Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-20 / 275. szám
A jövőbe tekint a bátmonostori kollektíva Hétköznapok a Kossuth Tsz-ben Százötvenkét asszony és leány dolgozik Bátmonosto- ron a termelőszövetkezetben. A Kossuth Tsz mindennapi munkájában részt vevő tagságának ők alkotják a felét. A termelés munkaigényes ágazataiban a többi között a négyszáz holdas szőlő- és gyümölcs- kertészetben, a baromfitelepen — a tennivalók javarésze a nőkre hárul. Nemcsak a szövetkezetben, hanem a ház körüli teendők ellátásában is. helyt állanak a bátmonostori asszonyok. A közös gazdaság igyekszik mindehhez segítséget nyújtani. Minden jelentkezőt felvettek Ismeretes, hogy a szociális intézmények befogadó- képessége — csakúgy mint más községben — Bátmo- nostoron sem határtalan. Az idén a Kossuth Tsz-ben dolgozó családanyák a szövetkezet támogatását kérték ahhoz, hogy óvodás vagy iskolás gyermekeiket a napközikbe felvegyék. A tsz párt- és gazdasági vezetőségének közbenjárására minden jelentkezőt — ösz- szesen hetvenhét kisgyermeket — el is helyeztek az intézményekben.. A szövetkezet ezenkívül építőbrigádjának néhány szakemberét és építőgépét bocsátotta a tanács rendelkezésére, a napközi bővítése alkalmából. és magára vállalta a létszámori felül foglalkoztatott óvodai dolgozó egész évi javadalmazását is. a szövetkezet tagsága ebben az esztendőben is számíthat a százszázalékos jövedelemrészesedésre. Az elsők között a bátmonostori tsz vezette be a készpénzfizetést a bajai járásban. A tagság most is minden hónap tizenötödikén kézhez kapja keresetének nyolcvan százalékát, a A szövetkezet közművesített majorja, amelyhez 1973-ban már bekötőút vezet. hogy alaposan megdolgoztak érte. A hatház-tefepen visszamaradó húsz százaié- adáskor fizeti ki a pénzkot pedig az évi mérleg el- táros. készítésé után. a zárszám- A keresetek a teljesítményeknek megfelelően alakulnak. Gól Jánosné és Kovács Jánosné munkacsapatának tagjai, akik a korábbi 'versenyértékelés alkalmával az elsők voltak, a járandóságukon felül ötszáz-ötszáz forint jutalmat kaptak. A baromfitelepen két libatömő asszony .37 nap alatt 8400 forint keresethez jutott. Való igaz, egdolgoz z-tefepei t* ' Szlarvikovics István és felehff - • • • » J.- I sége — mindketten itatásos ___ . ^ f borjúnevelők — hat és fél . ’•'Sr39Ra*£ ' ezer forintos havi jövedelemre tett szert. Abban a ■ ' * növendékistáUóban, ahol ők j I jj. dolgoznak és száz borjút ' 11 , jjjfli-mfe. ■. nevelnek, átlagosan 40—45, Éf . 85 egy tizennégves csoport ^ borjúnak pedig 82 kilo" A ib^^ar^s^^KanfasPeronoszpórajelző állomás a Hodály-tanyai központban, marhatelepen év végére nyék változására számítva, a szövetkezeti brigád úgy építette fel a csibenevelőt, hogy abban a technológia módosításával szarvasmarhát vagy akár sertést is lehet tartani. Aranyérmes borok A községben nincsen nagy hagyománya a szőlő- termesztésnek. Talán ezzel is magyarázható, hogy a második, illetve a harmadik ötéves terv időszakában telepített szőlőültetvény hozama alatta van a követelményeknek. A termés zömét a Közép-magyarországi Pincegazdaság Alföldi Üzeme és a Bajai Állami Gazdaság veszi át, kisebb részét maga a szövetkezet dolgozza fel, s ehhez. főként a bor kezeléséhez eddig a Bajai Állami Gazdaság nyújtott szakmai segítséget. Az 1971. évi megyei versenyre hét borfajtát vitt el a Kossuth Tsz. Kettő aranyérmet. öt bronzot nyert. A sárospataki országos borversenyen ugyancsak két aranyérmet és egy ezüstérmet kaptak a bátmonostori szövetkezet borai. Kora tavasszal Antal Gábor kertészmérnök vette át a szőlő- és gyümölcstermesztés irányítását. A szőlő metszését és az ültetvény kezelésének egyéb munkáit szakszerűen végezték el. Az idén holdanként. négy és fél, jövőre tíz mázsa vegyes műtrágyát, túlnyomórészt kálit ás sfcu- p írfoszfátot kap a szőlő, és ezt a mennyiséget a következő években holdanként húsz-huszonkéí mázsára emelik. Ily módon a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező ültetvény hozama nemcsak minőségben, hanem a termés mennyiségében is elérheti az állami gazdaságokét Két szorgalmas brigád Nem messze az úgynevezett Hodály-tanyától, a vegyszerrel gyomtalanított hárslevelű szőlőültetvényben szálvessző lehúzásával foglalatoskodnak az asszonyok. Gál István és Kun Gábor brigádja dolgozik itt egymással vetélkedve, gyorsan. szakszerűen. Amikor a vesszők lehúzását elvégzik, a traktoristák veszik át a terepet. hogy gépeikkel földtakarót húzzanak télire a szőlősorok tövére. A két brigádról még any- nyit illik elmondani, hogy tavaly Kunék szerezték meg a szocialista címet, amelyre nem érdemtelenül a Gál-brigéd is pályázik. Mind a két brigád jól ösz- szeforrott- munkaközösség. Egész éyi tevékenységük végső értékelése még nem történt meg. de eddigi eredményeik biztatóak lehetnek számukra. A történet csupán egy mozzanata a Kossuth Tsz mindennapi életének, a szövetkezeti tagokról való gondoskodásnak, amelyről másutt még bővebben .is szólunk. Mindezekhez az utóbbi esztendőben megszilárdult munkafegyelem, a helyi adottságokat mind inkább kiaknázó, szakszerűbbé vált gazdálkodás, a minden eddiginél magasabb színvonalú termelés képezi az alapot. Negyvenmilliós termelési érték Amióta Bátmonostor mezőgazdasági főfoglalkozású lakossága egyetlen szövetkezetbe tömörült, még nem volt ilyen magas a közös gazdaság egész évi termelésének az értéke, mint az idén. A gazdálkodás háromnegyed évi mérlegének adatai szerint ez az összeg december 31-ig eléri a negyvenmillió forintot, ét Csibenevelő saját erőből Tsz öt és fél területéből 3 holdat a FerencTisztítják a kombájnnal morzsolt kukoricát. Saját erejéből létesítette a Kossuth Tsz tagsága az egymillió 800 ezer forintos költséggel felépített, 2000 négyzetméternyi hasznos területű csibenevelőt. A gázolaj fűtéssel, önitatóval, önetetővel felszerelt, külsőre is tetszetős émeletes épületet a szövetkezet saját brigádja rekordidő alatt hozta tető álá. Nyolc hetenként 33 ezer. s ebben az Avben összesen 240 ezer felnevelt baromfit szállítanak el innen. Bár a Kossuth Tsz-ben a szarvasmarhán. a víziszárnyasokon és a tyúkféléken kívül más állatfajt, illetve fajtát nem tenyésztenek, a piaci - igéGórcban tárolják a kukoricatermés egy részét. hétszáz fölé emelkedik az állomány és 250-re a tehenek száma. Az állattenyésztés eredményei közé sorolható az is, hogy egy év alatt ötszáz literrel növekedett a fejési átlag. Csőtörd gépekkel takarítják be a kukoricát.
