Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-27 / 281. szám

Kádár János fogadta Sztanko Todorovot Sztanko Todorov, a Bol­gár Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke pén­teken délelőtt ellátogatott a Történeti Múzeumba. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken a Köz­ponti Bizottság székházá­ban fogadta Sztanko Todo­rovot, A szívélyes, baráti esz­mecserén leien volt Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­ke, Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, továbbá. Kiril Nesztorov, a BKP Központi Ellenőrző-Revíziós Bizottság irodáján-jk tagja, külügy­miniszter-helyettes és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A KÖ/ÁL JELENTI: fiz influenzás betegek száma 15 ezer Bács-Kiskun megyében november elején jelentet­ték először az egészségügyi szerveknek, hogy Budapest után a megyében is előfor­dult az A—2 Vírus okozta influenzás megbetegedés. Ezt követő héten a megyei főorvos elrendelte az inf­luenzajelentő szolgálatot. * * * A megyei KÖJÁL, a no­vember 14—21-ig tartó idő­szakról beérkezett körzeti orvosi jelentések alapján elkészítette a járványtérké­pet. Kecskeméten az influen­zás megbetegedettek száma meghaladja az 5400-at, Kis­kunfélegyházán az 1500-at, ami a lakosság 8, illetve 4 százalékát jelenti a két vá­rosban. A kecskeméti járás 24 községéből összesen 3900 megbetegedést jeleztek. Az influenzások száma a me­gyében meghaladja a 15 ez­ret. Több mint 4100 em­bert a körzeti orvosok táp­pénzes állományba vettek, s ez érzékenyen érinti az ipar, á kereskedelem és a közlekedés munkaerőhely­zetét. A kecskeméti megyei kórházban és a kiskunfél­egyházi városi kórházban — a járvány idejére teljes beteglátogatási rendeltek el. tilalmat A megye déli részén, Ka­locsán. Kiskunhalason, Kis­kőrösön és Baján csak szór­ványosan fordult elő inf­luenzás megbetegedés. Amióta az influenzával kapcsolatban járványról be­szélhetünk, mindössze 290 szövődményes beteget ke­zeltek — főként tüdőgyul­ladással. — kórházba mind­össze 19 személyt szállítot­tak'. ' • * • A városokban, ahol leg­jobban‘elterjedt a járvány — Kecskeméten és Kiskun­félegyházán — az iskolák­ból tömegesen hiányoznak a diákok. Szabadszállásról 60, a kecskeméti 1. számú iskolából 60, a Berkes Fe­renc Kereskedelmi Szakkö­zépiskolából 66, a Kiskun­félegyházi József Attila Ál­talános Iskolából pedig 55 százalékos távolmaradást jelentettek. Az orvosok azt tanácsol­ják, a fertőzés elkerülése végett tanácsos naponta többször kezet mosni, a zárt helyen dolgozók' több­ször szellőztessenek és fo­gyasszunk minél több vi­tamindús ételt. Cs. K. Készülődés az ünnepi forgalmúra Folyamatos a vágottbaromfi-ellátás A lakosság igényeit fi­gyelembe véve árubőséggel, nagy választékkal felké­szülten várják az ünnepek előtti csúcsforgalmat —kö­zölték érdeklődésünkre a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat áruforgalmi osztályán. Mint megtudtuk, a napi feldolgozás mellett jelenleg Kecskeméten 15 vagon, Kiskunhalason 12 vagon, a dunakeszi hűtőházban 7 va­gon árukészlettel rendel­keznek. Ez körülbelül azo­nos a tavalyi mennyiség­gel, de például a kétféle — A és B — tasakolásban forgalomba hozott, s a vá­sárlók körében nagyon ked­velt csirkeaprólékból a ta­valyinál jóval .többet, csak­nem 10 vagonnal raktároz­tak. Az üzletekben, s a nem­rég megnyílt kecskeméti baromfiboltban jelenleg a vágott csirke a legkereset­tebb: minden hét végén, általában pénteken 8—10 mázsa kerül a megyeszék­hely üzleteibe. Nemsokára azonban a nagy testű szárnyasok, a liba és a pulyka váltja fel a csirke szezonját. Az áru­forgalmi osztályon erről is megnyugtató hírt kaptunk: az üzletek megrendeléseit minden esetbén maradékta­lanul ki tudják elégíteni, sőt libamájat is szállítanak. Ebből jelenleg 2 vagorinyi árukészletük van. Karácsony, az ünnepi sü­tés-főzés és a disznóvágá' sok közeledtén a szokásos­nál több fogy a fűszerek­ből, így a paprikából is. A jelek szerint zavartalan el­látásra számíthatnak a vá sárlók. mert a Kalocsa és Vidéke Konzerv- és Fűszer­paprikaipari Vállalat a bel­földi szükségletek mara­déktalan kielégítését ígéri. A kereskedelem 20 vagon paprikára tart igényt kará­csonyig. A cél most, hogy ezt a mennyiséget mielőbb eljuttassák az üzletekbe. Ezért átszervezték a vál­lalat munkarendjét: ma, szabad szombaton is dol­goznak a paprikamalom­ban’, így a kért mennyisé­get határidőre szállítják le. és TV­mellékiet (5—6. oldal) Gyorslista a gépkocsinyeremény- betétkónyv. sorsolásáról (10. oldal) Mathiász-emlékülés Kecskeméten Anorák exportra Az idén a kereslethez al­kalmazkodva, átalakította termékszerkezetét a Férfi Fehérneműgyár bajai gyár­egysége. A hagyományos termékek — férfiing és fehérnemű — mellett, el­kezdték a felsőruházati cikkek gyártását. Az új­donságokból nemcsak a ha­zai üzletekbe került, ha­nem exportra is szállítot­tak. Szovjet megrendelés­re 27 ezer darabot készí­tettek a Jura és Igor né­ven forgalomba kerülő or­kán anorákokból. Képün­kön az utolsó szállítmányt csomagolják. Már folynak tárgyalások a szovjet part­nerrel a jövő évi megren­delésekről is. Egy másik új termékükből — az új fa­zonú, bélelt orkán síkahá- tokből — 30 ezret vó— nek 1972-ben csehszlovák megrendelésre. , Ugyané T, Csehszlovákiába kerül az a 9 ezer gyermek műbőrlem- berdzsek, amelyeknek ha­marosan megkezdik a gyár­tását. Tegnap délelőtt Kecske­méten, a városi tanács nagy termében, a szőlőtermesz­tés -és nemesítés országo­san ismert szakemberei és sok érdeklődő Mathiász-em- lékülésre gyűlt egybe. A megjelenteket dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács el­nökhelyettese üdvözölte, közöttük Vnucskó Lajost, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóját és Borbás La­jost, a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet igaz­gatóhelyettesét. Az emlék­ülést dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa nyitotta meg. Rómány elvtárs megnyi­tójában kifejezésre -juttat­ta, hogy: „örülünk anpak, hogy Kecskeméten kö­szönthetjük az agrártudo­mányok neves művelőit, a kertészeti tudományok és a termelés fejlesztőit.” Majd így folytatta: „Egy életmű előtt tisztelegeni, egy gazdag életpálya ered­ményeit méltatni mindig felemelő érzés. Kétszeresen az, ha a mű folytatóival, tanítványokkal és követők­kel együtt végezhetjük a méltatást és nemcsak em­lékezünk, hanem tanulsá­gokat állapítunk meg, kö­vetkeztetéseket vonunk le mai és holnapi teendőink­hez. Elmondhatjuk, hogy Kecskemét városa, de az egész Duna—Tisza közének szorgalmas néoe őrzi és jó eredménnyel fejleszti Ma- thiász hagyatékát. A ker­tészeti kultúra soha nem látott fejlődés szakaszába jutott Kecskemét határá­ban, a szőlőtermelésben és a borgazdaságban pedig ,T"’ábnn új távlatok tárul- k fel.” Az emlékülés bevezető ’ő'ytását dr. Szenedi Sán­dor tudományos főmunka- , társ, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa „Mathiász munkássága és a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet nemesítési tevékenysége” címmel tar­totta meg. Előadásában többek között hangsúlyoz­ta, hogy „Mathiász János egyike volt azoknak, akik elsőnek ismerték fel a fajta szerepét a termesztésben. A fajtakutatás terén ki­emelkedő sikerrel foglal­kozott a klónszelektálással és a keresztezéses nemesí­téssel. Katonatelepen ki tartó munkával állította elő legértékesebb hibrid­fajtáit. Mathiászt szerették és csodálták munkásai. Sok mellette dolgozót magával ragadott az egy-egy tőké­nél órákat elidőző szőlőne­mesítő búvárkodása. Ma­thiász eredményei nyomán széles körű nemesítői moz­galom, indult el hazánkban, amelynek első’ számú kép­viselője volt Kocsis Pál. de a követők között ott van dr. Ábrahám András, dr. Ábrahám Béla és Bagó Lajos, aki kunbaracsi te­lepén ma is nemesítői mun­kát végez. Mathiász nagy érdeme, hogy magyar szőlőnemesítő iskolát alapított Katonate­lepen, amely mind ez ideig a hazai csemegeszőlő-neme­sítés központja és a telep adottságai lehetővé teszik, hogy az intézményes ma­gyar szőlőnemesítés köz­pontjává fejlődjön az el­következő években. Mathiász fajtái az egész szőlőtermesztő világban megtalálhatók. Ha hazai kortársai annak idején nem ismerték el Mathiász erő­feszítéseinek jelentőségét, és új fajtáinak igen nagy értékét, kárpótlást kapott a külföldtől. Azok a szőlőnemesítési célkitűzések — mondotta befejezésül Szegedi Sándor —, amelyeket Mathiász Já­nos maga elé tűzött, csak az elmúlt két évtizedben valósultak meg. Mathiász fajtái most korszerű nagy-* üzemi telepítésekben bizo­nyíthatják értékes tulajdon­ságaikat. „Mathiász János neme­sítői munkásságának jelen­tősége” címmel dr. Kozma Pál egyetemi tanár, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia levelező tagjának kor- referátumát távollétében, dr. Zilahi János kandidátus olvasta fel. A következő két korreferátumot dr. Ge- dai Gusztáv könyvtárveze­tő „Mathiász hatása a ko­rabeli hazai csemegeszőlő­termesztésre”, majd dr. Für Lajos tudományos osztály- vezető, a történelemtudo­mányok kandidátusa, „A filoxéra-vész hatása a ho­moki szőlőtermesztés fel­lendülésére” címmel adta elő. A tudományos ülés be­fejezéseként 'dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe fő- szerkesztője, a közgazda­ságtudományok kandidátu- ,sa, ismertette ..Mathiász Já­nos és Kecskemét” című korreferátumát. Az emlékülés befejezése után a részvevők megtekin­tették a tanácsterem elő­terében levő Math i ász-em­lékkiállítást, később meg­koszorúzták Mathiász Já­nos sírját. A program foly­tatásaként leleplezték a nagy nemesítő emléktáblá­ját, az Alföldi Pincegaz­daság kecskeméti nalacko- zó üzemében, amelv ugyan­akkor felvette Mathiász Já­nos nevét. Az er'4c'z napos program befej°zéseként a részvevők megtekintették a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet katonatelepi üzemegységét. (—r -1) Világ proletárjai, egyesöljetek! TOfíVtPB A MAGYAR SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évL 281. szám 1971. november 27, h SZOMBAT Ara: 90 fillér RADIO

Next

/
Thumbnails
Contents