Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-09 / 265. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A -’M ArG-írA R S 7/0 CI A L' IS T Á MŰNK AS P £ rVBÁ C S - K I S K U N MEGY EJ BIZOTTSÁGÁNAK N A PI L A P.J A 1971. november 9, KEDD XXVI. évi. 265. szám Ara: 90 fillér Szovjet szerződéstervezet a Hold békés felhasználásáról A Szovjetunió az ENSZ közgyűlése elé szerződés- tervezetet terjesztett a Hold békés felhasználására. Mi­ként az ENSZ egyik szó­vivője erről beszámolt, a tervezet indítványozza, hogy a Holdat és térségét nyilvánítsák nemzetközi övezetté és feltárását ves­sék nemzetközi szabályok alá. Az aláíró országok kö­teleznék magukat arra, hogy a Holdat és térségét a nemzetközi jogokkal — be­leértve az ENSZ alapok­mányát — összhangban használják fel. A tervezet követeli, hogy a világ e térségében is mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. A szerződéstervezet értel­mében a Holdon és kör­nyékén tilos lenne a tömeg- pusztító fegyverek, katonai berendezések és támaszpon­tok elhelyezése. A tervezet azt is javasolja, hogy nyújt­sanak segítséget a bajbaju­tott expedícióknak. A szerződéstervezetet a közgyűlés előtt a világszer­vezet politikai bizottsága vitatja meg. (UPI, MTI) ~ Tiltakozás Kanadától Japánig Az Amchitka szigetén | Japánban vasárnap végzett amerikai atomfegy- szágszerte tiltakozó akciók- ver-kísérletet követően vi- j kai emelték fel szavukat a or­lágszerte folytatódnak a tiltakozások. Másfél Egy-két nap híján eny- nyi van még hátra ebből az esztendőből. Mint annyi más szervnél, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyele­ténél is mind teljesebbé válik az évi mérleg: sike- rült-e előbbre lépni annak az igen fontos és minden dolgozót érintő kötelesség­nek a teljesítésében, amit hivatalos nyelven úgy hív­nak, munkavédelem. Amit szívesebben jelölünk ezzel a szóval: embervédelem. Amit leszögezhetünk 1971 első tíz hónapjának munkavédelmi tapasztala­tai után, nem kevesebb, mint egy örvendetes tény: n mezőgazdaság állami ágazatában mind a bale­setek, mind a kiesett mun­kanapok 'száma csökkent az előző esztendő hason­ló időszakához mérten; az előbbi 16,5, az utóbbi pe­dig 17,3 százalékkal. Ered­ménye ez egyrészt a me­gyei munkavédelmi fel­ügyelet következetes szigo­rának, a helyén alkalma­zott felelösségrevonásnak, másrészt a vezetők szem­léletében megindult vál­tozásnak. Ezt röviden ta­lán azzal jellemezhetnénk, hogy kezd a múlté lenni az az enyhén szólva fur­csa felfogás, mintha „munkavédelmi hónapok, évek” kikiáltásával, azaz kampányokkal tehetnénk jobbá az embervédelmet. Kezd természetessé válni a természetes: az emberre, egymásra mindig kö­telességünk vigyázni. A termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetével több ízben foglalkoztunk lapunkban az utóbbi idő­ben. Hogy az SZMT mun­kavédelmi bizottsága any- nyira rajta tartotta a sze­mét e nagy szakmai terü­leten, s a minősítő el­lenőrzések emberközpontú, segítő, tanácsadó módsze­reivel a tsz-vezetők fele­lősségérzetét sikerült fel­ébresztenie, a helyes intéz­kedések sora is bizonyítja. Meg az az elhatározás is, amely a tsz-elnökök szá­mára tartott, szorosan _ e tárgykörben lezailntt ér­tekezleteken, a kiskunha­lasiak kezdeményezésére született. Munkavédelmi versenyt hirdettek 1972-re a megye összes termelő­szövetkezeteinek érdekelt­ségével. Amikor az SZMT mun­kavédelmi felügyelőjével arról beszélgettünk, mi­ként lehet az embervédel­met versenyfeltételekhez kötni, nincs-e ebben me­gint valami „kampány- veszély”, kifejtette: A ver­seny nem is annak eldön­téséért folyik, melyik tsz- nél ismerik el „ékesszó- lóbban”, hogy legfőbb ér­ték az ember — hanem a gyakorlat, a módszerek, a rejtett lehetőségek felku­tatása révén bekövetkező nagyobb munkabiztonság, a balesetek minimálisra csökkentése, elhárítása, lesz a mérce. Mert ma még nem. egy helyen vág­nak vissza azzal, hogy megértik ők a munkavé­delmi rendelkezések sú­lyát, de erre meg erre a berendezésre, eszközre pénz is kellene. Nos, a meghirdetett verseny szá­mos területen segít majd olyan ■ „felfedezésekhez”, hogy — többek között — a sokak előtt unosuntalan hangoztatott jobb szerve­zéssel elkerülhetők balese­tek. Nagyon egyszerű pél­dát: kell-e ahhoz pénz, hogy ne közlekedő utakra halmozzuk az üzemben az anyagot; hogy a targonca­vezető ne lépje túl a meg­engedett sebességet;, hogy ne a rakomány tetején szállítsák a rakodókat gid- res-gödrös dűlőutakon, elemi biztonsági feltételek nélkül. Ez csupán néhány kira­gadott példa a tartalékok közül, melyek felkutatásá­hoz jó ösztönzést ad a verseny, ami viszont veze­tők és beosztottak szem­léletén egyaránt jó irány­ban fog változtatni. Nem a fogadkozások — nálunk legfőbb érték az ember! — nem a formális aláírá­sok révén — elismerem, hogy kioktattak baleset- védelemből — hanem a tevékeny részvétel ered­ményeképpen. T. I. társadalmi szervezetek kép­viselői az eddigi legna­gyobb amerikai földalatti atomrobbantás ellen. Hiro­simában kétórás ülősztráj­kot tartottak az első ame­rikai atombomba áldozatai­nak emlékműve előtt. A nagaszaki prefektúra az Egyesült Államok tokiói nagykövetéhez intézett le­velet. Az amerikai—kanadai határon, az Ambassador- hídon az Egyesült Államok és Kanada társadalmának képviselői együttes tiltako­zó gyűlésen; felháborodot­tan tiltakoztak az Egyesült Államok Amchitkában vég­rehajtott nuklaáris kísérle­te ellen. Színes szőttes — Ifjúsági randevú — Nyitnikék A Bács-Iliskim megyei rádiós hónap sikerei A megyében élő családok közel egyharmada még ma is nélkülözi korunk fon­tos tájékoztatási eszközét, a rádiókészüléket. Ez a sta­tisztikai adat és az országos „ranglistán” elfoglalt utol­só előtti helyünk késztet­te az illetékeseket az októ- letekben, különféle vásár­bér 15—november 30 kö­zött meghirdetett rádióak­ció megszervezésére. Az eltelt három hét hasz­nos tapasztalatokkal szol­gált. Kiállítások, árubemu­tatók, bő választék az űz­Százféle mirelit áru a Bajai Hűtőházból A ahol Bajai Hűtőházban, húsz kertészeti ter­mékféleségből százféle mi­relit árut készítenek, az elő­ző év hasonló időszakához viszonyítva — az elmúlt tíz hónap alatt — 31 szá­zalékkal nőtt a termelé­kenység. Ezt kevesebb mun­káslétszámmal, célszerű mechanizálással, pontos munkarend kialakítással teremtették meg. Ilyen feltételek között kivitelezhetők a választék bővítésére irányuló kezde­ményezések. Eddig főleg mirelit zöldség- és gyü­mölcsféleségekkel jelent­földi piacon. Rövidesen a boltokba kerül a mirelit bajai halászlé. Ezenkívül vitaminnal dúsított hús­kivonat koncentrátumot gyártanak erőleves készíté­séhez. A háziasszonyok gondját könnyíti a csoma­golt, zöldséggel kiegészített levescsont forgalmazása. Újdonság a „pásztorriyárs”. A pálcikára tűzdelt máj, párolt marhahús és hagy­maszeletek mélyhűtve ke­rülnek a fogyasztókhoz. Ezzel együtt az idétl, a ta­valyinál jóval több, nyolc- ezernyfclcszáz tonna .mire­litárut hoz forgalomba a keztek a hazai és a kül-1 Bajai Hűtőhöz. A tisztítást is gép végzi Az elmúlt években igen sürgetően vetették fel a szakemberek a hagymater- mcsztés teljes gépesítését, mivel vészjóslóan csökkent a gazdaságok vállalkozási kedve, ami az ellátás rom­lását vonta maga után. Ma- már számos termelőszövet­kezetben gépek végzik a ta­lajelőkészítést, a vetést, a vegyszeres gyomirtást és a betakarítást is. A Bács-K'skun megyei MEZÖTERMÉK Vállalatnál a jövő évtől kezdődően vár­ják a hatást. A tervek sze­rint 1800—2000 holdnyi te­rület hozamára kötnek ezekben a hetekben szerző­dést a gazdaságokkal, ami — kedvező esetben — ugyanennyi vagon termést jelent, körülbelül hatszáz vagonnyival többet, mint az idén. A termesztési feltételek javítása után egy magyar konstrukció a tisztítás gé­pesítését teszi lehetővé. A gyártásra a Kiskunfélegy­házi Vas-, Fém- és Gépja­vító Ipari Szövetkezet vál­lalkozott, ahol négy komp­lett gépsor készül a debre­ceni és békéscsabai kon­zervgyárak, illetve a Szol­nok, s a Bács-Kiskun me­gyei MEZÖTERMÉK válla­latok megrendelésére. Egy vágó, tisztító és mosó be­rendezéssor 900 ezer forint­ba kerül. Az egyik beren­dezés Jánoshalmára, a me­gyei szövetkezeti értékesítő vállalat szárítóüzemébe ke­rül, remélhetően legalább a hónap közepén. Az idei ter­més egy részét ugyanis már feldolgozták hagyományos módon. Képünk a gépsor lási kedvezmények — ezek alkotják a rádiós hetek „ke­reskedelmi oldalát”. A mű­velődéspolitikai célok pe­dig leginkább a rádió és a televízió szakembereinek hatékony közreműködésével valósulnak meg. Színesen és érdekesen mutatta be egy október ele­jei dokumentumműsor táj­egységünk embereinek dol­gos hétköznapjait. Az Isko­larádió Nyitnikék adása a bócsai általános iskolába látogatott, az itt készült felvétel ugyancsak az éter hullámain keresztül érke­zett hozzánk. A megye változatos kul­turális életéről, gazdag né­pi hagyományairól az el­múlt héten győződhetett meg az ország lakossága. A Kiskunmajsán egybe­gyűlt szólisták és műked­velő művészeti együttesek előadását Színes szőttes cí­men sugározta a Kossuth- adó. A televízió pedig leg­utóbb, szombat délután a Röpülj Páva kör műsorát közvetítette a felsőszentivá- ni művelődési ház színpa­dáról. (Vas Lajos a szo­kottnál is hangulatossab- ban vezette a látványos* mozgalmas adást. Vala­mennyi szereplő kitett ma­gáért, dicséretre egyként érdemes valamennyi.) A Kecskeméti Katona József Színház Nóra felújí­tása országos sikert, várat­lanul nagy visszhangot kel­tett. A kalocsai „Ki nyer ma” Vetélkedője viszont a komoly zene barátainak nyújtott szereplési lehető­séget. Az akció során a Rádió munkatársai nemcsak a műsorfelvételek alkalmával találkoztak a közönséggel. Kiskunfélegyházán és Já­noshalmán a bemondók lá­togatták meg a hallgató­kat baráti eszmecsere cél­jából. Lakiteleken pedig a Rádió jogi műsorának ta­nácsadója a külterületi la­kosok számára vitás ügyeik elintézéséhez adott hasznos útbaigazítást. A hónap elkövetkező he­teinek tervezett programjá­ban is sok, érdekes, vál­tozatos megyei műsor sze­repel. Készülőben van a kiskőrösi Petőfi Sándor emlékének szentelt irodal­mi adás, megyénkben ren­deznek meg egy „Ifjúsági randevút”. A „139—660”, Szepesi György népszerű kívánságműsora kecskemé­ti stúdióból jelentkezik de­cember 4-én, és több más szórakoztató rendezvény között sor kerül egy köny- nyűzenei hangverseny köz­vetítésére is. A rádiós hetek mérlegé­hez tartozik még az a tény is, hogv több mint három­ezer készülék talált gazdá­ra az eddigiek során. A .... ., , , m“"vei ÁEftSZ-ek 1656. az utolso, úgynevezett végle-j; óllami kereskedelm üzletei vago egysegének a szer ele-ij 1390 zseb-, táska- és aszta- sét mutatja be. j n rádiót értékesítettek. (Pásztor Zoltán felvétele) P. M,

Next

/
Thumbnails
Contents