Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-12 / 268. szám
6. oldal Nagyabb gondol a megelőzésre Negyven nap alatt több mint egymillió forint kár 1971. november 12. péntek Megjelent a városi Az elmúlt negyedévben mintegy ötvenhat tűz keletkezett a mezőgazdaságban, ebből huszonhat a termelőszövetkezetekben pusztított, mintegy 1 millió 267 ezer forint kárt okozva. Dudás István tűzoltó alezredest, a megyei tűzrendészen parancsnok helyettesét azért kerestük fel, hogy foglalja össze e tűzesetek tanulságait. — Elöljáróban el kell mondanom — kezdte Dudás István tűzoltó alezredes, hogy a tavalyihoz képest majdnem kétszeresére emelkedett a mezőgazdaságban előforduló tűzesetek száma, amely a megelőzés hiányosságaira vezethető vissza. Példázza ezt néhány összehasonlító adat. Amíg 1970-ben öngyulladásból 1, mozdonyszikrától és dohányzástól egy sem, tarlóégetésből 1 tűz keletkezett, addig ebben a negyedévben öngyulladástól 4, mozdonyszikrától 5, dohányzástól 2, tarlóleégetéstől pedig 4 jelentős anyagi kárral járó tűzeset történt. Július elején a kecskeméti Törekvés Tsz Kisfáiban levő üzemegységében mozdonyszikrától kigyulladt 15 hold, lábon álló rozs. Az anyagi kár itt 40 ezer forint volt. Sokkal súlyosabb tűzesetet idézett elő a gondatlanság. A bát- monostori Kossuth Tsz és a nagybaracskai Haladás Tsz 13, illetve 59 hold búzája vált a tűz martalékává, azért mert a Kossuth Tsz főagronómusa nem gondoskodott a tarlóégetés tűzrendészet! előfeltételéről. A két közös gazdaságnak 420 ezer forint vesztesége származott ebből. Kunbaján augusztusban a Béke Csillaga Tsz-ben egy 960 köbméteres lucernakazal lobbant lángra, öngyulladás következtében. A kár 60 ezer forint. Ennél a tűzesetnél a gazdaság vezetői követték el a hibát, ugyanis a lucernakazlakat állandóan ellenőrizni kell, s amint eléri a 45 Celsius-fo- kot, szét kell szedni. Majdnem 300 ezer forintos anyagi kár keletkezett ugyancsak a kunbajai Béke Csillaga Tsz-ben, mert az egyik szövetkezeti dolgozó a dohánypajtában eldobta égő cigarettáját. — Negyven nap alatt, július 6-tól, augusztus 16ig hat tűzeset, több mint egymillió forintos kárt okozott a népgazdaságnak. E kiemelést azért is meg kell tenni, mert az elmúlt esztendőben összesen 24 tűz történt a közös gazdaságokban,. 304 ezer forintos kárértékkel. A negyvennapos, meglehetősen száraz időszak tűzesetei tulajdonképpen az egész évi tsz- ben pusztító tüzek anyagi kárértékét 1 millióval emelték. Ennek nyilvánvalóan objektív okai is voltak, mint például a szárazság, azonban rögtön hozzá kell tenni, hogy ha ezekhez az okokhoz nem társul a hanyagság, a felelőtlenség, a tűzeseteket elkerülhettük volna. Az utóbbi időben bekövetkezett jelentős anyagi kárral járó tűzesetek arra ösztönzik a tűzrendészet megyei parancsnokságát, hogy jelentősebb erőt mozgósítsanak a közös gazdaságok tűzrendészet! előadóinak továbbfejlesztésére. Ezért a jövő hónaptól kezdődően 1 éves tanfolyamot szerveznek közösen a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával. Gémes Gábor A közlekedés- és postaügyi miniszter az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció szerves részeként kiadta a városi közlekedés fejlesztésének irányelveit, amely a következő évekre, évtizedekre meghatározza a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés viszonyát, a távolsági és a helyi közlekedés kapcsolatát, a városgazdasági kérdésekkel összhangban megszabja a személy- és teherszállításra, valamint a gyalogos közlekedésre vonatkozó tennivalókat. A városi közlekedéspolitika alapelvei országos érvényűek, szorosan kapcsolódnak a városrendezési elvekhez. ezért a városi közlekedést a városok és a közlekedés egészének fejlődésével arányosan kell fejleszteni. A meggyorsult urbanizáció és motorizáció az utóbbi években megnövelte a városi közlekedés szerepét. Az elmúlt másfél évtizedben hazánkban a városi lakosság aránya 36,5 százalékról 43 százalékra növekedett, s újabb 15 év múlva eléri a 60 százalékot. A fokozódó gépjárműforgalom megköveteli a városi úthálózat fejlesztését, a városi és az országos közlekedés összehangolását, ezen belül az országos főútvonalak városi átkelési szakaszainak, az országos gyorsforgalmi utak városi kapcsolatainak helyes kialakítását. A csomópontokon a közlekedés általában többszintes megoldással javítható, s a nagy forgalmú helyeken — Budapesten és a vidéki városokban egyaránt — indokolt a gyalogos és közúti forgalom különválasztása aluljárókkal. A koncepció javasolja, hogy a városközpontok rekonstrukciói során a főútvonalak átvezető szakaszainak egy részét már ne a központon keresztül, hanem azt csak érintve vezessék. A zsúfoltság csökkentése és a folyamatos közlekedés érdekében a koncepció szerint mentesíteni kell a forgalmi utakat a rakodó tehergépkocsiktól, részben raktárak kitelepítésével, részben azzal, hogy az üzleteket a mellékutcákból látják él áruval. A városközpontokban ezenkívül gondoskodni kell a lehetőségekhez képest minél több parkolóhelyről. Célszerű erősen progresszív parkolási díjakat alkalmazni mindazokon a helyeken, ahol nagy az ügyintéző-, a vásárló- és az idegenforgalom. A tömegközlekedésnek a jövőben is elsődleges kiemelt ' szerepe lesz. Éppen ezért Budapesten a föld alatti tömegközlekedés, a metróhálózat kialakítása szükséges. OLVASÓINKÉ A SZÓ Kereskedik a múzeum A közelmúltban gázfűtésre tért át a Bajai Türr István Múzeum. A hagyományos tüzelőberendezéseket pedig a helyi bizoLátosjatás a szomszédban Túra a Magas-Tátrában A papokban egy statisztikát tanulmányoztam. A számok a magyar—csehszlovák idegenforgalom helyzetét ismertették. Az idei első félévben 837 ezren látogattak hozzánk a szomszédos baráti országból, közülünk 142 ezren utaztak Csehszlovákiába. Ez az arány az utóbbi évekre többé-kevésbé jellemző. Tavaly is több mint hatszor annyi turista érkezett Csehszlovákiából Magyarországra, mint megfordítva. Az okok elemzése nem feladata ennek az írásnak, csupán jelezni akartam a tendenciát Az idegenforgalmi szakemberek szerint jövőre várhatóan változik az arány, több magyar turista szándékozik utazni északi szomszédainkhoz. A két idegenforgalmi hivatal, az IBUSZ és a CEDOK között ugyanis egyre javul az együttműködés. Rövidesen elkészül a csehszlovák utazási iroda budapesti kirendeltsége is. Érdemes átruccanni északi szomszédunkhoz akár néhány napra is, hiszen Csehszlovákia bővelkedik természeti szépségekben, műemlékekben, kulturális lehetőségekben. Nemrégen egy, az IBUSZ által szervezett csoporttal magam is megcsodáltam a Magas- Tátra őszi színpompáját. A CEDOK idegenvezetője, Laczkó Pál igyekezett kihasználtatni velünk a szép időt. Mindennap túrára vitt bennünket. Ellátogattunk a Csorba- és a Poprádi-tóhoz, gyönyörködtünk Tarpataki vízesésekben, drótkötélpályán utaztunk a Lomnici-csúcs lábáig. Az ICOMOS — a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet csehszlovák nemzeti bizottsága nem véletlenül tartotta a Tátrában a Csorba-tó mellett szeptemberi tanácskozását. Festőibb környezetet aligha találtak volna 18 ország küldöttei számára. Érdemes hozzáTuristaház a Tátrában. tenni, hogy hazánk küldte a legnagyobb számú delegációt a kongresszusra. Annál is inkább illett a környezet a tanácskozáshoz, mert az egész Tátra védett terület, Csehszlovákia nemzeti parkja. Ritka vadjait: a medvét, a gímszarvast, a muflont nem Napozás 1161 méter magasságban, a 3 közelében. Lomnici-csúcs Különleges formájú szálloda a Csorba-tó mellett. Az 1970-es sívilágbajnokságra épült. szabad vadászni, illetve csak kivételes esetben. A Magas-Tátrát úgy tartják nyilván, mint a világ legkisebb óriáshegységét. Fő gerince 26 kilométer hosszú, és a legnagyobb szélessége 17 kilométer. Huszonöt csúcsa meghaladja a 2500 métert. A legmagasabb a Gerlachovsky-csúcs: 2665 méter. Utána következik a Lomnici-csúcs: 2632 méter. A Tátrában ilyenkor is sok az idegen. A kabinos drótkötélpálya egyszerre 32 embert visz az Encián Szállóig, 1761 méter magasságig. Olyan nagy a forgalom, hogy órákig kellett várnunk, míg sorra kerültünk. A csúcsra nem is tudtunk feljutni, mert a 15 személyes lanovkára egyszerűen nem lehetett helyet kapni. Sok ezer embert gyógyítottak már meg a Tátrában. Számos szanatórium, gyógyüdülő létesült a régiek mellett. Az eredmények a tudományos kutatásoknak, a gazdag elméleti és gyakorlati gyógyászati tapasztalatoknak köszönhetőek. Főként légzőszervi megbetegedéseket orvosolnak itt. Hegyek, évszázados fenyők, tavak, vízesések, tiszta levegő — ez a Tátivá. Érdemes ide visszatérni. ' K. S. mányi; áruházban ajánlottuk fel értékesítésre. A vételárakat a helyszínen állapította meg a becsüs, majd arra kért bennüpket, hogy egyelőre ne szállítsuk be a kályhákat az áruházba, mivel raktárakban szűkös a hely. Megegyeztünk. A probléma akkor kezdődött, amikor a vevők jöttek. Tőlük ugyanis a bizományi nem fogadta el a pénzt. Az indok: adja el valamennyi kályháját a múzeum, csak a végösz- szeggel jelentkezzen az áruházban, ahol levonják a megfelelő százalékot, a többi pénzt meg visszautalják az intézmény számlájára. „Vállalatoknál ezt így szoktuk, mert ez az egyszerűbb és az üzleti szabályzat is így írja elő” — hangzott a magyarázat. Sem a szokás hatalmával, sem a szabállyal szembeni fellépésünk nem volt eredményes. A múzeum ezek után csak egyet tehet: kereskedik. Éppúgy, mintha ez feladata lenne.. 1. Dr. Sólymos Ede múzeumigazgató Haj a tejben Az eset november 4-én történt velem Kecskeméten, a Kálvin téri élelmiszerüzletben, ahol két liter tejet is vásároltam, amit a fiatal eladónő a kanna fölé hajolva mért edényembe. Odahaza a feleségem inegszűrte a tejet, s a szűrön egy fekete hajszál is fennakadt. Ha én KÖJÁL-jorvos lennék, az ilyen higiéniára elégtelent adnék. És még ezzel nem is lenne minden lezárva. Maza József Kecskemét, Csongrádi u. 12. Keresse a betűket! Alábbi rejtvényünkben egy Arany-ballada címét rejtettük el. Könnyen megfejtheti, ha TRÉFÁS KÉPES BETŰRE JTVÉNY-IS- KOL^NK 3. és 4. pontjára gondol. I
