Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

t. oldal 1971. szeptember 7, kedd Hétfőn délelőtt meg­kezdődtek Bonnban az NDK és az NSZK kül­döttségének tárgyalásai a nyugat-berlini négyhatal­mi megállapodás részle­teiről. Az NDK küldött­ségét Michael Kohl ál­lamtitkár vezeti, az NSZK-ét Egon Bahr. A két küldöttség 17. alkalommal találkozik, de első ízben kezd mo6t ér­demi tárgyalásokat egy olyan megállapodás meg­kötéséről, amely majd a Nyugat-Berlinben para­fáit négyhatalmi egyez­mény szerves részét al­kotja'. A bonni párbeszéd je­lentőségét. aláhúzza, hogy vele-.egyidőben a nyugat- berlini városházán is Bizakodás megkezdődött Ulrich Mül- íemek, a helyi szenátus kancellári hivatala veze­tőjének és Günther Kohrt- nak, az NDK államtitká­rának megbeszélése is. A jelenlegi tárgyalások — mint ma már bonni illetékes körökben is el­ismerik — két teljesen egyenjogú német ‘állam azon törekvését tükrözik, hogy az európai realitá­sok elismerésének alap­ján rendezzék a megálla­podásban nyitva hagyott kérdéseket, majd pedig ezen túlmenően szerző­désben , szabályozzák a két állam viszonyát. Brandt nyugatnémet kancellár a négy nagy­hatalom állam- és kor­mányfőihez intézett üze­netében kormánya nevé­ben határozott ígéretet tett rá, hogy a: tárgya­lások sikerre vitelén fog munkálkodni. Kedvezően fogadták a nyugatnémet fővárosban Erich Ho­Koszigin üzenete MOSZKVA Alekszej Koszigin, Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke üdvözlő táv­iratot küldött Genfbe az atomenergia békés felhasz­nálásával foglalkozó nem­zetközi ENSZ-értekezlet- hez. A szovjet kormányfő üzenetében hangsúlyozza: a tudósok erőfeszítéseinek mind szorosabb összefogá- tsa kétségtelenül elő fogja segíteni az atomenergia bé­kés felhasználása igen fon­tos problémáinak mielőbbi megoldását.. A Szovjetunió — amely nagy sikereket ért el az atomenergia gya­korlati alkalmazásában — következetesen síkra száll azért, hogy létrejöjjön a 'nemzetközi együttműködés az atomenergia békés célú felhasználásának területén. Vannak az atomenergia alkalmazásának olyan te­rületei is, amelyek a béke megőrzése szempontjából igen veszélyesek — jegyzi meg Alekszej Koszigm. — Ez az oka annak, hogy a Szovjetunió következetesen harcol az általános nuk­leáris leszerelés problémá­jának megoldásáért és az olyan különálló intézkedés sek elfogadásáért, amelyek fokozatosan vezetnek e cél léié, „Iíágy' jelentőségét tu­lajdonítunk azon szovjet javaslatok megvalósításá­nak, amelyek a nukleáris leszerelésre csakúgy, mint az általános és teljes le­szerelésre irányuló intéz­kedéseket érintik”. a R tények világos nyelvén MOSZKVA Miként értékelhető a Szovjetunió gazdasági nö­vekedésének távlata? Nem fenyegeti-e a Szovjetuniót a termelés visszaesése és infláció? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket mind gyakrab­ban tesznek fel a szovjet közgazdászoknak és gazda­sági vezetőknek a Nyugat­ról érkező munkások, szak- _ emberek és üzletemberek — írja M. Makszimov, az APN szovjet sajtóügynök­ség hírmagyarázója. A külföldi vendégek meg­növekedett érdeklődése e kérdések iránt érthető: az utóbbi időben Nyugaton fokozódott a nyugtalanság és bizalmatlanság a kiéle­ződött pénzügyi válság és növekvő gazdasági nehéz­ségek hatására. Ha megfigyeljük a Szov­jetunió gazdasági fejlődé­sét, nemcsak egy vagy két ötéves tervet véve alapul, hanem hosszabb időszakot, például a második világ­háború óta eltelt húsz esz­tendőt (1951—1971), ugyan­az a törvényszerűség tűnik szembe: a ciklikus inga­dozások hiánya és a töret­len növekedés, a fejlődés tervszerűsége olyan stabil és magas ütemben, amely rendszerint meghaladja az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország, az NSZK és a többi tőkés ország növe­kedési ütemét. A Szovjetunióban a szó­ban forgó húsz év alatt a nemzeti jövedelem évente átlagosan 8,7 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Ál­lamokban 3,5 százalékkal. A szovjet ipari termelés 10.1 százalékkal, az ame­rikai 4,1 százalékkal emel­kedett. A mezőgazdasági termelés a Szovjetunióban 4.1 százalékkal, az Egyesült Államokban 1,75 százalék­kal, a munka termelékeny­sége a Szovjetunióban ez időszak alatt 6,3 százalék­kal, az Egyesült Államok­ban pedig 3 százalékkal növekedett. De emlékeztet­ni kell arra is, hogy az amerikai gazdaságban ta­valy novemberben vissza­esés következett be. A nyugati fogyasztó a dollárválság, a folytatódó infláció és növekvő gazda­sági bizonytalanság miatt gyakran keserű szájízzel tréfálkozik, hogy a pénzén most ugyan több dollárt vehet, de kevesebb árut... A Szovjetunióban ezzel szemben állandóan nő a fogyasztók vásárlóereje, mert a bér nincs befa­gyasztva és a termelés nö­vekedésével együtt növek­szik. A szocialista állam az árukat stabil árakon hozza forgalomba és megteremti a pénz árufedezetét. A szov­jet fogyasztó védve van az inflációtól, és á világ­piacon dúló valutáris vál­ság hatásaitól.- zavaró neckernek, az NSZEP központi bizottsága első titkárának a Neues Deutschlandban megje­lent nyilatkozatát, amely szintén a , tárgyalások eredményességébe vetett bizakodást fejezi ki. Mindazonáltal — mu­tatnak rá nyugatnémet hivatalos körökben — „nehéz, kemény alkudo­zásokra” lehet számítani, amelyek huzamosabb időt is igénybe vehetnek. Jós­latokba nem bocsátkoz­nak. Számítani kell kétség­telenül arra is, hogy a nyugatnémet, ellenzék mindent elkövet majd a tárgyalások fékezésére. Barzel, a CDU—CSU par­lamenti csoportjának el­nöke vasárnap hosszú vo­nakodás után mégis rá­szánta magát arra, hogy találkozzék Scheel kül­ügyminiszterrel. Scheel tájékoztatta a Bahmak adott irányelvekről és felajánlotta ismét, hogy a kormány kész együtt­működni az ellenzékkel és konzultálni vele a tár­gyalások időszakában. Barzel — korábbi állás­pontjától eltérően —most nem mondott nemet, ha­nem 'elfogadta az ajánla­tot. Félő viszont, hogy az ellenzéki vezető pártja egész súlyát latba fogja vetni, hogy a két német állam tárgyalásai valóban „nehezek és kemények” legyenek. Ezt sugallja a szélső­jobboldali Die Welt hét­fői kommentárja is, amely figyelmezteti Bahrt és Müllert, hogy az NDK következetesen érvénye­síteni akarja majd a ma­ga álláspontját és „def- fenzívába akarja szoríta­ni” a nyugatnémet tár­gyalófelet. Ezért Bahmak és Müllernek „nem kell sietnie”, hanem „szilár­dan, jó idegekkel helyt kell állnia”. Az FKP levele Szadatnak A Francia Kommunista Párt háromtagú küldöttsé­ge vasárnap felkereste az EAK párizsi nagykövetsé­gét és átadta az FKP-nak Szadat elnökhöz intézett le­velét. A levélben az FKP nyugtalanságát fejezi ki a Kairóban folyó pet miatt, s hangsúlyozza: az FKP amely mindig tevékenyen támogatta az arab népek harcát a nemzeti felszaba­dulásért és a társadalmi haladásért. emlékeztetni óhajt arra: az antiimperia- lísta? hfircosdk. közötti' poli­tikai ellentéteket nem sza­bad elnyomó módszerekkel megoldani. Az egyiptomi népnek az izraeli , terjesz­kedés és az amerikai im­perializmus elleni igazsá­gos harcára súlyos csapást mérng az. ha a kairói per vádlottait azokkal a bün­tetésekkel sújtanák, melye­ket a főügyész kért elle­nük. Az FKP a két ország közötti barátság és szolida­ritás nevében arra kéri Szadat elnököt: ne ítéljék el ezeket a férfiakat, akik­ről az egész világ tudja, hogy kiemelkedő módon vettek részt az egyiptomi népnek a szabadságáért, a méltóságért és a haladá­sért vivott harcában. Szerdán érkezik Schumann francia külügyminiszter Maurice Schumann, a Francia Köztársaság kül­ügyminisztere — Péter Já­nos külügyminiszter meghí­vására — szerdán hivata­los látogatásra hazánkba érkezik. Magyar felszólalás Párizsban Az Interparlamentáris Unió párizsi konferenciájá­nak általános vitájában Darvasi István országgyű­lési képviselő, a-magyar de­legáció tagja felszólalásá­ban támogatta az előter­jesztett határozati javasla­tot, mely „A nemzetek kö­zeledése. különösen Euró­pában, a béke biztositéka” címet viseli, s annak bizo­nyos módosításokkal való elfogadását ajánlotta. December elején les* a LER1P kongresszusa A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizott­ságának szombaton megtar­tott ülése ez év december 6-ára Varsóba összehívta a párt VI. kongresszusát. Zárt tárgyalás Kairóban Egyiptomban különleges bíróságot állítottak fel an­nak tanulmányozására, hogy mi történjék az An­var Szadat ellen tervezett összeesküvéssel vádolt ti­zenegy személy, köztük Ali Szabri volt áléinak vagyo­nával. A kormány korábban már elrendelte a tizenegy vádlott vagyonának ideig­lenes elkobzását A leg­újabb döntés szerint azon­ban a végső szót ez a bíró­ság mondja ki. Mint ismeretes, Egyip­tomban összesen 91 sze­mélyt állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy össze­esküvést szőttek Szadat el­nök ellen. Tizenkét vádlott pere már meg is kezdődött, valamennyi vádlottat ha­zaárulással gyanúsítják. Musztafa Abu Zeid fő­ügyész zárt tárgyalást ren­delt el, arra hivatkozva, hogy a vádlottak esetleg olyan adatokat közölnek, amelyeket az izraeli tit­kosszolgálat használhatna fel. A főügyész kilenc vád­lottra kért halálbüntetést. Arab Köztársaságok Szövetsége m mi ulllsnáfiiitia Az ír Köztársasági Had­sereg nevű szélsőséges szer­vezet „ideiglenes” szárnya vasárnap este ötpontos bé­ketervet juttatott el a brit kormányhoz. Az ötpontos javaslat a UPI értesülése szerint a következő követeléseket tá­masztja: — A brit katonák azon­nal hagyjanak fel az ír nép ellen irányuló erősza­kos akcióikkal; — Oszlassák fel az észak­ír parlamentet; — Az új ír kormányzási rendszer kialakítása felé vezető első lépésként biz­tosítsanak szabad parla­menti választásokat Ulster - ben; — Azonnal bocsássák szabadon az összes politi­kai foglyot, tekintet nélkül arra, hogy folyik-e elle­nük bírósági eljárás, vagy sem; — Nyújtsanak kártérí­tést mindazoknak, akik közvetlen, vagy közvetett módon szenvedtek az an­gol katonai erőszaktól^ 1971. szeptember 1-én népszavazáson hagy­ták jóvá Líbia, Egyip­tom és Szíria népei az Arab Köztársaságok Szövetségének meg­alakulását jelentő, 72 cikkelyt ta rtáímaz 6 ­aíko tni á nytervezetet. & Ebben leszögezik: jiz áUarnLSzövQt^ég a.z arab nemzet szérVés résié; kormányzati rendszere „demokratikus és szo­cialista”. Hivatalos ál­lamvallása az iszlám. „A törvényhozás for­rásának az iszlám ta­nításait tekintik”. Az államszövetségnek kö­zös zászlaja, címere, himnusza, fővárosa és pénzneme lesz. Csat­lakozhatnak az állam- szövetséghez mind­azok az arab orszá­gok, amelyek „hisz­nek az arab egység és a szo­cializmus eszméjében”. Az államszövetség élén az el­nöki tanács áll, amely saját tagjaiból választ elnököt, két­éves időszakra. Az államszö­vetség közös nemzetgyűlésébe minden tagállam 20 képviselőt küld, a közös parlament éven­ként kétszer ülésezik. A kato­nai védelem szervezése és irá­nyítása az államszövetség ha­táskörébe tartozik. A szövet­ség egyik legközelebbi célja a megszállt arab területek visz- szaszerzése. Szudán később csatlakozik az államszövetség­CSÁD Az Arab Köztársaságok * Szövetségének határa’ Kőolaj Só Vaséit Erőmű ^Kohászat 'S) Gépipar Vegyipar $ Könnyűipar ® Élebnlszeripat —*-*• Kőolajvezeték! Mezőgazdaságilag b------ hasznosított terület H m Izraeli megszállás alatt hez, mihelyt az ország belső i viszonyai azt megengedik. A három szövetségre lépő or- | szág igen nagy gazdasági tar­talékokkal és természetes erő- ! forrásokkal rendelkezik. Egyip- 1 tóm az arab világ legerősebb ipari hatalma, fiatal műszaki, értelmiségi gárdát képezett ki. Mezőgazdasága csak a Nílus völgyére szorítkozik, a terme­lés növekedése nem tudta el­lensúlyozni a lakosság gyors szaporodását. Líbiának bőven van kőolaja és tőkéje, de nincs feldolgozó ipara. A szakkép­zett munkaerő száma is igen alacsony, ezért egyiptomi kő­olaj- és pénzügyi szakértők se­gítik az ország gazdaságfejlesz­tési terveinek kidolgozását. Me­zőgazdasága nem elégíti ki az igényeket. Szíria a másik két országgal nem határos közvet­lenül. A mezőgazdaságban rej­lő lehetőségek megoldhatják Líbia és Egyiptom élelmiszer­problémáit. A szíriai mezőgaz­daság — a lakosság 70 százaié« kát foglalkoztatja — intenzívvé tétele a líbiai tőkével és egyip*- tömi szakértelemmel megvaló­sítható, amely kielégítené az egyre növekvő élelmiszerszük­ségleteket. AZ ARAB KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉGE TAGÁLLAMAINAK legfontosabb gazdasági MUTATÓI* Egyiptom Líbia Szíria Együtt Terület (négyzetkilométer) 990 869 1 759 540 185 180 2 935 589 Lakosság (1970-es becslés) 33 379 000 1 900 000 6 098 000 41 377 000 Nemzeti össztermék (1968; millió dollár) 5 000 1 300 900 7 200 Egy főre jutó jövedelem (1DG8; dollár) 170 1020 210 Aranytartalék (1970 szeptem­ber, millió dollár) 93 85,3 28 206,3 Devizatartalékok (millió dollár) 30 1 463,8 20 1 513,8 A nópszaporodás átlagos évi üteme (1961—68, %-ban) 2,5 3,7 2,8 Az egy főre jutó nemzeti össztermék évi növekedési üteme (1961— 63, %-ban) 1.5 13,4 3,5 Állami költségvetés (1970—71, millió dollár) rendes költségvetés 5 313 509 294 fejlesztési költségvetés 3 260 556 365 A L’écononre des pays arahes 1971 évi 35. szám adatai. Monthly Bulletin of Statistic és a Nemzetközi Almanach alapján helyesbítve. ~ TLlUw.

Next

/
Thumbnails
Contents