Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-24 / 278. szám
6. oldal 1971. november 24. szerda Nagytakarításra várnak a bajai utcák Már a tavaszi tanácstagi jelölő gyűléseken sok szó esett Baján a köztisztaságról. Mondhatnánk, központi téma volt. Ugyanis mindössze ót utcaseprő gondoskodik a város tisztaságáról. Könnyen belátható, hogy a megye második legnagyobb településén ez édeskevés. De több ember nem jelentkezik erre a munkára, s az utcák szemetesek. Kupacokban áll (főként a mellékutcákban) a kőtörmelék, papír, fadarabok, konzervdobozok. s mindenféle hulladék ... A városi tanács vezetői eléggé tehetetlenek a szemétgondban. Tehetetlenségük oka: pénzhiány. Dr. Nagy Károly elnökhelyettes elmondta, hogy ebben az évben 800 ezer forintot költöttek a köztisztaságra. Az idén hetven szeméttartót már felszereltek és még nyolcvanat helyeznek el a város különböző pontján. Megrendeltek két utcaseprő gépet — de csak egy érkezett a napokban. Az elnökhelyettes: — Városunkban csak utcaseprőgépek segítségével javítható a köztisztaság. Ezért iövőre 2 millió forintot költünk gépvásárlásra. Szeretnénk egy modern osztrák utcaseprőgépet vásárolni, amely több művelet elvégzésére alkalmas, Ezenkívül egy kuka-gépkocsit. teherautót, és ha lehet, még egy szovjet utcaseprőgépet veszünk. Sok az elköltött és a vásárlásra szánt pénz? Persze, hogy sok! De ahhoz, hogy elmondhassák: Baján nincs gond a köztisztasággal, legalább 5 millió kellene. Minden tanácsi erőfeszítés mellett tehát csak az ötéves terv végére tudnak annyi gépet beszerezni. hogy az utcák tisztítását maradéktalanul elvégezhessék. A városlakók viszont addig Is összefoghatnának, s mindenki csak a saját portája előtt takarítana, ragyoghatna a város. Ismerve a bajaiak város- szeretetét. bízunk abban, hogy erre nem kell a tervidőszak végéig várni. Csabai István A vendéglátás árnyoldalai Eladó IKARUSZ 30 autóbusz felújított állapotban. Alkotmány Mg Tsz, Mélvkút, Telefon: 23. 1984 Az egyszeri diák természetrajzból csak az elefántra vonatkozó részt tanulta meg. A vizsgán azonban a teknősbékát kérdezték tőle. Nem jött zavarba, hanem Jgy kezdte feleletét: A teknősbéka nagyon sokáig él, de még tovább él az elefánt... és sorolta, amit az elefántról tudott. Körülbelül hasonlóan érzi magát az ember, ha végigtanulmányozza a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentését, amely a vendéglátás munkáját elemzi abból a szempontból, hogy az miként szolgálja megyénk lakosságának érdekeit. Elsőként az fogalmazódik meg az újságíróban, hogy sok szép eredménye van a vendéglátásnak, de még több a fogyatékossága. Áz indítónak szánt humoros anekdotához híven tehát beszéljünk erről. A színvonal alatt A megyében működő ál- iami es szövetkezeti vendéglátó egységek közül 10-i-et vizsgáltán meg a népi ellenőrök. Ezenkívül természetesen tájékozódta,* a vendéglátó vállalat központjánál, egy kirendeltségénél és kilenc ÁFE3Z- központnáL Megállapításaik tehát mindenképpen megalapozottak. Már a jelentés első mondatán érdemes elgondolkozni: A megye kereskedelmi vendéglátásának jelenlegi szervezete 1960-ban alakult ki és a 10 év alatt alig változott. Mit jelent ez a „jelenlegi szervezet” ? Azt, hogy a megye ót városában a vendéglátó vállalatnak vannak egységei, a községekben pedig szinte kizárólag csak a szövetkezetek működnek. Erősen kétes értékűek azok a mutatók, amelyek a harmadik ötéves tervben a vendéglátó egységek alapterületének növekedését érzékeltetik. Ez a növekedés 41,5 százalékos. A számszerinti fejlődés viszont mindössze 19.5 százaiéi*. Ez azt jelenti tehát, hogy mindössze nyolc új vendéglőt nyitott ez alatt az idő alatt a vendéglátó vállalat. 1965- ben 37, 1970-ben pedig 45 melegkonyhás vendéglőt tartott fenn. Ugyanakkor a szövetkezetek melegkonyhás üzleteinek száma az 1965-ös 54-ről 108-ra emelkedett. Viszont még mindig nincs úgynevezett szeszmentes szórakozóhely, hiányos, vagy egyáltalán nincs kínálat speciális és diétás ételekből, az étlapokon szereplő választék rendkívül sablonos, de ezeknek is 40 —50 százaléka déli egy órakor már nem kapható. Pedig — ahogyan a jelentés fogalmaz — az üzletpolitika sarkalatos része a kínálat javítása. De mit szóljunk akkor, ha megállapítja a népi ellenőrzés azt is, hogy az „1968—70-es időszakban az üzletpolitika gyakran még ösztönösen hatott...” Rendkívül finoman fogalmaz az összefoglaló, arrkor az üzletek színvonaláról beszél: „Vizsgálatunk megállapításai eléggé kedvezőtlenek még a magasabb, első, második osz- tAlvba sorolt üzleteknél is”. Több vendéglátóhely színvonala alatta marad a követelményeknek. Ennek természetesen nyomós oka van. Feltűnő viszont, hogv a legtöbb ok szubjektív (a felsorolt négv közül három). Az „e'éggé kedvezőtlen” megállnnítás konkrétan azt jelenti, hogy az eRenórzött üzletek 62 százalékánál rosszabb a színvonal, mint amit az osztálv- bn sorolás megkövezi. (Felháborítóan nagy szám ez!!) Hatástalan ellenőrzés A népi ellenőrök vizsgálata három évre terjed i*i: lSö8-tol lu/0 végéig. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert na a fogyasztói érdekvédelemről, a belső ellenőrzésről beszélünk, akkor igen súlyos elmarasztalásként kell felfognunk a jelentés azon megállapítását, hogy „... egyáltalán nincs fejlődés a fogyasztói érdekvédelem, a vendégek közérzetének javítása terén ...” A vizsgálat időszakában az állami egységek 51 százalékában, a szövetkezeti vendéglátó helyek 43 százalékában követtek el vásárlói érdeket sértő cselekményt, károsítást. Legtöbb a hamis mérés, amely a két szektorban tapasztalt károsításoknak 46 százalékát teszi ki. De 24 százalék volt az árdrágítás, 11 százalék a hamis számolás stb. Természetesen a néni ellenőrzés és a vizsgálatban részt vevő szervek megtették a kellő intézkedéseket. De mit tesz a belső, a hálózati ellenőrzés? Nézzük erre vonatkozóan is az említett évek számadatait. Három évvel ezelőtt, 1968-ban a vendéglőm vállalat ellenőrzési osztálya 1542 esetben vizsgálta a fogyasztói érdekvédelmet. Ebből 122 alkalommal állapított meg hiányosságot. De mindössze 22 szabálysértési feljelentést tett, 24 fegyelmi eljárást bonyolított le, kártérítésre senkn sem kötelezett, viszont 76 dolgozót figyelmeztetett a vállalat. Érdekes és indokolatlan nagylelkűség, hogy a három év alatt mindösz- sze 1971-ben került sor kártérítési kötelezettség megállapítására négy esetben. Ne riadjunk meg a számoktól és ne becsüljük le azokat, vegyük észre a mögöttük húzódó jelenséget, ez esetben a hatástalan el- lerőr7°st- 1969-ben ugyanis m^r 501 a „h'ánvnssópo’r” s™ma a vendéglátónál, de kártérítésre még ekkor sem kctel°ztek senkit. Viszont a „Senort” szabálvsértó- si feljelentés. 11 fegyelmi és 51 figyelmeztetés jelentette. Ilyen körülmények között lehet-e csodálkozni azon, ha a harácsoló szellem eluratkoQi.c. x.±i.n szektorban csak a leltár- elszámolások pontosságára ügyelnek, de ha valaki más formában, más módon károsítja a társadalmi tulajdont, azt már nem vizsgálják. Nem ritkáság, hogy többszöri leltárhiány ellenére meghagyják beosztásában a hiányért felelős személyeket Pedig a leltárhiány, illetve -többlet egyáltalán nem elhanyaA TÖRVÉNY: lelielőséy és kötelezettség Joggal mondhatjuk: a intézetet adtak át rendeltanácsok és szerveik fennállásuk óta eredményes munkát végeztek. Tevékenységük mindenekelőtt hozzájárult a népi hatalom megerősödéséhez, s a szocializmus építése során valamennyi fontos feladat megoldásában cselekvőén részt vettek. Jelentős eredményeket értek el az állami, a gazdasági, a kulturális élet és az egészségügy fejlesztésében, kiemelkedő munkát végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, majd a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Az igazgatási-hatósági ügyek, a lakosság mindennaoos problémáinak intézésében is nagy haladást mutathatnak fel. A tanácsok önálló gazdasági tevékenysége lényegében 1956 után alaKulí ki. Ennek során tervszerű, céltudatos munkával tovaoo- fejiesziették a helyi ipar termelő és szolgáltató, valamint kereskedelmi tevékenységet, szervezték és irányították az állami lakásépítést és nem j*e.és-_ jelentősek azok az eredmények, amelyeket a kommunális ellátás javításában elértek. A tanácsi ipar ma már népgazdasá- gilag is jelentős, mert a készárutermelés mellett fontos feladata a lakossági javító- és szolgáltató tevékenység ellátása; az állami nagyipar által nem gyártott termékek előállítása; a választék bővítése; a helyi nyersanyagok feldolgozása és hasznosítása; az idős és a csökkent munkaképességű dolgozók mungolható jelenség. Sajnos, * kiállításának megszer vendéglátó vállalatnál ' a k megszer 1968-bán a felvett 701 leltártól mindössze 46 egyezett. 1969-ben a 776-ból csmán 40, 1970-ben pedig a 699-ből 51 volt egyező leltár. Objektív nehézségek Nagyon szépen hangzik, csak a legtöbb esetben nem fogadható el, ha a vizsgált terület felelősei az objektív nehézségre hivatkoznak. Tisztában vagyunk azzal, hogy az objektív nehézség valóban beleszól itt-ott a körülmények alakulásába, de erre csak akkor lehetne hivatkozni, ha az illetékesek mindent elkövetnének a hibák és mulasztások felszámolására. Gál Eándor vezése stb. A tanácsok az eltelt több mint két évtizedben rendkívül nagy szerepet töltöttek be a város- és községfejlesztésben, a szebb, kulturáltabb környezet kialakításában. Egyik alapvető feladatuk a lakásépítéssel kapcsolatos építés-hatósági munka ellátása, részvétel a város- és községrendezési tervek készítésében, új városrészek, lakónegyedek, közintézmények létrehozásában. Emellett — a .központi szervek felügyelete alatt — a tanácsok intézik a lakosság kommunális ellátásának megszervezését is. A tanácsok mega1al*ulá- suk óta több mint 20 ezer gyógyintézeti ágyat, kereken 1°00 körzeti orvosi rendelőt, 155 szakrendelő tetősüknek, és mintegy 40 ezer óvodai helyet, kb. 10 ezer általános iskolai és 2200 középiskolai osztály- termet létesítettek. Kiemelkedően teljesítették a tanácsok a harmadik ötéves tervből rájuk háruló feladatokat. Az öt esztendő során több mint 50 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, a lakosságot közvetlenül érintő beruházásokra. Ebből az összegből, közel 80 ezer új la,*ás épült, csaknem 28 ezer o.odai, 10 ezer bölcsődei és 3400 szociális otthoni hely létesült, és kereken 7 ezerrel növekedett a gyógyintézeti ágyak száma. A tanácsok tevékenységében ezután is első helyen áll a gazdasági építőmunka szervezése és irányítása. Sőt, a negyedik ötéves tervidőszakban még nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat kell ellátniuk. Igaz, lehetőségeik is nagyobbak, hiszen a negyedik ötéves tervben 80 milliárd forint áll rendelkezésükre, s ennek célszerű, jól meggondolt felhasználásával nagvmérékben bő- íthetik a közművesítést és a közintézmény-hálózatot, jelentősen fokozhatják az építőipar te1iesítőv édességét. támogatni tudiák az egyéni lakásépítőket. A tanácsok előtt önálló feladatok nagyságát jellemzi, hogy 1975-ig 160 ezer lakás megépítéséről, 40 ezer óvodai, 9 ezer bölcsődei hely és 2500 általános iskolai tanterem létrehozásáról kell gondoskodniuk. A növekvő idegenforgalom jobb feltételeinek — elhelyezési, ellátási, kereskedelmi stb. — megteremtése is nagy feladatuk. És nem utolsósorban — az anyagi lehetőségekhez mérten — az eddigieknél magasabb színvonalon kell irányítaniuk a több ezer egészségügyi, szociális és kulturális intézményt. Ahhoz, hogy a tanácsok megnövekedett feladataikat eredményesen oldhassák meg, szükségük van szerepük, jelentőségük erősítésére, tevékenységükben a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Ennek megvalósításához a tanácsok az ez évi általános választósok napián életbe lépett tanácstörvénnyel újabb lehetőségeket kaptak. Az új törvény — más fontos intézkedések Mikor pörögni kezdett a légcsavar. említeném. A Hosszadalmas és gondos | mellett^ biztos’tia.^ hogy karosszériagyár munkával ekészítettem!a tanácsok területen es próbát gépet udvarán négy lábánál fog a másik két lágHasznos dolog, ha az Lajos bácsi nemcsak a nál nagyobb gumlgömbva rögzítették, a motort és I minden] kérdésben a döntések oft szülessenek. ahol a ember sok mindenhez ért. rendkívüli sokoldalúságé- ben végződött, hogy leszal- akarták próbára tenni, re fhár Rákosmezeján keKülönösen falun veszi ról, ügyességéről neveze- laskor meglegyen a rugó- Miután ez sikerült, követ- rült sor, mégpedig sikerhasznát, ahol kevés a kis- tes. ö készítette el Asbóth zása a gép testenek. A ^ezett az eisg igazi fel- rel: az elsőnél jóval maiparos, és ha meg kell ja- Oszkár első — kísérleti masinára kilenchengeres szállás. A Rózsadombnak gasabbra emelkedett a gép vítani ezt-azt, csak szól- helikooterének légcsavar- francia gyártmányú for- egy üres telkén került er- és simán vissza is tért a nak az ezermesternek, az- ját. Sőt, amikor az^ első gómotort szerelt, erre jött re sor Nagy István repü- a földre, tán megjavítja a törött megsemmisült, a másodi- a két darab, egyenként lőgép motorszerelő ült be _ ... . . .. zárat, reszel kulcsot, ügye- két is. De hadd mondja négy meter hosszú legcsa- a motor alatti pilótafül- Asbóth a kísérleteké?3 sen bánik kalapáccsal- el ő maga a nasv^ ese- var, amelynek ellenkező ^ébe, amit inkább kosárfűrésszel. sőt a villamos- ményt, amikor a világ el- irányban forogtak, hogy a nak lehet nevezni, majd — A Misura-gyár nem ság korában már hozzá ső helikoptere, az ő köz- gépet egyensúlyban tart- elindította a gépet. Három látott fantáziát a kísérlemagasba sák. A két légcsavart én készítetten el 44 évvel ezekell nvúlni ezekhez az reműköd ésável, ügyes génekhez is, Csak- emelkedett. . hogv akad-e minden falu- — Asbóth Oszkár Misu- kn”is- és mahagóni le- ban ilven ez°rm°sterfaita? ra Mihály, autókaros'-mria- mezedből hideg'mvvra- Hát n^m mmd^n bekor- gyáros segítségével fogott "ászt "-ni. F7.t az el>ar"st ban de válón igen. Dal- neki a fantasztikus tm-v ma«a Acbóth áplno7ta ki. noki Lajosnak hívják. 66 megvalósításának. A gép mivel nemcsak penész-, éves nvumjíjas. a buda- tulajdonképpen acélcső- hanem vegyészmérnök is pesti felső ipari «kóla rajz- vázas, felfelé^ magasodó volt. szakát elvégzett kárászé- csonkagúla al”kn íg*,, — Hozván sikerült az ria-boanár az eredeti fog- éoítménv volt. amelynek ejsg falsings? lalkozása. nésy lába futball-labdá- _ Előbb talán az első gépet. emelet magasságba emelkedett a szerkezet, majd visszaereszkedett. Ekkor azonban bai történt, mert az egyik láb alat levő »nt P. nimert csak csavart és következett a , ... . _ . „ ... a légcsavart második felszállás, de er- i legteljesebb0 "imt‘‘ A tanácstörvény nagyobb lehetőséget ad a fol-O'tok közös megol- cliS«Ära, a h<bák gyors feltárására, a tanácsi te- ♦ár?nö''lrój ellenőrzésének fokozására. Mindezek azonban nemcsak kedvezőbb lehetőségeket teremtenek, de fokozottabb követelményeket is állítanak a tanácsok elé. A tanácstól vénvben foglaltak végrehaitása tovább növeli a tanácsok önállóságát, hatásköré'.: sze~veze- | ükét és m .svöds-öv»! kor- i szerűshj; tehát megteremti j .a feltételeket abhoz. hogy ng"k terfVetén a szotekben, ezért beszüntette a támogatást Asbóth erre a csérit°lapi fuvarozó vállalat udvarán kísérletezett egv darabig. de m}_ vei az államtól höába kórt ballon e1 dalra dőlt és a két lég- anvagi támogatást, talál- csavar kettétört. mánvát eladta Angliának, — Ez persze nem szeg- ahol azt továbbf°ilesztet-. ....... t e kedvét Asbóth Oszkár- ték: el>b®l alakult ki a cializrm,s félévié,ét nak- mai kellk°Pter- magasabb szinten sejtsék — A világért sem. Balogh József I elő. K. F.
