Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-05 / 262. szám

1 oldal 1971. november 5. péntek Megkülönböztetett figfelemmel Két brigád - két történet Kecskemét gyorsan! nnti megoszlását vizsgál-1 szervezetek. A nártrsn- vI7 város. Gazdasági csupán egyetlen fejlődő életére példa: iparában az üzemi épületek és a berendezések értéke tíz év alatt megkét­szereződött. Ez a tény tár­sadalmi fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. Az el­múlt évtizedben 16 száza­lékkal nőtt a lakosság szá­ma, s ezt figyelembe véve is az iparban foglalkozta­tottak aránya 34,2 száza­lékról 54 százalékra emel­kedett. Az imént vázolt gazdasá­gi és társadalmi változá­sok igen sok érdekes, iz­galmas problémát vetnek fel. Növekednek többek kö­zött az igények az állam- igazgatási szervek tevé­kenységével, az oktatási és kulturális intézményekkel, a szociális és egészségügyi ellátással, a kereskedelem­mel, sőt — és tegyük hoz­zá, nem utolsó, hanem az első helyre sorolva — a politikai szervek működé­sével szemben is. A politi­kai életben pedig a leg­döntőbb szerep a pártszer­vezetekre hárul. juk, elégedettek lehetünk. A jövőbeli arányok alakú- I munkáját, Vajon a pártszervezetek tagságának számszerű fej­lődése lépést tartott-e a la­kosság számának növeke­désével, vagy a foglalkoz­tatottság struktúrájának változásai tükröződnek-e a párttagság összetételében ? A politikai munka ilyen­kor nyilván bonyolultabbá válik, különösen ha tekin­tetbe vesszük, hogy a nagy arányú beruházások elle­nére is az ipar fejlődése extenzív jellegű volt, és igen sokan mentek a me­zőgazdaságból, s a háztar­tási munkát végzők sorai­ból üzemi munkásnak. A város lakosságának 5,4 százaléka tagja a párt­nak. A tagság 41,9 száza­léka az iparban, 8,5 száza­léka a mezőgazdaságban, 7,8 százaléka a közlekedés­ben, 8,6 százaléka a keres kedelemben, 25 százaléka hivatalokban dolgozik, 8,2 százaléka pedig a külterü- illetve pártalapszervezetek- hez tartozik. A pártépítési munka utóbbi négy évben szerzett tapasztalatainak elemzése alapján megálla­pítható, hogy a párttag­ság létszámának átlagos évi növekedési üteme 8.7 százalékos volt. Ebből mintegy 3,5 százalék más városból, községből jött, 4,3 százalékos volt az a gyarapodás, ami tagfelvé tel útján következett be. Az eddig felsorolt ada­tok kedvező képet mutat­nak. Erre a következtetés­re jutunk akkor is, ha a nők és fiatalok helyzetéről szóló párthatározatok meg­valósításának szellemében vizsgáljuk az alapszerveze­tek pártépítő tevékenysé­gét. 1970-ben a statisztikai adatok szerint Kecskemé­ten a nők aránya a párt- szervezetekben 29,1 száza­lék volt, viszont ugyaneb­ben az esztendőben az újonnan felvett párttagok­nak már 38.5 százaléka ke­rült ki a nők soraiból. Meggyorsult a fia­talok felvételének üteme is. Míg például 1969-ben a 26 éven aluli fiatalok a tagfelvételek során mind­össze 28,7 százalékot kép­viseltek, az idei első nyolc hónap adatai szerint rész­arányuk most meghaladja a 27 százalékot. Mindez ör­vendetes módon együttjár a nők és az ifjúság politi­kai aktivitásának növeke­désével. Ha csupán a jelenlegi összetételt, valamint az újonnan felvett párttagok nem- és korcsoportok $zez lásának tendenciáját nézve azonban mindenképpen fel kell figyelni arra a ked­vezőtlen jelenségre, hogy egyre csökken a párt so­raiba belépő fizikai dolgo­zók száma. 1968-ban még az összes felvett tagok kö­zül 49,7 százalék volt a ter­melő munkában részt vevők aránya, s ez egy évvel ké­sőbb 38,7, tavaly 29,3, az idén pedig már 26,9 száza­lékra esett vissza. Sajnos ugyanez a tendencia ta­pasztalható a fiatalok és a nők felvételénél is. Az 1970. január óta a pártba lépett nőknek mindössze 31, a 26 éven aluli fiata­loknak pedig csak 33 szá zaléka fizikai dolgozó. Már­pedig döntően fontos poli­tikai ügye a pártnak, hogy a termelésben élenjáró, a párt politikájának megva­lósításában cselekvőén részt vevő munkások, szo­cialista brigádtagok, a köz­életben, a tömegszerveze­tek vezetésében aktívan működő fizikai dolgozók egyre növekvő ütemben foglalják el helyüket párttagság soraiban. A fent taglalt je lenség egyébként komoly ellentmondást is rejt, amit így fogalmazhatunk meg: Az üzemi termelőmunká­ban nagyfokú felelősségér­zet a szocializmus építése iránt, ugyanakkor közöm­bösség a párthoz való köze­ledésnél. A fizikai dolgo­zók lelkes, odaadó részvé­tele a termelésben ugyan­is egyre növekszik, a város munkásainak mintegy 70 százaléka szocialista bri­gádtag. Több mint három­ezer pártonkívüli munkás tevékenyen dolgozik a szakszervezetben, a KISZ- ben és egyéb társa­dalmi vagy tömegszerve­zetben. Mindez azt bizo­nyítja, hogy politikailag érett pártonkívüli munká­sokban Kecskeméten sincs hiány. Társadalmunk legfonto­sabb rétegének — a mun­kásosztálynak — továbbra is döntő szerepe van a pártban, ezért nem lehet belenyugodni a pártépítés terén jelenleg tapasztalható helyzetbe. Hiba többek kö­zött, hogy a város termelő üzemeinek egyharmad ré­szében két év óta nem vet­tek fel párttagot az alap­szervezetek. A pártcso­portok alig fele látja el amelyek te­vékenykednek, azok is csak a párttagokkal tarta­nak kapcsolatot. Több üzemben az iskolai vég­zettséget annyira előfelté­telnek tekintik, hogy aki­nek nincs meg a nyolc ál­talános, vagy ennél maga­sabb iskolája, azzal a párt­ba való felvétel szempont­jából jóformán szóba sem állnak. Márpedig a mun­kához való viszonyt és a politikai hozzátartozást nem az iskolai végzettség dönti el. Helyenként az üzemi demokráciával van baj, mert a termelésben helytálló, de őszinte, szóki­mondó munkásokat háttér­be szorítják a tagfelvétel- . néL Természetesen e né­hány felsorolt problémá­nál bonyolultabb a hely­zet Minden üzemi párt- szervezetnek a helyi sajá­tosságokból kiindulva kell feltárni azokat az okokat, amelyek a fizikai dolgozók pártba való belépésének csökkenéséhez vezettek. S hogy ez így nincs rendjén, arra egy emlékeztető: A X. pártkongresszus határozata leszögezi, hogy a párt mun­kásjellegének erősítésére az ipari munkások, a fizikai dolgozók pártba való fel­vételére is megkülönböz­tetett figyelmet kell fordí­tani. Nagy Ottó Bönde Sándorral, az ér- sekcsanádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet szerelőmű­helyének vezetőjével a bri­gádnaplót lapozgatjuk. A műhely dolgozói már ta­valy is elnyerték a szocia­lista címet, az idén ismét elhatározták, hogy harcba indulnak a megtisztelő ran­gért. A szerelőműhely dolgozói a termelőszövetkezet ezer­mesterei. Szellemes, okos újításaikkal évről évre sok tízezer forint megtakarítást hoznak a gazdaságnak. A műhely előtt áll az az ügyes emelőszerkezet, ame­lyet