Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-28 / 282. szám

II vasárnap kiemeltei eseményei Kecskeméten Régen volt annyi érdekes sportesemény a városban, mint ezen a napon. Dél­előtt magas színvonalú csel­gáncs- és kosárlabda-mér­kőzést, valamint érdekes asztalitenisz-versenyt lát­hatnak a szurkolók, dél­után pedig a labdarúgó NB I. B. őszi utolsó fordulójá­ra kerül sor a Széktói Sta­dionban. A Műszaki Főiskola nagytermében rendezett cselgáncs OB I. bajnokság­gal már a hét folyamán részletesen is foglalkoz­tunk'. A verseny teljesen nyílt, s a kecskemétieknek esély ük lehet a jó helye­zésre. A szovjet teremben a Kecskeméti Petőfi férfi kosárlabdázói is az idei utolsó mérkőzésüket játsz- szák, azzal a különbséggel, hogy a kosárlabdában ta­vaszi—őszi bajnokság van, ' tehát a győzelem esetén ki­vívható hatodik hely vég­leges. Az asztaliteniszezők a Hosszú utcai általános is­kola tornatermében vasár­nap reggel folytatják a me­gyei „tízek” bajnokságának körmérkőzéseit. A verseny esélyesei á Kecskeméti : Spartacus asztaliteniszezői. ’ Délután 13.30-kor, a Szék­tói Stadionban a Kecske­méti Dózsa NB I. B-s lab­darúgócsapata a Győri MÁV DAC együttesét fo­gadja. A győriek az idén . jobban szerepeltek, mint a kecskeméti csaoat. Eddig 21 pontot gyűjtöttek, Baján A sportcsarnokban dél- ■ előtt kosárlabda .NB 1-es és ’NB Il-es -férfimérkőzéseket játszanak.0.40-kor a Bajai i?%izügy csapata a Körmend ellen, majd 11 órai kezdet­tel a Bajai Bácska Posztó a BSE ellen játszik. A fő­városi Csapatban találjuk a legmagasabb magyar já­tékosokat, s ellenük nem könnyű játszani, mégis a Bácska hazai pályán biztos győzelmet arathat. Délután 13.30-kor — a jó bevett szokás szerint — egy időben játszik mindkét bajai labdarúgócsapat. Az Ganz Villamosság ellen, a MTE a Petőfi-szigeten a Bácska pedig a Patak ut­cában a Tiszakécskével. Kiskunfélegyházán Női kosárlabda-rangadó lesz a Kecskeméti Petőfi és a. Kiskunfélegyházi Vasas között. A mérkőzés érdé-' . kessége, hogy a Petőfi a pályaválasztó és Félegyhá- zón játszanak. A Petőfi már nem kerülheti el a ki­esést, a Vgsas pedig nehe­zen kerülhet feljebb. Kiskőrösön A múlt vasárnapról el­maradt Kiskőrösi Gépjaví­tó—ÉGSZÖV MEDOSZ NB III-as mérkőzéssel búcsúz­nak az őszi idénytől. Na­gyon elkelne a győzelem, mert a Gépjavító ezzel a II. helyre léohetne előre. A MEGYEI labdarúgó­bajnokság utolsó őszi for­dulója is hozhat néhány meglepő eredményt. Izsá­kon az Alpárt (megcserél­tél: a pályaválasztói jogot), Vaskúton a Bácsalmást, Tompán a K. Volánt, Hajó­son a Kun B. SE-t fogad­ják. Érdekes lesz még a kalocsai helyi rangadó, va­lamint a Radnóti SE— Gábo. Á. SE összecsapás. A kiesőjelöltek Városföldön egymás ellen játszanak, s ■ mérkőzés győztese — sze­rencsés esetben — a 16. helyen zárhatja az őszi for­dulót, ami ugyan még a kieső zónához tartozik. dn lényegesen jobb helvezés. Sz. Z. cselgáncs OB I. első napja A nagy verseny előtti pillanatok teli vannak fe­szültséggel. Az OB I-es cselgáncs CSB szombat délelőtti mérlegelésén is volt ok az izgalomra. Ha­mar kiderült, hogy a Bp. Spartacus a katonai szol­gálatra bevonult Szabó F. nélkül érkezett, s az orvo­si vizsgán a bajnokcsapat másik „menője” Szabó M. is fennakadt a szűrőn. In­dulása kétessé vált, de az MTK edzője is nagy gond­ban volt, mert a csapat két tagjánál is lázas be­tegséget állapított meg a sportorvos. Az influenza úgy látszik nem kíméli a cselgáncsozókat sem. A mérlegelés és orvosi vizsga után a jelenlévő hét csápátvezető és a Ver­senybírók Stadler Ferenc főtitkár vezetésével a sor­solást ejtették meg. Egy­más után húzták ki a szá­mokat a kalapból, s kiala­kult a teljes program. A megnyitó után először a Bp. Spartacus és a SZEOL versenyzői lépnek szőnyeg­re. A mérkőzések sorrendje a következő: Bp. Sparta­cus—SZEOL, K. Dózsa— Bp. Honvéd, Ű. Dózsa— Szalvai SE, Bp. Spartacus —MTK, SZEOL—Bp. Hon­véd, K. Dózsa—O. Dózsa, Bp. Spartacus—Bp. Hon­véd, MTK—Szalvai SE, SZÉOL—Ü. Dózsa, Bp. Spartacus--Szalvai SE, Bp. Honvéd—Ű. Dózsa, MTK —K. Dózsa. A terv szerint szomba­ton estig ez á 12 mérkő­zés fejeződik be. Vasárnap reggel (1 órakor az alábbi műsor szerint folytatják: Bp. Spartacus—U. Dózsa, Szalvai SE—K. Dózsa, MTK—SZEOL, Bp. Spar­tacus—K. Dózsa, Szalvai SE—SZEOL. Bp. Honvéd— MTK. K. Dózsa—SZEOL, Ü; Dózsa—MTK, Szalvai SE—Bp. Honvéd. A technikai értekezlet után - megkérdeztük Varga Andrást a K. Dózsa edző­jét, hogy mi a véleménye az esélyekről és a Dózsa sorsolásáról. — Változatlanul a Spar- tacust tartom — mondta — a legesélyesebbnek. Délután 3 órakor Dr. Losoncz Mihály, a K. Dó­zsa elnöke nyitotta meg a versenyt, majd a Sparta­cus—SZEOL mérkőzéssel kezdetét vette az OB I CSB. Lapzártáig a következő eredmények érkeztek be: Szombati eredmények két fordulót kivéve: Bp. Spartacus—SZEOL 5:0, segédpont 40:0 a Bp. Spartacus javára. Kecskeméti Dózsa—Bp. Honvéd 2:2, segédpont 10:8. Üjpesti Dózsa—Békéscsa­bai Szalvai SE 4:1, segéd­pont 40:5. Bp. Spartacus—MTK 5:0, segédpont 45:0. Bp. Honvéd—SZEOL 4:1, segédpont 40:10. K. Dózsa—Ű. Dózsa 2:2, segédpont 13:12. A játékmester hm Délután van, Szállin- S® góznak a gyerekek az iskolából. Lökdösődnek, be­szélgetnek, heccelik egy­mást. Senki sem siet. Kel­lemes a napsütés a télben. Olyan- ráadásfélének érzi az ember, s észre sem ve­szt, hogy már -félórája sé­tálgat —• élvezve a Sugovi- ca víztükrén úszó rozsdás faleveleket... Két gyerek dől a korlát­nak, s vitatlcoznak valamin, „öregem a Kovács Jóska olyan kalamajkát csinált az ellenfél védelmében, hogy már egymásnak futkos­tak ..Nekem az tetszett a legjobban, amikor vissza­játszott a felfutó F.átvág­nák, aki csont nélküli kosa­rat dobott..Heves kéz­mozdulatok igyekezték alá­támasztani az elhangzott szavak igazát . . . Folyik a vita, ki tudja meddig, s hol végződik? — Így volt ez gyerekko­romban -is — mondja Ko­vács József, a Bajai Bács­ka Posztó NB I-es férfi ko­sárlabda - csapatának játé­kosa. — Megvitattuk a dol­gokat, s a x.éqén a két pa­lánk közgtt kötöttünk , ki. Családon- belül is '. ragadós volt a kpsárlabdasport. szc- . retetet-A bátyám, Sándor kezdett ■ játszani 1951-ben én is bekapcsolódtam. 1951 tavaszán kerültem a kezdő­csapatba. ­?*sb Kovács Jóska legjob­■ bak közé kerülése kel­lemes meglepetés volt a sportág híveinek. Hamaro­san átpette a karmesteri „pálcát”, s az ésszerű irá­nyítás mellett a gyakorlat­ban is példát mutatott. — 1954 óta egymásután négyszer nyertük a délterü­leti bajnokságot. Az osztá- Ivo^ókon azonban rendsze­rint „elvéreztünk ...” 1957- ben. az NB ll-ben 411 pon­tot dobtam Hz mérkőzésen. 1958-bnn végül is sikerült! Bekerültünk az NB 1-be. Micsoda öröm volt... Pe­dig nagyon megdolgoztunk érte .. A - ■ S akkor egy igazi ko- ™ sárlabda-csiVag tűnt fel a sportág, egén. Olyan egyé­niség nőtte ki magát, aki méltán Mkövetelte m agá nak n helyet az ország legjobb­jai között. Kovács József — Első NB I-es mérkő­zésünket Székesfehérváron játszottuk. Harminckét pon­tot szereztem azon a talál­kozón. Nagyon szerettem kosarat dobni... 