Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
A. oldal 1971. szeptember 5, vasárnap Á Széchenyivelros távlatai Miért csak ötven százalékban? Tíz éven belül 18 ezer lakos — Monumentális tömbfGtőmü — Napi 60 ezer utazás Néhány napja már hírt adtunk arról, hogy a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai a helyszínen tekintették meg a város néhány nagyob építkezését, köztük a Széchenyivárosban folyó munkákat. Az alábbiakban részletesebben szólunk ennek a városnegyednek a fejlesztési terveiről. A Széchenyiváros alapozásához 1967-ben fogtak hozzá. Ma már 1062 lakás nyújt otthont tulajdonosainak, s az év végéig még 90 lakást adnak át. Folyamatban vannak a IV. és VI. tömb építkezései. Jövőre pedig — már a szegedi házgyári panelek felhasználásával — négy tízszintes épület szerelését kezdik el. Ez a terület jelenti majd a Széchenyiváros „mag- vát”. A tervidőszak közepén, 1973-ban elkészül a 16 tantermes iskola, a száz személyes óvoda, a 60 személyes bölcsőde, valamint a 950 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. A tervezés stádiumában van már az orvosi rendelő, a gyógyszertár és a GELKA- szerviz. Itt lesznek majd a VIII. sz. lakásszövetkezet központi helyiségei, irodái is. 1973. és 1975. között további lakásépítkezésekre kerül sor. Ezt a külső körúttól északnyugatra újabb 3000 lakás felépítésére alkalmas terület előkészítése előzi meg. E lakások egy- harmad része már a negyedik ötéves terv során megépül, szinte kizárólag házgyári termékekből. A városrész levegőjének tisztaságát 100 méter széles erdősáv őrzi majd. Az épületek fűtését — gázzal vagy olajjal működő — tömbfűtőmű teszi lehetővé. A házgyári elemekből felhúzott lakások ugyanis konvektorral nem fűthetők. A fűtőművet a református temető északi oldalán helyezik el, így a temető zöldfelülete felfogja az égéstermékeket, védve a belső városrészek levegőjét. A 3000 lakást magában foglaló terület 10 ezer lakost tömörít. Előreláthatólag a következő tervszakasz végén — 1980-ban — a Széchenyivárosnak már 18 ezer lakója lesz! Ehhez természetesen újabb 36 tantermes általános iskola, összesen 600 gyermekről gondoskodó óvoda és bölcsőde, kibővített egészség- ügyi létesítmények, fiók- könyvtár és ifjúsági klub felépítésére is szükség van. A kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó hálózat elhelyezésére 3 és fél ezer négyzetméter áll rendelkezésre. Ami a közlekedést illeti, a forgalom zömét autóbuszokon bonyolítják le, egyrészt a külső körút forgalmába bekapcsolódva, másrészt a városközpont és a Széchenyiváros közt közvetlen kapcsolatot képező Irinyi utcai, Nyíri úti járatokkal. A forgalom rendezése után — felerészt személygépkocsival, felerészt autóbusszal — napjár ban 60 ezer utazási alkalommal számolnak a tervek. Mintegy 3200 gépkocsi parkolási lehetőségeinek megoldását is tervezik. Az egyik ilyen elképzelés szerint az épületek alatt, valamint az épületeket ösz- szekötő földszintes részekben épülnének garázsok. Közművesítésre a negyed megfelelően alkalmas. A vízellátásához nyomásfokozó berendezés, vagy víztorony létesítése szükséges. A szennyvizet a városi hálózatra átemeléssel csatlakoztatják. Szorosan összefügg a városnegyeddel jó néhány egyéb fejlesztési mozzanat is. Hiszen a szomszédságban épül fel az új megyei kórház, míg a Nyíri úton 240 személyes diákotthont nyolc műhely teremmel, továbbá 12 tantermes kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóiskolát létesítenek. Nagy jelentőségű tény volt Kecskemét életében a Leninváros felépítése. Annak idején büszkék voltunk rá, mint a korszerű, új szocialista város jelképére. A fejlődés jele, hogy napjainkban sokszorta nagyobb lakótelep bontakozik ki a Széchenyivárosban. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy jórészt már a negyedik ötéves terv időszakában a városközpont új létesítményei is megvalósulnak, elmondhatjuk: korábban soha nem tapasztalt távlatok és lehetőségek nyíltak arra, hogy a lakosság életkörülményei valóban a szqqií0stu. gjyéknek, . megfelelően alakuljanak, s mind magasabb színvonalra emelkedjenek. ; ‘ J. T. Az idei nyár időjárását a szárazság jellemezte. Ilyen hosszú esőtlen periódus a meteorológiai feljegyzések szerint 70 év alat tizenhatszor fordult elő. Az idén súlyosbította a helyzetet, hogy hét napon keresztül 33 Celsius- fokon felül volt a hőmérséklet. Az augusztusi aszály csökkentette a mezőgazdaság terméskilátásait, kevesebb lesz a hozam kukoricából, napraforgóból, paradicsomból, fűszerpaprikából. A hőség akadályozta a szőlő és az alma fejlődését is. Sokat ártott a másodvetéseknek. Zöldségfélékből a piaci ellátás romlott. Hasonlóképpen kevesebb volt a kínálat nyári gyümölcsből is. Mindezek az árak emelkedését hozták magukkal. Az utóbbi napokban bekövetkezett lehűlés megszüntette a hő okozta károsodást és valamennyi csapadékot is kaptak a növények. Visszatekintve az aszályos nyárra sajnálatos, hogy a mezőgazdasági üzemek az öntözési lehetőségeknek csak 50 százalékát használták ki. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol megoldották a mesterséges csapadékellátást, ott az idén is jó termést takarítanak be. Az Alsó Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság felmérése szerint a megyében 66 ezer hold terület van berendezve öntözésre, ebből mintegy 30 ezer hold kapott mesterséges csapadékot. A kihasználtság ilyen alacsony foka összefügg a berendezések elavultságává!, műszaki állapotával a munkaerőhiánnyal. Sok helyen annyira elhasznált | az öntözőrendszer, hogy felújítása már nem gazdaságos. A jó állapotban levők üzemeltetése pedig eléggé nehézkes munkaerő-igényes. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk : egy-egy aszályos, száraz napon történt alapos öntözés a befektetett költségek többszörösét adja a terméstöbbletekben. Ezért került napirendre az öntözőrendszerek korszerűsítése. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet öt ország, köztük hazánk, korszerű öntözőberendezéseit tanulmányozza több mező- gazdasági nagyüzemben. Szovjetunióból, Angliából, Egyesült Államokból, a Német Szövetségi Köztársaságból származó berendezéseket vizsgáztatják ezekben a hónapokban. Figyelik a teljesítőképességet, a műszaki megoldásokat, az áttelepítéshez igényelt m aerők meny- nyiségét, a Költségkihatásokat. Megyénkben is történt egy figyelemre méltó kezdeményezés. A Duna menti és a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének segítségével a Hartai Üj Élet és a Béke Termelőszövetkezetek megvásárolták a Bauer- féle osztrák öntözőberendezést. Az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. Egyszerűbben kezelhető mint a hagyományos berendezések. Tizenöt nap alatt 320 holdat láttak el segítségével 180 milliméter csapadékkal. Tizenhat órán át üzemeltethető, kilenc ember munkája szükséges hozzá. Feladatuk a csövek összeillesztése, szétszedése, ami másfél órás tennivalót jelent. A hagyományoshoz viszonyítva 110 forinttal olcsóbba kerül egy hold öntözése. A berendezés drágább ugyan, mint a régiek, de a megtakarítások révén öt év alatt megtérül a beruházás. Az idei aszályos nyár figyemeztető mezőgazda- sági üzemeink számára. Érdemes többet foglalkozni az öntözéssel, keresni a lehetőségeket a korszerűbb megoldásokra, ami egyúttal a kevesebb munkaerő-igénybevételt is jelenti. Az idén már nem sokat tehetünk, de most szükséges felülvizsgálni az elavult öntözőberendezéseket és felkészülni a következő esztendőre. K. S. Választanak a fiatalok E napokban újabb jelentős állomáshoz érkezett az ifjúsági mozgalom: a Kom munista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusára készülve szeptember elsejétől október 5-ig kerül sor az alapszervezetekben a KISZ-vezetőségek újjává lasztására. Az erdők szerelmese Satnya akácokkal szegett, homokos dűlőút volt ez valamikor s a rajtajárók bátran tekintgethettek jobbra-balra, semmi sem állta pillantásuk útját. Bezzeg nézelődhet most az utas, három-négy méter magas, karvastag derekú nyárfacsemeték terítik dús lombkoronájukat a kíváncsiskodók elé. Csak a nyílegyenes sorok között lehet látni egy darabig, de mesz- szebb már összeér a lomb. Hajlékonyak a fiatal ágak, nem töri le őket a sorok között bukdácsoló, mély homokkal birkózó hatalmas Dutra. Mögötte tárcsa görög, irtva a dúsan nőtt gazt. Egy pillanatra állok meg, s míg kedvtelve nézem a zöld erdőben dolgozó égszínkék gépet, az úton porfelhőt verve egy Trabant közeleg. Fék sem kell, hogy megálljon a mély homokban ... — Pordán Béla ágazatvezető erdész vagyok — mutatkozik be a kocsiból kikászálódó vállas fiatalember. Ha nem mondaná is, tudom, elárulja a ruhája, széltől, naptól cserzett arca, vállán lógó puskája, hogy erdőn-mezőn járó emberrel találkoztam. Közben a traktor ismét kiér az útra, megfordul, s vezetője. Besze Sándor szót vált az erdésszel. A gyomnövények irtásával elégedett, mint mondja, a műszaki átadáson nem lesz baj... Erdő szélén vagyunk, hogy kerül ide ez a kifejezés? Mikor ismét elballag a traktor, meg is kérdeztem Pordán Bélától. — A néhány évvel ezelőtt megkezdődött nagyszabású erdősítési program végrehajtását az állam is jelentős összegekkel segíti — jegyzem a tájékoztatást, így azután nem mindegy, hogy a másra nem alkalmas területeken hogyan fejlődnek a facsemeték. A második éves ültetvényeket felülvizsgálva általában befejezettnek nyilvánítják a telepítést, a végleges műszaki átadás pedig az ötödik év végén van. Ekkor már az erdősítést nyilvánítják befejezettnek és ettől kezdve még öt évig kap a művelésre, gondozásra bizonyos támogatást az illető gazdaság. Itt van például ez a negyven hold — tekint büszkén a fák felé — ez már jövőre a harmadik év végén műszaki átadásra kerülhet, olyan szépen fejlett. — Beszéljen a munkájáról — kérem Pordán Bélát. — Másfél évvel ezelőtt kerültem ide a Bakonyból. A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezet a „kenyéradó gazdám” hivatalosan, de nemcsak itt, hanem a Vörös Október, a Bem és a Móra Termelőszövetkezet erdei is hozzám tartoznak. Mi az erdész feladata? Sokan azt hinnék, hogy vállra vetett puskával, kutyáiénak időnként egy-egv vidámat füty- tyentve sétál az erdőben. Hát — őszintén szólva —, erre van a legkevesebb időm. A kutyámnak — int a Trabant felé — nem kell füttyenteni. ezzel nem ledőlt a munkaerőhiány. Remélem, a későbbiekben még több gépet tudunk beszerezni a többi gazdasá- het, de nincs is időm sé- gokban is. Az én dolgom tálni. Erdősítési és ápolási lesz — máris meg kell terveket kell készítenem, a kezdeni a végrehajtást — t dx&é ** y. Z'Á. ^ VvM-' ' V \ r munka elvégzését meg kell szervezni és a végrehajtást ellenőrizni. Talán dióhéjban ennyi lenne a teendő. A gyakorlatban azonban ennél még szélesebb a skála. Most például az erdei munkák gépesítésének megszervezésén is dolgozom, a tsz már vásárolt egy korszerű ültetőgépet, amely legalább 40—80 ember munkáját végzi el. Erre nagy szükség van, hiszen köztuaz őszi telepítésekhez szükséges csemeték előteremtése. — A puska? — Valójában nem sok a gyakorlati haszna, itt az alföldi erdőkben, ahol nincs dúvad, esetleg róka kerül néhány. Ámbár, az erdész fő feladata az erdők védelme is, de ezt nem fegyverrel végezzük. A fiatal csemetéket az őz- és nvúlráaástól eddig má anyag ráccsal védtük, de ez nagyon költséges. Most majd áttérünk a vegyszeres védekezésre, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vegyszerrel bekent törzseket elkerülik a vadak. A tanulmányaim különben nem értek véget, most járok a kétéves vadgazdálkodási tanfolyamra, a későbbiekben valószínű, hasznát veszem majd. — Vadászik? — Nevetséges dolog, de a négy kiskunfélegyházi erdésztársammal együtt, már több mint egy éve hiába kérjük felvételünket a vadásztársaságba. Elutasítanak, azt mondják, nincs hely... — Hogyan lehet valaki jó erdész? — teszem fel búcsúzóul a kissé banálisnak hangzó kérdést. — Nagyapám és az apám is erdész volt, ők és a társaik mondogatták: Nem elég az erdőt szeretni, azt nevelni kell, de nem elég az erdőt nevelni, azt szeretni is kell. Aki nem ebben a szellemben végzi ezt a szép, de fáradságos munkát, az válasszon más pályát. A technikum után, hosszú betegség miatt másfél évet végezve a Soproni Erdőmérnöki Egyetemen, kimaradtam, állást vállaltam. Most beiratkozom a levelező tagozatra és meg- szerzem a mérnöki diplomát. Mert én szeretem és nevelni is akarom az erdőt. Lebben a homok a Trabant kereke alól, az erdészt már várja egy másik erdő. A bakonyi rengete-1 gek után most itt dolgozik I a homokon. Kisebb erdők- ! ben. de ugyanolyan szívvel j és lelkesedéssel. Opauszky László Bács-Kiskun megyében 900 alapszervezet 27 ezer tagja készült e fontos eseményre. A kis közösségek számvetést készítenek az elmúlt négy év alatt végzett munkájukról, eredményeikről. Egymás között megvitatják: akcióprogramjaik valóban kifejezték-e tenniakarásukat, ambícióikat, hogyan valósították meg terveiket, elképzeléseiket, s milyen mértékben töltötte be hivatását alapszervezetük vezetősége? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a fiatalokat mostanában. Érthető ez, hiszen a következő négyévi feladatok meghatározásáról, az alapszervezetek további munkájáról van szó. A vezetőségválasztósok az idén eltérnek a korábbiaktól. A KISZ Központi Bizottságának határozata ugyanis lehetővé teszi, hogy a fiatalok kétféle lebonyolítási módszer között választhatnák. Az egyik módszer — a hagyományos — a taggyűlés előtt a jelölő bizottság tagjai véleménykutatást tartanak, megkérdezik a KISZ-ese- ket, hogy közösségükben szerintük kik alkalmasak az alapszervezet irányítására, s a vélemények alapján a bizottság összeállítja a jelöltek listáját. A másik módszer szerint a fiatalok közvetlenül a vezetőségválasztó taggyűlésen mondhatják el véleményüket, javaslataikat, s a vezetőségre ezután adják le voksukat. Ez a választási módszer a hagyományoshoz képest nagyobb őszinteséget, bátorságot, szókimondást feltételez. S, ha ezek a taggyűlések csakugyan demokratikus, őszinte légkörben zajlanak le, hogy a választások után a városi és járási küldöttértekezleteken olyan alapszervezeti titkárok vesznek majd részt, akik szíwel-lélekkel képviselik az otthoni kis közösségeket. T. Lí
