Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-05 / 234. szám
I oldal 1971. október 5, kedd Új szövetkezetek -i újdonságok /. Lakásfenntartó szövetkezetek Megyénkben nincs nagy múltjuk a lakásszövetkezeteknek. Az első lakásfenntartó szövetkezet Kecskeméten alakult meg 1962-ben 37 taggal. A második ötéves terv végéig is csak a megyeszékhelyen jöttek létre további lakásszövetkezetek: 1965. végéig öt működött 405 taggal. Az 1966—69-es években újabb négy lakásszövetkezet alakult a megyében. Közülük három Kecskeméten, egy pedig Kiskunhalason. A harmadik ötéves tervidőszak végén tehát 1024 tagot tömörítve 9 lakásszövetkezet működött a megyében. A lakásfenntartó szövetkezetek jellemzője, hogy a tagság nem vesz részt az építésben vagy az építtetésben. Az állami (tanácsi) beruházásból épített lakások elosztásakor dől el ugyanis, hogy az igénylők állami bérlakást kapnak-e, vagy pedig szövetkezetit Ily módon az állami beruházású lakásoknak az igénylők tanácsi kijelöléssel lesznek a tulajdonosai, illetve válnak a lakásszövetkezet tagjaivá. A lakásfenntartó szövetkezet tagjai a többszintes épületekben levő lakásaik fenntartásáról, karbantartásáról és felújításáról gondoskodnak közösségben. Mindezt szövetkezeti keretben, a tagság öntevékeny részvételével, közreműködésével gazdaságosabban és szervezettebben tudják megoldani. Megyénk lakásfenntartó szövetkezetei általában rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. Az is tény azonban, hogy eleinte nem érvényesültek kellően e közösségekben a szövetkezetpolitikai elvek, működésüket, gazdálkodásukat bizonyos kötöttségek gátolták. Ezért is voltak jelentős állomásai megyénk fejlődő lakásszövetkezeti mozgalmának a múlt évi közgyűlések, melyeken új alapszabályt fogadott el minden lakásszövetkezet. Az új alapszabály nyújtotta lehetőségek eredményeként szélesedett a szövetkezeti demokrácia, erősödött a szövetkezeti önkormányzat, kiegészültek, felfrissültek a lakásszövetkezetek vezető szervei. A lakásszövetkezetek életét befolyásoló 3/1970. (I. 25.) ÉVM—PM együttes rendelet jóvoltából a gazdasági reform elveinek megfelelően — nagyobb önállósághoz jutottak a lakásszövetkezetek, tisztázódott a szövetségben való részvételük módja és világossá váltak annak előnyei. Megalakult a megyei lakásszövetkezeti választmány. E változásokkal erősödött a lakásszövetkezetek kollektív jellege, közös tevékenysége, hatékonyabb lett a működésük Az új alapszabály megalkotása jelentős lépés a lakásszövetkezetek fejlődésében. Nem törölte el azonban a szövetkezeti közösségek valamennyi, jelentkező gondját. A közgyűlésen a szövetkezeti tagok szóvá tették, például, hogy a hagyományos lakásfenntartó szövetkezeteknél még mindig nem érvényesülnek kellően a tagság érdekei. Mivel a szövetkezet lényegében a tagok kijelölése után alakul meg, nincs választási lehetőségük a különböző épülettípusok között. Meghatározottak a lakásméretek, a lakás beosztása is. A tagság nem szólhat bele a lakás felszereltségének, kulturáltságának alakításába. Sok bosszúságot, gondot okoznak a beköltözés után jelentkező építési hibák. Elhúzódnak a garanciális javítások, esetenként baj van azok minőségével is stb. Megyénk egy lakásszövetkezetére jutó átlagos taglétszám 114 (az országos vidéki átlag 121). Nálunk a legkisebb szövetkezet 32, a legnagyobb 454 taglétszámú. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztályának — országos és nemzetközi tapasztalatokra épülő — javaslata, mely szerint a leggazdaságosabban a 400 —500 tagú lakásszövetkezetek tudják megoldani lakásállomány fenntartását, az épület állagmegóvását. E tekintetben is fejlődést jelent a lakásszövetkezetek új alapszabálya. Lehetővé teszi ugyanis, hogy egy-egy lakótelepen egy-egy optimális nagyságú lakásfenntartó szövetkezet működjön. A kecskeméti Széchenyivé rosi 7. számú, korábban 182 taggal működött lakásszövetkezet a múlt évben élt is ezzel a lehetőséggel. A lakótelepen tavaly három ütemben átadott 272 szövetkezeti lakás tulajdonosait felvette tagjai sorába. A csatlakozásnak az üzemeltetés gazdaságosságán túl olyan előnye is volt, hogy a működő 7. számú lakásszövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága folyamatos ellenőrzése révén már az építés során érvényesítette a leendő szövetkezeti tagok érdekeit. A megye szövetkezeti lakásállománya zömmel 4—5 és 9 szintes épületekben van. A lakásállomány kétharmada kétszobás, egyharmadát pedig egy-, illetve kétszobásnál nagyobb lakások képezik. Lakásszövetkezeteink 24 épületben, 17 közös használatú helyiséget (mosókonyha, szárító, hőközpont, raktár, iroda stb.) üzemeltetnek. Nyolc épületben van házfelügyelői lakás, öt szövetkezetben működik barkácsoló műhely. A kiskunhalasi „Gagarin” lakásszövetkezet házi boltot is nyitva tart. A lakásszövetkezetek összesen tíz alkalmazottat foglalkoztatnak. Mindezeket figyelembe véve az 1969. és 1970. években kedvezően alakult az üzembentartási költség, melynek egy évi, egy négyzetméterre eső megyei átlaga 8,60 forintot tett ki. Ugyancsak megyei átlagban az egy lakásra eső üzemeltetési költség 44 forint havonta. A lakásszövetkezetek tevékenységi körének bővülésével, az egyén és a közösség számára egyaránt előnyös társulások létrehozásával mód nyílik a lakásfenntartással kapcsolatos munkák gazdaságos megszervezésére, a szükséges karbantartások, felújítások kellő időben történő és olcsóbb elvégzésére. (Folytatása következik) ■ LEVÉL a mezőgazdasági üzemek fiataljaihoz Levelet kapott szerkesztőségünk, melyben a KISZ megyei bizottsága, a MEDOSZ megyei bizottsága és a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya elismerését, köszönetét fejezi ki a mezőgazdasági üzemek KISZ-alapszervezeteinek és valamennyi fiatalnak a nyári hónapokban végzett eredményes munkáért. A köszönő sorok mellett felhívást is tartalmaz a levél, amely így szól: „Kedves fiatalok! A nagy horderejű tennivalók elsősorban a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól kívánnak erőfeszítéseket. Az őszi betakarítási munkák elősegítése érdekében a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek, munkacsapatok, szocialista brigádok részére munkaversenyt hirdetünk. Az a kollektíva, amely csatlakozik szemponfelhívásunkhoz, a következő tokát vegye figyelembe: — Maradéktalanul teljesítsék az akcióprogramban és a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat. — A traktoros fiatalok biztosítsák a gépek jobb kihasználását, a teljesítmények fokozását. — Az alapszervezetek hozzanak létre ifjúsági brigádokat, szervezzenek kongresszusi napokat; a szombatvasárnapi munkára, a betakarítás és szállítás segítésére^ A KISZ és megyénk egész lakossága az eddigi munkátok alapján bízik bennetek, számít további segítségetekre. Bízunk, hogy szorgalmas munkával hozzájárultok a megtermelt termények betakarításához, a jövő évi kenyerünk előkészítéséhez, a VIII. kongresszus sikeréhez.” Tapasztalatok Bácskában fl korszerű búzatermesztés feltételei Épül az izsáki gyiimölcstárolA A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 2/2 számú építésvezetősége az előzetes tervek szerint ez év végére adja át rendeltetésének az Izsáki Állami Gazdaság négyszáz vagonos hűtőtárolóját. A korszerű létesítmény többé-kevésbé megoldja a gazdaság gyümölcsraktározási gondjait. Képünkön az építő vállalat munkásai daruval emelik be az előregyártott betonelemeket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bács-Kiskun megye legnagyobb búzatermesztő körzete a Bácska, ahol 32 448 holdon vetik a kalászost. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta fokozatosan emelkedett a vetésterület és a termésátlag. Az idén először sikerült átlépni a 20 mázsás holdankénti hozamot, a 22,1 mázsás eredméiy rekordot jelent. A kedvező talaj- és éghajlati adottságok mellett a tizenkét éve folytatott tervszerű fejlesztési munka gyümölcse a megyei viszonyok között is kiváló termésátlag. A Bácskában az elmúlt három év alatt állandósult a vetésterület, az őszi búza termesztése — az alacsony élőmunkaigény, a teljes gépesíthetőség következtében — az egyik legkedvezőbb, tiszta jövedelmet nyújtó ágazattá vált. Az idei kedvező időjárás hatására tíz termelőszövetkezet 18—20, húsz termelőszövetkezet 20—25, és négy termelőszövetkezet 25—28 mázsa közötti átlagtermést ért el. Fajták Az elmúlt évek során kipróbált fajták közül a Bezosztája 1-es bizonyult a legjobbnak. 1964-ben kapott először nagyobb területet, 1971-ben pedig már az összes vetésterület 82 százalékán — 26 603 holdon — termett 21,6 mázsás holdankéti hozammaL Mivel a fajta ellenállöképessége gyengült, mellette egyéb, intenzív, ellenálló fajták, különböző érési csoportba történő beosztáson alapuló termesztését kívánják megvalósítani. A Bácsalmási Állami Gazdaság területén megtartott őszibúza-fajtabemutatón már kialakuit a körzet számára legkedvezőbb választék, illetve vetési arány, amellyel a biztonságosabb termékelőállítás mellett lehetővé válik a gazdaságok technikai bázisának jobb kihasználása. A tsz-ek véleménye szerint kifizetődő a fajtatiszta magvak beszerzése, felhasználása, mivel jelentős termésfokozó tényező. Az élővetemény fontosságának megítélésében változás következett be. A jelenlegi vélemény az, hogy komplex agrotechnikát alkalmazva a legtöbb növényféleség megfelelő előveteménnyé tehető. Műtrágyázás A szerves trágyázásnak a búzatermesztésben betöltött szerepe nem elsődleges. A tavalyi év őszén az összes búzavetés 9,6 százaléka került frissen trágyázott földbe, az átlagtermés azonban csak 50 kilogrammal volt magasabb a többi területről betakarított búza hozamánál. Lényegesen nagyobb a műtrágya jelentősége. A felhasználás mértéke alkörzetenként, szövetkezetenként és fajtánként eltérő ugyan, de a hatóanyag mennyiségének növelésével minden esetiben arányosan nőtt a hozam. A legjobb eredményeket azokban a gazdaságokban érték el, ahol laboratóriumi vizsgálaton alapuló talajerő-gazdálkodást folytattak. Vetőmag A vetés optimális ideje a bácskai körzetben a szeptember közepétől október végéig terjedő időszak. Az ezt követően vetett őszi búzák termésátlaga csökkent. A jó minőségű magvak, felhasználásának szükségességét igazolják a szövetkezetek. KeJJőer -ÁstfitatL, csávázott, fémzárolt magvak többet hoznak. A vetőmag mennyisége fajtától, vetési időtől, talajelőkészítéstől függően változik. Kedvezőtlen körülmények között emelni kell a magszámot. Az idén a holdanként 200 kilogramm, vagy ennél több maggal bevetett táblákról takarították be a legnagyobb termést. Szárítás Az őszi búza gépesítése lényegében megoldott. Kivételt csupán a szántáshoz szükséges munkagépek, elsősorban az ekék képeznek. Az elkövetkező évek feladata a szárításkapacitás növelése. A megfelelő víztartalmúra szárított búza komoly tárolási gondoktól mentesíti a gazdaságokat Az őszi búza termesztését a bácskai termelési körzet adottságaival és a termesztés követelményeivel összhangban fejlesztik továbbra is. A szövetkezetek a céltudatosan javított agrotechnikával, a termelési tényezők komplex biztosításával, sokirányú kezdeményezéssel, korszerű eljárások alkalmazásával kívánják még eredményesebbé tenni a gabonatermesztést. D. É. Megnyílt a „Micronica T1 lí Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes hétfőn délelőtt megnyitotta „Micronica 71” című nemzetközi elektronikai alkatrész-kiállítást a BNV 30-as pavilonjában. A részt vevő 22 magyar vállalaton kívül 16 ország 65 cége mutatja be termékeit. Ez az első olyan kiállítás, ahol szocialista és tőkés országok vállalatai felvonultatják legkorszerűbb alkatrészeiket. A rendező — a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete — rendszeressé akarja tenni az ilyen bemutatókat, hogy a magyar elektronikai alkatrészgyártás folyamatosan felhasználhassa a kiállítások tapasztalatait. UMTft - r
