Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-27 / 254. (253.) szám
6. oldal 1971. október 87, szerda Rejtőzködő szegénység Elgondolkodtató levelet kaptam a kiskunfélegyházi zsibpiacról írott elmélkedő cikkemre. írója itt-ott enyhe feddésben részesít — kétkedőén kérdi például, hogy egyáltalán tudom-e, mi az, hogy éhség — de nem Is ez az érdekes. Hanem saját sorsának kendőzetlen feltárása. S a hozzá hasonló sokaké — a zsibpiac árusaié és vevőié. „A nyugdíjamból a legszükségesebbekre sem telik. Mióta élek, még szép, divatos ruháim nem voltak ... Sajnos, sokkal roszszabb körülmények között is él elég sok ember — 300—400—500 forintos jövedelemből ... Van egy cipész, akinek a felesége is, a húszéves lánya is béna. Ö végzi egyedül a házi munkát és a betegápolást. Ami kis időt el tud lopni, azalatt készíti a papucsokat, cipőket... Ha úgy adódik, bizony a nehezen megszerzett értéktárgyaktól is megválik az ember. Hetenként kétszer ha ki bírok menni, ott árulunk édesapámmal együtt.. Nagyon-nagyon kisebbségbe szorult nálunk a szegénység. Ki ne örülne annak, hogy ez igy van? Am épp ezért hajlamosak vagyunk arra. hogy csak egy kézlegyintés erejéig szerezzünk tudomást a mélyen az átlagnivó alatt élő ezrekről. „A szegénység nem kiteregetnivaló” — írja a levélíró. Tehát nagyon is szemérmes jelenségről van szó. Semmi sem idegenebb tőle. mint a kérkedés. Meghúzódik a tanyavilág mélyein, a vidéki városok perifériáin. A jómód feltűnőbb. mert az amúgy is hajlamos a hivalkodásra. Emeli rangját, ha minduntalan beleütközünk. Ellenben a szegénység rejtőzik. Ahhoz, hogy tehessünk ellene valamit, előbb fel kell fedeznünk és ki kell vallatnunk. —ni —el. GRATULÁLUNK Már nem fáznak a gyerekek Az őszinte elismerés adta kezembe a tollat, amikor ismét a Kecskeméti Országos Nevelőintézet gázfűtésének ügyéről írok lapunk hasábjain. Egy hónappal ezelőtt, szeptember 21-i számunkban arról szólt cikkem, hogy a Termelőszövetkezetek Közös Vegyesipari Vállalkozása — amely elvállalta az intézet gázfűtésre való átszerelését — még a nyár elején elbontotta, szétverte a régi széntüzeléses kazánokat, de még sehogy sem áll a gázfűtő berendezések üzembe helyezésével. Szóvá tettem, hogy ott jártamkor a nevelőintézet pincéje és udvara olyan mint egy csatatér. Kételkedtem abban, hogy a fűtési idényre elkészül az újakkal, s akkor mi lesz azzal, a 800 gyermekkel, akiknek jó része ráadásul bent is lakik az intézetben. Azzal fejeztem be írásomat, hogy ha az újabb határidőre — október 15- re — begyújtják a gázt a kazánokban mi is (mármint lapunk), ott leszünk a gratulálok sorában. Október 15-én este 10 óra után megcsendült lakásom telefonja és Molnár István a vállalat megbízott igazgatója közölte, hogy begyújtották a gázt a nevelőintézet kazánjában. Akkori gratulációmat, most nyilvánosan megismétlem, s emellett még érdemes a körülményekről is szólni. A Termelőszövetkezetek Közös Vegyesipari és Szolgáltató Vállalkozása a cikk megjelenése után nem azt tette, amit — manapság sajnos —, nagyon sok kivitelező tesz, hogy különböző akadályközlésekkel jogi kibúvókat keres. Becsületére legyen mondva a vállalkozás vezetőinek és dolgozóinak minden erőfeszítésük arra irányult, hogy elkészüljenek a munkával. Molnár István megbízott igazgató saját személygépkocsijával járta az országot az elektromos tápegységekért és a különböző hiányzó alkatrészekért. Szívás János technológiai részlegvezető — aki annak idején szenvedélyes levélben méltatlankodott a cikk miatt — a munkából is hasonló szenvedéllyel vette ki a részét. Irányításával a szerelők éjjel-nappal, sőt még másnap is dolgoztak, s kiváló minőségben készítették el a hegesztési varratokat, — ami a gázvezetékeknél igen fontos. Csóti András építésvezető beosztott dolgozóival egyetemben szintén megtette a magáét, hogv minden rendben legyen. Mint mondták — azért tették, hogy ne fázzanak a gyerekek. összefogásban sem volt hiány. A nevelőintézet vezetői baráti összeköttetéseik útján segítettek az anyagbeszerzésben. Soron kívül érkezett a röntgen a hegesztési varratok vizsgálatára és a DÉGÁZ szakmunkásai is gyorsan elvégezték a hálózatról való bekötést. A kivitelezőnek az illetékes hatóságok engedélyezték a házilagos próbaüzemet, amely október 29-ig a műszaki átadásig tart. A Termelőszövetkezetek Közös Vegyesipari és Szolgáltató Vállalalkozásának vezetői és munkásai tanúbizonyságát adták, hogy így is lehet dolgozni. Sok üzem és építőipari vállalat példát vehetne róluk. Gratulálunk, jó munka volt! Nagy Ottó „Érdeklődéssel várom a lapot... 99 Az újságíró számára mindig élményszámba megy a találkozás az olvasóval. Akkor is, ha netán dicsérő szavakat ejt egyegy, a szívünkhöz közelálló írásról, de akkor is, ha bírál, hiányol, követel. Mert ez utóbbihoz is joga van, s mert ettől is jobbá, tartalmasabbá válhat a lap. Ezért is kerestem a találkozást Kalocsán — ha korát tekintve nem is, de a lapunkkal való kapcsolatát illetően — legfiatalabb előfizetőnkkel, a 70 esztendős Sendula Józseffel A Bem apó utca legvégső házában lakik. Mmt mondja, maródi, műtét után van, de azért frissen nyit ajtót, miközben az éber házőrző kutyus derekasan megugatja a hívatlan vendéget. — Régóta vagyok újságolvasó ember — mondja, mikor afelől tudakozódunk: hogyan találta meg a kapcsolatot a párt Bács-Kiskun megyei lapjával. — S a „szövetségem” egy-egy napilappal általában tartós volt. A Magyar Nemzet például ..születés? óta” jár nekem, s a Kis Újságot is addig olvastam, míg meg nem szűnt A Petőfi Népével most. kórházi i »olásom idején ismerkedtem meg közelebbről. Megszerettem, jónak találom. — Miért? — Főként, mivel a megyében zajló eseményekről rendszeres áttekintést nyújt. Ehhez egy országos lap kevés. Ugyanakkor csaknem a „nagy lapokkal” azonos módon képet ad a külpolitikai élet főbb mozzanatairól is. — Milyen műfajok érdeklik leginkább Józsi bácsit? — Nehéz választást tenni, hiszen az utolsó betűig végigolvasom a lapot. Az első mégis a külpolitikai rovat, majd a „haza ügye”. Később jöhet a sport, a bűnügyi rovat, a hírek, a hirdetések. A mezőgazdasági rovatról se feledkezzünk meg. Agronómiái végzettségem van, évekig vezettem egy nagy gyógynövénytelepet, így hát hivatalból is érdekel az út, amelyen országunk és a világ mezőgazdasága halad. Búcsúzásul, kissé évődve provokálni igyekszem új előfizetőnket: — Vajon arra is számítha'unk, hogy ez a kapcsolat lapunkkal tartós marad? — Vegye úgy, s ír5a is meg: én a Petőfi Népével örök barátsági szerződést kötöttem, amikor az előfizetők sorába léptem. Naponta érdek'ődé’sel várom hogy a postás hozza. Maguk meg írjanak úgy. hogy ez az érdeklődés mindinkább fokozódjon. így szeretnénk, Józsi bácsi! —a —r Döntött a Legfelsőbb Bíróság Büntetés vízszennyezésért — A kilépd jussa — Drága orvvadászat A CUKORIPARI Vállalat ácsi gyára nagy menynyiségű szennyvizet bocsátott a Conco-patakba, amely egy halászati szövetkezet működési területéhez tartozott. A vízszenynyezés következtében a halállomány jelentős része elpusztult Emiatt a halászati szövetkezet kártérítési pert indított a cukorgyár ellen. A járásbíróság megállapította a vállalat kártérítési kötelezettségét. Fellebbezésre a megyei bíróság csak a kárösszeg kétharmadát ítélte meg, mert véleménye szerint a szövetkezet nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Lehalászással ugyanis módja lett volna a kárt csökkenteni, hiszen tudhatta, hogy a cukorgyártás megkezdése után a halállományban — a szennyvíz mérgezettsége miatt — pusztulás következhet be. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróság álláspontját fogadta el. A határozat indokolása szerint két és fél milliós költséggel a vállalat 32 katasztrális hold területen szennyvízülepítőt épített. A gyártási idény megkezdésekor a káros hatású szennyvíz nagy részét ide vezették. Ha ennek ellenére a halállomány egy része mégis elpusztult, a szövetkezet mentes a kárelhárítási kötelezettség alól, mert a szennyvízülepítő üzembe helyezéséről tudott, tehát a halastó szennyeződésével nem számolhatott. A TISZAVASVÄRI Alkaloida Vegyészeti Gyár a múlt év májusában háromezer köbméter tömény szennyvizet bocsátott a Hortobágy folyóba, aminek következtében a hajdúszoboszlói Bocskai Tsz 58,6 mázsa hala elpusztult A történtek miatt a szövetkezet a gyár ellen kártérítési pert indított Az Országos Halászati Felügyelőség szakvéleménye szerint a szövetkezetét 562 ezer forint kár élte. A pusztulás 90 százalékban a gyár kifogásolható magatartása, míg tíz százalékban a vízügyi hátóság által a folyón leengedett, illetve abba beemelt talaj- és belvízben levő oldott vegyszerek károsító hatásának következménye. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a gyárat, a szakvélemények alapján, 506 ezer forint megfizetésére kötelezte. NYOLC ÉVVEL EZELŐTT hat tsz közös építési vállalatot létesített A múlt év tavaszán az alapítók egyike bejelentette kilépési szándékát. A vállalkozás tagszövetkezeteinek főkönyvelői megállabentmaradt két szövetkezet képviselője is megszavazta. AZ ORVVAD ÁSZÁT esetén fizetendő kártérítésről hangzott el irányelvül szolgáló állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az ügy előzménye az, hogy a vadásztársaság által bérelt nagyvadas erdőben két erdészeti alkalmazott lelőtt egy 110 kilós, már korábban megsebzett vaddisznót, ...... , „„ amelynek húsán egy harsímn^’nlmfó : madik társukkal együtt SJ on 2 mill_o 960 ezer xo-« a variád7tár rintot tesz ki, amelyből egy szövetkezetre 494 ezer foa 4. I karteritesi pert indított. A * “ J 1 kárösszeg megállapításánál magában foglalja az egyes tsz-ek által alapításkor befizetett 134 ezer forintot is. A szövetkezettel együtt még három másik is kilépett, amit a vállalkozás igazgató tanácsa tudomásul vétt és úgy határozott: a kilépőknek a közös vagyonból őket megillető részt a bentmaradó két tagszövetkezet köteles megfizetni, mégpedig a 134 ezer forintot azonnal, a még fennmaradó 360 ezer forintot pedig fél évvel később. A két szövetkezet azonban a 360 ezer forintot nem volt hajlandó kifizetni, mire az elsőként kilépett tsz a közös vállalkozás, illetve az abban bentmaradt két tsz ellen a 360 ezer forintéri pert indított. A Legfelsőbb Bíróság a közös vállalkozásban maradt két szövetkezetét a peresített összeg fele-fele arányú megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása rámutat, hogy a visszafizetésre vonatkozó igazgató tanácsi döntés megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, amelyek szerint a vállalkozás a résztvevők közös tulajdona, a tulajdoni arányt pedig a vagyoni hozzájárulás határozza meg. Kilépés és azonnali hatályú felmondás esetén az igazgató tanács dönt arról, hogy a tagként belépett tsz járandóságát menynyi Idő alatt és milyen részletekben fizetik ki. Az adott esetben az érdekelt tsz-ek főkönyvelői által felvett jegyzőkönyvben foglaltak az irányadók, mivel azt a közös vállalkozás igazgató tanácsa egyhangúlag elfogadta és aszerint döntött. Ez annál is inkább helyénvaló, mert az igaza járásbíróság, valamint a megyei bíróság között véleményeltérés volt Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: Helytelen a megyei bíróság álláspontja, amely szerint a megsebzett állatot elejtett vadnak kell tekinteni és így a kárösszeg kiszámításánál a MAVAD felvásárlási ára irányadó, amely az orvvadászat idején kilónként 16 forint volt. Az orvvadászat esetén keletkező kár megtérítéséről külön jogszabály intézkedik. Ha vadászatra nem jogosított személy olyan nagyvadat lő le, amelyet korábban megsebeztek, de erről a vadásztársaságnak nem tesz jelentést, tette orvvadászatnak minősüL Az erdészeti alkalmazottak nem voltak vadászatra jogosult személyek, tehát kártérítéssel tartoznak, mégpedig — az orvvadászatról szóló rendelet értelmében — az elejtett állat élő állapotbani súlyának minden kilogrammja után 80 forintot kötelesek fizetni. Hajdú Endre Keresse a betűket! franciQdánszovjetongoí xvz->£e Mai rejtvényünk politikai fogalmat jelent és megfejtéséhez TRÉFÁS KÉP- ÉS BETCREJTVÉNY-ISKOLANK 4. pontja nyújt segató tanács határozatát a gitséget. AMI SOK, AZ SOK! Már nemcsak az üzemben, a helybeli italboltban és a presszóban is arról beszéltek, hogy Korsós Feri kikérte a munkakönyvét és a főnök szó nélkül kiadta. Talán nem is lett volna ez olyan világot rengető esemény, ha nem pontosan Korsós Feriről lett volna szó. Arról az aranyifjúról, aki a legújabb divat szerint öltözködött, a legjobban táncolt, s nem lehetett tőle olyat kérni, amit meg ne tett volna. Ha a presszóban töltötte idejét, az ismerőseinek nem volt gondjuk a fizetésre. Ha valakinek gyorsan szüksége volt valamilyen szerkentyűre, virág- vagy könyvállványra, függönytartóra, Ferit kérte meg az elkészítésre, akinek részletre is lehetett fizetni. No, azért a többi üzembeli is vállalt fusimunkát, de egy sem dolgozott olyan jól és gyorsan, mint a mi Ferink. Feri másik nagy erénye volt a nőtlensége, meg a szép családi háza és a tűzpiros kis Fiatja, amivel sűrűn hordozgatta ide-oda a lányokat és cimboráit. Jól elhagyta már a húsz esztendőt, de csak nevetett a lányok, s főleg a lányos mamák mesterkedésein. — Most majd biztosan megfogja valami pesti csaj — majszolta mérgesen a tízóraira hozott zsíros kenye”ét Magdika. az üzem adminisztrátora, aki. mint a többi lány. szintén szerelmes volt egy kicsit a iókéoű lakatosba. — Itt jön ez a pohos — pillantott ki dühöse? az ablakon, s gvorsan elrakta a zsíros kenyeret. — Ez "'dözte el Feridét innen... A nohos jelző nem nagvon illett Kell erre, a fővárosi vállalat kis vidéki részlegének vezetőiére, de Magdika ezt a kifejezést találta a legmegfelelőbbnek. Zentai Jóska, Keller helyettese - loholt a főnök nyomában, s Magdika akárhogy is igyekezett beszélgetésük értelmét kivenni, nem sikerült Becsapódott a főnök ajtaja és egy pici fül máris a kulcslyukra tapadt. — Nem értem az egészet — lóbálta a fejét Zentai. — Már tegnap este hallottam, mikor megjöttünk az üdülésből, el is akartam menni hozzátok, de már későn volt. Miért adtad ki Korsós munkakönyvét? Mit csinálunk nélküle? Tudod, hogy itt a negyedév vége, ez a gyerek pedig egyedül is többet csinál, mint öt másik... Mit szólnak a központban, ha megtudják a lemaradást? — Semmit. A főmérnököt holnapra várom, akkorra lesz készen a hétvégi házának a verandarácsa, ö megérti. hogy anyaghiány akadályozta a munkát. A termelési osztályvezető kislánya részére is félig készek már a falra szerelhető virágtartók. Tehát itt sem lesz baj. De mi lesz, ha jön a diri??! ö ezekről nem tud, de megígérte, hogy a jövő héten egyedül jön le és akkorra készen lesz a kisfia részére az akvárium és a könyvtartónak is alkalmas asztalka. Vállaltam, hogy személyesen elkészítem. És akkor itt van ez a Korsós gyerek. Azt még csak elnéztem, hogy négy után bennmarad és megcsinálja a magánmunkáját. Sőt, még az ellen sem volt kifogásom, hogy munkaidő alatt — ha ez az üzemi termelést nem akadályozta —. a Julis néni ruhaszárító állványán dolgozzon és ehhez kölcsönvegven egv kis anyagot is. De. ami sok. az sok! Azt már n^m tudtam "inézni. hogv a nresszósnőnek előszobafalat kés-n'tsen ahhól az anvagbél an»'» én a d'ri részére !rZs-»i'ii<5 asztalkához tettem félre. Összeszidtam, szó szót követett, kérte a, munkakönyvét Kiadtam Maid találunk helvette mást. Csak nem veszélyeztettük Korsós miatt az egész üzem negyedévi prémiumát?,?? • k o. u.