a brigád készített hul­ladékanyagokból. Ehhez hasonlót lehet ugyan kapni a kereskedelemben, de leg­alább 15 ezer forintba ke­rül. Az üzemanyagkutak szerelésével 48 ezer forin­tot takarítanak meg a gaz­daságnak. Emberségből is jól vizs­gázott a brigád. íme egy bejegyzés a naplóból: ABu sági nyugdíj mellett némi Bönde Sándor: Attilát a jövő nyárra is várjuk. Orvosi ellenőrzés alatt a növényvédők Bevált az új munkaruha Nemcsak az orvosegész­ségügy témája: a kertész­kedő Bács-Kiskun megye gazdasági vezetőinek is gondja lett a vegyszerártal­mak megelőzése, e munka körben dolgozók egészség- védelme. Az utóbbi évek­ben ugyanis számos halálos balesetet okozott a nö­vényvédő szerek helytelen kezelése, felhasználása. A gazdaságokban már most felmérik az ezzel kapcsola­tos jövő évi feladatokat, s felkészítik dolgozóikat az újabb idényre. A teljes Lazsáló” maszekok Kecskemét egyik, közegészségügyi célokat szolgáló épületének pár helyiségét átfestették. A munkát ma­gánkisiparosok vállalták el. Eddig semmi különös nincs a. dologiján. Csak onnantól Kezdve, hogy az^ alís egy hetet igénylő munkát a „maszekbrigád” jó két hét alatt végezte el. „Már a maszekok is...” — legyinthetnenk rezig­náltam az országunkban oly sajátosan meghonosodo kényelmes, sőt kényelmeskedő építési-felújítási mun­katempót bírálva. Ám kiderült, ezúttal nem oktalan, szuszmogó lazsálásról van szó. Az intézmény alkalma­zottainak csöndesen megsúgták: azért nem igyekez­hetnek, mert ha a brigád egy hét alatt keresi meg a húszezer forintot — ennyiért vállalták el a fes­tést —, az adóhivatal megemelt adóval sújtja őket. Ám ha az összeget kéthetes munka után kapják, az adóhivatal szigorúságától nem kell tartani. Tekintve, hogy állami megrendelésről van szó. sem­mi okunk sincs kételkedni abban, hogy a munkadíjat érvényes tarifák szerint állapították meg. Az sem ké­pezheti vita tárgyát, hogy az adóhivatal a megfelelő adókulcsot” alkalmazza. A két dolog között azonban semmilyen normális összhang nincs. Mert ha volna, az érdekeltséget nem lehetne ennyire a feje tetejére állítani. Szorgalmas, igyekvő embereket arra késztet­ni. hogy egy adott munkára a szükséges időnek a kétszeresét fordítsák — ez semmi más, mint a mun­kaerkölcs intézményesített, elavult rendeletekkel meg­támogatott rombolása. Attól tartok, ez a gyakorlat nem elégszik meg az­zal, hogy csak a maszekok munkaerkölcsét kezdje ki... a >. ' « -—ni —eL szaktudást igénylő munka­kör betöltéséhez alkalmas- sági vizsgálat szükséges. A bizonyítvánnyal rendelke­zőknek is állandóan bőví­teni kell tudásukat, hiszen évenként változnak a nö­vényvédő szerek. A téli hó­napokban több mint há­romszáz növényvédelmi szakmunkást vonnak be a továbbképzésbe. A gazda­ságvezetők ezzel csak rész­ben tesznek eleget a mun­kavédelmi feladatoknak. A fokozódó kemizálás az ed­diginél körültekintőbb egészségügyi ellátást igé­nyel. Ennek szükségessé­gére eddig még csak az ál­lami gazdaságokban figyel­tek fel. A növényvédelem­ben dolgozók körében — különösen a permetezések idején — gyakori volt a rosszullét, a fáradékony­ság. Ezért a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság­ban megszervezték a nö­vényvédelmi dolgozók rend­szeres orvosi ellenőrzését. A Bajai Állami Gazdaság­ban. az orvosi szolgálat megszervezése mellett, új munkaruhát próbáltak ki az idén. Az eddigi gáz­maszkos viselet kényelmet­lennek bizonyult, s nem szívesen vették igénybe a dolgozók. A zárt rendszerű ruha fejvédőjébe a trak­torról kompresszorral friss levegőt táplálnak, s ezál­tal a fejvédőben levegőtúl­nyomás következik be, s ez kizárja a mérgező anyagok belégzését. Az oxigéndús levegő frissít, hűsít. A ru­ha bevált, s így jövőre va­lamennyi növényvédő „ál­arcot” ölt a permetezés idején. Követendő bajai példa az is, hogy minden növényvédő brigádot fel­szerelnek az alkalmazott vegyszer ellenszerével. Tivadar gyártásvezető, aki egyúttal a brigád vezetője is, bizakodik abban, hogy a vállalást teljesítik. Emberségből ők is jeles osztályzatot érdemelnek. Hermanutz Erzsébetet, a termelőszövetkezet egyik szerencsétlen sorsú tagját újabb baj érte. Rádőlt a ház fala, rokkanttá vált. A szövetkezet építőbrigádja rendbehozta az épületet, a tartósító üzem asszony- és lány tagjai pedig bútort vet­tek az újjáépített lakásba, dapesti^ Mozgássérültek In- | Gondoskodnak két kiskorú tézetéből kértünk egy olyan gyermekéről, az asszonynak gyermeket, akinek nincs I könnyebb munkát adtak az hozzátartozója. A brigád | üzemben, hogy a rokkant­tagjai vállalják, hogy a nyárra vendégül látják. Válasz az intézettől: Van nálunk egy olyan kisfiú, akit senki sem látogat, tu­domásunk szerint nincse­nek szülei, rokonai. Ez év június 28-án meg is érkezett a termelőszövet­kezetbe Bertus Attila, 13 éves fiúcska. A brigád min­den tagja egy hétig látta vendégül. — Visszamaradt, testihi­bás gyermek az Attila — magyarázza a műhelyveze­tő — életében még nem volt falun. Nálunk tanulta meg ezt a két családi kap­csolatot jelentő szót: anyu­ka, apuka. Boldog volt, hogy most már több anyu­kája, apukája is van. Sze­retettel tanítgattuk, nevel­tük a kisfiút az alatt az öt hét alatt, míg nálunk volt. Palik József műhelyveze­tő-helyettes filmet készített Attila nyaralásáról. Búcsú­zásként le is vetítettük a szövetkezet tagsága előtt. A brigádtagok mesélik: nagyon szerette a dinny- nyét. Emlegette, hogy mi­lyen jó lenne, ha társai is megkóstolhatnák. Nosza, gondoltak egyet a brigád tagjai, felküldtek egy te­herautóval az intézetbe. A termelőszövetkezet tar­tósító üzemének dolgozói nagyrészt asszonyok, lá­nyok. Az idén májusban ők is csatlakoztak a szere­lőműhely férfibrigádjának kezdeményezéséhez és elha­tározták, hogy elnyerik a szocialista brigád címet. Vállalták, hogy 10 száza­kat magasabb termelési értéket állítanak elő az elő­irányzottnál és ugyancsak 10 százalék költségmegta­karítást érnek el. Horváth Horváth Tivadar: Szor­galmas asszonyok dolgoz­nak a brigádban. keresetre tegyen szert. Hermanutz Erzsébettel nem sikerült beszélnem. Baján akadt dolga. Bizo­nyára meghatottan emléke­zett volna arról a sok segít­ségről, amit a közösségtől, a nagy családtól kap. Bertus Attilával sem tud­tam szót váltani, akit azóta is rendszeresen meglátogat­nak és minden alkalommal kap valami ajándékot és ő pedig szeretettel üdvözli anyukáit és apukáit. Azok pedig a következő nyárra ismét várják, már takarékbetétkönyvet is nyi­tottak számára. K. S. Alkotói zsiráfnak nevezték cl ezt az ötletes emelő- szerkezetet. A szerelőműhely dolgozói több hasznos berendezést készítettek már. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents