Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-29 / 256. szám

I oldal 1971. október 89. péntek Állandó harckészültségben Gondoskodás Régi, személyes Isme­retség köt össze Kocsi Dezső őrnaggyal, akinek híradó alegysége harmad­szor érte el a kiváló cí­met Kertelés nélkül a lé­nyegre tértem, s megkér­­aeztem: hogyan sikerült? Az őrnagy, aki húsz év óta tölt be ilyen beosz­tást, s azóta szinte alig változott valamit, nyugod­tan eloltotta cigarettáját, s úgy válaszolt. — Ahhoz, hogy egy hír­adó alegység elérje a ki­váló szintet, sok minden szükséges. A legbonyolul­tabbal kezdeném, amely mások számára talán a leg egyszerűbbnek tűnik, s ez az emberek, a beosztottak teljes megismerése. Mire gondolok? Arra, hogy nem­csak azt kell tudnom a katonákról, hogy milyen képzettségűek, mire képe­sek, hanem azt is, hogy milyen környezetből vonul­tak be, vannak-e otthon gondok, problémák. Erre neveltem egyébként alpa­­rancsnokaimat is, emellett nagyon céltudatosan szer­veztük meg a kiképzést Mindezek katonai felada­tok. de a kiváló szint elé­rése szinte lehetetlen lett volna a KISZ-szervezet segítsége nélkül... A KISZ-alapszervezet nemcsak a KISZ-istáknak, de a KISZ-en kívüli fia­taloknak is adott megbíza­tásokat s így nem véletlen, ha az alegység katonáinak túlnyomó többsége meg­szerezte az osztályos táv­­irász jelvényt. Ez annyit jelent, hogy a katonák sa­ját szakmájukban átlago­san 4-es osztályzatot sze­reztek. — A jelenlegi kiképzési rendszer — folytatta Kocsi Dezső őrnagy — némileg könnyítette a feladatokat ugyanis a második és har­madik időszakos katonák az alparancsnokokhoz fel­nőve, oktatták és hozzáte­szem, jól oktatták a fia­talokat. Mindez így egy­szerűnek tűnik, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy a kiképzést állandó harcké­szültség mellett kellett végrehajtani, akkor ennek nehézségi foka már más megvilágításba helyezi az eredményeket Valóban Így van, ugyan­is e híradó alegység a re­pülők földi irányítását lát­ja el. s a rendkívül bo­nyolult technikai eszkö­zökkel való munka nem­csak bizonyos előképzett­séget. de nagy szakmai hozzáértést is kíván. Az alegység parancsnokának és alparanesnokalnak, a KTSZ-szervezetnek óriási feladatot kellett elvégez­ni. ugvanis az elektroni­kus eszközök kezelésére az alegység katonáinak több mint felét — ezek a fiata­lok mindössze 8 általános iskolát végeztek — ügy kellett megtanítani, hogy az elektromosság alanelve­­it is megismertessék ve­lük. — Híradóeszközeinket nemcsak kezelni, de javí­­ianj is kell a katonáknak. Ez feltételezi, hogy sokat kell tanulni, meg kell is­merni a berendezéseket Négv-öt hónap alatt a ka­tonák jól ismerik a bo­nyolult készülékeket, sőt amihez korábban hozzá sem mertek nyúlni, ez idő eltelte után már önállóan meg is javítják a kisebb hibákat. A fiatalok — tudtuk meg az alegység parancs­nokától — zömmel Bács- Kiskun megyéből vonultak be. s szívesen tanultak, mert tudták ezzel nemcsak az öregek ezreiről Fejlesztik a szociális otthonok, napközik hálózatát Október havában szín- j hetősen nagy száma miatt te nap mint nap megemlé kéznek megyénk községei­ben, városaiban, üzemek­ben és tsz-ekben az idős emberekről. Ezeket az ün­nepi rendezvényeket, ame­feltéüenül szükség is van. Legközelebb november 5- én Kalocsán adják át az ötvenszemélyes általános szociális otthont. Említsük meg, hogy Bács-Kiskun yéken az öregeket terme- , megye szociális otthonai­­zetszerűen vendégül is lát- j ban 1960-ban még mindösz­­iák, a tanácsok, a Haza-1 sze 1038 gondozott számára t'ias Népfront, a Vöröske- volt hely, ehhez képest te­reszt, a nőbizottságok stb. I hát a tervidőszak végéig messzemenően támogatják. | csaknem félezerrel több idős általános műveltségük, de technikai felkészültségük is . növekszik. A néphadseregben folyó szocialista versenymozga­lomban e híradó alegység­nek minden egyes katoná­ja, tisztje benevezett, s az állomány 20 százaléka ki­váló, 40 százaléka pedig élenjáró címet szerzett. Kocsi Dezső őrnagy 20 éve tiszt, harmadszor sze­rezte meg alegységével együtt a kiváló minősítést. Gémes Gábor Ami megyénkben az idős korúak helyzetét illeti, kö­zülük 1300-at gondoznak szociális otthonokban. Ezek íz otthonok egyébként „sza­kosítva” vannak: többségük általános, vagyis az egész­séges öregek elhelyezé éré szolgál, de külön otthonok állnak rendelkezésre a fek­vőbetegek, az elmebetegek, valamint — Hetényegyhá­­zán — a tbc-sek részére. A hálózatot a jelenlegi tervidőszakban további 235 hellyel bővítik, amire az ápolásra várakozók megie-A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A fejlődés és elmaradás tényei A megye területén az el­múlt év végén a szocialista kereskedelem 784 élelmi­szer szakbolttal és 359 ve­gyesbolttal rendelkezett A szakboltok számát tekint­ve az ellátottság a népes­séghez viszonyítva 24 szá­zalékkal rosszabb az orszá­gos átlagnál, a területhez képest pedig fele annyi. Ebben közrejátszik az igen jelentős külterület (a ta­nyai lakosság, a megye né­pességének 28,7 százalékát teszi ki, míg országos átlagban ez a szám csak 8,3 százalék). A megyében egy élelmiszer szakbolthoz átlagosan 1,1 négyzetkilo­méteres körzet tartozik, or­szágosan csak 0,5, a ve­gyesboltok átlagos ellátási körzete 2,3, míg országosan csak 1,7 négyzetkilométer. Az élelmiszert árusító szak- és vegyesboltok átla gosan mintegy félezer la­kost látnak el a megyében, 12 százalékkal többet, mint országos átlagban. 98 százalékában Több a szakbolt A harmadik ötéves terv­időszak alatt az élelmiszer szakboltok száma a megyé­ben 23 százalékkal növe­kedett, míg a boltok szá­ma összesen csak 13 száza­­lékkaL A vegyes szakjellegű egységek létesítését nem szorgalmazzák tovább, szá­muk szinte évről évre csökken. Az élelmiszer szakboltok száma a harmadik ötéves tervidőszakban a városok­ban 30, míg a községekben csak 17 százalékkal nőtt A tervidőszak kezdetén a ve­gyesboltok 84 százaléka a községek területére Jutott és ezt az arányt az sem változtatta meg lényegesen, hogy számuk itt öt év alatt 8 százalékkal csökkent A községek élelmiszerbolt-el­látottsága a területhez vi­szonyítva lényegesen rosz­­szabb, mint a városoké, de a népesség számához mér­ten már nincs ilyen nagy különbség. A harmadik ötéves terv­időszak folyamán a közsé­gi élelmiszer szakboltok száma a kiskőrösi járásban növekedett a legintenzí­vebben, míg a városok kö­zül Baján. A boltok felszereltsége A* élelmiszerboltokban a legfontosabb felszerelés a megfelelő hűtőkapacitás. 1969-ben (későbbi adatok teljeskörűen nem állnak rendelkezésünkre) a megye élelmiszerboltjainak 64 szá­zalékában volt található valamilyen hűtőfelszerelés, négy és félszer annyi, mint hat évvel korábban. Így minden ötödik boltra jut egy jéghűtő berendezés és második boltra egy elektro­mos hűtőpult vagy szekrény. A boltokban levő hűtőbe­rendezéseknek 60 százaléka elektromos hűtőszekrénv és hűtőkamra, 22 százaléka jégszekrény és hűtőkamra. 10 százaléka hűtővitrin és hűtőpult, és 8 százaléka mélyhűtószekrény. A hús­­boltokban még sok helyen léghűtésű berendezéseket haszna Inajfc A megye élelmiszerbolt­jai közül 1969-ben 140 ren­delkezett pénztárgéppeL Ez az üzleteknek csak 14 szá­zaléka. A gépek száma hat év alatt 71 százalékkal nö­vekedett Az 1969. évi adatoknál későbbivel csak reprezen­tatív megfigyelés alapján rendelkezünk. Az 1971. jú­liusban több szempontból megvizsgált élelmiszerbol­tok felszereltsége a követ­kező volt Az összes meg­figyelt élelmiszerboltból nénztárgéppel rendelkezik 42 százalék, jégszekrénv­­nyel 16. elektromos hűtő­­szekrénnyel 81. elektromos hűtőpulttal 40. mélvhűfő­­srekrénnyel 28 százalék. Sonka- és szalámivá gó gén­nel mindössze 12. mákda­­rá lóval 37 százalék. Kávé­daráló a boltok 84, gyorfcl mérleg van. Az eladási forgalom Megyénkben az elmúlt évben 1984 millió forintér­tékű bolti élelmiszert hoz­tak forgalomba, 74 száza­lékkal többet mint 1965- ben, míg országosan ugyan­ezen időszak alatt csak 53 százalékkal nőtt a forga­lom. Ez összefügg részben azzal, hogy a megye foko­zatos iparosítása, a foglal­koztatottság emelkedése az országosnál intenzívebb jö­vedelemnövekedést ered­ményezett így as összes forgalom Is jobban nőtt annál, másrészt éppen emiatt a saját termelésű élelmiszerfogyasztás meny­­nyisége é* aránya csök­kent többet vásároltak a boltokban. A boltokban árusított fontosabb élelmiszercikkek közül a nyershús értékesí­tett mennyisége szinte év­ről évre csökken. A fehér­jetartalmat pótolva viszont jelentősen, 42 százalékkal, nőtt az értékesített tej mennyisége. 1970-ben 702 tonna sajtot adtak el a megyében. amely több mint kétszerese az öt évvel korábbinak. Ennél még na­gyobb ütemben nőtt a vaj értékesítése, bár 1970-ben az előző évihez képes* kis­sé megtorpant a növekedés üteme. Említést érdemel azonban az élvezeti cikkek mennyiségi növekedése, különösen kávéból, mivel az 1970-ben eladott meny­­nylség több mint három­szorosa volt az 1965. évi­nek. összefoglalva: Bács-Kls­­kun megye élelmiszer-kis­kereskedelmi hálózata fej­lődött, szakosodott az el­múlt tervidőszak alatt. A boltok felszereltsége javult, az eladási forgalom a jöve­delmek növekedése és az átrétegeződés következtében az országosnál lobban fo­kozódott Ez általános meg­állapítás kapcsán gondot okoz. hogy nem teljesen megoldott a külterületi. Pe­remkerületi. lakótélén! né­pesség korszerű élelmiszer­­ellátása. Dr síotha Jn*s«*fné a KSH közgazdásza korút tudunk elhelyezni. A megyei tanács minden lehetséges eszközzel igyek­szik ösztönözni a helyi ta­nácsokat az öregek napközi otthonos hálózatának a fej­lesztésére. Két éve kelt fel­hívásuk nyomán azóta 28 napközit alakítottak ki, s még az idén korszerű ott­hont nyitnak Tisz3kécskén és Kerekegyházán is. A napköz keen egyéb­ként 814 idős ember talál jelenleg kulturált elfoglalt­ságot, szórakozási lehetősé­get; napjaikat könyv- és újságolvasás, tv-nézés, rá­dióhallgatás, jóízű tere-fere tölti ki. Egyébként 1975 végéig megyénkben újabb 14 otthon nyitja meg ka­puit, s a gondozottak száma eléri majd az 1200-at. Szervezett formában elő­ször az idei esztendőben kezdődött a megyében az öregek háza szociális gon­dozása. Ennek lényege, hogy az elesett, magukra maradt öregeket, akiknek általában hozzátartozójuk nincs, a lehetőség szerint felkarolják, mindennapi ügyes-bajos tennivalóikban .segítsenek. Jelenleg 18 hi­vatásos és ennél jóval több társadalmi aktivista végzi ezt a szép feladatot. Fiata­­'lok, KISZ-isták, ú törők, vöröskeresztesek segítenek rendszeresen és folyama­tosan ebben a munkában. A tervek szerint 1975-ig további 40-nel növel k a hivatásos gondozók létszá­mát. Ez év elején egyébként megyénkben több mint 2800-an részesültek rend­szeres szociál’s segéH"»zés­ben. Erre a célra az állami költségvetésből 8 és fél millió forintot fordítottak. A segélyek egyre növekvő havi összege jelenleg átla­gosan 379 forintot tesz ki napjainkban. A 3071 rend­kívüli segélyben részesített között összesen 1 millió 800 ezer forintot osztattak ki. Az orszáa többi me­gyéihez hasonló mérték­ben veszi ki részét Bács- Kiskun is az öregek fel­­karolítsából, gondjaik eny­hítéséből Az erre hivatot­tak tisztában vannak fel­adataikkal, épp ezárt évről évre többet és jobbat igyek­szenek az élet alkonyára érkezetteknek nyújtani. n Rendteremtés“ a Széchenyivárosban A kecskeméti Széchenyi­­városnak nemcsak a lakói, de mindazok is. akik velük valamilyen kapcsolatban állnak, jogosan sérelmezték a házak számozásában uralkodó anarchiát, átte­kinthetetlenségét Az eddigi gyakorlat sze­rint ugyanis a Széchenyi­­város egy-egy lakástömb­jét számokkal látták el: mindegyikben őt épület, s mindegyik épületben 4—7 (!) lépcsőház. Egy-egy lak­cím tehát nagyjából imi­gyen festett: X. Y„ Kecs­kemét Széchenyi város, 2. tömb. E-épület, I. lépcső­­ház. II. emelet 2. lakás. Vé­gigolvasni is sok! De rá­adásul azt hogy hányadik tömbben jár, jóformán csak az tudhatta, aki előzőleg az építkezés tervrajzait Is át­böngészte. Jól emlékszem, egy far­kasordító téli estén félórá­kig bolyongtam, amíg — végül Is a látogatásra legal­kalmatlanabb időpontban — rábukkantam a keresett lakásra. De ez még hagy­­ján. Elképzelhető azonban, milyen kálváriát járt nap mint nap a postás, mégin­­kább az esetenként kihívott mentőautó! A kézbesíthe­­tetlen levelek tucatjai ér­keztek vissza az idők folya­mán az illetékes szervek­hez ... Arra pedig gondol­ni ts rossz, vajon a súlvos beteghez, vagy egy szülő nőhöz mikép jutott el — s egváltalán eljutott-e idejé­ben — a segítség. Több érdekelt hivatalos szerv össaohaneolt vélemé­nye és célratörő se nvomán napjainkra vég­re HainVult a végső re­­-r AUnAfólag nae^nvnertató ŐÖntős Sőt. ennek ké7T rá­fogható jeleit is tapasztal­hatjuk már a Széchenyivá­rosban. Valamennyi épület­ben, több helyen is — fe­hér alapon fekete festékkel — nagy méretű római szá­mokat helyeztek el, jól lát­hatóan. messziről is szem­betűnően. Rövidesen pedig még korszerűbb, idötállóbb jelzéssel cserélik fel a je­lenlegieket. A hatóságok kérése a la­kossághoz: igyekezzenek új lakcímüket megjegyezni, a most már véglegesnek te­kinthető házszámbeosztást alkalmazni: leveleiket, pos­tájukat már erre a címre irányítsák, kérjék. A Széchenvivárosba ez­után beköltözők, vagy a 14. életévüket betöltő, újdon­sült személyiigazol vány-tu­­lajdonosok. valamint azok, akik lejárt személyi igazol­ványuk helvett újat kaD- nak, az űi igazolványt most. már az új lakcímre állít­tassák ki. A tanulság a fentiekből kézenfekvő: a nroblém-ik, ha nem is mindig es'"i,,»n tollvonással fie éssaaWi in­tézkedéssel feltétlen'"’1 — el­oldhatok. J. T. Keresse a betűket! Sorozatunkban ezúttal könnyű rejtvényt közlünk, melynek megfejtésekor gon­doljon TRÉFÁS BÉP- ÉS BF.TÜRE TTVÉNY-ISKO­LÁNK L pontjára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents