Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-10 / 239. szám
Kecskemét—Nagykőrös: 16 kilométer? A Homokhátság két városa Közelebb van Kecskemét Nagykőröshöz, mint Újpest Csepelhez, Soroksár Óbudához. Arany János, ha kiadósabb sétára vágyott, fogta a kalapját és átbandukolt a hírős városba. A magamfajta alkalmi turistának is elegendő ötven perc ahhoz, hogy kényelmesen átkerekezzék Kecskemétről Kőrösre. Az autó, a gyorsvonat negyedóra alatt megteszi a két szomszédos települést összekötő 16 kilométeres utat. Kihasználja-e Kecskemét és Nagykőrös a földrajzi közelségből, egymásrautaltságból, a közös történelmi hagyományokból adódó lehetőségeket? Mit tudunk egymásról? Mit tehetnénk közösen a gyorsabb fejlődésért ? AMBRUS ÉS BALÁZS? A levéltárak őrzik azt a hét strófából álló „köszöntőt”. amivel a körösiek bosszantották a kecskemétieket. A nagy torony őre Legyen mindig álmos, Sártengerré váljék, A Széktó, a Csalános. A kecskemétieket sem kellett félteni. Amikor — hosszú huzavona után — először állt meg a gyors a nagykőrösi állomáson, többen leszálltak a vonatról és feltűnősködve, fényes nappal gyufákat gyújtogatva meresztették szemüket. „Mit csinálnak, jóemberek” — tudakolták a helybeliek. „Keressük a várost, de sehol sem látjuk” — hangzott a kópé felelet. Mondanunk sem kell, hogy a Borotvásban fundálták ki a csínyt. Móricz Zsigmondot a harmincas években órákig szórakoztatták, vidították Kecskeméten a szomszédokat csúfoló anekdotákkal. Az író jóízű elbeszélést kerekített a nagykőrösi Ambrusok és a kecskeméti Balázsok viszályáról. Móricz érezte. észrevette és az írás hangnemével kifejezte, hogy a világért sem szabad komolyan venni a „haragszomrádot”. Ellenkezőleg, annyira jóban vannak, hogy még efféle ugratásokat is megengedhetnek maguknak. JÓ SZOMSZÉDOK Neki volt igaza. Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét, a „három város” már a vegyesházi királyok, majd a törökdúlás veszedelmeiben önzetlenül segítette egymást. A vasúthálózat kialakítása lazította meg ezt a szövetséget. A kapitalista korszakban Kecskemét gazdasági, kulturális szerepe, súlya ugrásszerűen növekedett. A „hírős város” a felszabadulás óta is gyorsabb ütemben fejlődött, mint a másik két település. Az 1950-es területrendezés elsősorban Kecskemét előnyére szolgált, megyeszékhely lett Nyilvánvaló. bizonyos vonatkozásokban ma eltérőek az itteni feladatok, gondok, tennivalók, a rendelkezésre álló eszközök, mint Cegléden és Nagykőrösön. Ezek a körülmények kétségtelenül módosítják az együttműködés, a kapcsolattartás módjait, formáit. de az egymásrautaltságot nem szüntetik meg, a táji adottságokon mit sem változtatnak. KÖZÖS KIÁLLÍTÁSOK, HANGVERSENYEK A nagykőrösi vezetők számolnak a szomszédságból következő lehetőségekkel. A diplomácia nyelvén szólva: kölcsönösen előnyös megoldásokat. akciókat szorgalmaznak. Nagyobb rendezvényeikre kecskeméti művészeti csoportokat is meghívnak évről évre. Jártak már náluk a Katona József Társaság vezetői. a Forrás munkatársai, a kecskeméti bábosok. Több száz bérletet váltottak ott a „mi színházunk” előadásaira. A Kodály-kórus és a nagykőrösi énekkar közösen is felléptek a Zeneakadémián. Idén nyáron a kecskeméti dalosokat látták vendégül Arany János