Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-20 / 247. szám
«. oldal 1971. október 20, szerda Az ismeretlen ismerős Szabvány a fogyasztó érdekében Nemzetközi konferencia kiállítással Ha megkérdezik e sorok olvasóitól, hogy mond-e valamit számukra e két betű: MSZ, a válasz legtöbbször a hallgatás lenne. Mivel magyarázható a téma iránti érdektelenség, miért fogadja a nagyközönség oly idegenül azokat az eseményeket, amelyeknek valamilyen szabványvonatkozása van? Elsősorban talán azért, mert nincsenek tisztában a szp jelentésével. A szakmai műszaki-gazdasági előírás mögött nem látják a fogyasztókat is érintő lényeget Az idegenkedéshez maga a szabvány szó is hozzájárul. E szóval ugyanis egy sor elmarasztaló fogalom kapcsolódott össze. Amíg tehát a szovjet vagy a nyugatnémet állampolgár szemében a ..GOSZT”, vagy a „DIN” említése az árucikk megbízhatóságát, magas műszaki színvonalát, a jó minőséget jelenti, addig az „MSZ" a (magyar szabvány jele) — a nagyközönség előtt jóformán alig ismert. A műszaki-gazdasági életben a szabvány — a KRESZ szerepét tölti be! Ahhoz, hogy a műszakigazdasági életben zavartalan „közlekedhessünk”, közösen elfogadott azonosan értelmezett megállapodásra van szükség. Ezt a szerepet tölti be a szabvány. Ennek megfelelően beszélhetünk gyáron, majd egy ágazaton belüli és az egész országban folyó szabványosításról, végül pedig nemzetközi szabványosításról. Gondoljuk csak el. hogyan lehetne például a villanyvasalót használni, ha az ország különböző részein vagy az országhatárokon túl más és más lenne a fali dugaszaié mérete? Hazánkban pillanatnyilag 8152 a szabványok száma. Ebből 1453 kötelező szabvány. azaz ezek megszegői ellen büntetőeljárást is indíthatnak. A gazdasági reform megvalósításával a szabványosítási munka is jelentős változáson ment át. Különösen azok a szabványok kerültek előtérbe, amelyek az élet- és vagyonvédelmet szolgálják, illetve a fontosabb közfogyasztási cikkek minőségét szabályozzák. A gazdasági-műszaki kapcsolatok világméretű fejlődése a nemzetközi életben is ugrásszerűen növelte a szabványok szerepét és fontosságát. Ezzel függ össze, hogy a szabványosítási tevékenység propagálásának fokozása céljából az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet — International Organization for Standardization) tavaly meghirdette a szabványosítási világnapot, az idén pedig — október 19—22 között — a magyar szabványosítás 50. évfordulója alkalmából a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével (MTESZ) nemzetközi szabványügyi konferenciát tart Budapesten, „Szabványosítás és gazdasági élet” címen. A négynapos tanácskozáson öt szekcióban kerülnek megvitatásra a különböző témák. A tanácskozás alkalmából kerül megrendezésre a „Közlekedési és hírközlési szabványügyi kiállítás”. A kiállításon az MSZH, valamint a közlekedési és hírközlési üzemeltető és gyártó vállalatok, intézetek a szabványosítás, tipizálás terén elért eredményeiket, feladataikat mutatják be. A kiállítás 1971. október 19- től november 8-ig tekinthető meg a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. Dr. Mérő Éva Boltnézőben Kiskunhalason A HANGULATOS kisvárosban a boltok „nézését” mindenképpen az új, alig féléve megnyílt Halasi Áruházban kell kezdeni. A két — ruházati és iparcikk — kiskereskedelmi vállalat 15 millió forintos beruházásból épült áruházra méltán büszkék a halasiak. Az ízléses, levegős kirakatok rendezői szőlővel, hordóval, a szüretet idézik. Árubemutatójuk sikeres: vásárlásra buzdít A földszinten varrógépeket, motorkerékpárokat, háztartási gépeket kínainak. Meglepően nagy a csillár- és hangulatlámpa-készlet. Sok a modern textilemyős, de szép számmal akad antik hatású kristálycsillár is. A porcelánosztály felkészült a várható forgalomra: az őszi esküvőkre sok nászajándék kerül ki innen. Az ezer és több ezer forintos, 6, 12 személyes étkészletek mellett kerámia padlóvázák, emblémás pohárkészletek és újból divatos „emeletes” süteményes tálak várják a vevőket Kínálnak hőpalackokat, hőkancsókat és a régen várt ételtermoszokat minden színben és méretben. Itt kapott helyet az aprócikkosztály is. Próbáltam régen keresett, nagyméretű acélszöget vásárolni. Sajnos, itt sem kaptam. Hogy mégis jó érzéssel mehettem el, azt a fiatal eladónőnek köszönhettem, aki a szokásos, kurta „nincs” helyett, kéohorgot acélból, nagyméretű kam- Dó«szöget és dobozos szögkollekciót kínált. AZ EMELETRE vezető lépcső korlátján egy hagyományos mintájú szőnyeget terítettek. A gyönyörű modern subaszőnyegeket összegöngyölve polcokon tárolják. Pedig a korlát szinte kínálja a szőnyegbemutató lehetőségét. A fehéméműosztályon forgatható állványon mutatják be' a szivárvány minden színében pompázó műanyag, textil, kasmir és selyem női kendőket A választék valóban bőséges, mint a műszőrme bundákból. Csokoládébarna krümmer bundából 7 nagyságot számoltam meg. Ezt kínálják az állványokon. Az eladók — kevés vevő lévén — buzgón rendezik a polcokat, fiókokat A VÁROSI TANÁCS épületének földszintjén a BIK divatboltban zseniliatáska-vásárt tartanak. A 30—40 százalékos árengedmény bizonyára sok aszszonyt és leányt győz meg, hogy a jövő nyárra most vásároljon kézitáskát Az óra- és ékszerboltban a fa-, fém- és műanyagbizsuk mellett rendkívül szépek a borostyán tárgyak. A sárga féldrágakőből, a megszokott nagyszemű gyöngy, mandzsettagomb és karkötő változatokon túl szabálytalan alakúra csiszolt különleges medálok és mell tűk kaphatók. A „20-AS” élelmiszerbolt zárja itt a sort. A jól felszerelt, nagy forgalmú üzlet. méltán vált a halasiak kedvelt bevásárló helyévé. AZ MNB FIÚK MELLETT a cipőboltban szokásos az árukészlet A cipész ktsz műhelyében viszont remek lábbeli készül: parafatalpú, Scholl papucs. A papucsok gyógyító hatásáról a vita nem lankad, nyilatkoznak a szakemberek és a vevők, egv azonban bizonyos, a halasi ktszben készülő papucsok súlya néliány deka csupán. AZ APRÖ népművészeti boltban vásárhelyi térítőt, csongrádi szőnyeget, kalocsai hímzéssel díszített bébiruhát kínálnak. Halasi jellegű, feliratú, de legalább itt készült holmit kérek az üzlet vezetőjétől. Nem tud ilyesmit adni — talán a jövő héten, akkor kap friss árut. VIGASZTALÁSUL, a trafikban halasi csipkét és a város középületeit ábrázoló képeslapot vásároltam. A lapok láttán azon tűnődöm, mennyire fontos lenne, hogy egy-egy városban állandóan árusítsanak az üzletek emléktárgyakat, amelyek jellemzőek a városra. Vasárnap is nyitvatartó kis boltokra lenne szükség, hogy az átutazó — legyen az külföldi, vagy magyar — ott. hagyhassa forintjait és vihessen magával apró, a helyre jellemző emléktárgyat, barackpálinkát, hímzett térítőt vagy éppen csipkét. Selmeci Katalin Ok!evéitár Bunapatajon Értékes dokumentációs anyaggal, oklevéltárral bővült a dunapataji múzeum híres helytörténeti gyűjteménye. Az utóbbi 150 év alatt kiállított több mint. 50 oklevél közül a legdíszesebb okmány a település vásártartási jogáról szóló, Ferdinánd király által aláírt 1847-es dokumentum. A nyolclapos oklevelet tussal és arannyal írták, aranyozott fémtokban helyezték el, piros bársonyba kötötték, s aranyzsinórral fűzték ösz- I sze. DEFEKT... Bakonyi Sándor buda- j — Szereztem egy kocssit, pesti lakos a Kulacs vendéglőbeh' búslakodott. A poharában levő bort felinluljunk azonnal — újságolta Bakonyinak. A szekszárdi tankolás és hörpintette és a második j élelemvásárlás után csak üveget kérte a pincértől. Az asztalra könyökölt, jobb tenyerével feltámasztotta állát és az elmúlt öt évre gondolt... Húszéves volt, amikor tiltott határátlépési kísérletért és garázdaságért három év és hét hónapra ítélte a bíróság. Két éve szabadult a börtönből, majd megnősült, de már a harmadik hónap után elhagyta’ feleségét. Hegesztő volt a Hajó és Darugyárban, de munkahelyét is otthagyta. A pincér az asztalára tette az üveg Hárslevelűt Közben régi, jó ismerőse, Kövi Károly Sándor is mellé szegődött. . — Mit iszol, Karcsikám? — kérdezte barátját. — Amit te, Sanyikám! — válaszolt Kövi. A negyedik üveg Hárslevelűnél tartottak, mikor megegyeztek, hogy másnap disszidálni fognak. A Kulacs vendéglőből Bakonyi az albérleti lakására ment. Kövi pedig hazaindult, elbúcsúznni kisfiától, de felesége nem engedte be. Morgott valami cifrát majd leballagott a Dunapartra. Ott látta meg az NA— 33709 forgalmi rendszámú olasz személygépkocsit. Bezárt ajtaját pillanatok alatt kinyitotta. Húsz perc múlva már Bakonyi lakásán volt. Ez nem Svájc gyarország nem gazdag ország, ahogy mi szoktuk _ „ mondani, közepesen fejlett „Ez nem Svájc — szélgettünk, s igenis annak a maga egy főre eső évi mondja gyerekkori bará- vallhatom — úgy érzi ma- 700 dolláros nemzeti jövetom, akivel összefutottam, gáról, hogy igazi svájci, delmével. Évek óta kemémert a világ akkor is ki- Igaz, nem feledte el szülő- nyen verekszünk, hogy vacsi, ha szerteszét élnek földjét, rajong érte, itthon lóban érvényesüljön a szorajta a magyarok, jelen a svájci szemével néz kö- cialista demokrácia. Mecsetben ő Svájcban, én pe- rüL „Ez nem Svájc” — gesek vagyunk és nyugtádig Magyarországon. Talál- mondja és nem Ilf—Pét- lanok, éppen most közölt a kozhattunk volna Svájc- rov Osztap Benderét idézi, Kortárs egy cikksorozatot, ban is, de itthon találkoz- aki a honi elmaradottságot hogy a neurózis népbetegtunk. Eljött, hazalátogatni, jellemezgette ezzel amon- ség. Ami pedig természeti Tizenöt esztendeig nem dattal, hanem csodálkozá- szépségeinket illeti igaz, volt itthon, nem mintha sának ad kifejezést. „Tu- hogy sok minden van, de mi tiltottuk volna, hanem dód, mondja, amíg magyar igazán magas hegyek... mert „polgárosulni” akart, állampolgár voltam, nem Nem polgárrá válni — az is tudtam, hogy ez az ország milyen gyönyörű. Sokkal szebb, mint Svájc!” A magamfajta szkepily énkor való az ilyen lelkesedés? Svájc — Svájchoz hasonlítani. Ma- nék, mondván, hogy éhes vagyok. „Ember — mondutak, de azt nem, hogy gyönyörű tájakra vezetja. — Tudod te, hol élsz? nek? Arról panaszkodtok, Tudod te, hogy élnek másutt? Tudod te, mi az a hajsza, a begombolkozás, a zárkózottság? És ismered te a saját országodat?” A Bükköt említi és a Mátrát: szerinte ez a világ közepe. - Neki, aki a svájci hegyekből jött! Otthon skótviszkit iszik, de itthon ízlik a barackpálinka. „Bühogy kicsi és szegény országban éltek, de nem néztek széjjel, hogy ez az ország milyen nagy és jómódú lett? Arról beszéltek folyton, hogy mit nem csináltatok meg rendesen, de arról kevesebbet, hogy mi mindent csináltatok? Sóhajtott — Ez nem Svájc! Mert dös. mondom, nálunk már ott mindenki a saját orszá-Szóval, Sváic. nem vagyunk gát csodálja. Ti pedig min dig a másét... A zsebében ott volt a csekk-könyve. Az étterem senki nem issza.” „Nem baj, több marad nekem!” — feleli, s aztán elkezd agitálni. I»„. . Hát, ide figyelj — eiő!t ott várta a Mercedes. Barátom mondja hogy mondja. — Tizenöt eve el- otthon ‘ ötszobás villája persze, hogy nem. Nálunk mentem, mert úgy éreztem, van s a honvágy sem gyöt — szerinte — minden sok- ennek az országnak nincs rii amióta évente többször kai szebb sokkal jobb, jövője. Most visszajöttem. is hazalátogathat Kis válmmt ott. Mert igaz, hogy s rájöttem, hogy oda men- ialata van, azzal a szóhasz.víov-wv«. _ ott vajarmvel jobban élnék tem. ami a múlt. Haza nem nálattal. amely elmpneteleismeretes ez a nemzetközi az emberek, dehat nálunk költözhetek, mert ^ilyen az kor volt érvényben, irodalomból, a statisztika- a ledkor... F.l sem lehet élet, élni valamiből kell, s „egvéb” foglalkozású. S iriami abban az országban b°l — a világ egyik leg- mondani, mennyivel barat- nekem