Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-11 / 267. szám
1971. november 11. csfitörtök 3. oldal 189 esztendeje született Katona József A Bánk bán a felszabadulás után „Vidságot és elégedést önt telkembe az önkecseg- tetés, hogy engem itt olvasni fognak akkor is, amidőn már ez a szobács- ka, amelyben most ülök, porhanyó düledékké válik, olvasni fognak azok, kik engemet sohasem láttak, sohasem esmértek, és akiket én soha látni, soha esmérni nem fogok. látta. A legjobb rendezők, az ország jeles színészei vetélkedtek a mű minél hitelesebb tolmácsolásáért. A Csiky Gergely Színház az 1965—66-os évadban mutatta be Horváth Jenő rendezésében. Kaposváron és a „tájon” 35-ször játszották. Miskolcon 1952-ben és 1957-ben újították fel a Bánk bánt. Az előadások Katona Józsefet igazolta . nézőké 6644 A a múló idő. Sohasem volt sz.an?a. 21, a nézőké bb44. A annyira népszerű, mint ep- : ^^l^al.nt György reopen a legutóbbi évtizedekben, a felszabadulást követően. Huszonöt esztendő alatt fő műve a Bánk bán 31 kiadásban jelent meg, összesen 570 ezer példányban. II. Endre, Bánk, Petur, Gertrudis históriája kötelező olvasmány és így érthető, hogy újra és újra megjelentetik a Diákkönyvtár-sorozatban. Küdezésében 1965-ben tűzték műsorra a tragédiát, amelyet 17 előadáson 9283-an tekintettek meg. A Békéscsabai Jókai Színház összesen 45-ször mutatta be az 1820-ban kiadott színművet. A Gyulai Várszínházban 1967. július 7—16. között tartották műsoron és a nyolc előadást négyezren nézték meg. A Szolnoki Szigligeti lönböző olcsóbb kiadások- Színház társulata 1954-ben ban az utóbbi időben éven- j és 1957-ben újította fel Kate átlagosan 30—35 ezer j tona művét, tájon és a példányban adják ki. Ez a szám megfelel a tényleges igényeknek. Igényesebb változatban, kötött, rajzokkal díszített formában, átlagosan 10 ezer példányban öt alkalommal bocsátottak ki egy-egy kiadást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek is elfogynak, meglehetős gyorsasággal. Katona József többi munkája szűkebb kört érdekel. 1953-ban kerültek az olvasókhoz válogatott művei ötezer példányban, 1959 „kőszínházban” 28 alkalommal 15 ezer néző előtt játszották. Debrecenben ez a mű szerepelt a színház megnyitásának százéves évfordulóján 1965-ben. Az 1951- es — Vámos László rendezésében — és 1965. szeptember 17-én, Lengyel György irányításával színpadra állított művet ösz- szesen harmincnégyezren tekintették meg. Az egriek Solti Bertalan rendezésében nyolc alkalommal tűzték műsorra. A ben jelentek meg a Szép- nézők száma: 3290. irodalmi Könyvkiadónál összes művei. A modern tömegkommunikációs eszközök, a rádió, és a televízió szerkesztői is több alkalommal műsorra tűzték a Bánk bánt. A rádió 1951-ben a Nemzeti Színház, 1966-ban a Debreceni Csokonai Színház előadását közvetítette. Három alkalommal, 1955-ben, 1962-ben és 1969-ben mutattak be új stúdiófelvételt. A televízió már 1968. augusztus 20-án sugározta az általuk Katona József fő művét Győrben 1956. decemberében újították fel, másodszor 1965, szeptember 23- án. Mindkét alkalommal Szilágyi Albert volt a rendező. A 48 előadásra 28 ezren váltottak jegyet. Bozóky István rendezésében az 1968/69-es évadban a szegedi társulat 34 alkalommal játszotta. Es a szülőváros? Szokoly Gyula társulata pontosain negyedszázada mutatta be, először a felszabadulás után. Nem sokat kellett várni a következő felújításra: 1950. november 30-án ismét Bánk, Petur, Melinda szavainak, s a nagyszerű alakításoknak tapsolt a közönség. (Rendező: dr. Székely György.) Folyamatosan, 11 napon át ez a mű szerepelt a műsoron, öt esztendő múltán Nagy György vállalkozott a mű színpadra állítására. (12 előadás.) Ma is sokan emlékeznek Seregi László kitűnő, 1962-es rendezésére. Tízezernél többen látták a művet, 15 előadáson. A negyedszázad alatt hozzávetőlegesen hetven alkalommal játszották a kecskemétiek tájon a Bánk bánt. (Az idei 15 „székhelyi” előadásnak 7800 nézője volt.) Ez az összesítés a körültekintő — 1970 nyarán lezárt — adatgyűjtés ellenére sem teljes. Egyelőre nem ismerjük a színházak államosítása előtt, 1945—49 között bemutatott Bánk bán előadások számát, hiányoznak a Déryné Színház statisztikai kimutatásai is és nem tértünk ki Katona József más műveinek a fogadtatására. Most, a drámaíró születésének 180. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy Katona József műve színházkultúránk. irodalmunk elevenen ható tényezője. Heltai Nándor Sajtótájékostató a Büntető Törvénykönyv módosításáról (Folytatás az 1. oldalról) töltse is le a kiszabott büntetést, és csak igen jó viselkedés, kiemelkedő munka esetén részesüljön abban a kedvezményben, hogy a büntetés háromnegyed részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsáthassák. A társadalmi együttélés szabályaival konokul szem- behelyezkedők, a visszaesők meghatározott kategóriái nem részesülhetnek ilyen kedvezményben, de azok a nem visszaesők sem, akik a reájuk kiszabott szabadságvesztés büntetésből bűntett esetében legalább hat hónapot, vétség esetében legalább 3 hónapot nem töltöttek ki. Több korszerű, humánus rendelkezést tartalmaz a novella a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés új szabályozásánál is. centralizált gazdasági vezetés megváltoztatásával idejüket múlták. Módosítottuk a pazarló gazdálkodás túlságos tágan megfogalmazott törvényi tényállását. Hatályon kívül helyeztük azt a paragrafust, amely szerint a népgazdaság elleni bűncselekmények miatt csak meghatározott szervek feljelentése esetében lehetett büntető- eljárást indítani. Az új szabályozás pontosabb jogi alapot teremt a gazdasági visszaélések elkövetőinek szigorúbb és következetesebb felelős- ségrevonására. Ezt szolgálják például az árdrágítással, a vásárlók megkárosításával, a rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos új szabályozások, a vesztegetés tényállá- I sának korszerűbb mégha A gondatlan bűncselek- I tározása is. Mint új intézmény elkövetése miatt ki-1 ményt, bevezettük a feleszabott szabadságvesztés lőtten eladósodás büntetőesetében. ha annak végre hajtását felfüggesztik, már az ítélet jogerőre emelkedésekor, egyébként pedig a büntetés kiállásával mentesítést kap az elítélt. Gondoskodik a tvr. arról is, hogy ne élvezzék a mentesítés előnyeit azok, akik a ka pott és előlegezett biza lommal visszaélnek újabb bűncselekményt követnek el. A továbbiakban hangsúlyozta a miniszter: — Figyelemmel voltunk azokra a követelményekre is. amelyeket a gazdaság- irányítási rendszer reformja hozott magával. Elhagytuk azokat a rendelkezéseket, amelyek a korábbi Petőfi Népe- és Forrás-est Baján A Bajai Vízügyi Főiskola hallgatói között csak elvétve találni Bács-Kiskun készített Bánk j megyei diákot. Az intézet bán-filmet. A mű opera- az egész ország területéről változatát 1962-től 1966-ig. i felvesz érettségizetteket és összesen három alkalom- j így sok tiszántúli, dunán- mal közvetítették, 1965-ben i túli, fővárosi, hajdúsági, pedig a Debreceni Csoko- í szabolcsi fiatal tanul hánai Színház — prózai — előadását láthatták a televízió nézői. Az ország első színháza öt alkalommal újította fel 1945-től. Nagy, ünnepi előadást rendezett Major Tamás 1945. április 4-én. Az ő felfogásában akkor húszon ötször került színre a mű. Két esztendő múltán újból bemutatták a Bánk bánt, ekkor Márkus László állította színre. Ebben a betanulásban harminchatszor játszották. Nevezetes az 1950. május 30-i bemutató, Major Tamás figyelemre méltó, új gondolatokat tartalmazó irányításával. Háromszáztizen- nyolcszor(l) tűzték műsorra. 1962. október 12-én volt Major Tamás újabb, a fel- szabadulás utáni harmadik rendezésének a premierje: ebben a formában 57 előadást ért meg a mű. Másfél esztendeje Both Béla vállalkozott Katona József művének megrendezésére. A felszabadulást követő negyedszázad alatt — 1970. júniusáig — a Nemzeti Színházban négyszázötvenrom esztendeig a Sugovica partján; három értékes évet töltenek Baján, készülnek jövendő hivatásukra. Ahhoz, hof£v a főiskolai tanulmányok ideje alatt is beilleszkedhessenek a helyi 1" | politikai, társadalmi, kulturális életbe, az szükséges, hogy ismerjék az itteni viszonyokat, lehetőségeket, a táj múltját, jelenét és a holnap terveit. A gyors információszerzésnek, tájékozódásnak ma is a nyomtatott betű a legjobb eszköze. Éppen ezért örvendetes, hogy a bajai főiskolások többsége érdeklődéssel olvassa lapunkat és a szintén Kecskeméten kiadott Forrás című folyóiratot. A közelmúltban azzal a kéréssel fordultak a két szerkesztőséghez, hogy szeretnének Petőfi Népe- és Forrás-estet rendezni. Dr. Faludi Gábor tanszékvezető docens üdvözölte kedden este a vízügyi főiskola előadótermében az újságíró—diák találkozó résztvevőit és a Bajai Tóth őszintén, alaposan és részletesen kifejtették véleményüket a megye napilapjáról és irodalmi folyóiratáról. Dicsérték mindkét sajtótermék élénk közéleti érdeklődését és társadalmilag is .hatékony, fogyatékosságokat, mulasztásokat is feltáró cikkeit. Foglalkoztak az ifjúságot közvetlenül érintő irodalmi és művészeti kérdésekkel, a megye képzőművészetével, az itt élő értelmiség helyzetével. A hallgatók kérdéseire Hatvani Dániel, a Petőfi Népe főmunkatársa és Heltai Nándor, a Petőfi Népe rovatvezetője válaszolt és ők képviselték a Forrás szerkesztő bizottságát is. Szociális alap — napközi otthon létrehozására nek a községi tanács dől gozói ajánlottak fel na gyobb pénzösszeget kollégiumépítésre. nyolcszor került színre „ . „mindmáig felül nem múlt ] Kalman Társaság kepvise- magyar dráma”. Csupán a leiében megjelent Bárdos Nemzeti Színházban hozzávetőlegesen 300 ezer néző Ferencet. A főiskolai hallgatók Két korosztály — az idősek és a tanyai gyerekek — életével összefüggő problémákat vitattak meg Lakiteleken a párt-, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők közös értekezletén. Megállapították, hogy a helyi tanács és a termelőszövetkezet már eddig is sokat tett az elhagyott öregek anyagi és erkölcsi meg- becsüléséért. A továbbiak- j Jó a minőség ban még szélesebb összefogással segítik a rászorultakat. Elhatározták, hogy szociális alapot képeznek, amelyhez máris sokan ajánlottak fel társadalmi munkát, illetve pénzt, s létrehozzák az öregek napközi otthonát. Ötvenezer vatton alma Ezenkívül megvitatták, hogy milyen formában könnyíthetnék Lakiteleken is a külterületi gyerekek oktatását.' Csatlakozva a tanyai kollégiumok építésére és iskolai villamosítására indult akcióhoz, elsőötvenezer vagonos almatermésre számítanak a gazdaságok — ez derül ki a november elején befejeződött almaszüret előzetes termésbecsléséből. Az almáskertek a tavalyinál gyengébb termést hoztak, a gyümölcs azonban elegendő lesz az egyenletes belkereskedelmi ellátásra, és külföldre is nagyobb tételeket szállíthatnak. A minőséggel elégedettek a szakemberek, ez idén az átlagosnak megfelelően alakult, jogi üldözését azokkal szemben, akik az adott állami szerv, vagy szövetkezet rendelkezésére álló pénzeszközöket jelentősen meghaladó fedezetlen kötelezettséget vállalnak és ezáltal gazdasági hátrányt okoznak. Megbüntetjük azokat is. akik fedezetlen csekket bocsátanak ki, vagy és | hoznak forgalomba. A rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos eddigi rendelkezéseket kiterjesztjük pz olyan mezőgazdasági terményekre is. amelyek minőségi követelményeit kötelező állami szabvány írja elő. De a törvény ezután nemcsak a forgalomba hozatalt bünteti a rossz minőségű ipari termék, vagy a jelzett körben a mező- gazdasági termények tekintetében. hanem a rossz ipari termékeknél a használatba adást is. Ez elsősorban az építőiparra vonatkozik. Az