Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-20 / 275. szám
1971 november. 20. szombat S. oldal Tanácselnökök értekez.ete Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tegnap délelőtt a Parlament Gobelin-termében értekezlet kezdődött: a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei megvitatják Magyarország távlati energiapolitikai koncepcióját. A fontos témáról dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatta a tanácsi vezetőket, akinek előadásához Húsz - István, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetője fűzött kiegészítéseket. Az értekezlet napirendjén szerepel a tanácsok és az Országos Takarékpénztár együttműködésének megtárgyalása is — az ezzel kapcsolatos bankreformokról Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tájékoztatta a tanácselnököket. Pénteken Zalaegerszeggel Kádár János j Az ipari és kulturális létesítményekben egyaránt gyarapodó negyvenezer lakosú Zalaegerszeggel ismerkedett pénteken Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A reggeli órákban kiadós sétát tett az új városrészben, ahol máris több ; ember él, mint a felszabadulás előtt a város összlakossága volt. Megtekintette az új városrész diákközpontját, ahol több gyermekintézmény, több mint ezer diákot foglalkoztató általános iskola, középiskolák, 'szakmunkástanuló-intézet és kollégium van. Kádár János, a kíséretében levő megyei vezetőkkel elhaladt a szolgáltató és kereskedelmi egységek olőtt, majd megtekintette a Lenin út és az ifjúsági park szegélyen álló Lenin-szob- rot, Marton László alkotását: Kádár János ezt követően felkereste a göcseji falumúzeumot, Magyaror- I szág első jelentős szabadté- j ri néprajzi gyűjteményét. I A falumúzeum bejáratá- j nál Ukánszky Ferenc, a ! zalaegerszegi városi párt- i bizottság első titkára és ! Kustos Lajos, a városi ta- ! nács elnöke köszöntötte a i Központi Bizottság első I titkárát. Reményi K. And- \ rás, a megyei múzeumi szervezet igazgatója végigkalauzolta a vendégeket a mintegy 50 szabadtéri létesítményből, lakóházakból és gazdasági épületekből álló falumúzeumon. A városnézés után a KözFél évtized mérlege, Ölp7M. fj-f-l ' uivíCI l Salai IHd£/UI( az Express szervezésében Ezekben a napokban kettős jubileumot ünnepel az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az országos központ ugyanis 15 évvel ezelőtt alakult meg, a megyei kirendeltségek pedig öt éve szerveznek kül- és belföldi utakat a fiataloknak. Megalakulása óta jelentős eredményeket ért el az ifjúság körében nagyon népszerű utazási iroda. A jól, ismert „Express” feliratú vonatokkal, autóbuszokkal, repülőgépekkel fél évtized alatt ötezer megyebeli fiatal 90 útvonalon utazott 22 országba. A kettős évforduló alkalmából már az idén is, de főként a következő évben új szolgáltatások bel vezetésével, illetve kedvezményekkel* lehetővé teszi az iroda, hogy a jövőben még több fiatal ismerje meg hazánk szép tájait, s a környező országok nevezetességeit. E célkitűzések megvalósításához nagy segítséget nyújt a közelmúltban elfogadott ifjúsági törvény. Mint azt Tóth István, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bács megyei kirendeltségének vezetője elmondotta, az év elején megalakult Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács a törvény alapján költségvetéséből jelentős összeget fordít a fiatalok kül- és belföldi üdültetésére, kirándulásaira. Az idén nyáron például az ország valamennyi részéből egy hétig személyenként 150 forintos hozzájárulással 15 ezer közép- iskolás, ipari tanuló, illetve felsőoktatási intézmény hallgatója üdült a Balaton partján. A megyéből 1380 középiskolás élvezhette az ifjúságpolitikai tanács által nyújtott-anyagi kedvezményt. A külföldi utak közül a négynapos magas-tátrai és . a hatnapos erdélyi körutazást dotálták 250, illetve, 500 forinttal. Ezeken az utakon a többi között a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium diákjai, illetve több megyebeli középiskola tanulói vettek részt. A jövő évi programmal kapcsolatban a kirendeltségvezető elmondta, hogy 1972-ben országosan 20 ezer középiskolás üdülésére teremtenek lehetőséget a Balatonnál. Bács megyéből 2500 diák jelentkezhet az egyhetes üdülésre. Akik pedig az országhatáron túl szeretnék eltölteni a tavaszi szünetet, Csehszlovákiába, Romániába és az NDK-ba utazhatnak. A nyári vakációban a bolgár tengerpartra 12 napos utat szervez a megyei kirendeltség. Az évforduló alkalmából új szolgáltatásként az iroda egyéni utazások szervezésével is foglalkozik. Tehát azok a fiatalok, akik egyedül,- vagy kisebb csoportban kívánnak „világot látni”, ugyancsak a megyei kirendeltséghez fordulhatnak. Januártól egyelőre Csehszlovákiába és- Lengyelországba jelentkezhetnek egyénileg a fiatalok. csonv fizetést kapnak. A szakadék, amely a munkásokat és alkalmazottakat elválasztja a vezetőktől, sokkal kisebb mint Európa fejlett ipari államaiban. Egy japán igazgató legfeljebb a felét keresi annak, mint a Német Szövetségi Köztársaság valamely ipari üzemének igazgatója. Ezzel szemben a vállalatok hatalmas összeget juttatnak vezető alkalmazottaiknak reprezentációs , költség címén, s így fűzik őket még szorosabban a vállalathoz. Ez a helyzet úgy alakult ki. hogy a II. világháborúig családi klánok uralták a gazdasági életet. Az amerikai megszállók azonban ezek vagyonát elkobozták és kizárták őket a gazdasági életből. így a legtöbb vállalatnál tőke nélküli vezetők váltották fel a családi dinasztiákat. Japánban a statisztikák elködösítik a tulajdonviszonyokat. A gondosabb szemlélődés nyomán kiderül azonban, hogy hat nagy bankcsoport kezében van a hatalom. A bankok természetesen igyekeznek minél nagyobb befolyást gyakorolni a vállalatok irányítására, amit hitelpolitikával is képesek elérni. Egyébként a monopóliumellenes törvény értelmében egy bank birtokában nem lehet több. mint egy vállalat részvénytőkéjének tíz százaléka. A bankok tömték bele a vállalatokba a beruházásokhoz szükséges tőke négyötöd részét. A nagy vállalatok saját tőkéjének aránya átlagosan 20 százalék. A HÁBORÚ UTÁNI Japán gazdasági nagyfőnökeit, ellentétben a régi családi klánokkal, az esetek többségében nem érdekelte a vagyonszerzés. Ez megkönnyítette számukra, hogy a tömegeket megnyerjék a közös „családi” cél megvalósításának. a nemzetgazdaság fejlesztésének. Az elmúlt évek tapasztalatai már kezdik rádöbbenteni a japánokat arra, hogy (tulajdonképpen mekkora áldozatot is hoztak ezért a fejlesztési fanatizmusért. A gazdasági növekedés ilyen nagy tempója súlyos társadalmi bajok forrásává vált. Amíg Japán a magániparban a túlzott beruházásokkal példátlan fejlődést ért el, addig a közmunkákra szánt összegeket rendkívüli mértékben visz- szatarfatták. Elmaradt az út- és lakásépítés, a csatornázás, az iskola- és kór- házépítés, s mindaz, ami a környezet védelmére szükséges. Talán nincs még egy ország, amely annyira nem ismerte fel a szabályt, hogy az ipar elpusztul, ha nincs meg az egyensúly, a termelést növelő és az infrastrukturális beruházások között. A Hikari szuper expressz 20 percenként indul Tokióból Osakába. és az 515 km-es távolságot < három óra tíz perc alatt teszi meg, miközben tervszerűtleniil kialakuló zsúfolt városok keletkeznek, sok-sok parányi deszkabódéval. Tokióban olyan szennyezett a levegő, mint sehol a világon. Ennek következménye, hogy a város minden ötödik lakosa krónikus bronchitisben szenved, s a rendőrök ólommérgezést kapnak a közlekedési csomópontokon teljesített szolgálat következtében. HASONLÓAN SÜLYOS helyzetet mutatnak az utak. Bár gyorsforgalmú útjaik többszörösen egymás fölé építve kötik össze a nagyvárosokat. ez az úthálózatnak csak egy töredéke. Az utaknak csak egyharmada aszfaltozott, s a legtöbb út rettenetesen túlterhelt. ismerkedett f ponti Bizottság első titkára részt vett a megyéi tk- i nács épületének dísztermé- j ben rendezett pártaktíva- ülésen, majd a délutáni órákban — Jakab Sándornak és Katona Istvánnak, a KB tagjainak, a KB osztályvezetőinek társaságában — visszautazott a fővárosba. (MTI) Magyar vezetők csehszlovák kitüntetése Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából — a magyar és csehszlovák nép, a két párt közötti testvéri együttműködés és barátság elmélyítésében, az internacionalista kapcsolatok erősítésében kifejtett tevékenyséspeciAlis acélszerkezetek Pétre ALAGÜTZSALU-ELEMEK, HIDROGLÓBUSZOK Tallózás a Fémmunkás 1972-es megrendeléseiben Közeleg az év vége, a vállalatok ilyenkor a még fennmaradt kötelezettségek teljesítésére, az esztendő minél jobb zárása érdekében tesznek erőfeszítéseket. Ezzel egy időben az üzemekben — a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában is — készítik a jövőre vonatkozó terveket, számba véve a már beérkezett és a várható megrendeléseket. A kecskeméti gyár az elképzelések szerint körülbelül háromszáz-háromszáz- húszmillió forint értékű terméket állít elő 1972-ben. A kapacitás egyharmadát jelentő 110 millió forintnyi termékre már meg is kötötték a szerződéseket a partnerekkel. A megállapodások közül rendkívül fontos a Péti Nitrogénműveknél folyó beruházás, amelynek megvalósításához hosz- szabb távon 150 millió forint értékű acélvázszerke- zet gyártásával járul hozzá az üzem. Első lépésként jövőre a készáruraktár elemeit szállítják a helyszínre. A főtartók prototípusa a hónap végére készül el és ennek ellenőrzése után decemberben már folyamatosan gyártják az elemeket. A speciális megrendelés kielégítése mellett nagyobb mennyiségre van vevő a már bevált GFT és „Fémmunkás” típusú acélszerkezetes csarnokokból is. A gyár tavaly kezdte el a francia BATIMETÁL licence alapján az alagútA lakásviszonyok sem sokkal rózsásabbak. A nagyvárosokban harminc igénylő jut egy átlagosan 40 négyzetméter nagyságú lakásra. Ezért a japán kormány arra a megállapításra jutott, hogy az elkövetkező húsz év során 30 millió lakást kell építeni. Ma már a japán állami szervek legfőbb vezetői között lassan elterjed az a felismerés,. hogy hibás volt a fejlődést csupán a bruttó termelés növekedésén mérni. A jövőben az állam hajtja majd végre a legfontosabb ipari beruházásokat, s az úgynevezett infrastrukturális szükségletek kielégítését, mint az útépítés, csatornázás. környezetvédelem stb. A monopolista állam ezért a jövőben nagyobb arányt követel magának a jövedelmekből saját kiadásának fedezésére. MEGNEHEZÍTI a helyzetet az Egyesült Államok kormányának az az intézkedése, amely 10 százalékos import pótadót vezetett be. Ez arra kényszerítette Japánt is. hogy .lebegtesse” a yent. Ez pedig egv újabb ok arra, hogy egy időve lelassuljon .Tanán gazdaság' növekedésének üteme. <-*> zsalus építési mód elemeinek gyártását. A technológiát az idén több építőipari vállalat kipróbálta és a kedvező tapasztalatok alapján mintegy 25, millió forint értékű elemre tartanak igényt. A vállalat hagyományos termékei a hidroglóbuszok, amelyek a jövő évben mind exportra, mind a belföldi piacra elegendő mennyiségben kerülnek. A műszaki fejlesztés eredményeként dolgozták ki a 200 köbméteres rögzítő kötél nélküli víztárolót, amelyből az első példányt Nyugat-Né- metországba szállították. A jövő évben néhányat már a hazai megrendelők is kapnak ebből az újdonságból. P. M. gükért — Jubileumi Emlékérmet adományozott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Losonczl Pálnak, az MSZMP KB tagjának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének; az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak, a Központi Bizottság titkárainak. A CSKP jubileumi emlékérmet adományozott más magyar állami, párt- és tömegszervezeti vezetőknek, aktivistáknak, valamint azoknak a Magyarországon élő kommunistáknak, veteránoknak, akik korábban a csehszlovák testvérpárt tagjaiként, funkcionáriusaként kiemelkedő munkát végeztek. Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete november 19-én baráti találkozó keretében a csehszlovák nagykövetségen nyújtotta át az emlékérmeket a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők és aktivisták egy csoportjának. A CSKP volt tagjainak november 23-án, Kle- ment Gottwald születésének 75. évfordulóján adják át az emlékérmeket. (MTI) Miről írna, ha ön lenne újságíró? Kiadóhivatalunk szerint a fajszi Kék Duna Tsz-ben jól megy a pártsajtó terjesztése. Minty mondani szokták, a vezetőség szívügyének tekinti, hogy a Népszabadság és a Petőfi Népe előfizető-olvasó tábora növekedjék. ' Amikor telefonon hívjuk a messzi szövetkezetét Kecskemétről, — éppen Berta Jenő, a tsz elnöke jelentkezik. Adatokat nem firtatunk, hiszen egy váratlan távolsági beszélgetés erre nem megfelelő alkalom. A most folyó előfizető-szervező munkáról így vélekedik Berta elvtárs. — Egyik fontos célunk, hogy olyan embereket nyerjünk meg pártlap-előfize- tőnek, akiktől beosztásuk, feladatkörük folytán is elvárjuk: tekintsék munkájuk fontos eszközének a pártsajtót. Tapasztaljuk, hogy úgy általában nem megy máról holnapra, míg a tagtársak is rászoknak a rendszeres újságolvasásra. Akit sikerül előfizetőnek beszervezni, • mindenképp hamarabb eljut odáig, hogy hiányzik neki, ha nem olvashat újságot. — Most hadd tegj'ek fel egy kicsit talán meglepő kérdést elnök elvtársnak. Miről szeretne olvasni például a megyei lapban? Vagy fordítsunk még nagyobbat a kérdésen: ha ön lenne újságíró, miről írna legtöbbet napjainkban? Ilyen fejleménvre való- | ban nem számított Berta Jenő. Előbb nevet is rá egv röv'd°t. De ha nem is az ő „asztala” belemegy a játékba. Mert mi lehetne má^ ez. Ilyen rajtaütésszerűen? Kérem is. ne vegye másnak, mint, hirtelen ötletnek, ami mögött mégiscsak az a fő szempont van: mit kívánna ő, mint egyik olvasó a laptól? — Közgazdasági problémákról írnék... Úgy, hogy értse ki belőle az olvasó, mennyire érdekeltek vagyunk valamennyien a jobb felé, a többre való törekvésben. Nevelni az embereket a munka megbecsülésére ... Annak megértésére, átérzésére, hogy érték csak munkából származik. Csodavárással nem megy senki semmire ... — Tegyük fel, hogy a Kék Duna Tsz-ről lenne szó; milyen témát javasold na megírásra, amivel a gazdasági vezetésnek is segítene a cikk? — ... Ez sem olyan egyszerű ilyen hirtelen ... Fontos kérdés ilyen fejlett gazdaságban is, mint a miénk, a gépesítés, technológia és ennek emberi oldala: iparkodni mind magasabb szakképzettséggel megfelelni az új követel- ményeknek ... Ugyanez áll azokra, akik nem gépek mellett dolgoznak. Saját munkájuk nagyobb megbecsülését bizonyítják azzal, ha mindig igyekeznek bővíteni szaktudásukat. — Mi a véleménye lapunkról? — Hogyan foglalkoztunk a tsz-szel, a községgel? — Mikor rólunk írtak, hatan-nyolcan is jöttek az újsággal: olvassam csak ... Amikor mindenki nagy hajtásban van egy ilyen nagyüzemben, nagy a feszültség is az emberekben. Olyankor vigyázni kell minden szóra, mit — hogy írnak meg ... Félreértések is vannak ... Ezért is fontos, hogy szokják meg ■ a rendszeres újságolvasást. Tóth István
