Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-25 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR.SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK' XXVI. évf. 219. szám 1971. november 25, CSÜTÖRTÖK 1 Ara: 90 fillér küszöbén-**:• 'J- ' a megye építőipara Lépések az arals™Izraeli „párbeszéd“ felélesztésére A legzordabb évszak, a tél az építőipart érinti a legérzékenyebben. A sür­gető feladatok — megkez­dett beruházások és a la­kásprogram — miatt azon­ban nem közömbös, meny­nyire tudják függetleníteni magukat az építőipari vál­lalatok a következő hóna­pokban az időjárástól. A kérdésekre kapott vá­laszokból megállapítható, hogy a vállalatok a lehető­ségekhez mérten, felkészül­tek az évszakváltásra. Kije­lölték a leggazdaságosab­ban téliesíthető munkahe­lyeket. Beszerezték és a helyszínre szállították a folyamatos munkához nél­külözhetetlen eszközöket: fűtőberendezéseket, fóliá­kat, kötésgyorsítókat stb. A színhelyek kiválasztásá­nál az épületek készültségi fokát a foglalkoztatható munkásgárdát és minde­nekelőtt a partnerek igé­nyeit vették figyelembe, így a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat tervé­ben kiemelt helyet kapott a lakásprogram. Kecskeméten a Széche- nyivárosban 160 lakásban, a lakótelephez tartozó kommunális létesítmé­nyekben, az iskolában, valamint az óvodában és bölcsődében végzik a bel­ső szerelést. Kalocsán egy 42 és egy 26 lakásos. Kiskunfélegyházán pedig egy 50 lakásos töm­bön dolgoznak a tél folya­mán. Nem szünetel a munka a fontos köz-, illetve üze­mi épületeken sem. Kecs­keméten a műszaki főisko­la és a mezőgazdasági fő­iskola építkezésén, a párt- és tanácsszékházban szak­ipari tevékenységet végez­nek. Kiskunhalason, a Pa­mutnyomóipari Vállalat 11 ezer 500 négyzetméter alap­területű csarnokának szer­kezetét készítik el. hasonló munka folyik a bajai ser­téstelepen is. Az utóbbinál az egyes épületeket folya­matosan adják át a tech­nológiai szerelést végző vál­lalatnak. Bajáról és Kalocsáról a kiskunhalasi kórház épí­tésére csoportosítják át a munkásokat, mert e két városban énincs téliesítésre alkalmas mun­kahely. Ily módon a válla­lat dolgozóinak 80 százalé­ka nem kényszerül télen sem fagyszabadságra. Az ÉPSZER Vállalat ka­pacitását túlnyomórészt a különböző ipari üzemek számára készülő létesítmé­nyek kötik le. örvendetes, hogy szinte valamennyi megkezdett beruházás sze­repel a téliesítési program­ban. Az építkezéseket három kategóriába sorolták. Az elsőbe kerültek a leg- előrehaladottabb és legsür­gősebb feladatok. Ezeknél végleges fűtés mellett dol­gozhatnak az épületeken belül. Ki kell emelni ezek közül a Kecskeméti Sütő­ipari Vállalat részére, épülő csarnokot és a négytanter­mes szakmunkásképző is­kolát Jánoshalmán. Az előbbinél a téli időszakban végzett munkával szeretné­nek lefaragni az 1972. vé­gére kitűzött határidőből. A második csoportban, aminél a téliesítés fokozot­tabb felkészülést, fűtőbe­rendezéseket. fóliázást, vagy ideiglenes üvegezést köve­telt. található a Kiskőrösi Irodagépipari Vállalat csar­noka. valamint a félegyhá­zi műanyaggyár beruházá­sa.' Ennél és a kunszent- miklósi TEMAFORG tele­Sikeres a megyei rádióakció Egy ho'3 ötezernél több készüléket vásároltak „Legyen minél több Bács-Kiskun megyei lakás­ban rádiókészülék” — talán ez lehetne a mottója az ok­tóber 15-én indúlt megyei rádióakciónak. A mozgalom szervezői a napokban érté­kelték az egy hónap során elért eredményeket. Meg­állapították. hogy a lakos­ság számottevő része élt az akció nyújtotta kedvezmé­nyekkel. s az első négy hé­ten 5296 rádiókészüléket vásároltak, csaknem any- nyit, mint máskor egy egész negyedév alatt. Asztali rádiókból az em­lített időszakban kishíján ezer. zsebrádiókból több mint 2800 talált gazdára. Ezenkívül csaknem másfél ezer táska- és autórádió kelt el. A kecskeméti járásban négvh'ínapos áM^gforga­lomrmk megfelelő mpn.ivi.l ségű rádiókészüléket vásá­roltak. A hasonlóképp nagyszámú külterületi né­pességgel bíró kiskunhala­si járásban ugyanakkor en­nek csupán a felét. Erre a tényre a legkézenfekvőbb magyarázatnak az látszik, hogy a lakosság valószínű­leg kevésbé ismeri az ak­cióban rejlő előnyöket. A nagyszabású akció még nem ért véget, s éppen az örvendetesen nagy érdeklő­désre való tekintettel, most van folyamatban kiterjesz­tése, illetve meghosszabbí­tása december 24-ig, az eredetileg tervezett novem­ber 30. helyett, Joggal re­ménykedhetünk tehát ab­ban. hogy a végső mérleg felülmúlja a várakozást. És ennek a kultúra áldásait mindeddig csak módjával élvező családok ezrei lát­ják majd igazán hác’"At. iJL pén az egyes elkészülő épü­leteket — kazánházat, szo­ciális létesítményt — még a tél folyamán átadják. Amennyiben az időjárás le­hetővé teszi, folytatják a munkát a harmadik kate­góriában szereplő, a még, kezdésre váró — bei uhá- zásokon is. F. M. Részleges elsötétítés Egyiptomban KAIRO (MTI) Az Afrikai Egységszer­vezet küldöttsége szerdán befejezte kétnapos egyip­tomi látogatását. A Seng- hor, szenegáli elnök vezet­te delegáció három hét leforgása alatt másodszor Űj létesíImányeV, berendezések Baicrn Az elkövetkezendő idő­szakban újabb nagyarányú fejlesztésre kerül sor a ba­jai gyapjúszövő gyárban. Ennek előhírnökeként va­lósult meg két beruházás ebben az évben. Nemrégi­ben helyezték'üzembe a 10 millió forintos költséggel épített és felszerelt új ka­zánházat, amely első ké­pünkön látható. A kazán­ház tervezésénél már a jö­vőre gondoltak, mert ezzel fűtik majd a későbbiekben felépülő üzemcsarnokokat is. Az óránként 18 tonna gőzt adó berendezés egyet­len szépséghibája, hogy széntüzelésű, így az üzem nem kapcsolódhat be a gázprogramba. Ezenkívül a tervekben nem csupán a termelés bő­vítése s az ehhez kapcsoló-’ dó beruházások szerepel­nek, hanem új szövetek fel­dolgozására is felkészül­nek. A hagyományos alap­anyagú termékek mellett a jövőben műszálból készült szöveteket is gyártanak. Az utóbbiak gyűrtelenítésére több mint 10 millió f of in­tért vásároltak hőrögzítő­szárítógépet Nyugat-Né metországból. A berende zés, amelyet második ke nünk ábrázol, két hete ér kezelt meg. Az üzemi próz bák tapasztalatai alapján, teljesítménye, hagyomá­nyos anyagok esetén is kétszerese a régi gépnek: percenként 8—10 méter szövetet gyűrtelenít. járt Kairóban, hogy lépé­seket tegyen az arab—iz­raeli „párbeszéd” felélesz­tésére. Az afrikai küldöt­tek — csakúgy, mint ko­rábban — Egyiptom után Izraelt is felkeresik. Tahszin Pesir, az egyipr tömi kormány szóvivője Szadat és az AESZ-delegá- ció érdemi tárgyalásainak befejeztével kijelentette: országa reméli, hogy a bé­ke afrikai követeinek si­kerül majd rábírniuk, Iz­raelt a fegyveres terjesz­kedés politikájának fö’a- dására és a Biztonsági Ta­nács határozatának végre- j hajtására. Az egyiptomi kormány í szóvivője újságírók kérdé­seire • válaszolva elmon­dotta még, hogy a közel- keleti béke esélyei nem tűntek el ugyan teljesen, de nagyon csekélyek. A megoldás — mint arra a Mena hírügynökség jelen­tése szerint Szadat elnök az afrikai küldöttek előtt rámutatott — az izraeli megszálló erők maradék­talan visszavonásában van. Csakis az összes megszállt területek kiürítése lehet a bélre alapja. » « * Mamduh Szalem egyip­tomi belügyminiszter ked­den részleges elsötétítést (Folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdaság egyik lesfontosabb feladata a korszerű növényvédelem A külföldi növényvédő- szerek alkalmazásáról, a vegyszeres gyomirtás ta­pasztalatairól, a pai7stetű elleni védekezés újabb le­hetőségeiről tegnap Kecs­keméten, három szerv ren­dezésében növényvédelmi tanácskozást tartottak a termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői. A meg­beszélésen részt vett dr. Glied Károly, a megyei tahács elnökhelyettese és Maár András, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei elnö­ke is. Mint Gödör József, a megyei tanács osztályveze­tője megnyitójában emlí­tette, az elmúlt évi fel­mérések szerint a kár- és kórokozók által okozott veszteség a kertészeti és a szántóföldi növénytermesz­tésben elérte a 200 millió forintot. E probléma meg­oldására a növényvédő géppark minőségi cseréjét, a komplex hatású szerek elterjesztését, a növényvé­delmi szakpropaganda ha­tékonyabbá tételét, s nem utolsósorban a technológia állandó fejlesztését java­solta. Hangsúlyozta, hogy az exportkövetelmények egy­re nagyobb felelősséget ró­nak a gazdaságokra, s emiatt nagy figyelmet kell fordítani a szermaradvá­nyok mennyiségére és ösz- szetételére is. Ezután a Ciba-Geigy növényvédőszerek Ma­gyarországon címmel And­rás} alvy Pál, a svájci vál­lalat budapesti képviselő­je tartott előadást. Mint említette, a két nagymúl­tú vegyipari cég külön-kü- lön is jelentős szállítója volt a magyar mezőgaz­daságnak, de az egyesülés óta az egyik legnagyobb külkereskedelmi partne­rünk lett a mezőgazdasági kemizálás területén. A svájci vállalat rendkívül "azdag választékkal ren­delkezik. A jelenlegi tár­gyalások szerint a jövőben az eddigieknél még több növényvédődért importá­lunk e cégtől. A továbbiakban M. Be- zencon, a svájci vállalat kutatója. Apjok Ferenc, a Martonvásári Állami Gaz­daság agronómusa. dr. Jen­ser Gábor, a Kertészeti Kutató Intézet osztályve­zetőm. dr. Fodor Tamás, az állami Gazdaságok Fő­osztályának nyíregyházi főkertésze. Világi Enned, a Budapesti Vegyiművek munkatársa, s végül M. TJürnar, a külföldi válla­lat kutatója tartott idő­szerű szakmai kére’'^kr51 előadást. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents