Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

Beérett az egy évtizedes munka gyű ii ii A Szabadszállási József Attila Termelőszövetkezet 1961. január 12-én alakult, csaknem 23Ó0 hold terü­leten. Majdnem 500 holdon kisparcellás szőlőterület, jelentős részen pedig gyenge minőségű szikes föl­dek is bekerültek a közösbe. A taglétszám csaknem 270 volt. Ezekben a napokban alakult a szabadszál­lási határban egy másik közös gazdaság, a Kiskun­ság, amely négy évvel később 1964. január 1-én be­leolvadt a József Attila Termelőszövetkezetbe. Az egyesülés után az összterület csaknem 6400 hold­ra, a tagok száma 600-ra nőtt. Két termelési körzet alakult ki: a községtől délnyugatra a szántóföldi növénytermesztés, keletre pedig a szőlőtermelés. Ha a közös gazdaság közgazdasági viszonyait ta­nulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy viszonylag jó az áruértékesítési lehetőség. A vasúti, közúti szállí­tás feltételei kedvezőek. Ez egyúttal bizonyos fokig befolyásolja a termelőszövetkezet gazdálkodásának fejlődését. Igaz van egy sor gond, amely nehezíti a szállítást. Például kiépítésre várnak az üzem bel­ső útjai. Nehezítik a termelést a szikes foltok, vala­mint az, hogy jelentős u belvízveszélyes terület ará­nya és mintegy 500—600 hold a csak szőlő- és gyü­mölcstermesztésre alkalmas futóhomok. Heliéz indulás E rövid jellemzés után érdemes számba venni a termelőszövetkezet elmúlt évtized alatt elért eredmé­nyeit Nehéz körülmények kö­zött indult a gazdálkodás. A megalakuláskor nem volt még irodahelyiség sem, amikor már volt hol ösz- sze jönni a vezetőségnek, hiányzott a bútor. A ta­nács és a helyi földmű­vesszövetkezet segített a gondokon. Nem volt egyet­len épület, raktár, erőgép. Mikor egyesült a József Attila és a Kiskunság A kertészet másik ágaza­ta a zöldségtermesztés, ame­lyet tavaly erőteljesen fej­lesztettek. Fólia alatt haj­tatták a zöldségféléket, üvegházakat építettek. Ar­ra törekednek, hogy a köz­ségben élő lakosság, vala­mint a környékbeli telepü­lések és a nagyobb váro­sok primőr zöldségellátását javítsák. Március végén már salátát és zöldpaprikát tudtak szállítani a piacra. Hétezer négyzetméter fó­lia, valamint 1000 négyzet- méter üvegházi felület alatt hajtatták a zöldségfé­Fontos növényük az olajlen. Termesztését teljesen gépesítették. Termelőszövetkezet jobban meg tudták szervezni az üzem fejlesztését. Kiala­kult a három fontos ter­melési ágazat: a szántó­földi növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a kertészet. A gazdálkodás fejlődé­sét szolgálta, hogy évről- éyre gondosabban végez­ték a talajmunkát, több műtrágyát használtak fel, egyre nagyobb területet öntöztek, mind jobban be­vezették a korszerű agro­technikai módszereket. En­nek eredményeként emel­kedtek a termésátlagok. 1964-ben a búza termésát­laga 8,1, a kukoricáé 12,7, a burgonyáé 40,7 mázsa volt hondanként. 1969-ben a búza már 17 mázsa, a kukorica 27,2 mázsa, a bur­gonya pedig 76 mázsa ter­mést adott holdanként. Más szóval csaknem meg­kétszereződtek holdankén- ti terméshozamok. A szántóföldi növényter­mesztésre alkalmatlan ho­mokterületeken 80 hold szőlőt telepítettek, amely­ből 56 hold a borszőlő. Ez már termőre is fordult. A 24 holdas csemegeszőlő­telepítésük jövőre fordul termőre. léket, ezen túl egy 500 négy­zetméteres üvegházat szeg­fűvel telepítettek be. Már tavaly novemberben meg­kezdték a virág szállítását. Gyors fejidd äs Az állattenyésztés is év­ről évre számottevően fej­lődik. 1961. őszén az első rés juhhodálvuk. Tavaly sen növekedett a géppark. 370 hízott sertést értékest- Tavaly vásároltak négy tettek, több süldőt, kocát erőgépet és két teherautót, adtak át az Állaforgalmi Jelenleg 27 traktoruk, öt és Húsipari Vállalatnak. A kombájnjuk, négy teher­gépkocsijuk van. Ezenkívül rendelkeznek hat öntöző- garnitúrával. több speciá­lis munkagépsorral. A gé­pek értéke meghaladja a 7 millió forintot. A melléktevékenységről szólva főként a kereskedel­mi forgalmazást érdemes megemlíteni. Tavaly a bu­dapesti zöldség- és gyü­mölcsáruda forgalma meg­haladta a két és negyed millió forintot. A termelő- szövetkezetnek két borki­mérése van. az egyik Du- navecsén. a másik Gödöl­lőn. A dunavecsei bormé­résben frissen sült kolbászt, hurkaféléket. töltelékárut is lehet kapni, amelyet a hartai Űi Élet Termelőszö­vetkezetből szállítanak. Ta­valy a gödöllői borkimé­résben majdnem 400 hek­toliter italt adtak el. s, en­nek az üzletnek a forgal­ma egyre emelkedik. Emlékezés a névadóra Bizonyára sokan meg­kérdezik olvasóink közül, miközben ezt az írást ol­vassák, hogy miért kapta ez a termelőszövetkezet a József Attila nevet. A köl­tő nyaranta gyakran eljött a nagyszülőkhöz Szabad- szállásra. A jelenlegi szö­vetkezeti tagok közül töb­ben még emlékeznek rá, hi­szen sok kellemes nyári napot töltöttek együtt. A költő szobra jelenleg is szimbolizálja a termelőszö­vetkezet udvarán József Attila Szabadszálláshoz fű­ződő gyermekkorát. Szelle­me ma is ott él a község­ben, s gyakran emlékeznek rá. idézik azokat a törté­neteket. amelyek vele kap­csolatosak. Költeményéit ismerik és amikor a faluról szóló verseit idézik —, amelyek tükrözik az akkori paraszti életet —. a sza­badszállásiak úgy érzik, hogy róluk is. szólnak a nagy proletárköltő szavai. Eredmények, tervek E kis kitérő után szól­junk a termelőszövetkezet jelenlegi eredményeiről, terveiről. : ■ Legfontosabb növényeik a gabona és a kukorica. Ezek a vetésterületnek mintegy felét foglalják eL Az idén 1080 holdon ter­mesztettek búzát, amelynek holdankénti átlagtermése meghaladta a 20 mázsát Ezen a területen ez rekord- hozamnak számit. Az ered­mény a rendkívül jól szer­vezett munkának köszönlíe­köszonhető a magas átlag­termés. Azt is meg kell említeni, hogy rendszeresen felújítják a vetömagvakat, amely szintén fontos té­nyezője a hozamok emelé­sének. Kukoricából az idén több ötven hold vetés szép ter­mést ígér. Erről még érde­mes megemlíteni, hogy a szükséges palántákat is ma­guk nevelték. Kevés mezőgazdasági nagyüzem termel akkora területen babot, mint a Jó­Az aszály ellen öntözéssel védekeznek. József Attila szobra a ter­melőszövetkezet központjá­nak parkjában. juhtenyésztés is korszerű­södött. A fejlődés intenzí­vebb. mint az elmúlt évek­ben volt. Bevezették a mes­terséges termékenyítést és a húshibridbárányok sok­mint 600 holdat vetettek. Foglalkoznak hibridvető­mag előállításával is 103 holdon. Jó kapcsolatot ala­kítottak ki a martonvásári kutatóintézettel, s ez a kap­csolat ugyancsak jól kama­tozik a növekvő termés- eredményekben. Már elér­ték a holdanként átlagosan zsef Attila Termelőszövet­kezet. Gazdaságos a ter­mesztése. hiszen holdan­ként legalább 10 mázsa babra számítanak, s össze­sen 100 holdról takarítják be a termést. Az állattenyésztés szin­tén fejlődőben levő üzem­ág. Növelik a sertésállo­\ tojóállomány számottevő bevételi forrás a mezőgazdasági nagyüzem számára. kai értékesebbek, mint' a hagyományos fajták. A baromfitenyésztésben szintén törekednek a na­gyobb jövedelmezőségre. A törzsállománynak köszön­hetően számottevő bevétel­re tesznek szert ebből az üzemágból. Ha sikerülnek elképzeléseik, 15 ezer ba­romfiból álló. törzsállo­mányt alakítanak ki. Az 28—30 mázsa hozamot, má­jusi morzsoltban számítva, s az idén még ennél is ma­gasabb termésre számíta­nak. Említést érdemel az olaj­len. amit az idén 257 hol­don .termesztettek a közös gazdaság tagjai. Főleg azért, mert jó elővetemény a vetésforgóban, termesz­tése teljesen gépesíthető. Kiszámították, hogy egyút­tal az egyik legjövedelme­A baromfitelepen a régi állományt nemrég lecserélték. A tojóházakat most készítik elő az új lakók fogadására. tíz előhasi üszőt egy bér- úgynevezett G—65-ös szü- be vett helyiségben gondoz- lőpárokat tartják. Az állo- ták. Ma már rendelkeznek mánytól mintegy 4 és fél az igényeknek megfelelő millió forint értékű tojás­férőhellyel. Két modern 5 ra számítanak, ezres tojóházuk van, 2 ez- Az elmúlt évben jelentő­tő. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján és az elké­szült új talajtani térkép felhasználásával helyesen tudják adagolni a szüksé­ges műtrágyát. Ennek is zőbb ágazatuk is az olaj­lentermesztés. Az idén szép magtefmést hozott, 9,7 má­zsát holdanként. Említésre méltó a prita- minpaprika-termesztés. Az mányt, folytatják a húshib­rid baromfi-tenvészanyag előállítását. Kapcsolatban vannak a Gödöllői Kisál­lattenyésztési Kutató Inté­zettel. Az 1600-as fésűs me- rinói juhállomány a követ­kező években szintén fon­tos ágazata lesz az állat- tenyésztésnek. Az idén is 700 pecsenye- és tejesbá­rányt exportálnak. A fejlesztési tervnek ré­sze a gépesítés. Az erőgép- állományt már részben fel­újították egymillió forint értékben. Most a munkagé­peken a sor. Az elképzelé­sek szerint jövőre 600 ezer forint értékű munkagépet vásárol a termelőszövetke­zet. Összefogás a társgazdaságokitf] A távlati elképzelések ki­alakításakor arra töreked­tek, hogy továbbra is dina­mikusan fejlődjön a gaz­dálkodás, növekedjék a ta­gok jövedelme, javuljanak a munkakörülmények. Ugyanakkor a termelőszö­vetkezet igyekszik minél több árut adni a népgaz­daságnak. Ének érdekében más kö­zös gazdaságokkal is ősz-

Next

/
Thumbnails
Contents