Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
1971, szeptember 1, szerda 5. oldal Tanulás — cselekvő I. Az őskígyó alatt 1 A szocialista hazafiság ismertetőjegyeit így foglalhatjuk össze: a haza, a szülőföld, az ország tájainak szeretete. A dolgozó ember, a kisebb és nagyobb szocialista közösségek, a nép és a család tisztelete. A magyar kultúra, a művészetek, a népi hagyományok, a népköltészet, a népzene, a történelmi múlt és a magyar nyelv ismerete és megbecsülése. Magában foglalja a munkához, a tulajdonhoz való új viszonyt, a szocializmus és a béke ügyét, a haza védelmét. Elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Ismertetőjegyei közül most a magyar tájak sze- retetét, a szép magyar nyelv ismeretét és a munkához való új viszonyt emelem ki. Tanulóink többsége már fiatalon bejárta hazánk nagy részét. A kirándulásokról beszámoló dolgozatok, fogalmazások hűen tükrözik, hogy a 14—18 évesek nem közömbösek hazánk legszebb vidékei, történelmi helyei iránt. Igénylik a hazai országjárást. Nem lennénk igazságosak,- ha elhallgatnánk, hogy néhány középiskolás tanuló — jobb módú szülők gyermekei — olykor jobban ismerik a külföldi nagyvárosokat, mint hazánk nevezetességeit. Mit tehet az iskola? Arra ösztönzi a tanulót, hogy a családban ő szorgalmazza a honi utakat. Jó megoldás lenne, ha egy városnak, nagyközségnek, járási hivatalnak rendelkezésére állna egy autóbusz tanulói ki' 'ndulások céliára. Hang" s’ ’ .'-izom. tanulói kirándu- lá.- ik céljára. ' A magyar nyelv szerete- téről és helyes alkalmazásáról azért kívánok szólni, mert ma is a hazához, a közösséghez való tartozás egvi’- legerősebb köteléke. Teh'H hazafias kötelesség a magvar nyelv ápolása, elsajátítása és elsajátíttatása. A stílusra, a szép her «képzésre és a helyesírásra gondolok. Szavalóversenyeken, a szép magyar beszéd versenyén csak a legjobbakat halljuk. Az érettségi vizsgák írásbeli teljesítményét és a szóbeli feleleteket értékelve, szomorú kép tárul elénk. A tanulók többsége stílusbeli botlásokat követ el. A durva helyesírási hiba sem ritka az érettségi dolgozatokban. Nagyobb gondot kell fordítanunk a megye valamennyi középiskolájában az órán kívüli nyelvművelésre, de a magyarórák számát is növelni lehetne. A gondolatok világos megfogalmazása is szükségessé teszi a nyelv szerkezetének, a szókincsnek alapos ismereteit. A nyelvi tisztaság — fogalmi tisztaság. Végül a hazafiság leg- 'fontosabb ismertetőjegyéről szólok: a munkához való új Viszonyról. Középiskolás tanulóink nyáron és ősszel becsületesen részt vesznek a betakarításban. Természetesen, legfontosabb kötelességük a tanulás. A fiatalok többsége lelkiismeretesen dolgozik az iskolában. Hiszen csak így érhet el megfelelő tanulmányi eredményt. Bács- Kiskun megye középiskolás fiataljai közül dicséretet érdemelnek a legjobbak, azok, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyeken az első 10 helyezett között foglaltak helyet. Elért eredményükkel nemcsak maguknak — felvételi vizsga nélkül kerülhetnek az egyetemre —, hanem tanáruknak, iskolájuknak és megyénknek is dicsőséget szereztek. A Művelődésügyi Közlöny 1966 óta ismerteti a helyezettek nevét. Ennek alapján jogos büszkeséggel számolhatunk be a szép eredményekről. 