Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

& oldal 19TL szeptember 8, szerda Egyiptom határozott A közel-keleti kérdés közgyűlés elé kerül KAIRO Böcz Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Miután Izrael szisztema­tikusan szembehelyezkedik a Biztonsági Tanács hatá­rozatán alapuló rendezési kísérletekkel, Egyiptom úgy határozott, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptem­ber 21-én kezdődő üléssza­ka elé viszi a közel-keleti kérdést, beleértve annak minden részletét. Mahmud Riad miniszter­elnök-helyettes és külügy­miniszter a jövő héten New Yorkba utazik, hogy részt vegyen a közgyűlés általá­nos vitájában, amelyre az ülésszak kezdetén kerül sor — adja hírül az A1 Ahram. A közel-kéleti vita idő­pontjára a jelenlegi diplo­máciai kampány végezté­vel, az Egyiptom és más államok között kialakuló megállapodás alapján tesz­nek javaslatot, az ülésszak második felében. Az egyiptomi előkészüle­tek részeként Kairó ta­nácskozott moszkvai, wa­shingtoni, New York-i, pe­kingi és bécsi képviselői­vel, továbbá a diplomáciai stratégia kidolgozása végett több megbeszélést tartott a külügyminisztérium politi­kai tervező bizottsága. Az átfogó diplomáciai kampányhoz illeszkedik a kiterjedt arabközi konzul­táció is, amelynek fontos fejleményeként szombattól kezdődően külügyminiszte­ri szinten ülést tart az Arab Liga Tanácsa. Az egyiptomi küldöttség az ENSZ-ben további megbe­széléseket folytat az afrikai és az el nem kötelezett ál­lamokkal. Megérkezett a Luna-18 MOSZKVA (TASZSZ) A Luna—18 automatikus űrállomás, amelyet szep­tember 2-án bocsátottak fel a Szovjetunióban, tegnap, 7-én, köralakú Hold körüli pályára tért. A Föld—Hold repülés ide­jén az űrállomással 29 al­kalommal létesítettek kap­csolatot, mérték a repülés pályájának adatait és el­lenőrizték a fedélzeti rend­szerek munkáját. A Luna- 18 pályáját szeptember 4- én és 6-án ■ módosították, hogy az űrállomás elérhes­se a Hold körüli térség ki­számított pontját. A kozmikus távközlési központ megbízható rádió­kapcsolatban áll a Luna— 18 űrállomással. A telemetrikus adatok tanúsága szerint az űrállo­más fedélzeti rendszerei ki­Miről beszéli Kissinger Csou En-Ial!a3? A tét: a kínai olaj kincs TOKIÓ (MTI) A Tokió Simbun című ja­pán lap szerkesztősége bir­tokába jutott egy anyag­nak, amely Kissingemek, Nixon elnök különmegbí- zottjának Csou En-laj kí­nai miniszterelnökkel Pe- kingben folytatott beszél­getését tartalmazza — je­lenti a TASZSZ. A japán lap rámutat ar­ra, hogy a megbeszélés so­rán Kissinger közölte: ame­rikai kutatások adatai sze­rint Kína északkeleti ré­szének egyik öblében igen gazdag kőolajtartalékok rejtőznek a víz alatt, tíz­szer akkorák, mint a kö­zel-keleti kőolajtartalékok, és ha az egész világ e kínai tartalékokból fedezné szük­ségleteit, akkor is elegendő lenne 50—60 évre. Kissin­ger közölte, hogy az Egye­sült Államok hajlandó együttműködni e kőolaj-le­lőhelyek kiaknázásában. Csou En-laj — állítja a japán lap — elvben hoz­zájárult ehhez. Kissinger kijelentette, hogy az Egyesült Államok korszerű utas- és szállító­repülőgépeket ajánlhat, rá­mutatott az Egyesült Ál­lamoknak arra az óhajára, hogy a közeljövőben Kíná­ban repülőgépgyárat sze­retne építeni. Csou En-laj elvben ehhez is hozzájá­rult. — A . legbonyolultabb kérdés Tajvan volt — foly­tatja a Tokió Simbun. Csou En-laj, Kissinger ENSZ-tagságra vonatkozó megjegyzésére válaszolva, amellett foglalt állást, hogy csak egy Kína van, és rá­mutatott arra — írja a to­kiói lap — hogy Csang Kaj-sek szintén ellenzi a „két Kína”-elméletet Sze­rinte is csak egy Kína van. Kissinger kijelentette, hogy ha Kína helyet kap a Biztonsági Tanácsban, akkor Nixon elnök már ok­tóberben szeretne Kínába látogatni. Erre válaszolva Csou En-laj közölte, hogy Kína szívesen fogja látni Nixon elnök látogatását bármely időpontban, és amikor megérkezik, maga Mao elnök fogja fogadni a pekingi repülőtéren. A találkozón megállapo­dás jött létre arról is, hogy „forró drótot” létesítenek Washington és Peking kö­zött. Ezenkívül a tárgyaláso Ron abban Is megállapod­tak, hogy az Egyesült Ál­lamok és Kína diplomáciai kapcsolatainak megterem­tése előtt fokozni kell a kölcsönös kereskedelmet; tudósítók, tudósok, diákok; kulturális dolgozók cseré­jét. Csou En-laj megígérte, hogy az októberben meg­nyíló kantoni vásárra meg­hív Ismert amerikai üzlet­embereket. Azt is hangsú­lyozta, hogy szívesen látja amerikai szenátorok és kongresszusi képviselők kí­nai látogatását, függetlenül attól, hogy a „galambok”, vagy a „héják” csoportjá­hoz tartoznak-e — írja a Tokió Simbun. (TASZSZ) Kiiidöttségüiket fogadta • Kirillin és Keüis akadémikus Kedden délelőtt a dr. Aj- tai Miklós miniszterelnök­helyettes vezette magyar tudományos-műszaki dele­gációt, amely hétfőn érke­zett Moszkvába, fogadta Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes, a tudományos és műszaki ál­lami bizottság elnöke. Ezzel a találkozóval, amely a szovjet állami bi­zottság Gorkij utcai szék­házában zajlott le, kezdetét vették a két fél hivatalos megbeszélései, amelyek fő témája a Magyar Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és a szovjet tudo­mányos és műszaki állami bizottság együttműködésé­nek kibővítése. A magyar delegáció a nap további részében meg­tekintette az úgynevezett magnetohidrogenerátorral folyó kísérleteket. Ennek a berendezésnek a segítségé­vel sikerült a szovjet tudó­soknak — először a vilá­gon — plazmává felizzított gázokból közvetlenül elek­tromos energiát nyerni. A küldöttséget délután fogadta Msztyiszlav Keldis akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak elnöke. fogástalanul műkődnek, a koordinációs számítóköz­pontban folyik a beérkező adatok feldolgozása. Mint a TASZSZ tudósí­tója jelenti a kozmikus távközlési központból a Lunohod—1 automatikus önjáró berendezés állapo­tát a 11. holdnappal bekö­szöntése után ellenőrizték, majd folytatták a tudomá­nyos kutatásokat az Esők Tengerének térségében. A szeptember 2. és 6. közötti időszakban létesített kap­csolatok alkalmával pano­rámaképeket kaptak a holdfelszín különböző ré­szeiről. Folytatódik a tudomá­nyos kísérlet a Holdon. Brandt a Szovjetunióba utazik Willy Brandt nyugatné­met kancellár „belátható időn belül” a Szovjetunió­ba látogat —, közölte ked­den a bonni külügyminisz­térium szóvivője. Koszigin Kanadába látogat Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke Pierre Elliott Trudeau kanadai minisz­terelnök meghívására ok­tóber második felében Ka­nadába utazik hivatalos lá­togatásra. Tímár Mátyás Buenos Airesben Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese helyi idő szerint hétfőn délután megkoszorúzta San Martin tábornoknak, Argentína nemzeti hősé­nek szobrát, ezután a mi­niszterelnök-helyettes és kísérete Mario Chescotta tábornok ipar- és kereske­delemügyi miniszterrel, majd Luis Maria de Pablo Pardo külügyminiszterrel tárgyalt Indira Gandhi elfogadta a meghívást November 10. és 12. kö­zött kétnapos hivatalos lá­togatást tesz az NSZK-ban Indira Gandhi miniszter­elnök. Indira Gandhit Brandt kancellár hívta meg. A miniszterelnök­asszony európai és ameri­kai körútja során elsősor­ban a kelet-pakisztáni vál­ságról és a szovjet—indiai KOHRT—MÜLLER TALÁLKOZÓ A nyugat-berlini kancellári hivatal főnöke, Ulrich Müller tanácskozott Günther Kohrt NDK-államtitkár- rai. A két politikus a Nyugat-Bcrlinnel kapcsolatos problémákról folytatott eszmecserét. Képünkön: Ul­rich Müller elhagyja az NDK minisztertanácsának épü­letét. \ barátsági szerződésről tár­gyal a meglátogatott or­szágok vezetőivel. Interpol-konferencta Ottawában hétfőn meg­nyílt az Interpol tagálla­mainak konferenciája. A hatnapos tanácskozáson 05 állam mintegy 300 bűnügyi tisztviselője vesz részt. A zárt ajtók mögött fo­lyó konferencia napirend­jén a többi között a kábí­tószer-kereskedelem, a géprablások és a műalko­tások lopása elleni küzde­lem problémái szerepel­nek,; Japán küldöttség Mongóliában Japán' kormányküldött­ség utazott kedden Mongó­liába, hatnapos jószolgálati látogatásra. A delegációt, amely az első a két or­szág kapcsolatainak törté­netében, az Expo 70 világ- kiállításon járt D. Gombo- zsav mongol miniszterel­nök-helyettes hívta meg. Peru is a népi Kínára szavaz Edgardo Mercado Jarrin perui külügyminiszter hét­főn délután sajtóértekez­leten bejelentette: Peru úgy döntött, hogy diplomá­ciai kapcsolatokat létesít a Kínai Népköztársasággal. A kormány azt is elhatá­rozta, hogy az ENSZ-köz- gyűlésen a népi Kína tag­sága mellett szavaz^ Bijcdics fogadta a kínai küldöttséget Dzsemal Bijédics jugo­szláv kormányfő kedden délelőtt Belgrádban fogad­ta a Jugoszláviában tar­tózkodó kínai gazdasági kormányküldöttséget, ame­lyet Csie Csi-kuang, a Kí­nai Népköztársaság köny- nyűipari minisztere vezet. A kis Anette halála Az észak-írországi angol hadsereg kedden hajnal­ban nyilatkozatot adott ki egy 14 éves kislány halá-. láróL A lány hétfőn este Londonderry Bogside ne­gyedében az IRA fegyve­resei és a hadsereg kereszt­tüzébe került és egy elté­vedt golyó ölte meg. A hadsereg közleménye sze­rint a katonák a fegyve­resekre ' céloztak és nem volt tűzvonalukban polgá­ri személy. A lány, Anette McGavigan, volt két év alatt az észak-írországi konfliktus századik halá­los áldozata. Sztriptíz a parlament lépcsőjén Villámvetkőzést rende-' zett 22 csinos ifjú hölgy hétfőn a dán parlament lépcsőin. Mint utóbb kide­rült a mindössze négy per­cig tartó sztriptízre rek­lámcélokból kérte fel a lá­nyokat az egyik dán por­nográf lap fényképésze; japán — 26 év után Szeptember 8-án huszonhat esztendeje, hogy a Missouri nevű amerikai hadihajó fedél­zetén Japán képviselői aláírták a feltétlen megadásról szóló okmányt. Ma, több mint ne­gyedszázaddal a megadási ak­tus után Japán a tőkés világ második legnagyobb gazdasági hatalma. Japán rendkívül látványos és nagyszabású gazdasági fejlődé­se politikai értelemben abszo­lút konzervatív keretek között ment végbe. Ennek a biztosí­téka és egyben feltétele az volt, hogy Japánt a második világháború után az amerikai haderő egyedül szállta meg. Az 1945-ben tartott moszkvai értekezlet módot nyújtott vol­na egy más jellegű, kiegyen­súlyozottabb megszállási appa­rátus kiénfté«>ére is. Ez az ér­tekezlet ugyanis a megszállás legfőbb szervének a Washing­tonban ülésező Távol-Keleti Bi­zottságot nevezte meg. E bi­zottság tagjai közül az USA, a Szovjetunió, Kína és Nagy- Britannia vétójoggal rendelke­zett. Ezen túlmenően a Japáni Szövetséges Ellenőrző Tanács (amely ugyancsak a fenti négy nagyhatalom képviselőiből ál­lott) szintén logot kapott arra, hogy ellenőrizze a szövetséges főparancsnok: McArthur ame­rikai tábornok intézkedéseit. A nemzetközi határozatok azon­ban nem k érültök megvalósí­tásra. Az amerikai politika már a második világháború befejezé­se előtt jól látta, hogy nagy­hatalmi érdekei szükségszerűen megkövetelik a szilárd 1anán— amerikai szövetség létrehozá­sát. Ennek társadalmi feltétele az volt, hogy a kanUabzmus pozícióit, a régi ianán rnpno- pólrendszer módosított formá­ban történő újjáalakítását ne veszély ez tassse semmi. E társa­dalmi feltétel stratégiai oldala az amerikai megszállási mono­pólium megteremtése volt! Ez volt a „küldetése” a Hirosi­mára és Nagaszakira ledobott két atombombának. Ezeket — mint közismert —- annak elle­nére (sőt éppen azért) dobták le, mert az amerikai hadveze­tés jól tudta: az európai hábo­rú befejezése után három hó­nappal, augusztus 8-án a Szov­jetunió hadat üzen Japánnak. Az Egyesült Államoknak tehát olyan gyors kapitulációra volt szüksége, amely még a szovjet katonai akciók hatásának tel­jes kibontakozása előtt kény­szeríti térdre Japánt. Ezt a eélt szolgálták az atombombák. A kapituláció óta természe­tesen számos változás történt Japánban és a Távol-Keleten. Mindmáig meeha'' ereiű a*onb»n az. hogy Jnnán az Ef?ye>afiit Államok fil^C7Ítná ázsiai pe!s*ö«sse *• kéf or­szágot változatlanul Ú vény es kétolda/lű katonai és politikai szerződés kapcsolja össze. Ka­tonai-stratégiai szempontból Japán továbbra is az amerikai „atomernyő” alá húzódik. A legutóbbi évek eseményeit is ilyen történelmi háttér előtt kell szemlélni. Ilyen esemény mindenekelőtt a Kínai Népköz- társaság és Japán viszonyának meglehetősen sokrétű alakulá­sa. Noha a felszínen a két or­szág politikai kapcsolata bű­vös, sőt rossz, — Japán és Kí­na között az utóbbi években, nagyszabású gazdasági kapcso­latok bontakoztak ki. Japán a Kínai Népköztár&a.ság elsőszá­mú gazdasági partnere és 'vég­ső elemzésképpen a kínai ipa­rosítás legfontosabb külső té­nyezője. E gazdasági kapcsola­tok politikai köveikezmén ve’- nék levonását mindeddig a kí­nai—amerikai konfrontáció Gá­tolta. E? .szükségszerűen korié-1 tozia -Topánnak, mint a'7 Egyo- sHit A TI am ók lementő'' ahh té­vő’ ’ Vti s-70 ~ '- ‘sén&k moz­gási Lehetőségét. Amennyiben az előirányzott Nixon-látogatás és annak következményei meg­változtat jáík a kínai—amerikai kapcsolatok jellegét .— Japán számára szintén mód nyílik ar­ra, hogy a normalizálást ki­terjessze Kínával fenntartott politikai ’kapcsolataira is. •Nyílt kérdés természetesen, .hogy, ez miképpen érinti majd a szovjet—japán viszony ala­kulását. A japán külpolitika és gazdaságpolitika egyik po­zitív eleme volt a szovjet—ja** bán JraocsoHfofc iavulása és a gazdasági szálak tudatos, hatá­rozott erősítése. Japánnak el­sőrendű nemzeti érdeke, hogv kínai kapcsolatainak elkerül-* heteiVen normalizálása ne ve­szélyeztesse a ispán - szovjet viszonyban eddig már elért eredményeket. Az eddigiekből is láthat^ hogy Japánnak — neJve-isz'- zaiídal a kapituláció vitán — rendkívül 'bonyolult ijplyze'-- ben, és meglehetősén' k*s kdl h ' i+p'a alauv " kül­politikai problémáinak reália megközelítéséhez! A amerikai viszony a legutóbbi hónapokban bizonyos válság- perióduson megy keresztül. E krízis elsősorban gazdasági Jel­legű és a két ország világpia­ci, pénzügyi és külkereskedel­mi ellentéteire vezethető viga­sza. Sem a Kína — és esetleg a Szovjetunió — vonatkozásában bekövetkező külpolitikai dön­tések fontossága, sem pedig a Tokió—Washington ellentét nem homályosíthatja eü azon­ban negyed évszázad alapvető tanúságát. .Tanán az amerikai hatalmi szférában nőtt gazda- Scági világba tál ómmá, társadal­mi szerkezete alapján pedig a vu fS g egyik legkonzervatívabb m legszilárdabb monopóltőkés "barna. A belátható jövőben — '; rrr i • ven bonyolulttá válj ék s a gyakorlati politikai hely­et — ezek a stratégiai és tár- ’■ deTmi alaptényezők fogják :'t?ghn! 'ívmi Japán cselekedő- •inek fő irányát. e le s .

Next

/
Thumbnails
Contents