Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-18 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecske­méten ülést tartott Bács- Kiskun megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Kiss Pál, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának főosz­tályvezetője is. A végrehajtó bizottság dr. Kőrös Gáspárnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnök­letével megvitatta a megye tanácsainak kádermunká­járól készült értékelést, a negyedik ötéves tervidő­szakra vonatkozó terület­fejlesztési előterjesztést, a Kalocsa Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szer­vező és irányító munkájá­ról szóló beszámolót. Ez utóbbi napirendi téma tár­gyalásánál jelen volt a megyei tanács vb. ülésén Geri István a Kalocsai Városi Tanács elnöke és Mester József, a kalocsai városi pártbizottság titkára is. A végrehajtó bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki a beszámoló el­fogadásával egyidőben Ka­locsa város tanácsi és párt- vezetőinek az eddigi kie­melkedően jó irányító, szervező munkáért A megyei tanács végre­hajtó bizottsága ezután tu- másul vette és elfogadta az üzemegészségügy és a gyógyszerellátás helyzeté­ről, valamint a közműve­lődés káderhelyzetéről szó­ló tájékoztatókat. Az ülés bejelentésekkel ért véget A szolgáltatás nemcsak gazdasági tevékenység A háztartási munka korszerűsítése 1970 elején Bács megye népességének száma 573 ezer volt 280 ezer férfi és 293 ezer nő. A közel 219 ezer aktív keresőnek 42 százaléka volt nő. A Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatósá­ga legutóbbi jelentésének fezen adatait azért emeltük ki, hogy még érzékelhetőb­bé tegyük, amiről oly sok szó esik mostanában. Tud­niillik, hogy a női foglal­koztatottság növekedése fo­kozza a javító-szolgáltató tevékenység iránti igényt. Bács-Kiskun megye ezen a téren az országos átlagnál alacsonyabb szinten áll. Az egy lakosra jutó szolgálta­tás értéke 1989-ben 578 fo­rint volt — a 890 forintos országos átlaggal szemben. Az ügy fontosságát bizo­nyítja az is, hogy a nem­rég lezajlott országos nő­konferencián külön munka- bizottság foglalkozott a szolgáltatások időszerű kér­déseivel. Ennek egyik fő témála a háztartási munka korszerűsítése volt. Felmé­rések szerint naponta 3,5—5 óra telik el háztartási munkával. Évente ez 2 és félszer több, mint egész ipari termelé­sünk munkanap-ráfordítá­sa. Gondoljunk tehát a ke­reső nők arányára, s arra, hogy a nők döntő többsé­ge még 3—5-ször annyi háztartási munkát végez, mint a férfi családtagok — mindjárt szfembeötlő. mek­kora megterheléstöbblet há­rul még a nőkre, kereső fogadkozásuk mellett. A Bács megyei arány is — mint említettük, 42 szá­zalék — mind nyilvánva­lóbbá teszi, hogy a háztar- . tási munka korszerűsítésé­vel is könnvíteni kell a dolgozó nők helyzetén. Idő­szerű ez ma már mind fa­lun. mind városon. Az or­szágos nőkonferencián an­nak is hangot adtak ezzel kapcsolatban. hogy i ó szervezéssel a ház körül’ tennivalók fele meg­takarítható len”e. Különö­sen szüksé^gs ez á legtöbb időt ináoylő főzés, mosás takarítás esetében. Felve­tették, hogy hasznos lenne tanítani az asszonyokat, családokat a jó szervezésre. De inkább lássunk né­hány javaslatot, ötletet, amellyel „Családon kívül” könnvíthető a háztartás gondja. Sokat jelent a , konyha­kész ételek választékának bővítése. Felesleges utaktól kíméli meg a kereskedelem az asz- szonvokat, ha az egymás­hoz tartozó élelmicikkeket egy helyen árusítja. Olajo- zottabb a beszerzés, ha mód van előrendelésre. Falun, városon új lakó­negyedek — tömbök épül­nek: Ezekben mindinkább gépesítik a háztartásokat. A gépek kopnak, hibásodnak, következésképp a kereske­delemnek, iparnak egy­aránt törekednie kell, hogy biztosítsa a háztartási gé­pek alkatrészellátását, s ga­ranciális javítását egyaránt. Az eddig meghonosodott szolgáltatási formák mellett, mint ruha- és vegvtiszh'- t-ís. a palackos gáz- és fű­tőolaj-ellátás stb. — sok más forma bevezeté­sével lehet még csökken­teni a háztartás terheit. Vidéken kapósak ilyen szolgáltatások, mint a szap­panfőzés, húsfüstölés, bér- darálás. bérfűrészelés, kis­gépek kölcsönzése növény- védelemhez. vagy házi épít­kezéshez. Lehet mosósza­lont nyitni, ágvneműcsere- szolgáltntást indítani, bar- kácsboltot nvitni — háztar­tási. lakásfelszerelési pro­fillal. Bács megyében a Jelzett szolgáltatási volumennek 36—37 százalékos emelése a cél a IV. ötéves tervidő­szakban. részben a megle­vő hálózat feilesztésével. részben újabb szolgáltatá­sok bevezetésével. A szá­mos példa közül, amelyek bizonyítják, bogy helyi kez- "'■ményezéssel a vállalat'dí Is sokat tud­nak segíteni nődolgozóiknak. kettőt em­lítünk. Kiskunmajsán a Drótfonatgyártó Vállalat háztartási gépeket kölcsö­nöz minimális térítés elle­nében, a mélykúti Vegyes és Építőipari Ktsz pedig üzemi mosodát létesített Fejezzük be az elmondot­takat az országos nőkon- ferehcián elhangzott egyik találó megállapítással: a szolgáltatás nemcsak gaz­dasági tevékenység. T. I. Csatlakozás a járműprogramhdz Nullszéria gyártására készülnek a SZIM-ben Az idei év egy jelentős szervezeti változást hozott a Szerszám- és Gépelem­gyár volt kecskeméti gyár­egysége számára: július­ban a telep a Szerszám- gépipari Művek gyárainak családjába került. nél valósíthatók meg a legkevesebb nehézséggel. A viszonylag egyszerű I sítások után a második negyedév végén megkezdik I a vasúti fékszerelvények meghonosítás mellett is l folyamatos termelését. Az sok a műszaki és szerve- I elképzelések szerint 1972­zési tennivaló, új berende­zésekkel kell kiegészíteni a gépparkot.- A vasúti fék­Az eseménynek az új j szerelvények gyártásának név felvétele mellett egyéb lelőkészítése most fontos következménye is volt, át­formálta az üzem jelenle­gi gyártmányszerkezetét. A hagyományos gyártmányok — préslégszerszámok, hid­raulikus munkahengerek — mellett készülő új ter­mékek az üzem fejleszté­sének bázisát képezik. A gyár adottságainak — gép­parkjának, munkásgárdá- iának — figyelembevéte­lével a vasúti és közúti fékszerelvények gyártása kerül Székesfehérvárról Kecskemétre. A tűrések és más követelmények ezek­szakaszába érkezett: meg­kezdték az 50 darabból ál­ló nullszéria egyes alkat­részeinek gyártását. A to­vábbi elemek készítésé­hez vásárolt nyolc cseh­szlovák automata eszter­gagép kezelésének elméleti és gyakorlati tudnivalóit most sajátítják el a dolgo­zók. Előreláthatólag de­cemberben megérkeznek a maró- és fúrógépek is. A kísérleti gvártás január­ban fejeződik be és a ta­pasztalatok értékelése, va­lamint az esetleges módo­ben már 13 millió forint értékű berendezést állíta­nak elő. Üj termékeivel — több Bács megyei üzem után — aSZIM kecskeméti gyá­ra is részese lesz a közúti járműprogram megvalósí­tásának. Azt a két fék- rendszsrtíoust, amelyek­nek tervdokumentációit a kapókban kapták meg, ugyanis az Ikarusz autóbu­szokba szerelik majd be. A sorozatgyártás megkez­désit 1973-ra tervezik, a iövő évet pedig az előké­szítésnek. a prototípusok és a kísérleti szilák elké­szítésének szentelik. P. M, ÉRKEZNEK A SZOVIET BERENDEZÉSEK AZ ALGYŐI ÜZEMBE fi jelenleginek ötszörösére nö a gáztermelés A szegedi szénhidrogén­medencében, Algyő határá­ban újabb földgázfeldolgo­zó üzem épül szovjet—ma­gyar kooperációban, mint­egy 800 millió forintos be­ruházással. 'A magyar Vál­lalatok — az Üt-, Vasút­építő, valamint a Nehézipa­ri Építő Vállalat — még az alapozás megkezdésénél tar­tanak, a Szovjetunióból pe­dig máris szállítják az ala­pokra kerülő, lényegében Gyermekcipők télre A téli gyermcklábbelik utolsó szériái készülnek az idő a az kiskunfélegyházi üzemében. Pásztor Aiiiildi Cipőgyár Zoltán felvétele A gyermeklábbelik mi­nőségének javítását tűzte ki egyik fontos céljául ta­valy a kecskeméti közpon­tú Alföldi Cipőgyár. Szo­rosabb kapcsolatra léptek az alapanyagot szállító bőrgyárakkal, s újabb tech­nológiákat honosítottak meg, aminek az eredmé­nyeképpen könnyebb, \ haj­lékonyabb modelleket kí­nálhattak fel a kereskede­lemnek. A vállalat kiskunfélegy­házi üzemében júliüs óta a téli gyermekcipőket és -csizmákat gyártják 23-as- tól 34-es számú méretekig. A bőr fejrészű, műanyag­száras lábbelik újdonság­ként az idei évtől gumi .formatalppal készülnek. November végére az utol­só, feétszáztízezredik pár !s a megrendelő nagyke­reskedelmi vállalat raktá­r-ma, iiieiVc onnan az üz­letekbe kerül. A választék öt modellből és hét külön­féle színből áll. A vállalat közvetlenül is értékesíti •újdonságait Kecskeméten, a Nagykőrösi utcai minta­boltjában, amelyet a Bács- Kiskun megyei Ruházat’ K’-Vpfc’kedelmi Vállalat működtet szabadban működő beren­dezéseket. Egyebek között megérkeztek különféle sze­parátorok, valamint az ösz- szeszerelésük után 50 mé­ternyi magas, 45 tonna sú­lyú szénhidrogén-leválasz- tó torn vök, s folyamatosan szállítják a többi gépi és más felszerelést is. A hat és fél milliárdos szegedi olajipari beruházás úgynevezett „E” program­ját jelentő gázüzem felada­ta nem kevesebb, mint na­pi négymillió köbméter sza­badgáz feldolgozása. Ezek a szabadgázók kizárólag gáztermelésre kialakított kutakból, tehát nem „olaj­kísérőként” kerülnek a fel­színre. Az említett nagy mennyiségű földgázból le­választják a gazolint, illet­ve ebből a propánt, butánt, izobutánt, izopentánt és más származékokat, a fűtő­berendezésekben felhasz­nálható gázokat pedig az országos távvezetékrend­szerbe bocsátják. Ez a gáz­feldolgozó 1973-ban készül el. Ekkorra teljes üzemmel működik majd a „nyers­anyagot”, vagyis a szabad­gázokat összegyűjtő „gáe- tarikállomások”, gerincveze­tékek rendszere is, amely­re külön mintegy 270 mil­liót ruháznak be. Két év múlva tehát a jelenleginek az ötszörösére emelkedik a jelenlegi sze­gedi gáztermelés: most ugyanis napi egymillió köb­métert ad az országnak a francia berendezéssel nem­rég működő s az olajkfsérő- gázokat feldolgozó üzem. Ennek „klse”'nl’k^nt” ugyan rövidesen termelés­be lép a Szánkról áttelepí­tett, i nani egymillió köb­métert adó ideiglenes be­rendezés. ez azonban a ezoviet gázüzem termelésbe ál''’tára u'án ismét tovább ..vándn-ol” vagy megmarad tartaléknak. 1971. november 18, CSÜTÖRTÖK XXVI. évf. 273. szám Arat 90 fillér A M A G Y-A R'/SZ O C l,Á LÍS .T A, M U N KAS P-Á R T B Á C S - K IS K U NME GY E l BIZOTTSÁGÁN A K ’ NAPI l ÄP 3 A

Next

/
Thumbnails
Contents