Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁC S-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I XXVI. évf. 212. szám 1071. szeptember 9, CSÜTÖRTÖK Árat 90 fillér Kendőzetlenül (4. oldal) Fogyasztó központú, kereskedelmi szemléletre Tan szükség Megyei tanácskozás Kecskeméten A megye kereskedelmé­nek vezető képviselői, a vá­rosi tanácsok, s a megye tanácsi járási hivatalainak vezetői népesítették be teg­nap a megyei tanács ülés­termét annak az egész na­pos tanácskozásnak részt­vevőiként, melyet a me­gye kereskedelme nagyon is időszerű feladatainak megvitatása céljából dr. Glied Károly megyei ta­nácselnök-helyettes hívott össze. A lakosság ellátásának szervezésére, lebonyolításá­ra hivatottak jelenlétében az első pillanatban külön i- sen hatott a tanácskozás céljaként megfogalmazott „Arccal a fogyasztók felé” jelszó. Dr. Glied Károly megnyitó szavai nyomán azonban nagyonis nyilván­valóvá vált a jelmondat létjogosultsága. Utalással a kereskedelem gyenge pont­jait, fogyatékosságait os­torozó országos megállapí­tásokra, s nem kevésbé a megyében elhangzó hasonló észrevételekre, a megyei tanácselnök-helyettes ugyanis a többi között a következőket mondotta: — Ezek alapján szüksé­ges megvitatni helyzetün­ket és tennivalóinkat. Első­sorban olyan szemléletvál­tozásra van szükség, amely alapvetően a fogyasztót te­kinti a központnak. Az el­látásért érzett felelősségből a kereskedelém illetékesei­vel együtt a tanácsoknak is ki kell vennlök a ma­guk részét. Annál is in­kább, mert egyetlen tanács sem lehet külső szemlélő­je az adott helység fo­gyatékos. nehézkes ellátá­sának. Nem tartható fenn az az állapot, hogy például a mesve városai, nagyobb települései ellátatlanok töl­telékáruból, s ugyanakkor az általános fogyasztási szövetkezetek húsüzemei más megyékben értékesí­tik áruikat... A fogvasztó-centrikus szemlélet erősítésének szük­ségességét hangsúlyozta Cerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osz- tálvvezetőie is vitaindító előadásában. Elő'táróban elismeréssel szólt G°rő'-s Tstván a me- gve köz°r)távű kereskedel­mi terveinek elkészít^sé- ' ről, s ezz°l kapcsolatban megjegyezte: Uhum a vallás* a* i világkiállításról Maradandóvá teszi a va­dászati világkiállítást egy reprezentatív albummal a Corvina Kiadó. Az album másfél száz oldalas lesz, benne körülbelül 300 fény­képpel: a vadászat nemze­ti kiállításainak legérde­kesebb látványosságairó1 A hamburgi Parey könyv­kiadó cég közreműködésé vei német nveb’en is nap­világot lát az album. — Bár nem állt a terve­zők rendelkezésére teljesen megbízható területi vásár­lóerő-számítás, mégis opti­mista módon tervezték meg áruforgalmukat, ezen be­lül értékesítésüket. Az or­szágos érvényű* 40 száza­lékos ajánlással szemben megyénkben 47 százalékos értékesítési növekedést irá­nyoztak elő az elkészült tervek, s ez reálisnak tű­nik. A továbbiakban, mint­egy a tanácskozás lényegé­re térve a közvélemény je­lentőségét hangsúlyozta az előadó. Majd nagyon kriti­kus megközelítésben, a hi­ányosságok sokaságának említésével a következők­ben összegezte a közvéle­mény által a leggyakrab­ban, s nagyon jogosan ész­revételezett jelenségeket: — Nem tudjuk biztosíta­ni számos keresett cikk­ből a kiegyensúlyozott el­látást. Sok esetben olyan cikkekből sem, amelyek hiánya szinte semmivel nem igazolható. Másodszor: nem érünk el kellő előre­haladást az áruk minősé­gének a javítása terén, mert nem szerzünk követ­kezetesen érvényt a minő­ségvédelmet, s ezzel a fogyasztók érdekeit szolgá­ló jogszabályrendszerünk­nek. Harmadszor: keres­kedelmünk képtelen min­denütt hatékonnyá tenni a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló ellenőrzési rend­szerét. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlete­ink számottevő részében rendre becsapják a fogyasz­tókat, vagy nem hagyják érvényesíteni különféle jo­gaikat, illetve nem tesznek eleget az egészségvédelmi és egyéb előírásoknak. Ne­gyedszer: csak az egyes személyekhez, s nem kol­lektívákhoz kapcsolódó tu­lajdonság kereskedelmünk­ben az udvariasság, segítő­készség, rugalmasság, s a szakszerűség. így a fo­gyasztók jó részének nem élmény, hanem a terhes szükségből eredő gond, fe­szültség a bevásárlás, vagy fogyasztás. A vitaindító további ré­sze e négy problémacso­port köré tömörítve vázol­ta fel azokat a sürgető fel­adatokat, amelyeket a fo­gyasztói közvélemény na­gyon reálisan a kereskede­lem elé tűzött. A szemmel láthatóan fe­szült érdeklődéssel kísért vitaindítót az egybegyűlt kereskedelmi szakemberek és tanácsi vezetők rendkí­vül sokoldalú vitája követ­te. P. 1. Újabb nagy jelentőségű szovjet javaslat Hívják össze a leszerelési világértekezletet V. Iszraeljan, a Szovjet­unió ügyvezető ENSZ-kép- viselője átnyújtotta U Thant főtitkárnak Gromi- kó szovjet külügyminisz­ter levelét. Ebben a Szov­jetunió arra kéri a világ- szervezet vezetőjét, hogy a közgyűlés következő, — XXVI. ülésszakán • tűzzék napirendre a leszerelési vi­lágértekezlet kérdését. A kairói sajtót már élénken foglalkoztatják a közelgő ENSZ-közgyűlés várható eseményei. A lapok szerint William Rogers amerikai és Mahmud Riad egyipto­mi külügyminiszter ősszel, az ENSZ közgyűlésének idején New Yorkban ta­nácskozik egymással. Mint az A1 Ahram teg­napi számában írja, Ro­gers külügyminiszter üze­netet juttatott el a kairói kormányhoz, s ebben kö­zölte, hogy szeptember 25-e és október 8-a között Többszöro3en megtérül a befektetés A rét- és legelőgazdálkodás Készül a siló Hódunán a hercegszántói Lenin Tsz majorjában na­ponta 1209 mázsa kukorica cs napraforgó keverékéből készül siló. Az idén 30 ezer mázsa takarmányt tartósí­tanak. eredményei Az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség szervezésében szerdán két­napos országos rét- és le­gelőgazdálkodási értekez­let kezdődött Kecskemé­ten. A tanácskozáson Sán­ta Lajos, a megyei állatte­nyésztési felügyelőség igaz­gatója tartott megnyitó előadást, amelyben ismer­tette a gyepgazdálkodis jelentőségét, helyzetét. Az elmúlt esztendőkben sokat fejlődött a rét- és legelő- gazdálkodás. Mind na­gyobb területen javítják a hozamokat műtrágyával, öntözéssel; új legelőket te­lepítenek. 1964 és 1970 kö­zött az állami támogatás segítségével elért maga­sabb szénahozamok értéke 150 millió forint volt. Ez háromszorosa a dotációnak. A szakszerű kezelés ered­ményeként évről évre nő a gyepek eltartó képessége. Az utóbbi esztendőkben a legelési idényben 20 ezer növendékállat, tehén és juh takarmányellátását ol­dották meg a megyében. A negyedik ötéves terv időszaka alatt tovább nö­velik a javított legelők te­rületét, fejlesztik az öntö­zést, korszerűsítik a tech­nológiát, tovább gépesítik a szénabetakarítást. A kétnapos munkaérte­kezlet programjához tarto­zik a kiskunfélegyházi Bem József Termelőszövet­kezet váltólegelőinek, va­lamint a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet bugaci legelőjének megtekintése. találkozni kíván az egyip­tomi diplomácia vezetőjé­vel. Mint ismeretes, Riad szeptember 19-én érkezik New Yorkba, hogy részt- vegyen az ENSZ-közgyűlés vitájában. Számadatok a Forrásról (4. oldal) Tudomány — technika (5—6. oldaL) BJzfíhíht' (7—8. oldal) Budapestre érkezett a francia külügyminiszter Maurice Schumann, a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere — Péter Já­nos külügyminiszter meg­hívására — szerdán dél­után felesége társaságában hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. A francia külügyminisztert útjára el­kísérte Jacques de Beau­marchais, a külügyminisz­térium politikai ügyek igazgatója, Paul Lemerle kabinetfőnök. Christian d’Aumale. a minisztérium gazdasági és pénzügyi osz­tályának vezetője, Claude Arnaud, az európai osztály igazgatója, Jean Bellard, az információ, sajtó és doku­mentációs osztály vezetője, André Saint-Mleux, a kul­turális, tudományos és technikai osztály vezetője, és Yves Pagnies, a kelet­európai osztály igazgatója. A francia külügyminisz­ter a két ország kapcsola­tairól. s a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdé­sekről folytat megbeszélé­seket Budapesten. Erlélielés év közben Az elmúlt esztendő gazdasági veszteségei miatt a megyében több mint húsz termelőszövetkezet­ben és szakszövetkezetben folytattak le szanálási el­járást. Egyúttal határozat született arra, hogy év köz­ben a tanácsok, a szanálási bizottságok, valamint a te­rületi szövetségek fokozottabb figyelemmel kísérik a veszteséges szövetkezetek munkáját, segítséget adnak gondjaik csökkentéséhez. A mérleghiánnyal zárt szövetkezetek két csoportba sorolhatók. Egy részükben csak átmeneti anyagi gon­dokról van szó. a helytelen beruházási politika, időle­ges vezetési hibák, vagy elemi kár miatt. Másik ré­szük viszont már évek óta küzd a belső ellentmondá­sokkal és esztendőről esztendőre visszatér a veszteség. Az idei jó gabonatermés segített ugyan a szövetke­zetek anyagi helvzetén, de a júliusi és augusztusi aszály jelentős károkat okozott. J^egtöbb veszteség — főként obiektív okok miatt — a homokhátsági termelőszövetkezetekben volt az elmúlt esztendőben is. Az itteni területi szövet­ség a napokban negyedszer foglalkozott már a sza­nálási eljárás alá vont nyolc termelőszövetkezet és öt szakszövetkezet helyzetével. A vita során megállapí­tották. hogv alapvető változások nem történtek. A körzetben levő termelőszövetkezetek csaknem annyi h’ányra számítanak az idén, mint az elmúlt eszten­dőben. A megközelítő pontosságú adatok szerint pél­dául a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet több mint két és fél millió, a Béke több mint kétmil­lió forint hiánnval számol. Ezek a gazdaságok tavaly is veszteséggel zárták az évet. Az eddigiek azt bizonyítiák. hogy a szanálási eljá­rások módszerein kell változtatni. Nem e’Äg csak id°ioi°nesen rendezni a gazdaságok pénzügyi helyze­tét. Olvan foltét»1-k-et k0ll teremteni hogv a szövet­kezetek előbbre lénienek. A kednozötiog fprmöhelvi adottságokon nem l°het gvorsap változt-tnl. ezt az el­térések során is többen f.gvelombe ketl venni, a ta- nnsztol-tok ezt. bí-onvítiák bony nem clá-oró rpál;,;.,^ a szanálást hitelek vlsszofí zofésének feltétele,. fllvan terheket rónak a gazdaságokra nem ké­nesek pteaot tenni. A mnpkadtt-lar) rönzításp is elvan ’-ánvcao-kain-etot teremt, amely újabb veszteségek Ce—?-á„^ Válhat. C vámos nvitott kérdóf van tehát a vesztesért ter- melőszövetkezetek gazdálkodását illetően Ren- dor«aük természetesen ösr-~b"gg a néngazdasár* teherbí­ró képességével is Helyes törekvés, hogy a területi sző "etaáíípk és más íiietói-os szo-vek az pddíg.’rói szoro- •**bra fűzik a kapcsolataikat a veszteséges üzemek­kel. & *

Next

/
Thumbnails
Contents