Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-21 / 248. szám

2. oldal 1971. október 21. csütörtök WíPy Brandt kapta a Nőbe -békedíjat OSLO (MTI) Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja kapta az idén a Nobel-békedíjat a kelet­nyugati enyhülés érdeké­ben kifejtett erőfeszítése­iért. A Nobel-békedíj bizott­ság a Szovjetunióval kie­melte a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződések jelentőségét, az atomsorompó-szerződés aláírását, továbbá „az ál­hatatos és a jóakarat szel­lemében fogant erőfeszíté­seket, amelyeket külügy­miniszterként és 1969 ótq kancellárként az európai béke érdekében Willy Brandt tett’. A bizottság előtt az 1971-es díj odaítélésekor 39 név szerepelt, köztük Dom Helder Camara Re­­cifei (Brazília) érsek, U Thant ENSZ-főtitkár, és Danilo Dolci olasz szoci­­ográfus neve. Alfred Nobel, a dinamit feltalálója olyan alapít­ványt hagyott, amelyből minden esztendőben meg­jutalmazzák a különböző tudományágak kimagasló eredményeket elért képvi­selőit, az irodalom vala­mely nagyságát — és még valakit. Egy olyan embert, aki abban az esztendőben sokat tett a legembersé­gesebb célért, a békéért, az emberek különböző cso­portjainak igazságos, há­borítatlan együttéléséért. Emlékszünk: a Nobel-bé­kedíj egyik kitüntetettje volt például a nagy ame­rikai polgárjogi harcos, az azóta meggyilkolt dr. Mar­tin Luther King. Ügy érez­zük, ebben az évben is jó helyre került a magas ki­tüntetés. A Német Szövetségi Köz­társaság jelenlegi kormány­fője nagy utat tett meg, amíg eljutott eddig. Nehéz, apa nélküli gyermekkor után cseperedett becsüle­tes, haladó emberré és amikor hazáját elérte a „barna pestis”, a fasizmus, habozás nélkül a harc út­ját választotta. Előbb az illegalitás nehéz körülmé­nyei között küzdött, majd Norvégiába emigrált és az északi hazafiakkal együtt fogott fegyvert az emberi­ség legveszedelmesebb el­lenségei ellen. Ez önmagában is rokon­szenves egyéniséggé teszi Brandtot a haladó világ szemében. De a magas ki­tüntetést nemcsak és nem is elsősorban a régebbi, hanem a közelmúltban szerzett érdemeiért kapta a kancellár. Azért, mert képes volt szakítani a ke­reszténydemokrata kurzus háborús revansista politi­kájával, azért, mert először vitte a bonni politikát a realitások sínéire. Willy Brandt közismer­ten szerződést kötött a Szovjetunióval, új alapokra fektette a nyugatnémet— lengyel kapcsolatokat és deklarált szándéka, hogy tovább halad ezen az úton. A szoicalista tábor számá­ra nem közömbös, hogy az a férfi kapta meg a Nobel­­békedíjat, aki nemrég foly­tatott fontos tárgyalásokat Brezsnyevvel a Krímben. A Svéd Királyi Akadémia döntése ugyanakkor nagy vereség a bonni ellenzékre, amely elsősorban keleti po­litikáját támadva akarja megbuktatni a kancellárt. Brandt Nobel-díja a jó­zanság politikájának ma­gas elismerése. Polgári elégedetlenség! mozgalom AZ INTERNÁLTAKÉRT Kissinger Pekingben PEKING Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója szerdán megérkezett Pekingbe, hogy három hónappal első titkos látogatása után kí­nai tárgyalópartnereivel, elsősorban Csou En-laj kor­mányfővel végleges idő­pontot tűzzenek ki az el­nök pekingi látogatása szá­mára és megbeszélje annak konkrét körülményeit. Az „Air Force 22”, a Kissingert és kilenc főnyi csoportját, valamint a tech­nikai személyzetet szállító Boeing 707-es különgép ér­kezését a nemzetközi sajtó Pekingben akkreditált tu­dósítói a repülőtér erké­lyéről figyelhették. A kü­löngép azonban nem ka­nyarodott be a főépület elé, ahol egy hatalmas szalag­felirat annak szükségessé­gét hangoztatja, hogy „Még szélesebb nemzetközi egye­sült fomtot kell terem­teni az amerikai impe­rializmus és láncos kutyái elleni küzdelemre”, hanem az egyik mellék kifutópá­lyán állt meg, a főépület­től kb egy kilométerre. A gép körül mintegy száz ember gyűlt össze, majd pár perc múlva a gépko­csioszlop megindult a vá­ros felé. Nem lehetett megállapí­tani, ki fogadta az ameri­kai vendéget, de a megfi­gyelők emlékeztetnek ar: ra, hogy a Kissinger előző titkos pekingi látogatása idején készült egyik repü­lőtéri felvétel az amerikai nemzetbiztonsági tanács­adót Je Csien-jingnek, a KKP KB politikai bizott­sága tagjának társaságában ábrázolta, Je Csien-jing egyike annak a hét politi­kai bizottsági tagnak, aki az utóbbi hetekben is gyak­ran mutatkozott a nyilvá­nosság előtt. A Kissingert és kíséretét szállító gépkocsioszlop 40 perc alatt tette meg a re­pülőtértől a kormányszál­lodáig vezető 38 kilométe­res utat. A gépkocsioszlopot az út szélén, a leállított autóbuszok ablakán kiha­jolva, kerékpárjaik mel­lett vagy lakásaikból ki tekintve kínaiak ezrei fi­gyelték kíváncsian, a lelke­sedés, vagy harag minden jele nélkül. (MTI) Bernadette Devlin, a brit parlament legfiatalabb képviselője, az észak-íror­szági polgárjogi mozgalom egyik vezetője bejelentette, hogy ír polgári elégedet­­lenségi kampányt indít Londonban, hogy felhívja a közvélemény figyelmét az észak-írországi internáltak helyzetére. Közölte, hogy vele rokonszenvező képvi­selőtársaival együtt tünte­tésekre fogja mozgósítani a Londonban dolgozó ír mun­kásokat, gyűléseket fognak rendezni a Hyde-parkban, a korményépületek előtt és az angol sajtó központjá­ban, a Fleet Streeten. Az észak-ír tartományi parlament három ellenzéki képviselője kedden este 48 órás éhségsztrájkot kezdett a Downing Street 10., a miniszterelnöki hivatal előtt, tiltakozásul a londo­ni kormány észak-írországi politikája ellen. Ugyancsak kedden este egy névtelen telefonáló fel­hívta a Press Association angol hírügynökséget és is­mertette az IRA nyilatko­zatát, amely szerint Ang­liában is megtorló akciók­hoz fognak folyamodni, ha Észak-lrországban folytat-Hetven felszólaló a Kfia-vitábai Kubát felvették a „77-es csoportba* ják az internáltak „gestapo jellegű kínzását”. Feltűnést keltő hír érke­zett ezzel kapcsolatban Washingtonból. Az ameri­kai kongresszus két házá­ban is összehangolt akció indult az angol kormány észak-írországi politikája ellen. A szenátusban Ribi­­coff és Kennedy szenátor, a képviselőházban pedig Carey képviselő kezdemé­nyezett olyan határozati ja­vaslatot, hogy az amerikai kormány lépjen fel Lon­donban az angol csapatok Észak-lrországból való ki­vonásáért és az internálá­sok beszüntetéséért. Az in­dítványok ezenkívül he­lyesnek tartanák az észak­ír parlament feloszlatását és a két Írország egyesíté­sét. A diktátor elszólása PHNOM PENH Lom Nol, a kambodzsai puccsista kormány minisz­terelnöke szerdán elhang­zott rádióbeszédében rend­kívüli állapotot hirdetett ki és egyben bejelentette, hogy új kormány alakult, amely rendeletek útján fog kor­mányozni, a parlament el­lenőrzése nélkül. Az intéz­kedésre azt követően ke­rült sor, hogy szombaton — a nemzetgyűlés -ötéves man­dátumának lejártával — a kambodzsai kormány fel­mentette törvényhozói funkciója alól a parlament mindkét házát. Lón Nol az intézkedés magyarázatául kijelentette: „Nem kíván tovább ját­szadozni a szabadsággal és a demokráciával, amelynek célja, hogy zűrzavart te­remtsen”. NEW YORK Megfigyelők szerint szo­katlanul gyors ütemben halad a kínai ENSZ-kép­­viselet vitája a közgyűlés­ben. Nem lehetetlen, hogy már a hét végén szava­zásra kerül sor. Szerdáig 27 küldött fejtette ki kor­mánya véleményét, a fel­szólalók listájára több mint hetvenen iratkoztak fel. Soha még ennyien nem szólaltak fel a kínai kér­dés korábbi vitáiban. A hírügynökségek is­mertetik Max Jakobsen finn küldött felszólalását, amely a közgyűlés kedd délutáni ülésén hangzott el. A finn delegátus em­lékeztetett arra, hogy kor­mánya már 21 évvel eze­lőtt elismerte a Kínai Népköztársaságot és az­óta is állhatatosan támo­gatja Peking felvételét az ENSZ-be. Küldöttsége a jelenlegi ülésszakon is el­lenezni fog minden olyan javaslatot, amely akadá­lyozza, vagy halogatja a Kínai Népköztársaság fel­vételét. Jakobsen hangoz­tatta, hogy lényegében nem „felvételről, illetve kizárásról van szó, hanem arról, hogy kinek van jo­ga a kínai nép nevében szólni. Ez a jog egyedül a Kínai Népköztársaságot illeti meg.” A finn dele­gátus végül megállapítot­ta, hogy a Kínai Népköz­­társaság távolléte követ­keztében az ENSZ nem tudta megfelelő hatékony­sággal betölteni a világ békéje és biztonsága meg­őrzésében vállalt szerepét. Egy másik érdekes hír Kubával kapcsolatos. A latin-amerikai országok csoportjának javaslatára Kubát felvették a fejlődő országokat tömörítő „77- es csoport” tagjai közé. A csoport perui elnöke meg­hívta Kuba képviselőjét arra a miniszteri szintű értekezletre, amelyet a csoport szervez Limában október 28. és november 6. között. A kubai küldött kormánya nevében elfo­gadta a meghívást. Megfi­gyelők valószínűnek tart­ják, hogy az értekezleten Raul Roa kubai külügy­miniszter képviseli majd a havannai kormányt. Tito megbeszélései Szadattal KAIRÓ Joszip Broz Tito jugo­szláv elnök szerdán egyna­pos látogatásra Kairóba ér­kezett, ahol a közel-keleti 8000 áldozat Rendőrlerror Guatemalában ;:J MEXIKÓVÁROS Guatemalában dühöng a rendőrterror. Az elmúlt 5 évben több mint 8000 em­bert végeztek ki, a terror­nak naponta átlagosan 4 ember esik áldozatul. Éle­tüket a rendőrség, a had­sereg és az általuk támo­gatott bűnöző bandák fegy­verei oltják ki. Arana Osario elnök rendőrsége az amerikai nemzetközi fej­lesztési hivataltól évi 2 millió dollár segélyt kap. A hivatal hat munkatársa működik Guatemalában „biztonsági tanácsadóként”. A guatemalai hadseregben több ezer amerikai kato­nai tanácsadó szolgái. A guatemalai nép szenve­dései a latin-amerikai köz­vélemény éles tiltakozását váltják ki. Grecsko távirata Ljubicsicsnek Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter, táviratban üdvözölte Nikola Ljubicsics hadse­regtábornokot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság nemzetvédemi mi­niszterét, Belgrád felsza­badulásának 27. évforduló­ja alkalmából. Kiadták a géprablót A kanadai hatóságok kedden kiadták az ameri­kai illetékeseknek Dale Lavon Thomast, azt a 28 éves fiatalembert, aki elő­ző nap eltérített egy Boe­ing—737-es mintájú utas­­szállító gépet. A hírügy­nökségek hozzáteszik, hogy ez volt a leggyorsabb iyen jellegű kiadatási akció, amelyet az Egyesült Álla­mok valaha is lebonyolí­tott. Megtorlás: két nap munkaszünet A barcelonai Seat autó­gyár megtorlásul a reggeli műszak dolgozóinak keddi sztrájkjára, két napra fel­függesztette négyezer al­kalmazott munkaviszonyát. Mivel a munkások nem hagyták el az üzemet, a munkáltatók rendőri erő­ket vettek igénybe. Szakítsanak