Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-20 / 247. szám

Un. efetfber M, swrfis S. oldal Biztató a felkészülés a téli ellátásra Áruforgalmi tájértekezlet Szegeden A megyei tanácsok, a kiskereskedelem és a ME­­SZÖV-ök vezetőinek, va­lamint kereskedelmi mun­katársainak részvételével tartottak tegnap árufor­galmi tájékoztatót Szege­den, a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat központjában. A jelenlevők előtt Laki Imre igazgató ismertette a negyedik negyedév várha­tó áruforgalmát, a kará­csonyi csúcsforgalom lebo­nyolításával kapcsolatos tennivalókat. Elmondotta, hogy keres­kedelempolitikai célkitű­zéseik többségét eddig sif került megvalósítai, s ol­csóbb árukból is megfele­lő mennyiséget szereztek és a karácsonyi idényáruk szállítását egyébként már november elején megkez­dik. A korábbinál nagyobb mennyiségű szaloncukor kerül majd az üzletekbe. Zavartalannak ígérkezik az italkínálat: szovjet pezsgő, román wermuth, NDK és lengyel italfélék jutnak az ünnepi aszta­lokra. Mikulásra az üzle­tekbe kerül a narancs. Mazsolából, pörkölt mo­gyoróból is a tavalyinál több jut a vásárlóknak. A törekvés általában ar­ra irányul, hogy a növek­vő keresletet meghaladó NDK barátsági est Kecel en A Hazafias Népfront he­lyi bizottságának vezetői tegnap Kiskőrösön fogad­ták Ernst—Joachim Esch­­richtet, az NDK magyar­­országi nagykövetségének attaséját, aiki megtekintet­te Petőfi Sándor szülőhá­zát. Ezután az attasé Csá­szártöltésre, majd Kecel­ne látogatott, ahol fogadá­sát követően ismerkedett a nagyközséggel. Ennek során megtekintette a híres ba­­tik-szakkört is. Este az is­kolában baráti találkozóra került sor, ahol Emst— Joachim Eschricht tájékoz­tatta a résztvevőket az NDK szocialista fejlődésé­mennyiségű áru legyen a rőü, hazánkhoz fűződő kap­csolatairól. Az előadást az boltokban az év befejező, NDK élete című dokumen­­ünnepi alkalmakban bő- j tumfilm, majd a Trabant velkedő szakaszában. í gépkocsi gyártását bemuta-J. T. i tó film vetítése követbe. Harminc megyei küldöttet Tálasztottak a bajai járá A Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő VIII. kongresszusára jól felké­szültek a bajai járási fia­talok. Tegnap Baján, a vá­rosi tanácsháza dísztermé­ben megtartott KISZ járási küldöttértekezleten 64 alapszervezetből száz kül­dött adott számot az ifjú­­kommunisták négy év alat­ti munkájáról. A tanácskozáson részt vett Szvorény János, a me­gyei pártbizottság munka­társa. Orsós Antal, a járási pártbizottság titkára, Vd­­radi Albert, a megyei ta­nács vb járási hivatalának elnökhelyettese. Pándi András, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa és Beszedics Miklós, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, A kongresszusi felkészü­lésről, a fiatalok eddigi ü fiatalok munkájáról, s a további feladatokról szóló tartal­mas beszámoló mellett Matus György járási KISZ- titkár vitaindító előadást tartott. Hangsúlyozta a kongresszus tiszteletére in­dított szocialista munka­versenyek jelentőségét, s azt az örvendetes tényt, hogy a megyei tanács, a. MEDOSZ és a KISZ me­gyei bizottsága felhívásá­hoz szinte valamennyi me­zőgazdaságban dolgozó fia­tal csatlakozott. Becsületes, pontosan végzett munká­jukkal hozzájárultak ah­hoz, hogy a járás termelő­szövetkezeteiben kellő idő­ben raktárakba került a termés. Az előadást követő élénk vitában felszólalt Janity Lázár (Katymár), Rajna János (Hosszúhegy), Or­dögh Piroska (Bácsalmás), Csala Imre (Nemesnádud­var), Varga István (Katy­már), Sugár János (Csátal­­ja), Molnár Péterné (Ma­daras), Horváth István (Bácsalmás), Lehoczki Ágo­ta (Bácsalmás), Varga At­tila (Bácsalmás), valamint Mészáros István (Bácsbo­­kod). Ezután került sor a Já­rási bizottság tagjainak a megválasztására. Az érte­kezleten részt vevő száz küldött 35 tagú járási bi­zottságot, 7 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és 30 megyei küldöttet választott. A szavazás után a járási bizottság megtartatta első ülését, melyen 15 tagú vég­rehajtó bizottságot válasz­tottak. A járási KJSZ-tifkár ismét Matus György lett T. E. be. A vegyiáru szakmában átmeneti nehézséget okoz­tak bizonyos előre nem látható körülmények, egye­bek között dobozok, cso­magolóanyagok hiánya. A szintetikus mosósze­rekkel kapcsolatos ősz ele­ji problémák időközben megszűntek. Javulás vár­ható a közeljövőben a fo­lyékony mosószerek for­galmában is. A negyedik negyedévben padlóápoló­­»erekből is zavartalannak Ígérkezik az ellátás. Ele­gendő pipereszappan is kapható lesz. Fürdőolajok­ból, habokból korlátlan a készlet, Festékárukból az ipar egyenletes zavartalan elválást ígér. Import borotvakésziilé­­kc'.höl az ünnepekre ele­gendő mennyiség áll majd rendelkezésre. Jelentős készlet van raktáron szá­raz elemekből is. Az alapvető élelmisze­rekből megfelelőnek ígér­kezik az ellátás. Rizsből mind az ünnepi, mind a disznótoros' szezon igénye­it ki tudják elégíteni. Édesipari árukból jelen­tősen magasabb a kész­let, mint a múlt év hason­ló időszakában. Sajnos, a teasüteményeket illetően az ipar nem tart lépést a kívánalmakkal. A télapó a kontinentális rendszerbe. Ezt a megértést bizonyítot­ta, hogy nyomban megálla­podtak: Moszkva és Párizs között közvetlen távközlési összeköttetést, úgynevezett forró drótot teremtenek, mindenről kétoldalúan ta­nácskoznak, ami Európa sorsát érintheti. Koszigin szovjet kormányfő még ab­ban az esztendőben viszo­nozta Párizsban De Gaulle tábornok látogatását. • Valószínűleg hamarabb mélyült volna el az új szellemű kapcsolat, ha idő­közben Franciaország bel­ső életét nem zavarják meg 1968 májusának ese­ményei, amelyek mintegy bevezették De Gaulle tá­vozását Az utódnak, Geor­ges Pompidounak a folya­matosságot illető próbáját nagyon sokan éppen abban látták, miként építi tovább a Moszkva—Párizs közele­dést. Hamarosan bebizonyo­sodott hogy semmi törés nincs, az új francia állam­fő nagyon is reálpolitikai, az adott lehetőségeket rész­letesen számba vevő alapon további eredményekre tö­rekszik, Ez tavalyi szovjet-A lakosság szolgálatára Tanácsi tájékoztató és eligazító irodák] Az új tanácstörvény alapelveinek megfelelően az állami munka korszerű­sítésének egyik fontos te­rülete a tanácsok hatósági­igazgatási tevékenységének továbbfejlesztése. Ennek szolgálatában a megyei párt- és tanácsi vezetés a többi között végrehajtotta két járás megszüntetését; központi intézkedésre meg­szervezte a megyei tanács vb járási hivatalait, s ugyancsak e cél érdekében 21 községet nagyközséggé nyilvánított a megyei ta­nács. Párhuzamosan a szerve­zeti változásokkal jelentő­sen bővült a helyi — első­sorban a városi és nagy­községi — tanácsok hatás­köre. hatósági jogköre. A megye lakosságának két­harmadát képviselő városi, illetve nagyközségi taná­csok szinte valamennyi, a lakosságot közvetlenül érintő ügyben első fokon járhatnak el, ami lehetővé teszi a korábbinál lénye­­[ gesen gyorsabb, körülte- I kintőbb, megalapozottabb döntéshozatalt. A hatáskörök decentrali­­! zálása azonban — azj-iidp­közben végrehajtott egy­szerűsítések ellenére is — megnövelte a nagyközsé­gek, s különösen a városi tanácsok ügyfélforgalmát. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság a közelmúltban ] vizsgálta a tanácsok ügyin­téző munkáját és külön is értékelte a lakosság pana­szainak intézését. Ennek során kitűnt, hogy az évi mintegy 500—600 ezer ügy­höz képest viszonylag cse­kély a panaszok száma. (Ez év első felében összesen 606-an fordultak panasszal a különböző tanácsi szer­vekhez.) Az állampolgárok jogainak fokozottabb biz­tosítása, alaposabb tájékoz­tatásuk, ügyeik gyorsabb és körültekintőbb intézése ér­dekében azonban további intézkedés vált szükségessé a tanácsi munka színvona­lának javítása céljából. Az iránymutatásnak megfelelően a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tájékozta­tó és eligazító iroda létre­hozásáról határozott, amely 1972. január 1-én kezdi meg működését a megyei tanács épületében. Ezzel unióbeli látogatásakor is kifejeződött. Pompidou a szovjet vezetőkkel folyta­tott tárgyalásain egyértel­műen elkötelezte magát az európai biztonsági értekez­let összehívása mellett. Ki­fejezte azt az óhaját, hogy a négy nagyhatalom előze­tesen állapodjon meg a nyugat-berlini rendezésben. Amint ez létrejött — mi­ként időközben megtörtént — az európai biztonsági ér­tekezlet összehívásának út­jába nem szabad semmi­féle akadályt emelni — hangoztatta Pompidou. S emellett a francia kor­mányzat a mai napig ki­tart. A politikai kapcsolatok javulásának erőteljes hatá­sa volt a gazdasági koope­rációra. A két ország. kö­zötti kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésére megala­kult a szovjet—francia „Nagy Bizottságnak” neve­zett- testület a gazdasági szakminiszterek vezetésé­vel. Évenként általában kétszer — egyszer Moszk­vában, egyszer Párizsban ülésezik — ez a bizottság, és új módozatokat keres az. együttműködés fejlesztésé­re. így alakult ki például az a teljesen újszerű koo­peráció, amelynek kereté­ben már többízben francia mesterséges égitesteket bo­csátottak föl szovjet raké­tarendszerekkel. Tavaly októberben Brezs­­nyev indítványozta: Fran­ciaország vállaljon részvé­telt egyes szovjet iparágak fejlesztésében. Pqmpidou a javaslatot kedvezően fo­gadta, de nyomban hozzá tette: ez túlnő Franciaor­szág lehetőségein, ehhez más partnereket is keres, különösképpen a nyugatné­meteket. Egyebek között ez is cáfolja, mintha a Szov­jetunióval való együttmű­ködés kérdéseiben vetélke­dés dúlna Párizs és Bonn között. Inkább arról van szó, hogy Brezsnyev mos­tani párizsi látogatása az európai biztonság javára Moszkva—Párizs—Bonn hármas egvütthaladást tes" lehetővé. Egyúttal ez avat - ja a látogatást európai, sőt világ’oiontőcégűvé, igy is várják mindenütt eredmé­nyeit. Várkon} i Tibor egyidejűleg a városi taná­csok végrehajtó bizottsága­it arra hívta fel a megyei tanács vb, hogy ez év no­vember 1-i hatállyal hoz­zák létre a tájékoztató és eligazító irodát. A megyei tanácsnál az iroda felállítása nem érinti majd az ügyfélfogadás ed­digi rendjét. A tanács tiszt­ségviselői és a szakosztá­lyok vezetői tehát az eddi­gi gyakori atnak megfelelő­en, minden kedden és szombaton fogadónapot tar­tanak, a tanácsi hatáskör­be tartozó bármilyen té­mában az állampolgárok rendelkezésére állnak. Az új intézmény rendeltetése elsősorban az, hogy a hét bármely napján segítse az állampolgárokat ügyeik intézésében, adjon felvilágosítást jogaikról, a különböző ügyek intézésé­nek módjáról, menetéről. A városi tanácsoknál no­vember 1-től létrehozandó tájékoztató és eligazító iro­dák tevékenységi köre még szélesebbnek ígérkezik, hi­szen az elsőfokú hatáskör­rel összefüggő valamennyi ügycsoport elintézéséhez segítséget nyújthatnak. Mégpedig részint közvetle­nül, az egyes szakigazgatá­si feladatok ellátásával — például a talált tárgyak őrzése és kiadása —, ré­szint pedig közvetve, az egyes ügyek intézéséhez szükséges tájékoztatással, formanyomtatványok ren­delkezésre bocsátásával, esetleg azok kitöltésével, a kérelem elbírálása céljából szükséges okmányok be­szerzésében való segítség­gel stb., ami lényegesen megkönnyíti és meggyorsít­ja az ügyintézők munkáját. A Kalocsai Városi Ta­nácsnál már a múlt év márciusa óta működik ilyen iroda. Tevékenységé­ről a közelmúltban tartott tapasztalatcserén igen ked­vező képet alkothattak a városi tanácsok vb-titká­­ral. A városi tanácsoknál november 1-én felállítan­dó tájékoztató és eligazító irodák feladatköréről a kö- I-»oi iövőben részletesen tá- J -y7+ati’ik még a városok I ’ ’ -''-sígát. I Dr. Macháes Gábor ; a megyei tanács vb I szervezés5 0« ’ogi osztály vezetője A fogyasztási szoretkezetek kulturális tevékenységéről Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek megyei Szö­vetségének elnöksége teg­nap tartott ülésén a többi között az ÁFÉSZ-ek köz­művelődési helyzetéről és a további feladatokról szóló jelentést vitatta meg. Az elnökség titkársága a me­gye 18 szövetkezeténél vég­zett vizsgálatot Megállapí­tották, hogy az idén az ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek meg­felelő gondot fordítottak a dolgozók és szövetkezeti tagság művelődési, szórako­zási igényeinek kielégíté­sére. Általános tapasztalat sze­rint a korábbiakhoz viszo­nyítva színvonalas, a la­kosság igényét kielégítő műsorokat szerveznek a szövetkezetek öntevékeny együttesei. A szocialista brigádok az elmúlt években a kulturá­lis élet egyik bázisává fej­lődtek. A 18 szövetkezetnél közel ezer dolgozóval mű­ködő 143 szocialista munka­csapat politikai oktatáso­kat és szakmai továbbkép­ző előadásokat szervezett. Az első félévben a kalo­csai szövetkezetnél dolgo­zók részére például 5, a választott vezetőség részé­re pedig 14 politikai és szakmai előadást tartottak. Az elnökség a vita alap­ján felhívta a szövetkeze­tek figyelmét, hogy az alap­szabályaiknak megfelelően létesítsenek kulturális ala­pot Sok helyütt ugyanis még mindig elenyészően kevés pénzt fordítanak kul­turális célokra. A továbbiakban az el­nökség a szövetkezeti nő­bizottságok munkájának ta­pasztalatairól. a lakásszö­vetkezetek más ágazatok­kal és az állami társadal­mi szervekkel való együtt­működés továhbi lehetősé­geiről. valamint a belső el­lenőrzés helyzetéről tár­gyalt Országos szociográfiai konferencia Kecskeméten A folyóirat 1972-es mun­katervét vitatta meg legu­tóbbi ülésén a Forrás szerkesztő bizottsága. A ; tervezet szerint: „a Forrás általános célkitűzéseinek, jellegének és törekvései­nek meghatározásakor minden esetben az MSZMP kulturális irányelveiből, a kongresszusi határozatok­ból, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozataiból és kulturális irányelveiből indul ki.” Mindezek érdekében erő­sítik a szépirodalmi részt és a kritikai rovatot, foly­tatják a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását és még többet foglalkoznak égető társadalmi problé­mákkal. Több „megyei té­mát” keresnek, de vigyáz­nak arra, hogy a feldolgo­zás módja olyan legyen, hogy az írás országos ér­deklődésre tartson számot. A jövő esztendőben is né­hány tematikus számot ! adnak ki. (Horizont, Pető- j fi-szám és az eredetileg 1 erre az évre tervezett Ko­­dály-szám stb.) A folyóirat munkatársai a jövőben is rendszeresen találkoznak az olvasókkal. A folyóirat bekapcsoló­dik a Magyar írók Szö­vetsége Duna—Tisza közi csoportja által szervezett, Kecskeméten, 1971. novem­ber 30-án kezdődő, kétna­pos országos szociográfiai konferencia rendezésébe. Vitaindítót Székelyhídi Ágoston tart „A mai ma­gyar szociográfiai iroda­lom útjai és kérdései” címmel. A tanácskozásra az ország minden részé­ből várnak érdeklődőket. A Forrás szerkesztő bi­zottsága végezetül a tra­gikus körülmények között elhunyt Gyóni Lajosra, a megyei pártbizottság tit­kárára, a szerkesztő bizott­ság tagjára emlékezett. Jegyzőkönyvben örökítet­ték meg és méltatták a folyóirat fejlesztésében, színvonalának emelésében szerzett érdemeit, munkás­ságát

Next

/
Thumbnails
Contents