Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-28 / 228. szám

WTt «eptcmti« 29, kwW 8. oldal Nevelési konferencia A Művelődésügyi Mi­nisztérium a felsőfokú in­tézményeket fenntartó társminisztériumokkal, il­letve főhatóságokkal együtt­működve október 28—30-ra összehívta a III. országos felsőoktatási nevelési kon­ferenciát. A felsőfokú intézmények, il.1—tve karok küldöttei a „Nevelés a képzés folya­matában”, valamint „Az oktatási szervezeti egysé­gek pedagógiai feladatai és módszerei” című témákat vitatják meg, s kidolgozzák irányelveit. Kezdődik a hangverseny évad A népművelő Gazdag program, neves művészek a filharmóniai sorozatban Amint arról már hírt-ad- tunk olvasóinknak, októ­ber elején indul az Orszá­gos Filharmónia és a vá­rosi tanács új bérleti hang­versenysorozata. A műsoi*- ra pillantva az az érzé­sünk, hogy sokkal jobb lesz a sorozat, mint az elmúlt évek bármelyikében. Többször szóvá tettük, hogy a kortárs zene igen csekély arányban szerepel koncertjeink műsorán. Most szinte jelképnek tekinthet­jük, hogy az idei sorozat Vér ősi, falusi, tanyasi Elemezzük ezt a három szót! A városi a város fő­névből -i képzővel alkotott melléknév. A falu mellék­névi alakja régen falus volt. Ezt a formát őrizte meg a Falus családnév. Később a városi -si vég­ződése hatására alakult a ma már széliében használt falusi melléknév. A tanya melléknévi alakja szabályo­san tanyai lenne, de a ta­nya szó végére is a városi végéről elvont összetett -sí képző járult (tanyasi). A falusi, tanyasi mellék­nevek a városi analógiás hatására keletkeztek. Az analógiának a nyelvben nagy szerepe van a sza­vak hangalakjának kiala­kításában. Ilyen esetekben képzettársítási okok miatt egy szóalak hat egy másik­ra, és annak hangalakját megváltoztatja. Ez történt a falusi és a tanyasi sza­vak képzésekor is. Az analógiás hatás be­mutatására néhány érdekes példát idézhetünk. A lova­gol hatására keletkezett a kutyagol, sőt a néha tré­fásan használt szamaragol is. Ugyanígy a szabályosan képzett erősít igéből elvon­ták a -sít képzőt, így al­kották a már más alkalom­mal említett szembesít, kézbesít igéket is A rántotta régi alak] a rá- totta volt. Volt ugyanis ré­gen egy süt jelentésű rát igénk. Ebből szabályosan alkották a rá tóttá szót. Ügy látszik, a rát ige jelentése elhomályosult, mivel rit­kán használták. Így került be a rá tóttá szóba a rát alapszó helyére 3 gyakrab­ban használt, és így értel­mesebbnek talált ránt ige. Toprongyos szavunk régi alakja toprongos volt. A rongyos hatására alakult ki a szó mai alakja. Kolostor szavunk régi alakja klastrom, illetve a népnyelvben kalastrom volt. A monostor analógiá­jára a nyelvújítók alakítot­ták át a klastrom szót ko­lostorra. Jótékony szavunk is a nyelvújítók tudatos al­kotása a kártékony szó ha­tására, és annak ellentétes jelentésű párjaként. Csapiár szavunk ma csak tulajdonnévként él. 1400- ból való első írásos ada­tolása is családnév. Ma in­kább csapiáros alakban használjuk főként a ha­sonló jelentésű kocsmáros és más -s foglalkozásnév- képzővel alkotott szavak hatására (esztergályos, mé­száros). Érdekes az elemózsia szó kialakulása is. Régi alakja elemózsina volt. A plébá­nia-, eklézsia- stb fé'e sza­vak hatására maradt el be­lőle az n hang. A szó gö­rög eredetű, és a latnon keresztül jutott el vünkbe. Ezt a szót kétszer vettük át, a másik átvétel az alamizsna. Ez mindmáig megőrizte az n hangot. Örökkön-örökké, mond­juk „állandóan”, „mindun­talan” jelentéssel. Eredeti alakja örökön-örökké volt. Az összetétel első tagjának k-ja a második tag k-jának hatására nyúlt meg. Az ikerszószerű izzé-porrá ösz- szetétel régi alakja ízre- porrá volt. AZt mondjuk: ízzé-porrá törünk valamit. Porrá valóban lehet vala­mit törni, de ízzé nem, leg­feljebb, ízekre, darabjaira törünk, szedünk szét vala­mit. így magyarázhatjuk a régi ízre-porrá összetételt. A második tag teljesen ha­sonult eredményhatározói -vá ragja hatott az első tag végződésére, így ala­kult ki a mai ízzé-porrá forma. A népnyelvben pe­dig az első tag -re végző­dése hatott a második tag­ra. Így keletkezett az izre- porra alak. Hely fogytán legközelebb folytatjuk. Kiss István mindjárt mai magyar mű­vel, Szöllősy András ran­gos, nemzetközi díjat nyert III. concertójával indul. Még az ősz folyamán teljes estet hallhatunk a fiata­labb nemzedékhez tartozó magyar zeneszerzők: Bo- zay, Durkó, Jeney, Kurtág műveiből és elhangzanak századunk zenéjének olyan klasszikus mesterművei is, mint Bartók: A kékszakál­lú herceg vára című ope­rája, vagy Sztravinszkij: Zsoltárszimfóniája. Hagyományaink szerint közönségünknek: Mező László, Tusa Erzsébet, Er­délyi Miklós, Kovács Dé­nes, Perényi Miklós, Rados Ferenc, Kistétényi Melinda, a Bartók Vonósnégyes, a Magyar Fúvósötös. Első íz­ben lép fel Kecskeméten a filharmóniai sorozatban néhány kiváló fiatal mű­vész, így Körmendi Klára és Lantos István zongora- művész, Fábián Márta cim­balomművész, valamint Jancsovics Antal karmes­ter. A májusi zenekari est méltó zárása lesz az évad­nak: Ferencsik János lesz íróasztalán vaskos levél- pagandlsta és népművelő, a csomó — a napi posta. A szó igazi értelmébe*!. címzett: Borbély János, a dunavecsei Vikár Béla Könyvtár igazgatója. Érde­mes sorba venni a feladó­kat is: a TIT megyei szer­vezete, a Moziüzemi Válla­ünnepi Kodály-hangverse- xwen emlékezünk Kecske- j ? vendegünk a Magyar Al­mát nagy szülöttére, s ami lami Hangversenyzenekar újdonság lesz: teljes egé­szében helyi szereplők (énekkar, zenekar) közre­működésével. Ez a decem­beri hangverseny lesz egy­szersmind az 1972-es Ko- dály-emlékév egész me­gyénkre kiterjedő rendez­vénysorozatának a nyitá­nya. lami élén. Az eddigieknél nagyobb szerepet kapnak a sorozat­ban a helyi erők. öt alka­lommal lép fel a Kecske­méti Városi Szimfonikus Zenekar Kemény Endre, illetve vendégdirigensek ve­zényletével, egy ízben négy helyi fúvósszólista: Lukács János. Kovács Sándor, Ko­vács János és sípos Károly közreműködésével. Kecske­méten kívül számos hang­versenyt ad a zenekar a megye más helységeiben is. A régi mesterek művei sem hiányoznak természe­tesen a programból, a klasszikus művészet három bécsi óriása: Haydn, Mo­zart és Beethoven, a ro­mantika korából pedig Liszt nevével többször is találkozunk a műsorokban. A kamarasorozatokban Co- , imprikai Í1TSA1 két relli, Vivaldi. Bach, Händel ^a, egy amerikai (UbA), Két ■ * I oczihovlAvoir 0.0\r lz-iinni 0.0 nevét olvashatjuk. Fel kell Szóljunk végül nagy ér­deklődéssel várt külföldi vendégeinkről is: két bel­figyelnünk néhány ritkáb­ban hallható szerzőre: a francia Grétry, Berlioz, Franck, Bizet, az ameri­kai William Schuman, a cseh Vorisek, a -német Danzi, az angol Malcolm egy-egy műve szólal még meg a hangversenyek so­rán, a kubai Carlos Moli­na gitárművész pedig szá­munkra szinte csupa kurio­zitást ad elő szólóestjén. A művészek sorából emeljünk ki néhány n°vet, akik régi kedves ismerősei csehszlovák, egy