyészállatokat nevelik — Jól szervezett hálózatról ezeket süldőkorukban értékesítik, az állattenyésztési felügyelőség közvetítésével. Az idei első félévben igen jó volt a kereslet, a megyén kívüli gazdaságok is sűrűn érdeklődtek, főleg a Dunántúlról. Az idén mintegy 200 sülnyáron, az üdülési szezonban. És az élőállat elszállítása lényegesen egyszerűbb, mint a végterméké. A feldolgozó üzem, az idén szeptemberben kezdte meg működését A jövő évi terv szerint mintegy A tcsztaüzcra és terméke. dót és apaállatot értékesítettek. Másrészt az itteni hizlalásnak az a jellegzetessége, hogy a sertéseket feldolgozott formában értékesítik. Kolbász, hurka, szalonna, sonka, karaj formájában, a csülköt, a fejet, a belsőséget pedig kilós kiszerelésben. Ám Rémen hiába keresnénk a vágóhidat és a feldolgozót — ez ugyanis Badacsonyban működik. Egyszerűen azért mert a termékek iránt ott mutatkozik legjobb kereslet Főképpen Ma már a Dózsa Tsz alapvetően a baromfitenyésztésre és -nevelésre szakosodott gazdaság. Dinamikus fejlődését már jó néhány éve ez az üzemág határozza meg. Ami az itteni „baromfivonalon’ történik, arányaiban is lenyűgöző. Kezdjü’ talán ott, hogy a Dózs: Tsz egyike az ország azor hat szövetkezetének, amc lyek létrehozák és fentartják a Hunnia-hibr Társulást. E társulásrv jelentős szerepe van abban, hogy a Hunnia az A csaknem IVOU kmetca knnj > mt. sertést dolgoznak s ennek fele a közösben. a másik fele a háztáhízik meg. A badacsonyi terjeszkedés következő állomásának körvonalai már kirajzolódóban vannak; rövidesen borkimérő és bisztró megnyitására kerül sor. S ez már a negyedik ilyen létesítmény lesz, amely a tsz borainak hivatott jó piacot, s tegyük hozzá, jó hírnevet biztosítani. A fővárosban — a Szondy, a Fűrész és a Mauthner Sándor utcában — immár három borkimérő működik, s az elsőt 1968-ban nyitották meg. A kimérőkben évente 1200—1300 hektó bor fogy el, poharas formában. Ez a szövetkezetben termett boroknak a kisebb hányada. Szó van arról, hogy rövidesen a pesti borkimérők egyikét is bisztróvá fejlesztik. A bor java része a 170 holdas üzemi telepítésű táblán terem meg. Az idei átlagtermés meghaladta a 42 mázsát Az itteni tőkék kivétel nélkül minőségi fajtákat teremnek: rémi kadarkát, leánykát, muscat ottonelt, olaszrizl inget, pozsonyi fehéret. A borkimérők venl'gei is állandóan öt fajta zül válogathatnak. A fokozódó kereslet ar; i ösztönzi a tsz-t, hogy a nő ségi fajták telepítését ezután sem hanyagolja eL A középtávú fejlesztési