építőipari tevékenység természetesen eltéréseket mutat a többi fajta ipari tevékenységtől, ezért az úgynevezett garanciális javítások fogalomkörébe tartozó hiányosságok miatt ezután sem büntetőjogi szankciókat alkalmazunk. De annyiban teljesen azonos ' az építőipar és a többi iparág, hogy mindkettő számára alapvető követelmény: az előírt minőségben kell termékeiket előállítani és aki ezzel kapcsolatban munkaköri lrötelességét megszegi, büntetőjogilag is felelősséggel tartozik. — Sok gondot okozott a vesztegetés, a „kenés”, a „kéz kezet mos” üldözése — nemcsak a leleplezés nehézségei miatt, hanem azért is, mert a gazdasági vesztegetésnél a törvény csak azt büntette tettesként, aki kötelességének megszegéséért előnyt kért. követelt, vagy elfogadott. Most kiegészül a rendelkezés azzal, hogy tettesként követi el a bűncselekményt az is, aki ígér ilyen előnyt, illetve az állami szervnél, szövetkezetnél stb. tisztséget betöltő személyt kötelességének megszegésére indítja, vagy erre törekszik. De kiegészül a törvény úgy is, hogy a befolyással való üzérkedést nemcsak a hivatalos személyeknél való érvényesítéssel lehet elkövetni. hanem állami vállalatoknál, szövetkezeteknél beosztásban levőkkel kapcsolatban is. Ezek az új rendelkezések szoros kapcsolatban állanak a közéleti tisztaság megóvásához fűződő társadalmi érdekekkel. Sok nehézséget okozott, hogy mi tekintendő a méltányos hasznot meghaladó nyereségnek, tehát mikor lehet árdrágítást megállapítani? A novella sem vállalkozhat arra. hogy ezt a kérdést forintban, vagy százalékban meghatározza. A méltányos haszon fogalmával szakítunk, ezzel szemben az új rendelkezés szerint árdrágítást követ el, aki .. hatósági ár hiányában az áru árát úgy, vagy olyan mértékben állapítja meg, illetve tartja fenn, hogy az tisztességtelen módon elért, vagy az indokolt hasznot meghaladó nyereséget foglal magába”. A kormány a népgazdaság büntetőjogi védelmének további erősítése érdekében szükségesnek tartotta a bizottság létrehozását, hogy 1972. június 1-ig dolgozza ki közgazdasági és jogi javaslatait a tisztességtelen haszon és a szocialista vállalatok ésszerű gazdálkodásának tartalmi kérdéseire. A bizottság vezetésére az igazságügy-miniszter kapott megbízatást. A törvényerejű rendelet átfogóan szabályozza és jelentősen módosítja a közlekedés körében elkövetett bűncselekményeket. A bűncselekményeknek minősülő esetek körét a reális, a társadalom védelme érdekében valóban indokolt körre szűkíti. így kizárja az úgynevezett koccanásos balesetek büntetőjogi üldözését. Ugyanakkor, mivel a kevésbé súlvos cselekmények szabálysértésnek minősülnek. indokolt volt felemelni a közlekedési szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság összegét is. (3000 Ft-ról 5000 Ft-ra, illetve 1000-ről 3000-re, valamint 200-ról 500-ra.) A közlekedési bűncselekmények miatti eljárás árnyaltabbá tételét szolgálja az a rendelkezés is. hogy önálló mellékbüntetési nemként kerül bevezetésre a járművezetéstől való eltiltás. Szigorúbb lesz ezután a gépjármüvek ittas vezetéséért kiszabható büntetés, és bűncselekmény lesz az italos állapotban történő kerékpározás, valamint lovas kocsi ittas hajtása is. — Hatályon kívül helyezi a novella a jogtalan használatot. amelyet az autótulajdonosok oly sokat bíráltak. A jövőben az eddigi jogtalan használat lopásnak minősül. Az új novella magában foglalja azokat a rendelkezéseket is. amelyek általunk is ratifikált nemzetközi egyezményekből következnek. Ezek a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról, a kábítószer-egyezményről. valamint a légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének elnyomásáról szóló rendelkezések. Dr. Korom Mihály befejezésül elmondotta, hogy a Btk-t módosító novella 1972. január elsején lép hatályba. s alkalmazására megfelelően felkészülnek a bűnüldöző és az igazság- szolgáltató szervek.
