Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-03 / 260. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! UN MEGTEI.BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A MAGYAR SZ OCj^l S T A-MU NKÁSPÁRT BÁC S-K IS — XXVI. évi. 260. szám 1971. november 3, SZERDA Ara: 90 fillér ß népgazdaság fejliése 1971 első három negyedévében Huszonnyolc szakosított állattenyésztő telep A Központi Statisztikai Hivatal jelentése épül a termelőszövetkezetekben A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1971. három negyedévében élénk volt a gazdasági élet. A szocialista ipar termelése a múlt év azonos időszakához képest öt százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb volt a fejlődés a vegyiparban és gépiparban, ahol 12. illetve hét százalékkal nőtt a termelés. E két ágazaton belül a kőolaj-feldolgozás és a gyógyszergyártás, illetve a villa- mosgépipar és a közlekedési eszközöket gyártó ágazat termelése emelkedett a legdinamikusabban. A kohászat és a könnyűipar 4—4. az élelmiszeripar három, az építőanyagipar 2 százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. A könnyűipari ágak közül a textilipar termelése nem emelkedett. A bányászat termelése valamivel kevesebb volt. mint tavaly az első kilenc hónapban. Az ipari termelés növekedése az ágazatok többségében teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Az ipar lényegében ugyanannyi dolgozót foglalkoztatott, mint egy évvel ezelőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5.5. az egy teljesített munkaórára jutó termelés pedig 6.5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 1971 első három negyedévében a kivitelező építőipar (állami és szövetkezeti építőipar) összesen körülbelül 13 százalékkal több építési-szerelési munkát végzett, mint tavaly. Az egy építőipari munkásra jutó termelés mintegy 10 százalékkal emelkedett. A termelés bővüléséhez a termelékenység emelkedése mintegy háromnegvedrész- ben járult hozzá. Az építő- i iparban öt. ezen belül az építőipari vállalatoknál 3 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, mint tavaly ilyenkor. Január 1-től szeptember 30-ig 22 ezer lakást adtak át. 3900-zal, vagyi« 22 százalékkal többet. mint egy évvel ezelőtt. Szpptember végán 52 ezer lakás építése volt folyamatban. 7 százalékkal több. mint a múlt év azonos időpontjában. A növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei az idei első három nesypöZirhen jobbak a tavalyinál. 1971. első háromnegvedévé- ben 23 százalékkal több mezőgazdasági terméket ezen balul 31 százalékkal több növényi és 18 százalékkal több állati terméket érté’rps’'tpftek. mint tavalv ilvenkor. A növényi termékek feraalmának fplleudil lése elsősorban a kedvelő foiíza- áq T*nz<!termá«:V,ől adóeJnW fVl őzofpg őri-1+mV rint 1971-ben 3,9 millió tonna búza termett. 1,2 millió I tonnával több mint tavaly), j A vágóállatok közül I szarvasmarhából valamivel kevesebbet, sertésből és baromfiból 59. illetve 18 százalékkal többet értékesítet- ' tek, mint tavaly az első három negyedévben. Az év eddig eltelt időszakában a lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele 9 százalékkal emelkedett, ezen belül 7 százalékkal nőttek a munkabérből származó bevételek. A kiskereskedelmi forgalom 9 hónap alatt folyó árakon számítva 10 százalékkal emelkedett. Vegyes iparcikkekből 14. élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 9, ruhaneműkből 5 százalékkal nőtt az eladás. A kiskereskedelmi árszínvonal 1,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az áruvásárlások fokozódása mellett a tavalyinál több szolgáltatást is igénybe vett a lakosság. Beruházásokra 1971. három negyedévében — folyó árakon számítva — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeget folyósítottak. A hazai igények kielégítésében ez évben is jelentős szerepe volt az importnak. Kilenc hónap alatt 21 százalékkal több árut hoztunk be. mint a múlt év azonos időszakában. Az export az első negyedévi stagnálás után a II. és a III. negyedévben emelkedett. (MTI) Bács-Kiskun megye termelőszövetkezetei a harmadik ötéves terv időszakában kezdték meg az állat- tenyésztés nagyobb arányú fejlesztését. Beruházási programokat dolgoztak ki ennek az ágazatnak a korszerűsítésére, hogy megvalósíthassák a gazdaságosabb termelést. A tervidőszak első felében főként kisebb teljesítő- képességű hizlaldákat, tehenészeteket létesítettek. 1968-tól kezdve indult meg nagyobb ütemben a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek építése. Jelenleg is több beruházás van folyamatban. 1972-ig a termelőszövetkezetekben 13 sertés és 13 szarvasmarha szakosított telep készül el. A sertéshizlaldák 168 ezer vágóállatot bocsátanak maid ki évente, a szarvasmarhatelepeken pedig átlagosan 350—450 tehenet helyeznek el. Az állattenyésztés és -hizlalás kiegészítéseként több szövetkezet saját erőből vagy társulásos alapon termék-, illetve tejfeldolgozót épít. Jánoshalmán hamarosan elkészül a tehenészet a Haladás Tsz-ben, ugyanitt a Ülést tart az MSZMP Központi Bizollsáia A Magyar Szocialista'"Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. november 3-ra, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzettel is az államélet továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatását javasolja. (MTI) Ez a szállítmány Ki^unda-azsmára indul, a!’-1 a Dana-ártéri erdőségek pemes nyárfájából deszka készül. Vagonba rakják a dunai nemesnyárt A jégzajlás időszakát kivéve egész éven át jelentős forgalmat bonyolít le a bajai kikötőben a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. A Duna menti erdészetekből uszályokon szállítják a kitermelt faanyagot, amelyet Baján raknak vagonba és továbbítanak a megrendelőknek. Naponta átlagosan ezer mázsa fűrészáru hagyja el a dunai kikötő rakodóterét. Jókai Termelőszövetkezet tejfeldolgozót, a tsz-közi vállalkozás pedig sertés- hizlaldát épít. A dávodi Augusztus 20. Tsz-ben és a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet majorjában már üzembe helyezték a tehenészetet. Dávodon 324, Fajszon 432 tehenet fejnek. A szalkszentmártoni Petőfi Tsz maga dolgozza fel szakosított tehenészetének a termékét. A közelmúltban megtartott gazdaságiaktíva-érte- kezleten szóba került a Parlamentben a mezőgazdaság állattenyésztési ágazatának néhány hiányossága. Ezek között szerepelt a sertéshizlalás időszakossága. A szakosított sertéstelepeken a szövetkezetek megvalósítják a folyamatos hústermelést. Ilyen céllrl épülnek többek között Bátyán, Hartán, Mélykúton közös vállalkozásban és a saját erőből az úgynevezett zárt konstrukciós sertéstelepek. A tizenöt hizlaldából eddig hatot helyeztek működésbe, a többi 1972 végéig kezdi meg a termelést. A saját erőből, „ illetve a termelőszövetkezetek társulásával létrehozott szakosított telepeken dolgozók munkakörülményei összehasonlíthatatlanul megjavulnak. Berendezések, gépek könnyítik meg az állatgondozók munkáját. Üzemi utak és bekötőutak épülnek, amelyek a takarmány, illetve a már kész termék szállítását teszik gazdaságosabbá. K. A. 4 külterületi kézbesítés korszerűsítése Kunssenlmikl6* után Kecskemét következik Az utóbbi években a közvélemény, s az ezt tolmácsoló tömegkommunikációs eszközök szüntelen ostroma alatt állt a posta a külterületi kézbesítés elmaradottsága miatt. Sok volt a panasz a községek részéről, a pusztákon szolgálatot teljesítők pedig a kézbesítés terhei, az év egyes időszakaiban igen nehéz körülményei miatt emeltek szót feletteseiknél. A változtatás elodázha- tatlanságát, az eddigi külterületi kézbesítési rend korszerűsítésének szükségességét a posta vezetői is látták. Ezért vizsgálták szakemberei a skandináv államokban, s baráti országokban huzamosabb időn keresztül, hogyan oldják meg hasonló adottságú területeken a külkéz- besítést. A kinti tapasztalatok hazai körülményekre való átültetésével dolgozták ki azt az új módszert, amelyet kísérletképpen — először az országban — Kunszentmiklóson, illetve Kisújszálláson vezettek be a tegnapi nappal. A korszerű külterületi kézbesítés rendszerét a kunszentmiklósi postahivatal helyiségében a Posta Vezérigazgatóság a MEHIV képviselőinek, s a helyi szervek vezetőinek jelenlétében Fodor István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője ismertette. Előadta, hogy Kunszentmiklós határában. az év minden szakában járható, kijelölt útvonalak mentén, 16 tám- nonton ötrekeszes postai kézbesítőszekrényeket állítottak fel a tanyákon lakó 206 család kiszolgálására. TZzpkliPz minden nan egv speáális terepjáró postagépkocsi szállítja ki a postai küldeményeket. Far- kasdi Lajos gépkocsivezető egyszemélyben a külterületi kézbesítő is. Az eddigi négy kézbesítő feladatát — közülük képezték ki őt — ezentúl egymaga látja el. Mit kézbesít a gépkocsi e levélszekrények útján, melyekből 2—3—7 alkot egy-egy blokkot, aszerint, hogy hány tanya van a körzetben ? Közönséges és nem utánvételes ajánlott levél-postai küldeményeket, hírlapokat, csomagok szállító leveleit, küldeményekről szóló értesítőket. A gépkocsis külterületi kézbesítő pontos menetrend szerint, meghatározott sorrendben érkezik a támpontokra. Meghatározott ideig tartózkodik egy- egy helyen, s ezalatt a kézbesítés mellett küldeményfelvételi szolgálatot is végez. A szekrények rekeszeihez minden családnak — csak azt az egyet nyitható kulcsa van, így a postaküldeményeket bármikor kivehetik. A betonba ágyazott állványra helyezett posta- szekrények, s a gépkocsi költségeit teljes egészében a posta vállalta magára. Ugyancsak figyelembe vette a posta, hogy Bács megye helyzete miatt, ahol az országos 10 százalékkal szemben szinte minden harmadik ember tanyán fii, tovább kell itt folytatni a külterületi postai szolgálat megváltoztatását. Így kerül sor a következő lépésben a Kecskemét határában esedékes korszerűsítésre, ahol több mint ötezer tanya lakóinak postai ellátásán kell javítani. —th —n
