Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-03 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! UN MEGTEI.BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A MAGYAR SZ OCj^l S T A-MU NKÁSPÁRT BÁC S-K IS — XXVI. évi. 260. szám 1971. november 3, SZERDA Ara: 90 fillér ß népgazdaság fejliése 1971 első három negyedévében Huszonnyolc szakosított állattenyésztő telep A Központi Statisztikai Hivatal jelentése épül a termelőszövetkezetekben A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1971. három negyedévében élénk volt a gazdasági élet. A szo­cialista ipar termelése a múlt év azonos időszaká­hoz képest öt százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb volt a fejlődés a vegyiparban és gépiparban, ahol 12. illetve hét száza­lékkal nőtt a termelés. E két ágazaton belül a kő­olaj-feldolgozás és a gyógy­szergyártás, illetve a villa- mosgépipar és a közleke­dési eszközöket gyártó ága­zat termelése emelkedett a legdinamikusabban. A kohászat és a könnyű­ipar 4—4. az élelmiszer­ipar három, az építő­anyagipar 2 százalékkal termelt többet, mint ta­valy ilyenkor. A könnyűipari ágak közül a textilipar termelése nem emelkedett. A bányászat termelése valamivel keve­sebb volt. mint tavaly az első kilenc hónapban. Az ipari termelés növe­kedése az ágazatok többsé­gében teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Az ipar lényegé­ben ugyanannyi dolgozót foglalkoztatott, mint egy évvel ezelőtt. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 5.5. az egy teljesített mun­kaórára jutó termelés pe­dig 6.5 százalékkal volt magasabb az egy évvel ko­rábbinál. 1971 első három negyed­évében a kivitelező építő­ipar (állami és szövetkeze­ti építőipar) összesen kö­rülbelül 13 százalékkal több építési-szerelési mun­kát végzett, mint tavaly. Az egy építőipari munkás­ra jutó termelés mintegy 10 százalékkal emelkedett. A termelés bővüléséhez a termelékenység emelkedése mintegy háromnegvedrész- ben járult hozzá. Az építő- i iparban öt. ezen belül az építőipari vállalatoknál 3 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, mint ta­valy ilyenkor. Január 1-től szeptember 30-ig 22 ezer lakást adtak át. 3900-zal, vagyi« 22 százalékkal töb­bet. mint egy évvel ez­előtt. Szpptember végán 52 ezer lakás építése volt fo­lyamatban. 7 százalékkal több. mint a múlt év azo­nos időpontjában. A növénytermesztés és az állattenyésztés eredmé­nyei az idei első három nesypöZirhen jobbak a tavalyinál. 1971. első háromnegvedévé- ben 23 százalékkal több mezőgazdasági terméket ezen balul 31 százalékkal több növényi és 18 száza­lékkal több állati terméket érté’rps’'tpftek. mint tavalv ilvenkor. A növényi termé­kek feraalmának fplleudil lése elsősorban a kedvelő foiíza- áq T*nz<!termá«:V,ől adó­eJnW fVl őzofpg őri-1+mV rint 1971-ben 3,9 millió ton­na búza termett. 1,2 millió I tonnával több mint tavaly), j A vágóállatok közül I szarvasmarhából valamivel kevesebbet, sertésből és ba­romfiból 59. illetve 18 szá­zalékkal többet értékesítet- ' tek, mint tavaly az első há­rom negyedévben. Az év eddig eltelt idő­szakában a lakosság főbb források­ból származó pénzbevéte­le 9 százalékkal emelke­dett, ezen belül 7 százalékkal nőttek a munkabérből szár­mazó bevételek. A kiskereskedelmi forga­lom 9 hónap alatt folyó árakon számítva 10 száza­lékkal emelkedett. Vegyes