városában, most készülnek a körösiek Kecskemétre, a fáradhatatlan Kiss István karnagy vezetésével. Bozsó-kiállítást is rendeztek augusztusban. Másfél ezren tekintették meg a szép tárlatát. Jó néhányan kétszer-háromszor is visszatértek, hozták ismerőseiket. barátaikat. A kiállítás utolsó napján így találkozhattam a városi tanács és a városi pártbizottság több vezetőjével: eljöttek, hogy még egyszer megnézzék a festményeket. KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK Amikor megtudták, hogy a szomszéd városból érkeztem, meghívtak — ahogyan ez mostanában szokás — egy csésze feketére. Megoszlott vendéglátóim — Takács Jenő, a városi pártbizottság első titkára és Csípő Balázs, a pártbizottság osztályvezetője, Kiss István, a művelődési ház igazgatója — véleménye. Kinek az alföldi tanyák hangulatét érzékeltető képek tetszettek jobbáh, kinek az erdélyi tájakat idéző festmények. Abban egyetértettek, hogy ez a kiállítás közelebb hozta a két várost És ez Jő dolog. Szükséges. Akárcsak Kecskemét és Nagykőrös jelenlegi kapcsolatainak szemügyrevétele, a további kezdeményezések meghatározása. Nagykőrösi ismerőseim felsorolták, hogy milyen biztató, kellemes tapasztalatokra tettek szert a kecskeméti vállalatokkal kialakított együttműködés során. Lakásépítő tervük teljesítését is a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat pontos munkája tette lehetővé. Határidőre elkészítették a vállalt 260 lakást. Közmegelégedésre végzik munkájukat az élelmiszeripari technikum építésénél is. Ez lesz az ország egyik legnagyobb középiskolája. A város kereskedelmi ellátását a szomszédos mgyéhez tartozó új üzletek javítják. Dicsérik a BKM Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. a Kiskunfélegyháza székhellyel működő iparcikk vállalat Nagykőrösön létesített fiókjait. Újabbak „letelepítését” tervezik. Szó esett arról, hogy milyen sokan járnak onnan Kecskemétre dolgozni és viszont. Egyre több körösi diák tanul a kecskeméti felsőfokú iskolákban. Barátságok, ismeretségek szövődnek, hivatalos kapcsolatok formálódnak. A decentralizáció gyorsítja ezt a folyamatot. erősödik a kisebb-nagyobb vidéki tájközpontok vonzása. KIHASZNÁLATLAN 1 LEHETŐSÉGEK ' Hasznos feladat lehetne a Hazafias Népfront számára ennek a közeledésnek a gyorsítása, a megfelelő keretek, formák kialakítása. Az együttműködés spontán, esetleges módszereit váltsa fel a tervszerű, tudatos. rendszeres összedolgozás. A Kecskemét és Nagykőrös között húzódó megyehatár nem növelheti a két település közötti valóságos távolságot. A rögtönzött tapasztalatcserén és az ezt követő városnéző sétán jutottak eszembe ezek a gondolatok. tennivalók. A szőlőtáblák és gyümölcsösök között nyújtózó 27 000 lakosú város érdekes látnivalókkal, híres múzeummal, sajátos hangulattal várja a turistákat. A kecskemétieket, a Bács-Kiskun megyeieket is. Akik elmennek fél napra, egészre, örömmel tapasztalják majd, hogy az évszázados parasztváros az elmúlt évek örvendetes ipari fejlődése során is megőrizte emlékeit. árnyas parkjait, pihenőhelyeit. Deltái Nándor Kiss Dénes: Ő sz A nyár rózsáival messze szalad a szél utakon gurul tekinteted vonásod pördül át levelekével 4 mosolyod fönnakad az út peremén Házak egykedvű szürkesége belehasad az őszi szélbe Nem táncoltatnak napot az elszabadult ablakok Este nem kelnek ki elvetett csillagaink felhők giz-gaza fedi az égi mezőt hajad függönye lóg az utca fölé lábad kopogását viszik magukkal gépkocsik, villamosok nesztelen borzong kövek bőre Bennem futás irama ébred arcomból árad a szél süvítése nevetésed vérezve utánozzák elejtett üvegfigurák Dorothy Parkers: (ŰJ-Zéland) Őszi fűz Itt lesz, erre jön nemsokára Sarkunkban loholó kutya, mely felgyújtja a sáserdőt a vízmosásban S én ablakomból lesni fogom Színjátékát az ugráló lángnak A sebes, néma rombolásnak, íme az idő: a verejtékes Küzdelemben megfáradt lét Barnára előbb, majd csupaszra vetkezik, Míg a nyárfa csendes, fehér karjaival Tartja a még csendesebb levegőt. Bán Ervin fordítása Szüreti mulatság Békétlenkedtem a jóságos őszben. — Szüreti mulatság? Én .. Nótázás Must. Csárdás. Bográcsgulyás. Éppen úgy, mint száz éve, mint tán ezer éve. Kedves, de unalmas. Semmi új színfolt. A nemjóját ... — szisszentem fel, mert nagyot ugrott a kocsi, s én alaposan bevertem téxde-met egy kanna peremébe. Éreztem, tudtam, hogy térdem táján új színfolt, mégpedig kékeszöld keletkezik. — Már pedig lesz új — ígérte Roppanta bácsi és szíves szeretettel zötyögtetett föl, a mélyúton, a fény borította dombtetőre. A közös gazdaság kellemes külsejű présháza előtt Koppantó néni, viruló lánya, a Terka és öt tragikus külsejű, hanyag eleganciával, de mértéktartással öltözködött, idősebb férfi fogadott bennünket. — Jó napot — mondták dühösen és egyszerre és lesújtva. — Egy csöppet kijöttünk a levegőre. — Egészségükre váljék — kívánta Koppantó bácsi. — Nincs kedvük egy pohár rizlinűfe? Jó szívvel adnám. A sajátom. Vagy tán danolnának egyet... Az öt férfiú szeme felszikrázott és nagyokat nyeltek. —■ Semmi nóta. Semmi bor. Nekünk éppen elég dolgunk van most — mondták ingerülten és eltűntek egy szerény, keskeny ajtónyíláson át. — Hát ezek mifélék? — Eh — legyintett Koppantó néni. — A fene mindig ilyenkor, hűiért ide Őket. Ne törődj velük egy cseppet sem. Már amit, és ahogy tudtam, úgy és annyira segítettem és el is feledkeztem a temetkezési alkalmazott külsejű személyekről. Csak alkonyaikor találkoztam velük ismét. Üveges szemekkel meredtek a semmibe és a tornác sarka, ahol ácsorogtak, olyan volt, mint egy bús rava*',lozöh<>lyiség. ÜSL üehat igazán — kérlelte őket Koppantó bácsi — ilyet csak nem tesznek velem! Most elmenni! — Szép lányok vannak ám errefelé — mondotta Koppantó néni. — Már alig várják magukat ...! Fél óra múlva kezdődik a mulaság! Hallottam, hogy azok mint hördü’nek fel halkan. — Csak egy falast egyének — kérte szépen Koppantó néni. — Bennünket nem lehet megvesztegetni — kiáltozták azok és meglengették hervadt aktatáskájukat. — Hol a kocsink?! Most már Terka kérlelt. Gyönyörű volt, kívánatos. — És ha én táncoltatnám meg a kartársakat? — Mi már meg lettünk táncoltatva — kesergett az öt komor férfiú. — Hiszen itt minden rendben vanl A revizorok megtört csapata elsüvített. — Lett volna csak egyetlen hibácska — mondta Koppantó bácsi. — Az lett volna csak a mulatság. No kölyök — fejezte be Koppantó bácsi a revizorok szüreti mulatságát — nem hányhatod a szememre, hogy nem volt valami új is a mi szép szüretünkön! Darázs Endre