negyvenévesen ott gyei bennünket, itthonianem különösebb teher ha- gazdagabb országa. A pol- magosabbak, emberibbek. az van a megélhetésem; Sze- kat nem inkább afféle hétvégi gári demokrácia példáké- amperek. Nálunk. cső- retem Svájcot es hálás várakozás. Mivel, hogy pe. A béke és a nyugalom dalkozom •— Hassal .síp- evők neki mert kenveret Svájcban emberemlékezet szigete. Ami Dedig termé- csenek tele a lapok pa- adott nekem. " óta nem volt háború, s ígv szeti kincseit illeti, idegenis volt és az is maradt —, hanem a svájci állampolgárság birtokosává. Mert az ilyesmi sok előnnyel jár. Például: csak de facto érzi tikus hírlapíró magát az ember idegen- .mosolyog. Mire nek, de jure hazafi lehet. Svájci hazafi. Katonai szolgálatot teljesíthet például, lVTa'dnem elfelejtettem Benneteket elmondani, hogy honnan naszrovatai, minthogy Iá- viszont csodállak, bára léotek. gorombáskod- — Fz igazán . jólesik... tak. elutasították, síiket fii- — Ne vedd elismerésnek, lekre talált... Ami oed’" á^árt csodálkozom, mert az űgvr>°.'“7<=tt rrn.nVqhelv’ okárhová megv®k pana, . ,. . , , , . légkört illeti... Ügy néz szokat hallok. Nem veszinslc joga. van svájcinak ran szoktuk mondani. IVIa- fám, mintha e£jy nyol^fo- tok észrp hofr*r hol éltek és sutt. Dp t^lán mégsem telérezni magát. ^ gyaro-szágot nagyon sze- gásos ebéd után még két hnovan zuokz csak azt lát- jesen mást... Barátom — órákig be- retjük, de mégsem lehet szelet zsíros kenyeret kér- játok. ■ hogy keskenyek az Pintér István a katonaság is inkább csak forgalma a nemzeti jöveafféle békés intézmény, delem csaknem negvedré- Inkább iog. mint köteles- szét adja — ez mindennél ség. Aki katonáskodik, an- többet mond. S mi Is gyakismorjük egymást. Egy iskolába jártunk. Nem Svájcban. természetesen Magvaaországon. S azóta, taogv útjaink elváltak, szintén tanultunk. Másutt-má-Vaskút bejáratánál álltak meg. De ott is azért, mert defektet kaptak. Kukorica- és napraforgótáblákon keresztül jutottak el a határig. Kövinek a gépkocsivezetéshez volt nagy tapasztalata, Bakonyi a rejtett mozgáshoz értett jók Ezt a börtönben a társaitól tanulta meg. — Nincs messze már a határ, óvatosan próbálj jönni. Négykézláb, vagy kúszva — bíztatta Kövit, maga pedig szabályosan kúszott tovább. Az országúihoz értek és maguk előtt látták a határt. Palóka László és Balassi Lajos határőr, aki Szánkról vonult be a határőrséghez, a kövesút mellett teljesített szolgálatot Az okmányellenőrzés is feladatuk volt, de senki nem közlekedett a szakaszukon. A határőrök ügyesen megosztották a figyelést. A járőrparancsnok — Palóka határőr — az ágaival földet érő, vastag törzsű eperfa mögé húzódva figyelte a kukoricást. Társa pedig az árokparton feküdt és az ellenkező irányba figyelt. Kövi rettenetesen unta már a várakozást. — Fussunk a határig — indítványozta • Bakonyinak, aki nyugalomra intette cimboráját. — Megvárjuk, míg besötétedik — mondta, s közben kilesett a kukoricásból. Az éberen figyelő Palóka határőr észrevette a néhány másodpercre felbukkanó fejet. Társához húzódott és tájékoztatta, majd meghatározta részére a feladatokat. ötven-hatvan méter kúszás után a határőröknek patakot ban csörgött a hátán a veríték. Szinte elérhetetlennek tűnt számukra a 150 méterre levő kukoricás. Kövi egyre idegesebb lett. — Semmi értelme, hogy tovább váriunk! Előttünk a határ, s percek alatt Jugóban vagyunk — mondta társának. Bakonyi egyetértett vele. Felálltak és futni készültek, amikor a hátuk münött Palóka határőr felszólította őket: „Állj! Kezeket fel!” Belcoevi és Kövi annyira meglepődtek; hogv szólni sem mertek. Az őrsön aztán bevallották: szökni akartak és a Fiat személvgépkocsit is ők hagyták Vaskút bejáratánál.--- AZ no+t'irpry Vtqf«. tak le a h^tírorök. mo-t a r^prmi sz^ntp on __ n 11 o t-m" f r>fV n-Kocr n P-nlr'ka. határ-fír^k beszór) vífottnic: számukra nincs Gazaő Béla
