Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-19 / 246. szám

1971. október 19, le« 9. oldal Sport, társadalmi munka, termelés Kongresszusi versenyben a parkettagyári fiatalok Számos ötlet — a KISZ VIÍI. kongresszusának tisz­teletére tett vállalás — te­szi tartalmasabbá, pezsgőb­bé ezekben a napokban a kecskeméti parkettagyár if­júsági szervezetének életét. Nézzük először azt, amit eddig valóra váltottak. El­határozták, hogy fellendítik a gyári fiatalok körében a sportmozgalmat. Eredmény: a városban rendezett KISZ Kongresszusi Kupa kereté­ben megnyerték a kispá­lyás labdarúgó-bajnokságot, és harmadikok lettek a lö­vészetben. Érdemeik közé tartozik még, hogy ők ké­szítették el erre az alka­lomra azt a négyszáz darab emlékplakettet, amelyet ki­osztottak a sportoló fiata­lok között. Kongresszusi vállalást tettek arra, hogy három­ezer óra társadalmi mun­kát végeznék a kecskeméti óvodaépítkezéseknél. Erre az alkalomra nem kerülhe­tett sor. a társadalmi mun­káról azonban nem mond­tak le. Az üzembe érkező anyagok kirakásánál 3400 órát dolgoztak, amelynek ellenértékét a gyár vezető­sége természetesen kifizeti. A pénz sorsáról a fiatalok úgy döntöttek, hogy azt a KISZ-szervezet vegye fel, s fordítsa azt az üzemi if­júsági klub berendezésére, és a kulturális élet fellen­dítésére. A műhelyekben kongresz­­szusi verseny folyik öt if­(Pásztor Zoltán felvétele.) Járási tanácsok helyett járási hivatalok Az év tavaszán megtar­tott országgyűlési és 'ta­nácsválasztásokkal egy idő­ben hatályba lépő, immár harmadik tanácstörvényünk egyik legjelentősebb intéz­kedése a járási tanácsok megszüntetése, helyükbe a járási hivatalok létrehozá­sa volt. Az új tanácstör vény kiiktatta tehát a já­rási tanácsszintet, meg­hagyva továbbra is a me­gyei, mint területi tanácso­kat és a városi, valamint a különböző községi — nagy­községi, községi, közös köz­ségi — tanácsokat, mint helyi. tanácsokat. (A járás, mint területi fogalom, to­vábbra sem szűnt meg.) Miért vált szükségessé ez a változtatás két évtized után? A hatékonyság érdekében Miként a járási tanácsok húsz év előtti létrehozásá­júsági brigád között. Célki­tűzésük a gyár éves terme­lési tervének túlteljesítése annál is inkább, mert ter­mékeik iránt nagy a keres­let. Az ifjúsági brigádok a munka frontján is megáll­ják a helyüket. Képünk az Angela Davis brigád két tagját — Király Évát és Hascsik Juliannát ábrázol­ja munka közben. Házgyá­ri lakásokhoz gyártanak panelparkettát. Nagy Ottó lövőre több kötoltári Bajáról Vezetők barátkozása A közös érdeklődési terület, téma, szórakozási igény, ez időtöltés sajátos módja, a hobby összehozza az em­­bereket.Amikor a közös cselekvés szándéka és célja olyan erős és határozott, hogy formát követel, létre­jönnek a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek, mint a klub, kör, egylet. Ha az élet úgy diktálja, alkalomszerűen és szerve­zeti kötöttségek nélkül is összejönnek az emberek, aki­ket azonban ekkor is valami közös tennivágyás, vagy ne is használjunk nagy szavakat, az együttlét öröme húz egymáshoz. Erre talán a társasági élet meghatá­rozás a jó. Az a bizonyos közös érdeklődési terület le­het ilyen speciális is, mint például a vezetés. Miért ne találkozhatnának a vezetők is. amolyan köz­vetlenebb, lazább, kötetlen társasági formában, gon­dolta egyik nagyközségünk vb-elnöke? Számot vetett. Van a helységben országos szintű vállalati központ, féltucatnyi ipari üzem, ugyanennyi téesz és szakszö­vetkezet, ÁFÉSZ, közös téesz-vállulkozások, ktsz-ek, egy sor intézmény — és igy tovább. Nem találkoznak ezek vezetői eleget? Dehogynem. Hiszen mennyi gaz­dasági, termelési, politikai megbeszélésen, fejtágítón vesznek részt mindösszesen vagy megoszoltan. De ha úgy vesszük, ezek az alkalmak hol protokolláris, hol többé kevésbé szabályozott, kötött cselekvések. Pró­báljunk ki valami oldottabb formát is. Pár napos kirándulásra invitálta hát a vb-elnök az említett szervek, intézmények vezetőit, az ország túl­só végébe, történelmi emlékekben, hagyományokban gazdag vidékre. Olyan jól sikerült a könnyedségében is cél'udatos ki­rándulás, annyit tanultak egymástól is — szórakozva, barátkozva, hogy a néhány napos együttlét varázsa itt­hon is megmaradt. Míg odavoltak, a más tájakhoz kö­tődött új ismeretek, műveltség-elemek gyűjtése mellett egymást is jobban megismerték. Nagyon jó kife­jezésünk van erre: igazán összejöttek a vezetők, akik eleddig inkább csak hivatalos keretek közt voltak is­merősök. Spontán jött a közös kívánság: folytatni kellene a kapcsolattartásnak ezt a laza formáját idehaza is. Megegyeztek — ugye mennyivel emberközelibb itt ez a szó, mint az ,úgy határoztak, megállapodtak”? —, hogy szintén „kirándulás-összetéte'ben” ezután ne­gyedévenként megismétlik a baráti találkozót. Van er­re megfelelő, kellemes helyiség a régi idők hangula­tát a neonfények alatt is megőrző eredeti formájú ta­nácsházán, de ha úgy esik majd jól, a helyszint lehet változtatni. — Ott aztán akár jól be is volva-hatnak egymásnál a vezetők — jellemezte több?k közt ebből a z mszöc bői a barátkozás e társas formájának előnyeit a vb elnök jót mosolyogva Aztán arra utalt ho^y a pót napos kirándulás légköre, egymás gond:a:nak kendő setlen megismerése máris elindított egy hasznos ren­deződést. A helyi munka erővándorlás egészségtelen kinövéseinek mérséklésére célzott, mint a vezetők egyik nagy közös szándékára, Tóth István Gyorsan fogynak el az üzletekből a Bajai Házi­ipari Szövetkezet által ké­szített férfi- és női puló­verek, gyermek- és bébi kötöttáruk. A kereslet ha­tására a szövetkezet az idén több mint 1 millió forintot fordít a részleg fejlesztésére. A jelenlegi zsúfolt műhelyből új épü­letbe költözik a kötöde és felfrissítik a gépparkot is. Még előreláthatólag no­vemberben megérkezik két román gyártmányú fél­automata síkkötőgép, a to­vábbiakat pedig a jövő év elejére várják. A régi gé­peket is felhasználják, mintegy húsz asszonynak teremtenek munkalehetősé­get A beruházások révén megkétszereződik a jelen­legi 4 millió forintos érté­kű termelés, ezen belül mintegy 60 százalékkal több gyermek-kötöttárut adnak a kereskedelemnek. A mennyiség növelése nem jelenti azonban a kissoro­­zatos gyártás feladását, Bővül a választék ugyanis azt fazon- és min­taválasztékkal bővítik. Ezenkívül ami a’ divatcik­keknél nagyon fontos szempont, egy-egy modell­ből ezután sem készítenek többet négy-ötszáz darab­nál. A szövetkezet népművé­szeti termékei új színnel gazdagodnak az idén: a szeremlei motívumok mel­lett megjelennek a nagy­baracskai szövött minták is. A háziipari szövetkeze­tek októberi bemutatóján Budapesten 10—12 féle nagybaracskai mintával készült cikket — falisző­nyegeket, szetteket — állí­tanak ki. A népművészeti hagyományok megőrzése érdekében egy másik di­cséretes kezdeményezést is tettek a ktsz vezetői. Sze­retnének enyhíteni az égető utánpótlásgondokon, ezért a helyi tanácsok se­gítségével szövőszakkörö­ket szerveznek fiatal lá­­nvok részére Szeremlén és Nagybaracskán. P. M. nak, úgy természetesen megszüntetésének is nyo­mós okai voltak. Az első tanácsválasztás­kor. 1950-ben 3000 helyi ta­nácsot választottak. Ezek között olyan is volt, ame­lyet háromszáz lakosú köz­ség választott! A megyék azonban — kivált a sok­­községesek, mint például a legtöbb dunántúli, Pest, és Bács. valamint Borsod- Abaúj-Zemplén és Sza­­bolcs-Szatmár megye — képtelenek lettek volna ennyi községi tanács köz­vetlen irányítására, össze­fogására, ezért kellett köz­beiktatni a járási tanácso­kat, amelyek közvetlenül és hatékonyabban tudtak foglalkozni mindenekelőtt a községi tanácsokhoz újon­nan — a munkapadoktól, a földekről — odakerült, politikailag feltétlen szi­lárd, túlnyomó többségük­ben azonban gyakorlatlan vezetőkkel és dolgozókkal. Ezt a megoldást ösztönözte az akkori — tervlebontásos — gazdálkodási rendszer is és az a körülmény, hogy a járási tanácsokat tették meg a termelőszövetkezeti mozgalom, illetve a tsz-ek álami irányító, ellenőrző szervévé. A iárási tanácsok abban az időben beváltot­ták a működésükhöz fűzött reményeket. Az önállóság következtében Az utóbbi évek során ha­zánkban bekövetekezett je­lentős társadalmi, gazdasá­gi változások, az államélet, illetve a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésével kapcsolatos újabb törekvé­seink — mint politikai cé­lok — feltétlenül bizonyos korszerűsítést igényeltek ezen a tanácsszinten. A legfontosabb előrehaladás a községhálózat korszerűsö­dése. a helyi tanácsok, ön­állóságának növekedése te­rén történt a hatósági­igazgatási, a gazdasági ha­táskörben egyaránt Nagy­részt a községösszevonások következtében a korábbi 3000 helvett ma már csak 1827 községi tanács van többségben olyan vezetők­kel és dolgozókkal, akik Kemény Jutka Soltvad­­kertről küldött részünkre tudósítást. Mint írja, az el­múlt napokban akadály­­versenyt rendeztek úttörő­­csapatának tagjai. Hat ál­lomást jelöltek ki a részt­vevők számára, a pajtások ott kapták meg a soron kö­vetkező feladatokat. A két csoport rajai között holt­verseny alakult ki: a No­vember 7 és a Sziklay Sán­dor raj lett az első. * Kiskőrösről Abonyí Mi­­hályné rajvezető küldött beszámolót a pajtások hon­védelmi versenyéről. A tú­ra érdekességét nagyban fokozta, hogy az állomáso­kon katonák technikai esz­közök felhasználásával irá­nyították a rajokat. A vég­ső célhoz a Szűcsi erdőbe, már fáradtan érkeztek a pajtások. Mégis azzal a kí­vánsággal indu’tak hazafe­lé, hogy bár gy-l'r—-Myir. endez^ ' k hasonló ver enyeket. * „Testvéreink számv°tése keid keretében a bajai Tóth Kálmán Utt^^-imt két nyolcadik osztályos ra-_ ja felújította kapcsolatát a Ganz Villamossági Gyár KISZ-alapszervezetével. A csapatzászló ünnepén tizen­két Ifjúgárdista érkezett az Iskolába és szerzett emlé­kezetes, szép napot a paj­tásoknak — olvassuk Tóth Kati csapatkrónikás leve­lében. A pajtások viszonoz­ták a KISZ-esek látogatá­sát, nyolcán mentek el az üzembe, a KISZ-vezetőség újjáválasztásának ünnepé­­re. A MÉH Tröszt eljuttatta szerkesztőségünknek új, ju­bileumi versenyre szólító felhívását. A Magyar Úttö­rők Szövetsége fennállásá­nak 25. évfordulója tiszte­letére hasznosanvag-gyű j tési versenyt rendeznek. A •'ersenvfelhíváshoz a Köz-, uonti Múzeumi Főigazgató ■ág is csatlakozott, a gyűj­tés során előkerülő muzeá­lis értékű tárgyak megmen­tése érdekében. A pályázat az- 1971/72-es tanévi úttörő­program „Ha vitéz vagy, jer velem” nevű akcióhoz kapcsolódik. • A jánoshalmi Szatmáry Sándor Úttörőcsapatnál megkezdődött az úttörő­olimpia. Ádám Anikó kivá­ló sportoló, az országos út­törőolimpia bajnoka mond­ta a fogadalmat, az ő sza­vait ismételték el a pajtá­sok. Az olimpián kézilab­da- és futball-vetélkedőre, valamint a négytusa csapa­tok mérkőzésére került sor. Ezenkívül a pajtások egyé­ni versenyszámokban is részt vesznek — olvassuk GiLicze Magdolna ifi-vezető levelében. • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság balotaszállási sző­lőtábláin szüreteltek a Ha­las-felsővárosi iskola Ady Endre úttörőcsapatának tagjai — tudósít Csipák Mária csannttitkár. A paj­tások — a hetedikesek és nyolcadikosok — nagyon jó munkát végeztek, időt sza­kítottak arra is, hogy meg­emlékezzenek a csapatzász­ló ünnepéről. képesek is élni a megnöve­kedett önállósággal. A járási tanács — a fej­lődés mai fokán — már inkább akadályozta a köz­ségi tanácsok önálló, fele­lősségteljes működését. Ezért került sor megszün­tetésükre. Helyükbe a já­rási hivatalok léptek — vá­lasztott tanács nélkül, csök­kentett létszámú appará­tussal —. amelyek a me­gyei tanács hivatali szervei és a megyei tanács végre­hajtó bizottságának irányí­tása alatt működnek. A járási hivatalok megszer­vezése általában zökkenő­­mentesen és a Céloknak megfelelően zajlott le, az­zal a törekvéssel, hogy ke­vésbé tagolt és kisebb lét­számú, de magasabb szín­vonalon működtethető ap­parátusokat hozzanak létre. Segíti a megyét, a községeket Ezek után önként adó­dik a kérdés: milyen ta­pasztalatokkal szolgál a já­rási hivataloknak a vá­lasztást követő, rövid, né­hány hónapos tevékenysé­ge, beváltották-e a műkö­désükhöz fűzött elképzelé­seket? A járási hivatalok az út­keresés időszakát élik; már nem a régi módon dolgoz­nak, de még nem is talál­ták meg az új feladataik­nak mindenben megfelelő munkastílust. Nógrád me­gyében például szinte egy­szer sem történt párhuza­mos intézkedés a megyei szervek és a járási hivata­lok részéről. Baranya me­gyében viszont jó néhány ilyen eset fordult elő. A leglényegesebb kérdés: hogyan segíthetik a legha­tékonyabban a községi ta­nácsok munkáját? Minde­nekelőtt a kisebb közsé­gek tanácsai szorulnak to­vábbra is a járási hivata­­nagyfokú közvetlen támo­gatására. Tegyük hozzá: ezen a téren a minisztériu­moknak is bőven akadnak még tennivalóik; hogy pél­dául egy egyszerű iparen­gedély kiadásához ne kell­jen több mint harminc jog­szabályt ismernie a közsé­gi ügyintézőnek... Ugyan­akkor most dolgoznak a helyes felügyeleti módsze­rek kialakításán is. Mindent egybevetve: a járási hivatalok eddigi, rö­vid múltra visszatekintő tevékenységében jóval több a biztató elem. mint a munkát még nehezítő prob­léma. N. G. Keresse a betűket! Az alábbi rejtvényünket könnyen megfejtheti, ha TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜ­­REJTVÉNY-ISKOLÁNK 1. rontrira gondol:

Next

/
Thumbnails
Contents