iparcikkekből 14. élelmisze­rekből és élvezeti cikkek­ből 9, ruhaneműkből 5 szá­zalékkal nőtt az eladás. A kiskereskedelmi árszínvo­nal 1,5 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel ez­előtt. Az áruvásárlások fo­kozódása mellett a tava­lyinál több szolgáltatást is igénybe vett a lakosság. Beruházásokra 1971. há­rom negyedévében — folyó árakon számítva — a tava­lyinál 20 százalékkal na­gyobb összeget folyósítot­tak. A hazai igények kielégí­tésében ez évben is jelen­tős szerepe volt az import­nak. Kilenc hónap alatt 21 százalékkal több árut hoz­tunk be. mint a múlt év azonos időszakában. Az export az első negyedévi stagnálás után a II. és a III. negyedévben emelke­dett. (MTI) Bács-Kiskun megye ter­melőszövetkezetei a harma­dik ötéves terv időszaká­ban kezdték meg az állat- tenyésztés nagyobb arányú fejlesztését. Beruházási programokat dolgoztak ki ennek az ágazatnak a kor­szerűsítésére, hogy megva­lósíthassák a gazdaságo­sabb termelést. A tervidőszak első felé­ben főként kisebb teljesítő- képességű hizlaldákat, te­henészeteket létesítettek. 1968-tól kezdve indult meg nagyobb ütemben a szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek építése. Jelenleg is több beruházás van folyamatban. 1972-ig a termelőszövetkezetekben 13 sertés és 13 szarvasmarha szakosított telep készül el. A sertéshizlaldák 168 ezer vágóállatot bocsátanak maid ki évente, a szarvas­marhatelepeken pedig át­lagosan 350—450 tehenet helyeznek el. Az állattenyésztés és -hizlalás kiegészítéseként több szövetkezet saját erőből vagy társulásos alapon termék-, illetve tejfeldolgozót épít. Jánoshalmán hamarosan el­készül a tehenészet a Ha­ladás Tsz-ben, ugyanitt a Ülést tart az MSZMP Központi Bizollsáia A Magyar Szocialista'"Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését 1971. november 3-ra, szerdára össze­hívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzettel is az államélet továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdé­sek megvitatását javasolja. (MTI) Ez a szállítmány Ki^unda-azsmára indul, a!’-1 a Dana-ártéri erdőségek pemes nyárfájából deszka készül. Vagonba rakják a dunai nemesnyárt A jégzajlás időszakát kivéve egész éven át jelentős forgalmat bonyolít le a bajai kikötőben a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. A Duna menti erdé­szetekből uszályokon szállítják a kitermelt faanyagot, amelyet Baján raknak vagonba és továbbítanak a megrendelőknek. Naponta átlagosan ezer mázsa fű­részáru hagyja el a dunai kikötő rakodóterét. Jókai Termelőszövetkezet tejfeldolgozót, a tsz-közi vállalkozás pedig sertés- hizlaldát épít. A dávodi Augusztus 20. Tsz-ben és a fajszi Kék Duna Termelő­szövetkezet majorjában már üzembe helyezték a tehenészetet. Dávodon 324, Fajszon 432 tehenet fejnek. A szalkszentmártoni Petőfi Tsz maga dolgozza fel sza­kosított tehenészetének a termékét. A közelmúltban megtar­tott gazdaságiaktíva-érte- kezleten szóba került a Par­lamentben a mezőgazdaság állattenyésztési ágazatának néhány hiányossága. Ezek között szerepelt a sertés­hizlalás időszakossága. A szakosított sertéstele­peken a szövetkezetek megvalósítják a folyama­tos hústermelést. Ilyen céllrl épülnek többek között Bátyán, Hartán, Mélykúton közös vállalko­zásban és a saját erőből az úgynevezett zárt konstruk­ciós sertéstelepek. A tizen­öt hizlaldából eddig hatot helyeztek működésbe, a többi 1972 végéig kezdi meg a termelést. A saját erőből, „ illetve a termelőszövetkezetek tár­sulásával létrehozott szako­sított telepeken dolgozók munkakörülményei össze­hasonlíthatatlanul megja­vulnak. Berendezések, gé­pek könnyítik meg az állat­gondozók munkáját. Üzemi utak és bekötőutak épül­nek, amelyek a takarmány, illetve a már kész termék szállítását teszik gazdasá­gosabbá. K. A. 4 külterületi kézbesítés korszerűsítése Kunssenlmikl6* után Kecskemét következik Az utóbbi években a közvélemény, s az ezt tol­mácsoló tömegkommuniká­ciós eszközök szüntelen ostroma alatt állt a posta a külterületi kézbesítés el­maradottsága miatt. Sok volt a panasz a községek részéről, a pusztákon szol­gálatot teljesítők pedig a kézbesítés terhei, az év egyes időszakaiban igen nehéz körülményei miatt emeltek szót feletteseiknél. A változtatás elodázha- tatlanságát, az eddigi kül­területi kézbesítési rend korszerűsítésének szüksé­gességét a posta vezetői is látták. Ezért vizsgálták szakemberei a skandináv államokban, s baráti or­szágokban huzamosabb időn keresztül, hogyan oldják meg hasonló adott­ságú területeken a külkéz- besítést. A kinti tapaszta­latok hazai körülmények­re való átültetésével dol­gozták ki azt az új mód­szert, amelyet kísérletkép­pen — először az ország­ban — Kunszentmiklóson, illetve Kisújszálláson ve­zettek be a tegnapi nap­pal. A korszerű külterületi kézbesítés rendszerét a kunszentmiklósi postahiva­tal helyiségében a Posta Vezérigazgatóság a MEHIV képviselőinek, s a helyi szervek vezetőinek jelenlé­tében Fodor István, a Sze­gedi Postaigazgatóság ve­zetője ismertette. Előadta, hogy Kunszentmiklós ha­tárában. az év minden sza­kában járható, kijelölt út­vonalak mentén, 16 tám- nonton ötrekeszes postai kézbesítőszekrényeket állí­tottak fel a tanyákon lakó 206 család kiszolgálására. TZzpkliPz minden nan egv speáális terepjáró posta­gépkocsi szállítja ki a pos­tai küldeményeket. Far- kasdi Lajos gépkocsivezető egyszemélyben a külterüle­ti kézbesítő is. Az eddigi négy kézbesítő feladatát — közülük képezték ki őt — ezentúl egymaga látja el. Mit kézbesít a gépkocsi e levélszekrények útján, melyekből 2—3—7 alkot egy-egy blokkot, aszerint, hogy hány tanya van a körzetben ? Közönséges és nem utánvételes ajánlott levél-postai küldeménye­ket, hírlapokat, csomagok szállító leveleit, küldemé­nyekről szóló értesítőket. A gépkocsis külterületi kézbesítő pontos menet­rend szerint, meghatáro­zott sorrendben érkezik a támpontokra. Meghatáro­zott ideig tartózkodik egy- egy helyen, s ezalatt a kézbesítés mellett külde­ményfelvételi szolgálatot is végez. A szekrények reke­szeihez minden családnak — csak azt az egyet nyit­ható kulcsa van, így a postaküldeményeket bár­mikor kivehetik. A betonba ágyazott áll­ványra helyezett posta- szekrények, s a gépkocsi költségeit teljes egészében a posta vállalta magára. Ugyancsak figyelembe vet­te a posta, hogy Bács me­gye helyzete miatt, ahol az országos 10 százalékkal szemben szinte minden harmadik ember tanyán fii, tovább kell itt folytatni a külterületi postai szolgálat megváltoztatását. Így ke­rül sor a következő lépés­ben a Kecskemét határá­ban esedékes korszerűsítés­re, ahol több mint ötezer tanya lakóinak postai ellá­tásán kell javítani. —th —n

Next

/
Thumbnails
Contents