Dél-Afrikával Kedden éjfél utánig tar­tó ülésen a „Mogadishu-i nyilatkozat” elfogadásával ért véget a kelet- és kö­zép-afrikai országok 7. csúcsértekezlete. A nyilat­kozat élesen megbélyegez­te a fajüldöző Dél-Afrikát, és sürgette, hogy az afrikai államok szakítsanak meg minden kapcsolatot ezzel az országgal. A záróközlemény hang­súlyozta: a csúcsértekezlet élesen elítéli a kolonializ­­mus és az imperializmus minden formáját Afriká­ban. Irak megnyitotta a jordániai határt Irak kedden délelőtt is­­piét megnyitotta jordániai határát — jelentette szer­dán az ammani sajtó. Mint ismeretes, a bagda­di kormány július 18-án, tiltakozásul a palesztin ge­rillák körében elkövetett jordániai vérengzések mi­att, lezárta a határt; sem közúti, sem légi forgalmat nem engedélyezett. Dánia egyéni akciója Dániának az EGK-nál akkreditált nagykövete kö­zölte a hat külügyminisz­terrel : hazája ugyanolyan tízszázalékos pótadót vet ki a behozatalra, mint ami­lyet Nixon elnök augusztus 15-én bejelentett. A hír meglepetést keltett. Az EGK hivatalos álláspontja szerint közösen kell reagál­ni az amerikai intézkedé­sekre. Ezért Hollandia kép­viselője azt javasolta közös piaci partnereinek: füg­gesszék fel a Dánia közös piaci belépéséről folytatott megbeszélést. A többi öt ország képviselője nem leplezte ingerültségét. Jaroszewicz ma utazik Belgrádba Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök Dzsemal Bijedics jugoszláv kor­mányfő meghívására csü­törtökön négynapos hivata­los látogatásra Jugoszlá­viába érkezik. A lengyel kormány elnökének látoga­tását Belgrádban nagy ér­deklődés előzi meg. 203 millió lakos az USA-ban A legújabb hivatalos amerikai felmérés szerint az Egyesült Államokban 177148 975 fehér, 22 580 289 néger, 972 730 indián, 591 290 japán, 435 062 kí­nai, 343 060 fülöp-szigeti és 720 520 egyéb nemzetiségű lakos van. Arafat Moszkvában A szovjet afroázsiai szo­lidaritási bizottság meghí­vására szerdán megérkezett Moszkvába a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége, Jasszer Ara­­fatnak, a szervezet kb-el­­nökének vezetésével. helyzetről, az el nem köte­lezett országok szerepéről és a két ország kapcsola­tairól tárgyal Szadat egyip­tomi elnökkel. Az A1 Ahram megjegyzi, hogy munkajellegű, a hivatalos ceremóniákat mellőző láto­gatásról van szó. A láto­gatás jelentőségét fokozza, hogy röviddel Szadat moszkvai tárgyalásai után kerül rá sor. Tito ma, csütörtökön utazik vissza Belgrádba. Amikor a rendőröknek nem sürgős RÓMA Űjabb neofasiszta provo­káció történt Reggio Ca­­labriában. Mintegy ötven feketeinges megtámadta az Olasz Kommunista Párt városi és tartományi szö­vetségének helységét; köve­ket hajítottak az ablakok­ba és pisztolyokból több lövést adtak le. A párthe­lyiségben tartózkodó kom­munisták visszaverték a tá­madást és megfutamították a suhancokat. A rendőrség csak fél óra múlva érke­zett a helyszínre, noha a legközelebbi rendőrőrs csak néhány száz méterre van a pártháztól. Csak Kiesinger díszelgett NYUGAT-BERLIN A nyugat-berlini képvi­selőház szerdán külön ülé­sen emlékezett meg annak a napnak a 25-ik évfordu­lójáról, amikor „egész Ber­linben utoljára tartottak szabad választásokat”. A képviselőházi ülés megrendezésének provoka­tív jellege annyira nyil­vánvaló, hogy Heinemann, az NSZK köztársasági el­nöke, Willy Brandt kancel­lár és Egon Bahr állam­titkár is lemondta a meg­hívást, úgyhogy az egyetlen „nevezetes” NSZK-beli vendég az ülésen Kiesin­­eer, a CDU díszelnöke volti

Next

/
Thumbnails
Contents