Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-05 / 262. szám
1 oldal 1971. november 5. péntek Megkülönböztetett figfelemmel Két brigád - két történet Kecskemét gyorsan! nnti megoszlását vizsgál-1 szervezetek. A nártrsn- vI7 város. Gazdasági csupán egyetlen fejlődő életére példa: iparában az üzemi épületek és a berendezések értéke tíz év alatt megkétszereződött. Ez a tény társadalmi fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. Az elmúlt évtizedben 16 százalékkal nőtt a lakosság száma, s ezt figyelembe véve is az iparban foglalkoztatottak aránya 34,2 százalékról 54 százalékra emelkedett. Az imént vázolt gazdasági és társadalmi változások igen sok érdekes, izgalmas problémát vetnek fel. Növekednek többek között az igények az állam- igazgatási szervek tevékenységével, az oktatási és kulturális intézményekkel, a szociális és egészségügyi ellátással, a kereskedelemmel, sőt — és tegyük hozzá, nem utolsó, hanem az első helyre sorolva — a politikai szervek működésével szemben is. A politikai életben pedig a legdöntőbb szerep a pártszervezetekre hárul. juk, elégedettek lehetünk. A jövőbeli arányok alakú- I munkáját, Vajon a pártszervezetek tagságának számszerű fejlődése lépést tartott-e a lakosság számának növekedésével, vagy a foglalkoztatottság struktúrájának változásai tükröződnek-e a párttagság összetételében ? A politikai munka ilyenkor nyilván bonyolultabbá válik, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy arányú beruházások ellenére is az ipar fejlődése extenzív jellegű volt, és igen sokan mentek a mezőgazdaságból, s a háztartási munkát végzők soraiból üzemi munkásnak. A város lakosságának 5,4 százaléka tagja a pártnak. A tagság 41,9 százaléka az iparban, 8,5 százaléka a mezőgazdaságban, 7,8 százaléka a közlekedésben, 8,6 százaléka a keres kedelemben, 25 százaléka hivatalokban dolgozik, 8,2 százaléka pedig a külterü- illetve pártalapszervezetek- hez tartozik. A pártépítési munka utóbbi négy évben szerzett tapasztalatainak elemzése alapján megállapítható, hogy a párttagság létszámának átlagos évi növekedési üteme 8.7 százalékos volt. Ebből mintegy 3,5 százalék más városból, községből jött, 4,3 százalékos volt az a gyarapodás, ami tagfelvé tel útján következett be. Az eddig felsorolt adatok kedvező képet mutatnak. Erre a következtetésre jutunk akkor is, ha a nők és fiatalok helyzetéről szóló párthatározatok megvalósításának szellemében vizsgáljuk az alapszervezetek pártépítő tevékenységét. 1970-ben a statisztikai adatok szerint Kecskeméten a nők aránya a párt- szervezetekben 29,1 százalék volt, viszont ugyanebben az esztendőben az újonnan felvett párttagoknak már 38.5 százaléka került ki a nők soraiból. Meggyorsult a fiatalok felvételének üteme is. Míg például 1969-ben a 26 éven aluli fiatalok a tagfelvételek során mindössze 28,7 százalékot képviseltek, az idei első nyolc hónap adatai szerint részarányuk most meghaladja a 27 százalékot. Mindez örvendetes módon együttjár a nők és az ifjúság politikai aktivitásának növekedésével. Ha csupán a jelenlegi összetételt, valamint az újonnan felvett párttagok nem- és korcsoportok $zez lásának tendenciáját nézve azonban mindenképpen fel kell figyelni arra a kedvezőtlen jelenségre, hogy egyre csökken a párt soraiba belépő fizikai dolgozók száma. 1968-ban még az összes felvett tagok közül 49,7 százalék volt a termelő munkában részt vevők aránya, s ez egy évvel később 38,7, tavaly 29,3, az idén pedig már 26,9 százalékra esett vissza. Sajnos ugyanez a tendencia tapasztalható a fiatalok és a nők felvételénél is. Az 1970. január óta a pártba lépett nőknek mindössze 31, a 26 éven aluli fiataloknak pedig csak 33 szá zaléka fizikai dolgozó. Márpedig döntően fontos politikai ügye a pártnak, hogy a termelésben élenjáró, a párt politikájának megvalósításában cselekvőén részt vevő munkások, szocialista brigádtagok, a közéletben, a tömegszervezetek vezetésében aktívan működő fizikai dolgozók egyre növekvő ütemben foglalják el helyüket párttagság soraiban. A fent taglalt je lenség egyébként komoly ellentmondást is rejt, amit így fogalmazhatunk meg: Az üzemi termelőmunkában nagyfokú felelősségérzet a szocializmus építése iránt, ugyanakkor közömbösség a párthoz való közeledésnél. A fizikai dolgozók lelkes, odaadó részvétele a termelésben ugyanis egyre növekszik, a város munkásainak mintegy 70 százaléka szocialista brigádtag. Több mint háromezer pártonkívüli munkás tevékenyen dolgozik a szakszervezetben, a KISZ- ben és egyéb társadalmi vagy tömegszervezetben. Mindez azt bizonyítja, hogy politikailag érett pártonkívüli munkásokban Kecskeméten sincs hiány. Társadalmunk legfontosabb rétegének — a munkásosztálynak — továbbra is döntő szerepe van a pártban, ezért nem lehet belenyugodni a pártépítés terén jelenleg tapasztalható helyzetbe. Hiba többek között, hogy a város termelő üzemeinek egyharmad részében két év óta nem vettek fel párttagot az alapszervezetek. A pártcsoportok alig fele látja el amelyek tevékenykednek, azok is csak a párttagokkal tartanak kapcsolatot. Több üzemben az iskolai végzettséget annyira előfeltételnek tekintik, hogy akinek nincs meg a nyolc általános, vagy ennél magasabb iskolája, azzal a pártba való felvétel szempontjából jóformán szóba sem állnak. Márpedig a munkához való viszonyt és a politikai hozzátartozást nem az iskolai végzettség dönti el. Helyenként az üzemi demokráciával van baj, mert a termelésben helytálló, de őszinte, szókimondó munkásokat háttérbe szorítják a tagfelvétel- . néL Természetesen e néhány felsorolt problémánál bonyolultabb a helyzet Minden üzemi párt- szervezetnek a helyi sajátosságokból kiindulva kell feltárni azokat az okokat, amelyek a fizikai dolgozók pártba való belépésének csökkenéséhez vezettek. S hogy ez így nincs rendjén, arra egy emlékeztető: A X. pártkongresszus határozata leszögezi, hogy a párt munkásjellegének erősítésére az ipari munkások, a fizikai dolgozók pártba való felvételére is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Nagy Ottó Bönde Sándorral, az ér- sekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet szerelőműhelyének vezetőjével a brigádnaplót lapozgatjuk. A műhely dolgozói már tavaly is elnyerték a szocialista címet, az idén ismét elhatározták, hogy harcba indulnak a megtisztelő rangért. A szerelőműhely dolgozói a termelőszövetkezet ezermesterei. Szellemes, okos újításaikkal évről évre sok tízezer forint megtakarítást hoznak a gazdaságnak. A műhely előtt áll az az ügyes emelőszerkezet, amelyet a brigád készített hulladékanyagokból. Ehhez hasonlót lehet ugyan kapni a kereskedelemben, de legalább 15 ezer forintba kerül. Az üzemanyagkutak szerelésével 48 ezer forintot takarítanak meg a gazdaságnak. Emberségből is jól vizsgázott a brigád. íme egy bejegyzés a naplóból: ABu sági nyugdíj mellett némi Bönde Sándor: Attilát a jövő nyárra is várjuk. Orvosi ellenőrzés alatt a növényvédők Bevált az új munkaruha Nemcsak az orvosegészségügy témája: a kertészkedő Bács-Kiskun megye gazdasági vezetőinek is gondja lett a vegyszerártalmak megelőzése, e munka körben dolgozók egészség- védelme. Az utóbbi években ugyanis számos halálos balesetet okozott a növényvédő szerek helytelen kezelése, felhasználása. A gazdaságokban már most felmérik az ezzel kapcsolatos jövő évi feladatokat, s felkészítik dolgozóikat az újabb idényre. A teljes Lazsáló” maszekok Kecskemét egyik, közegészségügyi célokat szolgáló épületének pár helyiségét átfestették. A munkát magánkisiparosok vállalták el. Eddig semmi különös nincs a. dologiján. Csak onnantól Kezdve, hogy az^ alís egy hetet igénylő munkát a „maszekbrigád” jó két hét alatt végezte el. „Már a maszekok is...” — legyinthetnenk rezignáltam az országunkban oly sajátosan meghonosodo kényelmes, sőt kényelmeskedő építési-felújítási munkatempót bírálva. Ám kiderült, ezúttal nem oktalan, szuszmogó lazsálásról van szó. Az intézmény alkalmazottainak csöndesen megsúgták: azért nem igyekezhetnek, mert ha a brigád egy hét alatt keresi meg a húszezer forintot — ennyiért vállalták el a festést —, az adóhivatal megemelt adóval sújtja őket. Ám ha az összeget kéthetes munka után kapják, az adóhivatal szigorúságától nem kell tartani. Tekintve, hogy állami megrendelésről van szó. semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a munkadíjat érvényes tarifák szerint állapították meg. Az sem képezheti vita tárgyát, hogy az adóhivatal a megfelelő adókulcsot” alkalmazza. A két dolog között azonban semmilyen normális összhang nincs. Mert ha volna, az érdekeltséget nem lehetne ennyire a feje tetejére állítani. Szorgalmas, igyekvő embereket arra késztetni. hogy egy adott munkára a szükséges időnek a kétszeresét fordítsák — ez semmi más, mint a munkaerkölcs intézményesített, elavult rendeletekkel megtámogatott rombolása. Attól tartok, ez a gyakorlat nem elégszik meg azzal, hogy csak a maszekok munkaerkölcsét kezdje ki... a >. ' « -—ni —eL szaktudást igénylő munkakör betöltéséhez alkalmas- sági vizsgálat szükséges. A bizonyítvánnyal rendelkezőknek is állandóan bővíteni kell tudásukat, hiszen évenként változnak a növényvédő szerek. A téli hónapokban több mint háromszáz növényvédelmi szakmunkást vonnak be a továbbképzésbe. A gazdaságvezetők ezzel csak részben tesznek eleget a munkavédelmi feladatoknak. A fokozódó kemizálás az eddiginél körültekintőbb egészségügyi ellátást igényel. Ennek szükségességére eddig még csak az állami gazdaságokban figyeltek fel. A növényvédelemben dolgozók körében — különösen a permetezések idején — gyakori volt a rosszullét, a fáradékonyság. Ezért a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaságban megszervezték a növényvédelmi dolgozók rendszeres orvosi ellenőrzését. A Bajai Állami Gazdaságban. az orvosi szolgálat megszervezése mellett, új munkaruhát próbáltak ki az idén. Az eddigi gázmaszkos viselet kényelmetlennek bizonyult, s nem szívesen vették igénybe a dolgozók. A zárt rendszerű ruha fejvédőjébe a traktorról kompresszorral friss levegőt táplálnak, s ezáltal a fejvédőben levegőtúlnyomás következik be, s ez kizárja a mérgező anyagok belégzését. Az oxigéndús levegő frissít, hűsít. A ruha bevált, s így jövőre valamennyi növényvédő „álarcot” ölt a permetezés idején. Követendő bajai példa az is, hogy minden növényvédő brigádot felszerelnek az alkalmazott vegyszer ellenszerével. Tivadar gyártásvezető, aki egyúttal a brigád vezetője is, bizakodik abban, hogy a vállalást teljesítik. Emberségből ők is jeles osztályzatot érdemelnek. Hermanutz Erzsébetet, a termelőszövetkezet egyik szerencsétlen sorsú tagját újabb baj érte. Rádőlt a ház fala, rokkanttá vált. A szövetkezet építőbrigádja rendbehozta az épületet, a tartósító üzem asszony- és lány tagjai pedig bútort vettek az újjáépített lakásba, dapesti^ Mozgássérültek In- | Gondoskodnak két kiskorú tézetéből kértünk egy olyan gyermekéről, az asszonynak gyermeket, akinek nincs I könnyebb munkát adtak az hozzátartozója. A brigád | üzemben, hogy a rokkanttagjai vállalják, hogy a nyárra vendégül látják. Válasz az intézettől: Van nálunk egy olyan kisfiú, akit senki sem látogat, tudomásunk szerint nincsenek szülei, rokonai. Ez év június 28-án meg is érkezett a termelőszövetkezetbe Bertus Attila, 13 éves fiúcska. A brigád minden tagja egy hétig látta vendégül. — Visszamaradt, testihibás gyermek az Attila — magyarázza a műhelyvezető — életében még nem volt falun. Nálunk tanulta meg ezt a két családi kapcsolatot jelentő szót: anyuka, apuka. Boldog volt, hogy most már több anyukája, apukája is van. Szeretettel tanítgattuk, neveltük a kisfiút az alatt az öt hét alatt, míg nálunk volt. Palik József műhelyvezető-helyettes filmet készített Attila nyaralásáról. Búcsúzásként le is vetítettük a szövetkezet tagsága előtt. A brigádtagok mesélik: nagyon szerette a dinny- nyét. Emlegette, hogy milyen jó lenne, ha társai is megkóstolhatnák. Nosza, gondoltak egyet a brigád tagjai, felküldtek egy teherautóval az intézetbe. A termelőszövetkezet tartósító üzemének dolgozói nagyrészt asszonyok, lányok. Az idén májusban ők is csatlakoztak a szerelőműhely férfibrigádjának kezdeményezéséhez és elhatározták, hogy elnyerik a szocialista brigád címet. Vállalták, hogy 10 százakat magasabb termelési értéket állítanak elő az előirányzottnál és ugyancsak 10 százalék költségmegtakarítást érnek el. Horváth Horváth Tivadar: Szorgalmas asszonyok dolgoznak a brigádban. keresetre tegyen szert. Hermanutz Erzsébettel nem sikerült beszélnem. Baján akadt dolga. Bizonyára meghatottan emlékezett volna arról a sok segítségről, amit a közösségtől, a nagy családtól kap. Bertus Attilával sem tudtam szót váltani, akit azóta is rendszeresen meglátogatnak és minden alkalommal kap valami ajándékot és ő pedig szeretettel üdvözli anyukáit és apukáit. Azok pedig a következő nyárra ismét várják, már takarékbetétkönyvet is nyitottak számára. K. S. Alkotói zsiráfnak nevezték cl ezt az ötletes emelő- szerkezetet. A szerelőműhely dolgozói több hasznos berendezést készítettek már. (Pásztor Zoltán felvétele)
