Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-07 / 264. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XXVI. évf. 264. szám s :< u ‘i .» Ara 1 forint BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. november 7. vasárnap Forradalmi örökségünk A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jának megyei ünnepségét az idén Kiskunfélegyházán, a Vegyipari Gépgyárban tartották meg. Az ünnepség szónoka dr. Greiner József elvtárs, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára volt, kinek be­szédéből az alábbiakban idézünk részleteket. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 54. évfor­dulóját ünnepeljük. Ennyi év pergett le 1917 óta és napjainkban még sincs idő­szerűbb, tanulságosabb ese­ménye a világtörténelem­nek, mint az 1917-es orosz- országi szocialista forrada­lom. Az eltelt hosszú történel­mi időszakban nagy válto­zások következtek be az egész földrészen. Az egész világon emberek milliárd- jainak sorsa változott meg. S a történelem sok fontos eseményt felvonultatott a színpadán. Gondoljunk csak a mi Tanácsköztársasá­Á megye fejlődése gz év kilenc hónapjában A Központi Statisztikai 1 háromnegyed év alatt el­eve/‘t?LJ^CS~KÍSkUí1 1 ért eredményeiről. Erről az gyei Igö/.gatüsjga jelentest ..... lu J. , adott. ki a megye gazdasá-, alabblükbyn tájékoztatjuk gi. társadalmi fejlődésének • olvasóinkat. Beruházás A KSH adatai szerint a [ Iparfejlesztési és iparkite- BeruHázási Bank Bács- j lepítési alapból 9 íonto- Kiskun megyei fiókja ál- j sabb ipari üzejn bővítése, tál ellenőrzött területen a I illetve megyénkbe telepi té- beruházások pénzügyi tel- se van folyamatban, jesitése megközelítette aj. Vállalati beruházásokat 900 millió forintot, ami — J legnagyobb mértékben az folyó áron számítva — 18 állami gazdaságok hajtőt- százalékkal haladta meg az j tak végre, szőlőfeldolgozók, elmúlt év azonos idősza­kéiban elért eredményeket. 247 millió forint értékűül hűtőtárolók, szakosított sertéstelepek építésére. Meg kell jegyezni, hogy ezek lami beruházás valósult j kivitelezése általában von­meg, ami a tavalyinak j tátottán halad, s magas másfélszerese. i többletköltségek merülnek A vállalatok saját beru- \ fe^. A mezőgazdasági tér- házásaikból eddig 645 mii- mélőszövetjfezetek három- lió forint értékű munkát j negyedévi ’ beruházásai végeztek el. A Fémmunkás megközelítették a 472 mil- Vállalat kecskeméti vas- ! lió forintot — ami 30 szá- szerkezeti gyárának üzem- j zalékkal több az elmúlt év be helyezése a harmadik | azonos időszakáénál — és negyedévben történt meg. j felerészben gépi beruházás Az állami támogatással j volt. Az üzembe helyezett j épülő kecskeméti tejüzem beruházások értéke csak- ' és a Kecskeméti AFIT nem másfélszerese a ta-1 Autószerviz kivitelezése valy szeptember 30-i álla­megfelelő ütemben halad, pótnak. Ipar A megye szocialista ipa­ra 11 százalékkal termelt többet, mint 1970 első ki­lenc hónapjában. A ter­melés növekedési üteme az idén tovább gyorsult, és ezúttal is meghaladta az országos átlagot. A növe­kedési ütem egyenletes volt, s mindhárom negyed­évben 11—11 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának ter­melési színvonalát. A fon­tosabb cikkek közül kő­olajból, földgázból, városi gázból, permetező és po­rozó gépből, kártolt szöve­tekből, gumiabroncsból és bőrkesztyűből mintegy 30 —70 százalékkal nőtt a termelés. Néhány fonto­sabb cikk előállítása vi­szont — mint például a magnetofon, a hidrogló- busz, a takarószövet, a fér­fiing, a fűszerpaprika-őrle­mény stb. — több mint 20 százalékkal csökkent. A termelés növekedésé­nek 70 százaléka a ter­melékenység emelkedésé­ből származott. A tanácsi iparban — az országoshoz hasonlóan — teljes egészé­ben a termelékenység nö­vekedéséből eredt a több­lettermelés. Tovább emelkedett az I iparban foglalkoztatott al­kalmazottak aránya. Ez sajnos sok esetben nem jár együtt a jobb munkaszer­vezéssel, a hatékonyabb termeléssel. A szocialista építőipar építési-szerelési munkáinak éríéke 1038 millió forint volt, ami az előző év azo­nos időszakáénál — folyó árakon számítva — 30 szá­zalékkal magasabb. A ter­melés emelkedése kéthar­madrészben itt is a mun­ka termelékenységének nö­vekedéséből származik. Az építőipari munkások szá­ma a termelés emelkedésé­nél kisebb ütemben — mindössze 5 százalékkal — nőtt, s elmondhatjuk azt is, hogy csökkent a mun­kaerő-vándorlás. Mintegy 300 fővel kevesebb dolgozó lépett ki az építőipari vál­lalatoktól. Javult az épít­kezések koncentrációja, míg ugyanis tavaly 106, az idén szeptember végén 149 épület kivitelezése volt fo­lyamatban. Mezőgazdaság A mezőgazdasági terme­lés is kedvezőbben alakult, mint az előző évben. A ke­nyérgabona termésmennyi­sége az idén meghaladta a 301 ezer tonnát, ami csak­nem 100 ezer tonnával több a tavalyinál. Ezen belül a búza termésmennyisége több . mint 271 ezer tonna volt. — az. elműt, évinek j másfélszerese — és 37 szá­zalékkal több az előző öt év átlagánál. A búza termésátlaga a megyét-en elérte a 19;8 mázsát, ezenbelül az álla­mi gazdaságokban 22,7, a í termelőszövetkezetekben a j (Folytatás a 8. oldalon).] gunkra, a szlovák és a ba­jor tanácsköztársaságokra, világszerte a tőkések ha­talmát fenyegető munkás­megmozdulásokra, a fasiz­mus leverésére, az újabb szocialista népi demokratikus forradal­makra, a gyarmati né­pek felszabadító har­caira. A haladásért ví­vott küzdelmek és győzelmek történelmi eseményei és tényei mind kapcsolatban áll­nak a Nagy Október­rel, gyökerük valami­lyen módon innen ered. Ezért van egye­dülálló jelentősége no­vember 7-nek, s ezért ünnepli ezt a napot velünk együtt az egész világ haladó emberisé­ge. Ahogy 1917-től nap­jainkig döntő hatást gyakorolt a Nagy Ok­tóber a történelem me­netére, ugyanígy a jö­vő irányát is megszab­ja. Az eltelt fél év­század eredményei a | Szovjetunióban, a szo­cialista világrendsze­ren belül, a nemzetkö zi kommunista és mun­kásmozgalom növekvő ereje és fejlődő egysége, mindez a jövőben csak to­vább bontakoztatja az 1917- ben megnyílt távlatokat. Kisugárzása csak tovább terebélyesedhet és bővül­het. Ezt a folyamatot segíti, nogy a Szovjetunió ma is, a világ minden táján, a. [nemzetközi politikai küzdő­tér minden fórumán aktí­van és kezdeményezően lép fel a béke megóvása érde­kében. A szovjet diplomá­cia erőfeszítéseinek va­gyunk tanúi New Yorkban, az ENSZ-ben, a Közel-Ke­leten, Indiában és Japán­ban, Kanadában és Latin- Amerikában, Genfben és Párizsban. Tárgyalásaik a békés egymás mellett élés megszilárdítására, a hábo­rús tűzfészkek felszámo­lására, a fegyverkezési haj­sza ellen, a leszerelésre vo­natkozó megegyezésekre irányul. Ezalatt a nagy or­szág határain belül óriási lendülettel folyik az új tí­pusú társadalmi rend, a kommunizmus építése A forradalom 54. évforduló­ján a Szovjetunió a világ egyik legerősebb, legfejlet­tebb országa, a béke oltal- mazója, a szabadságukért küzdő emberek nagy segí­tője. A szocializmust építő I Magyarország is, aktív, dol­gos lakosságával örököse és folytatója az Októberi Szó- | cialista Forradalomnak. A \ forradalom példája, a száz- | ezernyi