1961-ben Gabányival viaskodtunk a legeredményesebb játékos címért. Baján játszottuk az utolsó mérkőzést. Hetven- háromszor találtam a ko­sárba és gólkirály lettem. Még ebben az évben meg­hívtak a válogatott keret­be. Páder János volt az ed­ző. Szerette a kemény mun­kát .. . De meg is lett az eredménye, mert kijutot­tunk az EB-re. Bedobó sze­repkörben játszottam. TSfv A fiatalos hévvel, ha­tártalan I lelkesedéssel és nagy szívvel kosarazni lezdett fiatalemberből ru­tinos játékos vált. A válo­gatottban is átvette az irá­nyító és példamutató sze­repkört. Mert - ha hajtani kellett, akkor Jóska az el­sők közt volt. S ezzel az el­lenfelét lefenyverző tulaj­donságával jól ötvöződött Mcsiszolódott helyzetérzéke és látóképesséoe. Mert eb­ben a sportágban csak az „nőhet” naggyá, akinek szeme van a válván. S Ko­vács Jóskának volt.., — Legszebb sikereim ...? Nem is tudom melyiket em­líthetem, a másik elhallga­tása nélkül.. . 1969-ben bú­csúztam a címeres meztől, 69 alkalommal látszottam a magyar válogatottban. j T'^os-si-va. LenMorád_ pá­srizs, Róma... Fél Európát bejártam. Nagy mérkőzések résztvevője lehettem, szép volt, érdemes volt küzdeni! ■ Küzdelem — ez az, ami Kovács Jóskát csak ön­magával mérhető egyéni­séggé tette. Neki sohasem az számított, hogy váloga­tott mérkőzést játszik-e, vagy a klub színeiért lép pályára. A játék volt a lé­nyeg, mindent bele alapon. — Bőven túl vagyok a harmadik X-en, de még vem teltem be a sportolás­sal. Mindig találok valami újat, ami megragad és iz­galmassá teszi a játékot. Igaz, hogy ennek a kemény munka az előfeltétele, mert a sport szépségéből csak az kap vissza, aki adott is be­le. De ezzel együtt „kerek” az életem. ■Hj A Bácska játékmestere •'W nyughatatlan. Kemé­nyen dolgozik és alapos munkára oktat. Nem isme­ri a túlterheltséget, s a ver reséget sem szívleli el egy­könnyen. Azon fáradozik, hogy közel 20 éves sport- pályafutásának tanulságait elplántálja a . jövő nemze­dékében, hogy tradíciója le­gyen annak, ami ma való­ság. Banczik István £,abdába rúgnak a nők Vannak az életnek olyan oldalai, amelyek különös élességgel mutatják az utób­bi negyedszázadban végbe­ment fejlődést. Cinikus em­berek hajlamosok arra, hogy az előző mondatot elolvas­va rosszmájúan bólintsa­nak: persze, például ma sokkal több a televízió mint az elmúlt rendszer­ben, amikor még egy darab sem volt.. , Természetesen nem erre gondoltam a fejlődés kap­csán. Hanem a focira. Ci­nikusok újból kezdhetik a vigyorgást ... Mégis. Emlékezzünk csak, hogyan is volt? Kőbányán, ahol gyér ékeskedtem, Pupu volt a neve annak a grund- nak, ahova kora tavasztól késő őszig focizni jártunk. Hogy miért éppen Pupunak hívták, erre csak- következ­tetni lehet. Valószínűleg azért, mert a focizásra al­kalmas hely egy dombte­tőn terült el, amelyet né­mi képzelőerővcl hatalmas púphoz lehetett hasonlítani. Ne tessék azt gondolni, hogy ennek semmi köze a témához, nagyon is van. Ugyanis a Pupun kizáró­lag fiúk fociztak, leggyak­rabban három időpontban: tanítás előtt, tanítás után és tanítás helyett. Nem dicsek­vésből mondom, de erről a szegény kis grundról olyan nagyságok indultak az élet­nek, mint N. Gyuszi, aki segédmunkásként disszidált ötvenhatban Nyugatra, vi­szont kettőszázhuszonegy centiméter magas volt és ezzel meg is alapozta o kar­rierjét, mert mást sem kel­lett tennie, mint naphosszat állnia egy áruház kirakatá­ban, törpével a nyakában, időnként rámutatott egy feliratra, amely különleges gyermektápszert reklámo­zott: az ön csemetéje J :is ilyen nagyra nő, ha napon­ta háromszor eszik csodála­tos készíiményüiikből, No, de megint elkalan­doztam, maradjunk a té­mánál. Szóval a mi kis grundunkon kizárólag fiúk kergették a labdát, bár azért a demokratizmus és a nemek közötti egyenjogú­ság csiráit már akkor is ész­re lehetett venni. Mert sze­rephez jutottak a lányok is. Ok hozták vissza a labdát, ha valamelyikünk túl na­gyot rúnott'bde és az legu­rult a domboldalon. Persze, az régen volt, ha igaz is volt. S onnan ju­tott az eszembe, hogy mint olvashatta bárki, véget ért a női labdarúgó-bajnokság őszi idénye, a lányok és asz- szonyölc márciusig szöorc akaézt/ák a focicivőílcet, ak­kor aztán újból leakasztják és folytatódik tovább az iz­galmas bajnokfSáé- Hát er­re nondoltami amikór elöl­járóban különösen nagy fej­lődésről beszéltem. Ki hit­te volna még akár tíz esz­tendővel ezelőtt is, hogy a mindennapi sporthírek kö­zött megszokottá válik a női labdarúgó-bajnokság ered­ményeinek ismertetése, hogy például a felső csoportban a FÖSPED-lányok nyerték el az őszi bajnokságot, még­hozzá pontveszteség nélkül, imponáló, 82:0-ás gólarány- nyal. Vagy, hogy például a televízió is közvetít női fo­cimeccset és azt sok millió férfi figyeli izgatottan. Igaz, azért minden még nincs rendben. Múltbeli em­lékeim alapján például azt tartanám igazságosnak, ha teljesen megfordulna a koc­ka és a focizó lányoknak fiúk szedik a labdát. Hát itt még nem tartunk. A ív­ben is közvetített női mécs­esén labdaszedőknek nyo­mát sem lehetett látni. És nemcsak ezt kell szó­rótennem. Az a tény, hogy fociznak a nők, elszabadí­tott féffikörökben bizonyos szenvedélyeket. Nem azok­ra a szellemeskedésekre gondolok, amelyek a kezdet kezdetén oly gyakoriak vol­tak, a bekiabálásokra a nők meccsein, hogy például siess haza kisanygm, mert odakozmál a pörkölt. Az ilyesfajta viccek szép csend­ben abbamaradnak. Hanem a férfinem egy része az ag­godalom maszkját ölti fel emberbarát ábrázatára, mondván, hogy ez a sport vem való a gyönge nőknek, káros a szervezetükre. Es különösen érdekes, hogy több olyan férfi aggódik a nők biológiai különbségei rr.iatt, aki annak idején he­lyeselte, ha a gyengébb nem elment kohásznak, marti­násznak, traktorosnak. A magám részéről örü­lök annak, hogy a nők, ha kád vük van Kozza,„labdába rúghatnak. Minél a fejlődés jrnfigáRíiKaiafian. Már a Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség is napirendre tűzte a női labdarúgás helyzetét, éppen a minap zajlott le erről egy római tanácsko­zás. Kissé furcsállom ugyan, hogy a konferencián állí­tólag nem sok nő volt, a mieinket is az elnöki tiszt­séget betöltő Barcs Sándor képviselte, de hát minden nem mehet egyszerre. Bízom benne, hogy eljön majd az idő, amikor a férfi labdarúnás helyzetét is na­pirendre tűzik — a nők. Arkus József NB 1-2$ eredmények Diósgyőri VTK—U. Dózsa 1:1 (0:1). Góllövő: Bene, Görgei. Pécsi Dózsa—Csepel 1 :fl (1:0). Góllövő: Hunyadi (öngól). Lépjen be Ön is előfizetőm?* táborába! VÁLASZLEVELEZŐLAP Ez a külde­mény belföld­re bérmente­sítés nélkül i:~ feladható. A/ esedékes díja­kat ^«zhesi- téskor a cím zett fizeti I Bács megyei Lapkiadó Vállalat KECSKEMÉT, "zabadság tér 1/a. i

Next

/
Thumbnails
Contents