kubai és két lengyel művész nevét olvashatjuk a programban. Mindjárt az október 4-i évadnyitó hangversenyen a romániai Aczél Ervin, a nagyváradi zenekar karna­gya vezényli a Budapesti MÁV Szimfonikusokat. Ugyanaznap délután ren­dezik — rövidített mű­sorral — a közép iskolások részére rendezett, szintén igen színvonalasnak ígér­kező bérleti sorozat első hangversenyét is. K. T. lat — Hogyan kezdődött? — A felszabadulás nap­ján tanító lettem. Tíz év telt el falusi és tanyai is­kolákban, maradandó él­ményekkel tapasztalatok­kal. Ez volt az első sza­kasz. A második 1955-ben kezdődött, amikor járási könyvtárigazgató lettem. Ezek is mozgalmas évek voltak. Egyetemi tanulmá­nyok, párt- és szakszerve­zeti tisztségekkel járó te­vékenység és néhány éve rendszeres munka a TIT- ben. — Legkedvesebb élmé­nye? — A tanyai emberek kö­rében végzett népművelő munka adta a legtöbb örö­met. Rendszeresen látogat­tunk Bodakútra, Homok­pusztára, a kunadacsi, kun- peszéri tanyaközpontokba. Filmeket vetítettünk, elő­adásokat tartottunk és könyveket kölcsönöztünk a helyszínen. Az eredmény? Hatvan előadást és hatvan filmet összesen 5600-an hallgattak illetve néztek végig, s a kikölcsönzött Kecskemét, a megyei és járási könyvtárak és a 'í”nyvek /szama megkoze­helyi társadalmi szerveze­tek... lítette a tízezret. — Munkája meglehető­Mülin« \ • il ll! Ük! il'l'll "I l'ITlin li.l'l1 l'l'l lil,"i:i,l.|l|l ! ■ In' J.':' -lill l*1' ■■■< 13. Szántódi óvatosan benyit az ajtón, s odabent a kö­vetkezőket látja: Luciánó még mindig az ágyon fekszik, elégedet­ten cigarettázik. Nagyot, szinte kéjeset nyújtózik és azt mondja: — Két hónapra előre tudom a nyerőszámokat. A kis toronyszobában most a legnagyobb, az utol­só ütközet előkészületei folynak: Szántódi kivesz a zsebéből egy lottószelvényt, és leteszi az asztalra. — Melyikőnk töltse ki? — Mindegy. — mondja Luciánő. — Kitöltőm én, és te diktálod. — Helyes. Szántódi leül Luciánó helyére, tollat vesz elő, és olyan szertartásosan ül a lottószelvény kitöltéséhez, mint egy diplomata a nemzetközi szerződés aláírá­sához. Luciánó a kis füzetből diktálja neki a számokat. Az első kettőt még hangosan, aztán Szántódi óva­tosságra intő tekintete után a másik hármat sut­togva, noha ő egyáltalán nem érti, miért kell itt a toronyban suttogni. — 27, 28, 33, 64, 89. Szántódi kitölti a szelvényt, szabályszerűen letépi róla az igazoló szelvényt, aztán felteszi élete talán legdrámaibb kérdését. — Melyikőnk dobja be? A naiv Luciánónak ez természetesen nem prob­léma. — Szívesen bedobom én, ha akarod. Szántódi olyan áthatóan néz rá, mint a vizsgáló­bíró a gyilkosra. — Dobjuk be együtt. — Jő, dobjuk be együtt. — És kinél marad a szelvény? — Maradjon nálad. Szántódi feláll, tesz egy-két lépést a szobában, s nyel-1 közbeh nézi Luciánók — Remélem, megértesz engem... Remélem nem értődsz meg? Luciánó csodálkozik, nem ért belőle egy szót sem. — Miért, mi van? — Hát nézd, hogy is mondjam, ez elég kínos. De- hát voltaképp alig egy hete ismerjük egymást. Én tudom, hogy te rendes fiú vagy, és tartod a szavadat, de minthogy itt milliókról van szó. és a milliók, hiába I milliók. A világ legkorrektebb emberét is el tudják csábítani. — Az isten áldjon meg, nyögd már ki. mit akarsz? — No nem, nem, hát voltakép csekélység, de gon­dolkozzunk csak! Mi van akkor, ha én most bedo­bom ezt a szelvényt, aztán eljön a húzás ideje, a ta­lálatok összeszámolásának az ideje, és nemcsak ez az egy ötös van, hanem még egy. Luciánó még mindig nem érti. — Eddig is volt. El lehet találni véletlenül is. Szántódi mosolyog. — Na persze, persze. De ha mondjuk azért a má­sik öt találatodért egyelőre nem jelentkezik senki, pe­dig teszem azt, véletlenül azt is itt dobták fel, akkor mi van? Luciánó most már kezd érteni valamit a dologból, és most is nagyon elszomorodik. Mint már annyi­szor, amikor emberségében bántják meg. Szántódi ezt a szomorú arcot látva mentegetőzik: — Ezt meg kell értened, mert ez esetben ugyebár, én nagyon át lennék ejtve: a felének a felét felez­ném meg veled. Luciánó egy darabig komoran hallgat. — Én nem töltök ki még egy lottószelvényt, már­tsak azért sem, mert pillanatnyilag még 3,30 sincs a zsebemben. Szántódi nagy sóhajjal hatalmas lakatot vesz elő a zsebéből: — öregem te is nyugodtabb vagy, én is nyugodtabb vagyok. Én ezt a kis lakatocskát most felteszem ide az ajtóra és csütörtök déli 12-kor leveszem. Termé­szetesen az ellátásodról gondoskodom. Mit hozzak, mit szeretsz? — Kaviárt. Szántódi ezzel megnyugodva zsebre teszi a lottószel­vényt, vigasztalólag, barátian megöleli a kókadt Lu- ciánót és eltávozik. (Folytatása következik) Beszélgetésünk rendhagyó sen. ,sokrétű-.időbe- módon kezdődik. Előbb 082135 «zuks*ges ehhez? tisztáznunk kell Ugyanis, — Tulajdonképpen nem hogy milyen minőségben is olyan nehéz, amit vál- válaszoljon a kérdésekre laltam. Az irodalom nép- Borbély János. Tréfálkozva szerűsítését és a politikai sorolja a választási lehető- ismeretek terjesztését a ségeket: könyvtáros, TIT gyakorlatban együtt kell körzeti titkár, moziüzem végezni. Ez megkönnyíti a vezetője, a tanácsi párt- dolgom. Sok az olyan ten- szervezet titkára, marxista- nivalóm, melyet akár a leninista középiskola-veze- könyvtáros, a TIT-élőadó tő. Végül is megállapodunk: vagy a pártpropagandista a válaszokat a népművelő 's megvalósíthat. Hadd ér- Borbély János adja, aki zékeltessem példával is: jelentős évfordulóhoz ér- Leninről tartottam , , , -T előadást a marxista közép­kezett ^ a napokban. Ne- iskola hallgatóinak. A fog­gyedszazada foglalkozik a iauíozás után felhívtam a politikai ismeretek oktata- figyelmüket egy műsoro-ri sával, terjesztésével. — Pro- levő filmre — mely a té­mához kapcsolódott. A film megtekintése után többen bejöttek a könyvtárba és kértek könyveket —Lenin­ről és koráról. A hallgatók jelentős hányada ekkor'ett tagja a könyvtárnak és ba­rátja a könyveknek... — Tervei? — Körzeti irodalmi mú­zeum létrehozása Dunave- csén, ahol méltó, módon bemutathatnánk Petőfi, Nagy Lajos és Vikár Bála munkásságának emlékeit és hagyatékait. Hogy mi kel­lene ehhez? Apostag, Szalk- szentmárton és Dunavecse összefogása. Optimista va­gyok. néhány éven belül megvalósulhat ez a terv. • S említenék még egyet: modern művelődési házak kellenének a nagyobb köz­ségekbe. Olyanok, ahol egy fedél alatt van a moz1, a színházterem, a könyvtár, a klubok — vagyis a falusi népművelés alapvető fel­tételeinek túlnyomó több­sége. A lénveg ez: egysé­ges népművelési munka — komplex feltételek mellett A beszélgetésnek itt vég szakadt. A községi párt bizottságtól keresik Borbéh Jánost, tájékoztatót kell tar­tania a marxista közmis- kola új hallgatóinak. Este munkaidő után pedig p moziban látni, mint üzem vezetőt. Három év múlva öt­éves lesz Fáradhatat1-- céltudatosan és nem ' 1: kedvvel teszi, amit k°’ Hivatása szerint. Talá még azon túl is. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents