Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-13 / 269. szám
/ ✓ Új utakon a bútoripar Gyermeknevelés rr „0 is megfizette a jegy árát!...“ MA egész nap különösen jó kedvű voltam. Semmi más nem történt, csupán a véletlen úgy hozta, hogy két ízben is kedvességgel, figyelemmel, udvariassággal találkoztam. Az üzletben türelmes volt az eladónő, segített a pamut kiválasztásában, adott néhány jó tanácsot, (hányas tűvel kössem, hogyan mossam majd a pulóvert), közben a keze járt, csomagolt, időt nem veszített. Milyen jó lenne — gondoltam —, ha minden boltban, áruházban, hivatalban ilyen udvariasan, türelemmel beszélnének egymással az emberek! Zsúfolt autóbuszra szálltam fel, ezután egy 8—10 éves kislány felugrott és átadta a helyét. Annyira meglepődtem, hogy kétszer is megköszöntem. Ilyen semmiségnek látszó apró dolgok szebbé tehetnék az életünket. S tulajdonképpen ezért szomorú dolog, hogy „ünnepi” megnyilvánulásként ' nyugtázzuk, ha embertársaink az udvariasság legelemibb hangján, módján közelednek hozzánk. Holott ennek általános és természetes emberi magatartásnak kellene lennie gyermeknél, felnőttnél egyaránt. Sajnos, nagyon elszoktunk ettől. Türelmetlen, tolakodó, udvarias felnőttekkel és gyermekekkel találkozunk utcán, üzletben, mozik és színházak ruhatáraiban, közlekedési eszközökön, orvosi rendélőkben, sok más helyen. NÉZZÜNK csak jól önmagunkba: milyen példát látnak tőlünk a sokat szidott mai fiatalok. Átadja-e a helyét a karosszékben ülő édesapja a szobába lépő nagymamának (az anyósának!) a tv nézésekor? Elveszi-e a degeszre tömött szatyrokat édesanya kezéből, bevásárláskor, vagy bevásárol-e helyette? Átadja-e helyét az autóbuszon az idősebbeknek? Gyakran tapasztalhatunk olyasmit, ami inkább budvariatlanságra nevelésnek nevezhető, mint jó példa adásának. Ismert jelenet az, amikor a szülő nem engedi, hogy gyermeke más felnőtt biztatására — átadja a helyét a buszon, vagy a vonaton utazó idősebbeknek. 0 is kifizette a jegy árát — mondja nagy hangon a szülő — éppen olyan joga van hozzá, hogy üljön!” A minap a zsúfolt autóbuszon utaztam. Felszállt egy édesanya 4—5 éves gyermekével. Az asszonynak mindkét kezében bevásárlótáska volt. Munkából jöhetett, talán az óvodából hozza haza a kislányát — gondoltam, — s bár nem vagyok már fiatal, felálltam, s átadásra kínáltam az ülőhelyemet. Az anya megköszönte és — leültette a gyermekét. Nagyon rosszul tette! A gyermek nyugodtan állhatott volna! Ehelyett állnom kellett nekem és állni kellett édesanyjának is a nehéz teherrel. Ennek a kislánynak nem fog soha az eszébe jutni, hogy átadja valakinek a helyét. Puhány lesz, aki áldozatvállalásra képtelen. Elvárja majd, hogy kiszolgálják, és csak őt szolgálják, amit természetesnek, rendjén valónak tart a családtagjaitól. De miután úgy nevelték, magától értetődően másaktól is elvárja. HOGYAN és mikor neveljük udvariasságra, előzékenységre? Mindig és minden megnyilvánulásunkkal, kevés beszéddel, sok-sok jó példával! Már a tipegő, még alig beszélő gyermek is tanítható. Tanul is. Látnia kell, hogy a család tagjai egymáshoz előzékenyek, nem vág egyik a másik szavába, szép sorjában vesznek a tálból, nem kapkodnak egymás keze elé, felsegítik egymásra a kabátot, s így tovább. Ha türelmes, szeretetteljes légkörben él a gyermek, ő is olyan lesz. Sok helyen ez meg is van a családon belül, de teljesen megváltozik a felnőttek viselkedése, ha átlépik az otthon küszöbét. Pedig a gyermek ott is figyel! És utánoz. Dr. Gergely Károlyné OTP-részIelre vásárolhatók az \-íÍeÍdromeíáÍ Y KERESKEDELMI VÁLLALAT cikkei A bútor fogalma ma még szorosan összefügg a fával — habár napjainkban műanyagokból és fémből is egyre több bútor készül — amelyből, sajnos, nem vagyunk önellátók. Igaz ugyan, hogy a felszabadulás után az erdőgazdálkodás gyors fejlődésnek indult, és így az évente kitermelhető fa mennyisége megkétszereződött, de a felhasznált faanyag 50 százalékát mégis importból kell beszereznünk. A hazai termelés főként lombos faanyagból áll, ebből következően az import elsősorban fenyőgömbfa és fűrészáru. Szekrény helyett heverő A lakáskultúra, az élet- színvonal erőteljes fejlődése növekvő igényeket támaszt a bútorok minőségével, választékával szemben, s ezzel még nem tudunk lépést tartani. Azt sem vesszük mindig figyelembe, hogy a tömegigényeket kielégítő bútorok divatcikké válnak, ennek megfelelően csereidejük is csökken, így egy emberöltőn belül egy-egy család több garnitúra bútor vásárlójaként vehető számba. Mivel az új lakások döntő többsége beépített bútorral épül, csökken a ruhás-, fehér- neműs- és konyhaszekrények iránti kereslet, növekszik a több funkciójú szekrényfalak, ülő- és fekvőbútorok, és kisbútorok iránti igény. Technikai forradalom Visszagondolva elődeink masszív, tömörfa bútoraira és összehasonlítva azokat a mai lakások berendezésével, szembetűnő a bútorgyártásban végbement technikai forradalom, amelyet a korszerű új anyagok elterjedése tett lehetővé. A farost-, faforgács- és pozdorjala- pok egyre nagyobb mértékben szorítják ki a fenyő- és lombosfűrészárut, de még a bútorlapot és a rétegelt lemezt is. Lényeges szempont, hogy ezek az új bútoranyagok fa- hülladékból, ipari szempontból hasznavehetetlen fafélékből (nyár-, fűz-, cserfa stb.) készülnek. Alkalmazásuk elterjesztése tehát mind nagyobb mértékben indokolt. Mit nevezünk farost-, faforeács- és pozdorja- laonnk, illetve rétegelt lemeznek? A rétegelt le- rá vékony táblákká: fűrészelt vagy hasított, hámozott faanyagból ké- íTípnek úgv. hogy azokból tfibb réteget ellentétes száliránnyal összeragasztanak, ezzel megszüntetve a fa rostos ez°tót)ől, feléoítésé- ből adódó egyenetlenségeket. E módszerrel gyengébb minőségű fa is feldolgozható, mégttedi« műszaki szempontból igen ió eredménnyel. A farostlemezt arról ismerhettük fel, hogv az egv>k oldala recés. A fel- aorított faanvasot előbb nagy nyomású gőzzel kezelik. maid rostokra faszlat ják szét, azután pedig vízzel kevert rostmasszából lapokat (ún. rostpaplanokat) alakítanak ki, finom bronzszitára való rárétegezéssel (ebből adódik az a bizonyos egyik oldali recézettség). E lapok nagy nyomással és magas hőmérséklettel működő présekben 8—10 perc aaltt nyerik el végleges alakjukat. A forgácsalap gyártási folyamata is a feldolgozandó fa aprításával kezdődik. Az osztályozott és megszárított faforgácsot műgyanta ragasztóval keverik össze, majd hidraulikus hősajtolóban lapokká „sütik”. A forgácslapok égyrétegűek vagy há- romrétegflek szoktak lenni. A háromrétegűeknek a középső része durvább forgácsból tevődik ösz- sze, a két vékony borítóréteg pedig apróbb szemcséjű szálkás forgácsból áll. A pozdorj alapról csak annyit, hogy nagyjából ugyanezzel a technológiával készül a len- és kenderfeldolgozás hulladékanyagaiból. A farost-, forgács- és pozdorjalapok elemei nem egyirányúak, mint a természetes fa rostjai, és ezért alaktartóbbak. A természetes fa ugyanis nedvességtartalma szerint változtatja méretét, hossz-, érintő- és sugárirányban, aminek következményeként vetemedik, elgörbül (ez érvényes bizonyos fokig a rétegelt' lemezre is). A farost-, faforgács- és pozdorjalapok nem rendelkeznek a fa szép rajzolatával de ezen ma iftár könnyű segíteni: az utókezelés során a lapok felületére más és más műanyag famintázatot sütnek rá. Az ilyen anyagból elkészített bútort megvizsgálva, nagyon neJUHTŰRÖVAL TÖLTÖTT BURGONYA. Másfél kiló nagy- szemű főtt, meghámozott hur- gonyát a derekán félbe vágunk. az alsó részét lecsípjük, hogy a tepsiben megálljon, a közepén csészét képezve kikaparjuk. A burgonyákat Így 5 deka vajjal elkevert 25 deka juhtúróval töltjük meg és kivajazott tepsibe állítjuk. Mindegyik tetejére egy kiskarnál tejfölt locsolunk. Gazdagon meghintjük apróra vágott kaporral és sütőben rózsaszínűre sütjük. HALKOCSONYA: Egy szép pontyot megtisztítunk, felét, farkát levágjuk, a két fiiét a gerincéről lefejtjük, feldaraboljuk és b es ózzuk. Egy héz felismerni, hogy „igazi” fából, vagy kikészített felületű lapokból csinálták-e? F arostlemezgy ár — Mohácson Farostlemezt hazánkban csupán egy helyen, Mohácson, állítanak elő, évente 3 millió négyzet- métert (40 ezer tonnát). A kereslet ennél jóval nagyobb, éppen ezért most Mindössze a szennyes és mosószer berakása, illetve kiszedése és a gép bekapcsolása hárul a háziasszonyra a mosás fárasztó műveletéből. A többit elvégzi a HAJDŰ 706 szuper automata. A forgódobos mosógép ugyanis a mosás minden fázisát önműködően végzi. Csupán . a parancsot kell megadni számára. Erre a célra a gép programbeállító kapcsolója és előválasztó kapcsolói szolgálnak. Segítségükkel tízféle mosási program állítható be a textíliák fajtájának, szennyezettségének megfelelően. Nézzük például röviden a gép — durvább fehérnemű esetén használatos — teljes, leghosz- szabb programját: — Vízfelvétel. A műveletet automatikusan végzi a gép vízhálózatra kötött tömlő útján. A víztöltet kb. 17 liter. — Előmosás (áztatás). A forgódob percenként 52 fordulattal működik, miközben 3.5 másodperces szünetekkel 19 másodpercenként forgásirányt változtat. Az előmosás 14 percig tart. — Centrifugálás 1,5 percig. A dob fordulatszáma 350 percenként. — Vízfelvétel, ezúttal a mosáshoz, majd a — fűtés következik a beállított hőmérséklet eléréséig, ami átlagosan körülbelül 30 percig tart. A gépen 30—100 Celsius- fokos vízhőmérséklet állítható be. — Mosás közben a dob mozgása azonos az elő- mosásnál végzett forgással. A mosás beállítható leghosszabb időtartama 21 perc. — Centrifugálás 3 percig. — Ötszöri öblítés. Minden öblítés a következő műveletekből áll: vízfelvétel, dobforgás 3 percig, mint a mosásnál, centrifugálás 1,5 percig, s a befejező centrifugálás 6 percig. Fpgyasztói árá: 8300 forint. Megvásárolható 20 százalékos előleggel, (x) RECE ugyanott egy újabb, 60 ezer tonna évi kapacitású farostlemezgyárat építenek. Faforgácslemezt négy hazai üzemünk készít, de további fejlesztéssel a negyedik ötéves terv végére évi 10Ö ezer köbméterre növekszik "az eddigi 35 —45 ezer köbfhéteres termelés. A jövőben komolyan kell számolni a műanyagoknak — közelebbről: az üvegszál-erősítésű műgyantának — a bútoriparba való betörésével is, különösen az ülőbútorok esetében. A negyedik ötéves tervben a bútoriparnak — kétmilliárd forintnyi beruházással — 50 százalékkal kell növelnie termelését, s ebben az. esetben remény van arra, hogy a kereslet . és a kínálat egyensúlyba kerül. Ez persze csak a mennyiségi oldalra érvényes, az továbbra is kérdéses marad, hogy a minőségi követelményeknek és a választéki igényeknek menynyiben felel meg az Iparág. Már eddig is sikeresnek mondható az arra való törekvés, hogy a Szovjetunióból, Lengyelországból, Jugoszláviából, az NDK-ból stb. származó importtal tegyék változatosabbá a megvásárolható bútorkészletet. B. I. PTEK lábasba a hal tejét vagy ikráját, a kiemelt’ gerinccsontot, a farkát és a fejét karikára vágott hagymával, egy evőkanál pirospaprikával, sóval, 2—3 cseresznyepaprikával, egy kanál lecsóval másfél liter vízben puhára főzzük. Utoljára beletesszük a két halfiiét is. A hallevest szitán átnyumjuk, a fiiét felszeleteljük és a levet a szeletekre szűrjük., Utána kifagyasztjuk. Ha úgy látjuk, hogy nem kocsonyásodna meg eléggé. 1—1 kanál zselatinnal főzzük fel a hallevest. Hogy a lé tiszta és átlátszó legyen, belefőzhetjük egy tojás kemény habbá vert fehérjét is#