magyar internacio­nalista áldozata, a Tanács- 1 köztársaság tanulságai ná- j lünk is megérlelték a tár- j sadalmi átalakulást. Több I mint negyed százada vál- i tozott meg népünk sorsa, s azóta építjük hazánkban a szocializmust. Az elmúlt két és fél évtizedben a mi népünk teremtő ereje is új üzemeket, új iparágakat hozott létre, növeltük a ter­melést, a nemzeti jövedel­met, emeltük az életszín­vonalat. Üj városokat, uta­kat, kórházakat, iskolákat létesítettünk, sok új lakást építettünk. Az egész or­szágban, megyénkben is új városrészek nőttek ki a föld­ből, és ez a lendületes elő­rehaladás tovább tart. Kü­lönösen a mi megyénkben, Bács-Kiskunban szembeszö­kő a fejlődés. A sivó homokkal küszkö­dő parasztság termelőszö­vetkezetbe tömörülve át­alakította a tájat. A ho­mokon nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök, virágzó ker­tészetek biztosítják a több terméket. Ez évi tervét is teljesíti a mezőgazdaság. Átalakult és rohamosan fejlődik a megye ipara. Üj iparágakat, korszerű üze­meket hoztunk létre, ahol ma már közel 70 ezer ipari munkás évente több mint 11 milliárd értékű termé­ket állít elő. Vajon forradalmiak-e ezek a változások, ezek az eredmények? Bizonyosság­gal állíthatjuk, hogy azok! Az 1917-ben megkezdett forradalmi változások örö­kösei és folytatói vagyunk, akik gazdasági, kommuná­lis, kulturális eredményeink j fokozásával ugyanazért az j ügyért, célért küzdünk és I harcolunk, amelyért 1917- ben és 1919-ben elődeink I az életüket is áldozták. Ma iszívósan, kitartóan és jól I dolgozni a szocialista or- jsróg egy-egy üzemében és , más munkahelyén épp !olyan forradalmi cseleke- I det, mint a fegyveres fel- j kelésben való részvétel volt. Forradalmárrá a konkrét helyzetben való helytállás avatja az embert. Ha fegy­vert kell ragadnom osztá­lyom érdekében, akkor az, ha becsületesen kell dol­goznom céljaink érdekében, akkor ez a forradalmiság. Ezért egyenes leszármazot­tá a 17-es forradalmár mun­kásoknak, vagy a Tanács- I köztársaság vöröskatonái­nak a mai mindennapok fe­gyelmezett, szorgalmas dol­gozója. Az alkotó ember, aki a munkapad mellé áll és keze alól jól megmun­kált alkatrész, vagy termék kerül ki — aki iskolát, la­kást és utat épít — bányá­ba száll alá, vagy fol­tét művel — tanít és Ij ismeretek után ku­tat. Forradalmiságuk, munkájuk nélkül nem emelkedhetne a terme­lés színvonala, nem le­hetne beszélni a gaz- iasági és társadalmi •let állandó előrehala- iásáról. A szocializmus építé­se természetesen nem képzelhető el gondok ?s nehézségek nélkül. Erről beszélt a közel­múltban tartott orszá­gos gazdasági aktíván z kormány elnöke is. árra törekszünk min- 1en erőnkkel, hogy kö- ~ös összefogással e rondokon úrrá lé­nyünk. Napjainkban is irradalmi tettekre van zükség, amelyek ered­ménye a szocialista gazdaság, a tudomány, 1 kultúra gyors ütemű ejlődése, célja pedig % ma és a holnap em­bere számára a jobb élet megteremtése. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom emlékét úgy őrizhetjük legméltób­ban, ha pártunk vezetésével sikeresen építjük a szocia- I lizmust. Céljaink világosak, ja megvalósításukért kell fá- • radozni a munkásnak, ter- [ melőszövetkezeti tagnak és i szellemi dolgozónak egy­aránt. A nagy ünnepen e gondolatokkal köszöntőm a ; megyei pártbizottság nevé­ben megyénk szorgalmas, \ dolgos népét. 3Citü éltetések (3. oldal) Rétegek, igények Mélykúton (4. oldal) A párttagsági könyv (5. oldal) Á veterán hétköznapjai (5. oldal) Otthont kapnak (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents