Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-29 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN megyei bizottságának napilapja XXVI. évf. 256. szám 1971. október 29. PÉNTEK Áras 90 fillér Két megye országgyűlési képviselői tanácskoztak Baján Parlamenti küldötteink' területi képviseleti mun­kájának az eddigiekhez I képest újszerű megnyilvá­nulása volt az a tegnap, Baján tartott ülés, ame­lyen megyénk országgyűlé­si képviselői a szomszédos Baranya megye parlamen­ti küldötteivel együttesen vettek részt. Mégpedig egy közös érdekeltségű témá­ban való tájékozódás cél­jából, nevezetesen: milyen lehetőségek kínálkoznak Bács-Kiskun megye déli részének és Baranya me­gyének a földgázhálózat­ba való bekapcsolására. A városi tanács székhá­zában tartott ülést dr. Gajdócsi István az ország­­gyűlési képviselők Bács­­megyei csoportjának veze­tője nyitotta meg, jószom­szédi barátsággal üdvö­zölve a Baranya megyei országgyűlési képviselő­ket. Külön is köszöntötte dr. Lőrincz Imrét, a ne­hézipari miniszter első he­lyettesét, a szomszéd me­gye párt- és tanácsi veze­tőit, közöttük Egri Gyu­lát, a Baranya megyei pártbizottság első titkárát, dr. Nagy Gyulát a Bara­nya Megyei Tanács elnök­­helyettesét, Sztergár Já­nost, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsá­gának titkárát, valamint megyénk képviseletében az ülésen részt vevő dr. Ro­many Pált a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr.Kö­rös Gáspárt a megyei ta­nács elnökhelyettesét és Farkas Józsefet a Hazafi­as Népfront megyei titká­rát. A tanácskozás érdemi munkájának bevezetése­ként az ülés céljáról dr. Gajdócsi István a többi között hangsúlyozta: A két szomszédos megye barát­ságának szélesítésén túl, a közös érdekek együttes erőfeszítéseket igényelnek. Ilyen közös téma a föld­­gázhálózatba való bekap­csolódás, vagy például az árvízvédelemmel kapcso­latos tennivalók. Majd hozzátette: a közéleti de­mokratizmus szélesedése új vonásokkal gazdagítja a képviselői munkát; egyre határozottabban rajzolódnak ki a helyi érdekek, ame­lyek viszont sok kötele­zettséggel járnak. A kon­zultáció, az egymás tájé­koztatása a közös érdekelt­ségű témákról pedig együt- , tes haszonban kamatozik. E bevezető után dr. Lő- ; rincz Imre miniszterhelyet- I test kérte fel Gajdócsi elv­társ, hogy tájékoztassa a ! két megye országgyűlési képviselőit az energiahor­dozók szerkezeti változá­sáról hazánkban és a Bács- Kiskun megye déli részé­nek, valamint Baranva : megyének a földgázháló- j zatba való bekapcsolásá­nak lehetőségeiről. Dr. Lőrincz Imre széles körű táiékoztatóiában a két megve egvüttes érde­keltségét illetően három pitémetívát vá­­ze't fel. e«~-lvek közöl a választásban nem utolsó sorban a gazdaságosság dönt majd. A tájékoztatót követően a parlamenti képviselők rendkívül sok gyakorlati kérdést vetettek fel a té­mával összefüggésben. A kérdésekre adott vá­laszában a nehézipari mi­niszter első helyettese szá­mos újabb információval segítette a parlamenti kép­viselők munkáját. Majd külön is örömmel nyugtáz­ta azokat a képviselői ja­vaslatokat, amelyek a te­rületi megyei vezetés, va­lamint a Nehézipari Mi­nisztérium közötti szoro­sabb együttműködést szor­galmazták. Hozzátette: ilyen együttműködéssel közmegelégedésre oldhatók meg az olyan problémák, mint például a gázellátás sorrendiségének megálla­pítása. A két megye parlamenti képviselőinek tanácskozá­sa dr. Gajdócsi István zár­szavával ért véget. Dél­utáni programjuk kereté­ben megyénk képviselői mint vendéglátók, Baranya megyei társaikkal együtt a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság hildpusztai üzemegy­ségébe látogattak, hogy megyénk sajátosságai kö­zül a hajdani futóhomok mai hasznosításába nyer­jenek villanásnyi betekin­tést. P. L Áz ötéves terv telepítési programját segítik öt esztendő alatt Bács-Kiskun megyében a sta­tisztikai adatok szerint a korábbi 104,2 ezer hektár­ról (181 ezer kát. hold) 110,6 ezer hektárra növe­kedett az erdőterület. Az erdők, eellulóznyár­­ültetvények telepítése foly­tatódik. A IV. ötéves terv­ben 14 ezer hektárral nö­vekszik az erdővel beülte­tett, a mezőgazdaságilag másként nem hasznosítha­tó terület Ennek a mun­kának az előkészítésében vesz részt az Erdészeti Tu­dományos Intézet Duna— Tisza közi Állomása, a sza­porítóanyag-előállításra ki­jelölt csemetekertek üzem­­tervének a kidolgozásával. Új nyárfáitok Az intézet Duna—Tisza közi állomásán az ország csemetekertjei kétharmad részének üzemterve elké­szült Dr. Papp László, Pa­lotás Ferenc, dr. Simon Miklós és Tóth József ku­tatók épp ezekben a hetek­ben járják sorra a cseme-Sikeres tanácskozást kívánunk az országos nőparlament Bács megyei küldötteinek Mint már arról hírt adott a sajtó, q Magyar Nők Országos Tanácsa október 29—-80-ára országos nőkonferenciát hí­vott összg a Parlament kongresszusi ter­mébe. E fontos tanácskozásra 600 küldött érkezett ma az ország minden részéből, hogy megvitassa, miként változott fej­­lődött a nők társadalmi, politikai, gaz­dasági és kulturális helyzete hazánkban az MSZMP 1970 februári határozata óta. Az országos nőparlament célja emellett hogy felmérje a még megoldásra váró feladatokat, öt munkabizottságban ke­rül sor a nőmozgalom legfontosabb kér­déseinek — 1. A nő és a munka; 2. Szo­ciálpolitikai és egészségügyi intézkedé­sek a család érdekében; 3. A szolgálta­tások időszerű kérdései; 4. A nők köz­életi tevékenysége; 5. A női egyenjogúság tükröződése a jogszabályokban — elem­zésére. Megyénket huszonegy főnyi delegáció képviseli az országos nőkonferencián. Ennek tagjai: Iván Istvánná, dr. Szalóki LÁszlóné, Pankovits Józsefné, Csordás Józsefné, Fodor Mária, Nagy Éva, Kulik Ilona és dr. Nagy Györgyné Kecskemét, Fazekas Jánosné Bugac, Czigány Péterné Lajosmizse, Király Lászlóné Lakitelek, Zoboki Jánosné Tiszakécske, Vlaszák Benedekné Agasegyháza, Baradlai Sdn­­dorné Kalocsa, Lovrity Józsefné Duna­­vecse, Simon Ignácné Szakmár, Mityok Györgyné Dávod, Koch Mária Vaskút Birkás Józsefné Kiskunhalas, Rigó Im­­réné Mélykút dr. Lakatos Istvánná Kis­kőrös. Nőküldötteink, akiket munkahelyük kollektívája javasolt e jelentős tisztségre, tegnap délután Kecskeméten, a megyei pártbizottságon találkoztak egymással. Iván Istvánnénak, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjének üdvözlő szavai után dr. Matos László, a gazdaságpoliti­kai osztály vezetője adott néhány jel­lemző adattal alátámasztott tájékoztatást a megye általános helyzetéről, a gazda­ságfejlesztési célkitűzésekről, az idei tervév eredményeiről. Ezek ismeretében még hasznosabb lesz küldötteink tevé­kenykedése a különböző munkabizottsá­gokban. Az útravalóhoz nil is sok sikert, ered­ményes szereplést kívánunk a Bács me­gyei nődelegációnak az országos nőkon­ferencián. A lakosság segítségével Jön a víz Kecelte A Duna—Tisza közi nagyközség. Kecel közművesítésének keretein belül ma­gasra emelkedett már egv hidroglóbusz, fokozatosan hosszabbodik a csőhálózat, lakásokba és utcai kutakba vezetik a vizet. A családok társadalmi munkában fek­tetik le a csöveket a házak előtt. Az esztendő végéig befejezik a képünkön lát­ható, formálódó gépház építését is, ahol úgynevezett hideg tartalék, egy áram­­fejlesztő ixro-roorőtor go->dos'"''Uk a zavartalan vizel'!*ásról. S ugva-ies^k itt kap helyet a vízmű központi kapcsolóterme, (Pásztor Zoltán felvétele) tekerteket, hogy felülvizs­gálják a szaporítóanyag minőségét és kiállítsák a származási bizonyítványo­kat, mert csak azok birto­kában lehet a csemetéket elültetni. Az állomás irányítása alatt Lászlófalván és Kun­­peszéren 16 hektáron nagy hozamú, a betegségeknek ellenálló, új nyárfafajták­kal végeznek termesztési kísérleteket. Már rendelke­zésre állnak azok a fajták, amelyekre a IV. ötéves terv telepítési programjában le­het számítani. Hasonló kí­sérleteket folytatnak az intézet munkatársai a fűz­fával a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság kígyós! kerü­letében és a lajosmizsei Kossuth Tsz-ben. Négyszer főbb szaporítóanyag Érdekes tapasztalatokat­­szereztek az intézet mun­katársai a fenyőavaron végzett, úgynevezett hideg­ágyas fenyőcsemete nevelé­sénél. Ennek segítségével egységnyi területről há­­romszor-négyszer annyi szaporítóanyagot tudtak előállítani, mint a régebbi módszerrel. Ehhez a kísér­letsorozathoz csatlakozik a burkolt tövű csemete neve­lési módszer. Ez a finnek­től átvett és az intézetben a hazai viszonyokra alkalma­zott eljárás a fenyőcseme­ték szállítási, illetve ápolá­si veszteségeit a minimá­lisra csökkenti. A mázat­­lan cserépedény, vagy a fóliaburkolat megvédi az érzékeny növényeket a külső behatásoktól, segít­ségével még késő tavasszal is kiültethetők a fenyőcse­meték. Az állomás gépesítési munkatársai — Szecska Dezső és dr. Walter Ferenc kutatók által — szerkesz­tett csemetekerti gép jól bevált az aprómagvak ve­tésében. Bár az intézet mű­ködési körzete elsősorban a Duna—Tisza köze, vala­mint a Dél-Tiszántúl és Dél-Dunántúl, az ország írás tájain működő erdő­­gazdaságok számára is ké­szítettek különféle gépeket Szaktanácsadás Dr. Szodfridt István álló-' másvezető és munkatársai a felsoroltakon kívül az, erdők, ültetvények bioló­giai védelmének módoza­tait vizsgálják. A tudományos kísérlete­ken kívül az intézet dolgo­zói a cellulóznyár és ha­gyományos erdőtelepítéshez szaktanácsot adnak. Talaj­tani szakvéleményt készí­tettek többek között a Ve­lencei-tavi—zámolvi víztá­roló, továbbá a Sió torko­lati mű építéséhez, vala­mint több iparszerű sertés­telep — Harta, Szalkszent­­márton, Bácsbokod stb. — kivitelezéséhez. ahol a szennyvizet erdőöntözéssel hasznosítják. K. A. Brezsnyey Marseille-ben MARSEILLE Dobsa János, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fran­ciaországi látogatása során csütörtökön Ortoli iparfej­lesztési miniszter kíséreté­ben Marseille-be látoga­tott. Útjára elkísérte Kiril­lin szovjet miniszterelnök­helyettes és Gromiko kül­ügyminiszter. A Merseille-i városháza előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, s a francia—szovjet barátságot éltetve, viharos lelkesedéssel üdvözölte megérkezésekor az SZKP főtitkárát. A városházán Gaston Defferre Marseille-i polgármester — aki egyben a francia nemzetgyűlés szo­cialista képviselőcsoportjá­nak elnöke is — üdvözölte Leonyid Brezsnyevet. Hang­súlyozta, hogy személyében Marseille lakossága azt a férfiút is üdvözli, aki ret­tenthetetlen bátorsággal, fegyverrel a kézben har­colt a hitlerista agresszo­­rok ellent és aki most ugyanilyen rendíthetetlen kitartással küzd a nemzet­közi enyhülés ügyéért, az európai biztonsági értekez­letért és a világbéke fenn­tartásáért. Leonyid Brezsnyev a vá ­rosháza erkélyéről, az egy­begyűlt tömeg lelkes taps­vihara közepette Moszkva és a Szovjetunió dolgozói­nak forró üdvözletét tol­mácsolta Marseille lakos­ságának. A Marseille-iek a francia—szovjet barátság. Leonyid Brezsnyev élteté­sével válaszoltak az üdvöz­lő szavakra, és a városháza előtti téren felcsendült az Internacionálé, majd a Marseillaise. Leonyid Brezsnyev ez­után sétahajón megtekin­tette Marseille kikötőjét, délben a prefektúra épüle­tében rendezett ebéden vett részt. Délután Leonyid Brezs­nyev a tengeri kutató tár­saság telepét tekintette meg. majd az esti órákban repülőgépen visszatért Pá­rizsba,

Next

/
Thumbnails
Contents