1966-ban kettő, 1967-ben négy, 1968-ban három, 1969-ben hat, 1970- ben szintén hat tanuló ért el helyezést az országos középiskolai tanulmányi versenyeken. Megérdemlik az iskolák, hogy nevüket megemlítsük. Petőfi Sándor Gimnázium Kiskunfélegyháza 6, Bányai Júlia Gimnázium Kecskemét 3, Katona József Gimnázium Kecskemét 3, Berkes Ferenc Szak- középiskola Kecskemét 2, Szilády Áron Gimnázium Kiskunhalas 2, Kodály Zoltán Gimnázium Kecskemét 1, I. István Gimnázium Kalocsa 1, Hunyadi János Gimnázium Bácsalmás 1, III. Béla Gimnázium Baja 1, Türr István Szakközépiskola Baja 1 tanuló. A középiskolák — különösen a gimnáziumok — munkájának egyik fontos fokmérője az egyetemi felvételi vizsgák eredménye. Bács-Kiskun megye pedagógusai ezen a téren nagyon szép eredményt érnek el. A megye felvételi arányszáma minden évben meghaladja az országos átlagot. Az 1970-ben elért eredmény külön szót érdemel. Országosan a jelentkezettek 44 százalékát vették fel. A Bács-Kiskun megyei tanulók közül a jelentkezettek 51 százaléka jutott be felsőfokú intézménybe. Ez azt jelenti, hogy a megyénk, a főváros és a megyei jogú városok között a második helyet érte el. Csak Hajdú- Bihar megye előz meg bennünket. Három ismertetőjegy alapján vázlatosan megvizsgáltuk a hazafiság dolgát, eredményeinket, gondjainkat. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy közép- iskolásaink hazafisága cselekvő hazafiság, nem nagy szavakban, hanem a legfontosabb területen, a tanulásban pyilvánul meg. A jó tanulmányi eredmények bizonyítják, hogy növendékeink tudnak és akarnak szocialista hazánkért dolgozni, hűségesek a hazához, a Magyar Népköztársasághoz. Juhász Gyulával együtt vallják és mi is hirdetjük: „ ::. Nagy a világ, de legnagyobb nekünk e kis haza.” Fischer István igazgató Kecskemét, Bányai Júlia Gimnázium Tanévkezdés az Iskolarádióhan is Nyolcadik tanévét kezdi szerdán az Iskolarádió. Az 1971—72-es tanévben mintegy nyolcezer percnyi műsort sugároznak a gyerekeknek, ötszázzal többet, mint az előző periódusban. A korábbi 19 sorozat helyett immár 28 foglalkozik az iskolában tanultak kiegészítésével, elmélyítésével. Az előadott 12 tantárgy között újdonság a biológia megjelenése. Folytatódik a 6—10 éves tanyasi kisiskolások számára tavaly megkezdett ’.Nyitnikék” sorozat is. Ezt a műsort a Rádió felmérései szerint 560 kis iskola követi nyomon, azaz minden rádióval rendelkező tanyai tanintézet. Az osztályfőnöki órák keretében vita formájában megtárgyalják az általános iskola nyolcadikos tanulói életében jelentkező különféle problémákat, „Tiétek a szó” címmel. így a gyerekek elmondják véleményüket a tanulásról, a pénzről, a tekintélyről, a sikeres élet titkáról. Diáktükör címmel pszichológiai sorozat is szerepel az új tanév terveiben. Az általános iskola felső tagozata számára hangos szöveggyűjteményt szerkesztenek. Itt hangzik el a „Látom-e, amit hallok?”. „Rege ősi ritmusban”, „Milyen volt szőkesége?” című adás. A történelemleckék egy-egy korszak összefoglalásához, zene, vers, és játék társítására törekszenek. Az alsó tagozatosok számára „Barangolás Miredóciá- ban” címmel indul zeneoktatás. Az 1971—72-es tanévben először a Magyar Rádió közönségszolgálata. a Tanért és a Rádió közreműködésével mintegy 2500 percnyi műsor magnófelvétele készült el. A Tanért az így sokszorosított programokat máris az iskolák rendelkezésére bocsátotta. „Megtömött szatyraiddal szálltál vonatra...” — idéztük tréfásan a költőt egy júliusi tűzforró délutánon, miközben tíz méterenként meg-megállva cipeltük bőröndjeinket, útitáskáinkat a kecskeméti állomásra. A vasúti kocsi ablakaiból mégegyszer visszanéztünk a hírős városra, melytől 8 napra elbúcsúztunk. Még utoljára intettünk a peronon álló szülőknek, jó barátoknak, aztán a mozdony kigördült a pályaudvarról. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bács-Kiskun megyei kirendeltsége szervezésében a már hagyományos Béke-barátság külön- vonattal kétszáznyolcvanan utaztunk Lengyelországba. A vasúti kocsik fülkéiben — mint régi ismerősök, ha találkoznak — először a közös témákról, a KlSZ-alapszervezetek életéről, a mozgalmi munkáról, szórakozásról, az ifjúsági klubokról beszélgettünk. A kellemes, jó tár-, saságban gyorsan telt az idő. Jószerint észre sem vettük, hogy világosodik és egy éjszaka alatt lengyel földre repített bennünket a vonat. A krakkói állomáson az Almatur testvér ifjúsági utazási iroda vezetői és népviseletbe öltözött zenekar várt bennünket. Az egyik lengyel idegenvezető, erősen törve anyanyelvűnket, magyarul köszöntötte a Bács megyei fiatalokat. Érezhetően őszinte örömmel, kedvességgel fogadták a magyar ifjúsági csoportot. Krakkó. Útleírásokból, élménybeszámolókból, filmekről jól ismert, ősi város: román és gótikus stílusban épült házak, égig szökkenő tornyok, mesékbe illő legendák. A legeredetibb ősi monda éppen a város alapításával kapcsolatos. A matuzsálemi korban levő nénikék és bácsi- kák talán még most is „látják” — lelki szemük előtt — az ibolyaszínű ködben kísértő sárkányt, e vidék legfélelmetesebb ellenségét, amely annak idején esténként felfalta a város legszebb szüzeit. Egyszer aztán megérkezett Krák herceg, megölte a vadállatot, a waweli sziklás dombon várost alapított. Róla nevezték el Lengyelország nagyságrendben harmadik városát. Ódon utcákon, a középkorból származó piactéren, magas tornyok, régi házak között sétáltunk. A középkor hangulata azonban lépten-nyomon napjaink pattogó, pezsgő, lázas ütemével párosul. A piactértől nem messze az egyetemi negyedre találtunk. Krakkó az egyetemek és főiskolák városa. A Collé- gium Maiust, a több mint 600 éves Jagelló Egyetemet Nagy Kázrnér lengyel király alapította. Jelenleg 12 egyetemre és főiskolára jelentkezhetnek a krakkói fiatalok. A műszaki, orvosi, természettudományi, jog- tudományi, bölcsész és színész fakultásokon 20 ezer diák tanul. Kinéztem 15 emeletes „Students” diákkollégium ablakán. A környékbeli felhőkarcolókon óriási neonfeliratok: „Students . .^indents”. Négy-öt. épületből beat-ze- nét hallottam. — Az ifjúsági klubokból hallatszik idáig a zene — magyarázta idegenvezetőnk. — Krakkóban jelenleg több mint 150 klub működik. Nagyszerűen, ötletesen oldják meg a fiatalok szórakoztatását. Idegenvezetőnk elkísért egy ifjúsági klubba. Az ajtó fölött fekete betűs felirat: „Pod Jaszczurami, Students.” Mit jelenthet ez... ? A fordítás után se tudtunk meg sókkal többet: őskígyó alatt... Talán egy Babits-szerű elképzelés? Mindenesetre beléptünk a „cet gyomrába”. Szép, tágas, modem terembe érkeztünk. A falon montázsok, képek, fafaragások. A mennyezetről vesszőből font gömbök, arcokat ábrázoló vásznak lógtak. Leültünk a kényelmes fotelokba, s amennyire a beat-zenekar erősítői engedték, beszélgettünk. — Krakkóban nagyon sok ilyen diákklub működik — magyarázta a lengyel idegenvezető. — Csak a leghíresebbeket említem: Michalkowska, Florenska, Tawerna Ratuszowa, Galé- rija Kristofory... Az ifjúsági szórakozóhelyekre csakis tagsági igazolvánnyal lehet belépni. S aki két hónapig nem fizeti a tagdíjat, kizárja magát a klubból. A bevételt különböző rendezvényekre fordítják. A tanulmányi idő alatt, tehát ősztől tavaszig a klubokban politikai, természettudományi, irodalmi, művészeti körök működnek. Meghívják a híres politikusokat, tudósokat, művészeket. A délutáni programok után este 7 órától tizenegyig táncolhatnak, szórakozhatnak a fiatalok. Egy-egy ifjúsági klubnak négy-ötszáz tagja van! Krakkó nagyobb utcáin, a Stolarskan, a Jaggellons- kan, a Grodzkan, vagy a Straszewskiegon végigsétálva öt-hat pincelejáró fölött is olvasható: Club ... Amint megtudtuk, az ősi város alatt hosszú alagút kígyózott. Ezeket a boltíves helyiségeket a fiatalok átalakították, ötletesen kihasználják. A modem pinceklubokban kellemesen, hasznosan töltik el a szabad idejüket. Tárnái László (Következik: Ahol nyáron is hideg van) FOGYNI AKAR? Béreljen„CsiniM masszírozógépet! A kölcsönző bolt felhívja a háziasszonyok szíves figyelmét, a második műszak megkönnyítésére vegyék igénybe a bolt háztartási gépeit. Bérelhető még sok egyéb eszköz: gyermekkocsi, gyermekmérleg, rádió, lemezjátszó, magnetofon, fényképezőgép, parkettcsiszoló, villanyvarrógép, televízió, edény, evőeszköz stb. Felvilágosításért forduljon címünkhöz: Kölcsönzőbolt, Baja, Béke tér 10. Telefon: 701. 555 Szathmári Károly A Bajai Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskolában találtam meg a hajdúszováti Kodály-énekkar karnagyát, Szathmári Károlyt. Elvonultunk egy hűs tanterembe beszélgetni. — A hagyományokkal kell kezdeni. Ä parasztkórusok története nemcsak 1945-ig nyúlik vissza. A második világháború után csak újraéledt a mozgalom és a Kórusok Országos Tat nácsa megalakulásával ma lassan elnyeri méltó helyét közművelődésünkben. Hajdúszováton a múlt század végén már kórusban énekeltek az emberek. A szegénység, a kor viharai — háborúk, fehérterror, gazdasági válság, — többször szétzilálták a férfikart, de mindig újjáalakult. Én 1947-ben kerültem Hajdú- szovátra és még abban az évben újjászerveztem a kórust. Akkor tudtam meg, hogy kórustagnak lenni tekintély a faluban — amit még ma is tartanak. A siker is összetartó erő. Egy- egy fellépés, vendégszereplés után élményekkel gazdagon térnek haza munkájukhoz az emberek és hetekig, hónapokig beszélnek emlegetik, hogy s mint volt. — Még ma is pedagógusként foglalkozik az énekkarral? — Hajdúszováton 1960-ig tanítottam. Közben elvégeztem a főiskolát matematika—fizika és később énekszakon is. 1960-ban kineveztek a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának. Azóta Debrecenben élek feleségemmel és három gyermekemmel. 1964-ben megválasztottak a debreceni járási tanács elnökének, majd kineveztek a járási hivatal elnökévé. — A kórus vezetéséről mint igazgató és tanácselnök sem mondott le? — Lelkiismeretem nem engedte, hogy megváljak a hajdúszovátiaktól. A megbízatásokat azzal a feltétellel fogadtam el, ha a kórussal továbbra is együtt dolgozhatok. — 1947 óta milyen eredményeket ért el a kórus? — Kétszer ezüst-, kétszer aranykoszorús minősítést érdemeltünk ki népdalok és népdalfeldolgozások magas színvonalú előadásáért. A kórus közel negyedszá • zados összetartásért, a népi dalkultúra terjesztéséért, megkaptuk a Szocialista kultúráért kitüntetést. — Kik az énekkar tagjai? — Termelőszövetkezetben dolgoznak mindany- nyian. — Mit énekelnek legtöbbször? — Népdalokat. Amikor kértük Kodály Zoltánt, hogy engedélyezze neve felvételét. a következőket írta levélben, 1948 májusában: „Én azt köKim ki a nevemért, hogy a kórus sohasem tűz műsorára olyan műveket, amit én nem helyeselnék. Gondolják meg, milyen megkötöttség ez.” Majd így folytatta a továbbiakban — remélem, pontosan idézem: „Próbája lenne ez; megbír, megtűr-e a magyar vidék olyan énekkart, amely csak jót énekel.” Tizenöt év múlva, amikor meghallgatta az énekkart, ezt írta emlékkönyvünkbe: ...... ilyet is tud a magyar f alusi nép!” Kodály tanár úr leveleit és az énekkar fennállásának dokumentumait összegyűjtöttük. Ezt feltétlenül írja meg: Izsó Vince bácsi, aki 50 évig énekelt a kórusban, lakásából átadott egy szobát, hogy múzeumot rendezzünk be a szováti énekkar történetéről. Az unokája is velünk énekel. A kórus múltja, hagyománya is rendkívül nagy összetartó erő... Szathmári Károly karnagy, a debreceni járási hivatal elnöke az augusztus 20-án, Baján megalakított Paraszténekkari Bizottság egyik vezetője. A szováti énekkaron kívül más kórusokat is segíthet ezután emberségével, tapasztalataival. Csató Károly