Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

1971. szeptember 4, szombat 8. oldal Időszerű téma: a kereskedelem léli felkészülése Tegnap dr. Glied Károly elnökletével ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Ta­nács élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi bizottsága. Napirenden a megye keres­kedelmének a téli ellátás­ra való felkészülése szere­pelt. A beszámolókból kitűnt, hogy az alapvető élelmisze­rekből az ellátás zökkenő- mentes, kielégítő lesz. Ki­fogástalannak ígérkezik az ellátás a disznóölésekhez szükséges fűszerfélékből. A télapó- és karácsonyi ünne­pekre az előző évinél mint­egy hat tonnával több cso­koládéfigura érkezik, sza­loncukorból pedig 19 ton­nával többet kínál majd a kereskedelem. Korántsem megnyugtató a helyzet a fűtőolaj-ellátást illetően, szilárd tüzelőanya­gokból viszont a nagymér­vű propaganda ellenére sem igen vásárol a lakos­ság. Ami a zöldség-gyümölcs­féléket illeti, a MEZÖTER- MÉK Vállalatnál a kellő árualap rendelkezésre áll. A tárolást egyébként cent­ralizálták és igyekeznek a korábbi évekénél korsze­rűbb tárolási eljárásokat al­kalmazni. A ruházati nagykereske­delem már a múlt hónap­ban bemutatta a téli kol­lekcióját, hogy a kiskeres­kedelem vezetői idejében megtehessék rendeléseiket. E kereskedelmi ág alapve­tő cikkeiből a kínálat elő­reláthatólag megfelelő lesz. Változatlanul ellátási ne­hézségek várhatók azonban féríiszövet télikabátokból, amelyekből a készlet nem kielégítő. A bizottság tagjai meg­állapították, hogy feltétle­nül gondoskodni kell az őszi-téli időszakban — min­denekelőtt a külterületi boltokban — a törzskész­letről. annak érdekében, Összevont tanári értekezlet az Oktatási Igazgatóságon , i Kiskun megyei Bizottsága hogy a mostoha időjárás és , oktatási igazgatóságán a megromlott útviszonyok tanevindít6 tanári értekez- okozta szállítási nehezse- : letet tartottak. amelyen gek miatt a lakosság sem- | megjelent Gyóni Lajos, a miképp ne szenvedjen hát­rányt. Dr. Glied Károly össze­foglaló zárszavában hang­súlyozta: kereskedelmünk a hiányosságok ellenére is helyt állt az év első felé­ben, jól megoldotta felada­tát. Az elsőrendű tennivaló most az ellátás további ja­vítása. Jóba Tibor Romániai íróküldöttség látogatása Tanműhelyt avattak Kiskaroson Tegnap délelőtt ünnepé lyesen adták át rendelteté sének az Irodagépipari és í törtökön Finommechanikai Vállalat i vésztelepen dolgozó kiskőrösi gyáregységének ! tokkal új tanműhelyét. Az avatá­son részt vett Förcsök Ist­ván, az IGV műszaki igazgatója és Istenes Ist­ván, a szakmunkásképző intézet igazgatója. Az új műhely felszerelé­seivel együtt 400 ezer fo­rintot ér. Az esztergákon, síkköszörűkön két oktató irányításával harminckét első éves finommechanikai- műszerész-tanuló ismerke­dik a szakma gyakorlati fogásaival. A szakmunkás­utánpótlás biztosítása ér­dekében a most beiskolá­zott fiúknak és lányoknak ösztöndíjat ad az üzem. Egyhetes tapasztalatcse­rére, a Forrás szerkesztő­ségének a meghívására Kecskemétre érkezett Aurel Raue a Steaua, Létay Lajos, az Utunk fő- szerkesztője, Marosi Péter kritikus, rovatvezető, és Virgil Nistor költő, mű­fordító. A vendégek szer­dán este részt vettek a Katona József Társaság vezetősége által adott fo­gadáson és az azt követő baráti beszélgetésen. A ta­lálkozón megjelent Mada­rász László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Fe­hér Sándor, a Katona Jó­zsef Társaság elnöke. Csü- délelőtt a Mű- alko­ismerkedtek és nagy elismeréssel szóllak a kedvező munkakörülmé­nyekről. (Sáros András grafikus több rajzát rövi­desen közölni fogják a Kolozsváron megjelenő irodalmi folyiratokban.) Délután a Forrás szer­kesztőségében kecskeméti írókkal, költőkkel beszél­gettek. Elmondták, hogy Romániában is sokan fi­gyelemmel kísérik a For­rás törekvéseit, örülnek annak, hogy a Kecskemé­ten megjelenő folyóirat nemcsak a romániai ma­gyar nemzetiségű írók al­kotásainak ad helyet, ha­nem időnként román köl­tőket, írókat is bemutat. A közvetlen hangulatú be­szélgetésen részt vett Gyó­ni Lajos, a megyei pártbi­zottság titkára és Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A romániai kulturális delegáció pénteken a Mat- hiász-telepre látogatott, majd a nagykőrösi Arany János Múzeumot tekintet­ték meg. Ma szegedi uta­zás szerepel a program­ban. A Steaua és az Utunk főszerkesztője és vezető munkatársai hétfőn Kis­kőrös, Baja, Kalocsa, Kis­kunhalas kulturális neve­zetességeivel ismerkednek és kedden utaznak el Bács-Kiskun megyéből. Tegnap délelőtt Kecske- | Szabó Lajos, az oktartási méten, az MSZMP Bács- [ igazgatóság vezetője Az 1971—72-es tanév feladatai a párthatározatok tükré­ben címmel tartott vitain­dító előadást. Délután került sor a tanszékek első ülésére, amelyen a tanszékvezetők ismertették az új oktatási év feladatait, majd megbe­szélték az évi munkaprog­ramot, a témafelosztást. megyei pártbizottság tit­kára és dr. Makó István, az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és pro­paganda osztályának mun­katársa. Ünnepélyes zászlólevonás a nemzetközi építőtáborban Mint Ismeretes, augusz­tus 23-tól külföldi diákok költöztek a Szikrai Állami Gazdaság lakiteleki üzem­egységének Bagi Hona nyá­ri önkéntes ifjúsági építő­táborába. A 18 országból érkezett száz fiatal két hétig dolgo­zott a nemzetközi tábor­ban. A megérkezésük utáni napokban a brigádok para­dicsomot és uborkát szed­tek, majd szőlőt szüreteltek. A külföldi táborlakók nagy szorgalommal dolgoztak: a kilenctagú munkacsapatok a napi 30 forintos normát általában 50—60 forintra teljesítették. Délutánonként az építő­táborok megyei bizottsága által összeállított gazdag program várta őket. A kül­földi fiatalok megnézték Kecskemét nevezetességeit, szálláshelyükön pedig több alkalommal fogadtak ven­dégeket: nagy sikert ara­tott körükben a Rajkó ze­nekar és a Tolcsvay-együt- tes. Új tv-szervizműszerek Egy közelmúltban kötött megállapodás értelmében a szovjet rádiótechnikai mi­nisztérium a jövőben je­lentős, térítés nélküli lá- mogadást ad á Budapesti Híradástechnikai Szövetke­zet fejlesztéséhez, új tv- szervizműszerek kifejlesz­téséhez. Ez az elkövetkező évek során több száz mil­lió forintos szállítások meg­alapozását jelenti és tar­tósan biztosítja a szövetke­zet számára a szovjet pia­cot. A magyar szövetkezet az utóbbi két-három évben körülbelül 23 000 műszert szállított szovjet megren­delőknek. Az ünnepélyes zászlóle­vonás után a nemzetközi tábor lakói tegnap reggel utaztak el Lakitelekről. T. L. Kecskeméten szeptember 6-án délután három óra­kor tartják a tanévnyitó ünnepséget, az Árpád mo­ziban. Ezt követően a Gépipari és Automatizálá­si Műszaki Főiskola nagy­termében kerül sor az el­ső előadásra. A kihelyezett tagozato­kon a tanévnyitóra és az ünnepélyes diplomaosztás­ra a jövő hét többi nap­ján kerül sor. Szeptember 8-án, szerdán, Kalocsán és Dunavecsén, 9-én Baján és Kiskőrösön, 10-én Kun- szentmiklóson és Tisza- kécskén köszöntik az új hallgatókat és ekkor adják át a hároméves általános tagozaton végzetteknek a diplomát. Cs. K. Két nap Bács-Kiskun megyében Ma érkeznek az idegenforgalmi nyári egyelem hallgatói Az idei immár a harma­dik olyan esztendő, amely­ben az Országos Idegen- forgalmi Tanács és a TIT közösen megrendezi az ide­genforgalmi nyári egyete­met. Tizenkét napon át 36 külföldi hallgató — köztük jó néhány újságíró, főisko­lás,- valamint utazási iro­dák alkalmazottai — is­merkedik a témával: a magyar folklór és az ide­genforgalom kapcsolatai­val. A fő cél a külföldiek­kel megismertetni hazánk sajátos, a népművészetben, a népi hagyományokban rejlő vonzerejét. A csak­nem kéthetes programban elhangzó előadások egye­bek közt az említett fő té­máról, továbbá a magyar szellemi élet sajátösságai­gadást követően „A nép­művészet hagyományainak felhasználása az építészet­ben” címmel a városi ta­nács dísztermében dr. Er­délyi Zoltán muzeológus előadását hallgatják meg. — Évről évre ismétlő­dően Kecskemét a színhe­lye ennek az előadásnak — mondotta Karádi Jolán, az Országos Idegenforgalmi Tanács munkatársa, az ok­tatás egyik szervezője. — S ez nem véletlen: itt a valóságban is megismer­kedhetnek a külföldiek Lechner Ödön sajátságos építészeti stílusával. Vasárnap bugaci, kis­kunhalasi és kiskunfélegy­házi túrával folytatódik a program, majd Mezőkö­ról, a falusi életforma ha- vesdet, a Balatont, az ör­gyományainak megőrzésé­ről szólnak. A ma, szombaton Kecs­kemétre érkező nyári egye­temisták az ünnepélyes fo­séget, Egert és a budapesti folklórcentrumot keresik fel az idegenforgalmi nyári egyetem hallgatói. J. T. ÉRDEKESSÉGEK HATVAN ÉVE VAN JOGOSÍTVÁNYA Minden valószínűség sze­rint csehszlovák állampol­gár mondhatja magáénak az óvilág legrégibb gépjár­művezetői jogosítványát. A büszke tulajdonos a klad- nói Jan Siffer, aki október­ben tölti be 80. életévét, s pontosan 1911. augusztus 27-e óta vezet hajtási iga­zolvánnyal a zsebében. 1907-től kezdve azonban már rendszeresen ült vo­lán mellett. Apja 1911 má­jusában vásárolt autót, de a minisztérium 1910. ápri­lis 28-án kelt rendelete ér­telmében gépkocsival ak­korra csak vizsgázott sze­mély közlekedhetett. Ezért Jan kénytelen volt Prágá­ba utazni és Skulina mér­nök, vizsgabiztos elé állni, aki az alig húszesztendős ifjúról azt hitte, hogy a kilenc jelölt úr egyikének a fia. Ám Jan Siffer, a ti­zedik, kitűnőre vizsgázott. Életét aztán végleg az a nagyvilágból autózásnak szentelte, szá­mos versenyen vett részt, legtöbbször első helyen vé­gezve. Utoljára 1949-ben Plzenben versenyzett, e arnyérmet nyert. 1929 óta a Skoda gyár képviselője volt. Szerelmétől, a gépko­csitól mindmáig nem vett búcsút. Jelenleg tagja a veteránklubnak, s egy ki­érdemesült Skoda-Popular- ral „száguld”. Vetélytársa, Joseff Weiss csak 1912-es jogosítvány­nyal büszkélkedhet, nem is szólva arról az. . olaszról, aki egy 1913-as hajtási en­gedéllyel jelentette be igé­nyét a legrégibb európai autós címére 1967-ben. HÁT ÉRDEMES FÉRFINAK LENNI? Az európai férfiak ko­rábban halnak, mint a nők — erre a következtetésre jutott szerdán az európai népességszakértők strass- bourgi konferenciája. Leg­alább egy. évszázada fi­gyelhető meg ez a jelenség, s a mérleg egyre inkább a nők javára billen. A szak­értők az okot nem anató­miai vagy pszichológiai tényezőkben keresik, hanem tipikus férfiszokások kö­vetkeztében beállt hirtelen elhalálozásoknak tulajdo­nítják. A férfiak ugyanis sokat dohányoznak, nem végeznek kellő mennyiségű fizikai munkát és túlontúl sok állati eredetű zsiradé­kot fogyasztanak. NYARAL-E A NÁTHA? A lyoni R. Sohier pro­fesszor kategorikus nem­mel válaszol. Sohier, a nát­ha vírusának kiváló szak­értője azt is kijelentette, hogy 13 év óta nem sike­rült igazi náthavírusokat elkülöníteni a nyári hóna­pokban. És mégis! Mi az, ami a nyaralókat a valódi nát­hára emlékezteti? Honnan a láz, meg az izületi fáj­dalmak, a teljes letörtség, a légutak fertőződése ... ? Nos, ezekben az esetek­ben sohasem a nátha víru­sa a ludas, hanem erre az évszakra oly jellemző „en­terovirus”. Pe akkor hová tűnnek a náthavírusok a meleg hónapokban? Az orvostudomány azon fáradozik, hogy feleletet kapjon a vírusokkal fog­lalkozó tudománynak ezek­re a kérdéseire. A SÜKETEK SZÁMA MEGKÉTSZEREZŐDÖTT Tíz év alatt a megsüke- tültek száma világszerte megkétszereződött. Többek között erre a következte­tésre jutott a süketek vi­lágszövetségének kongresz- szusa, amely nyolc napon keresztül. 47 országból ér­kezett 3000 résztvevőt és 300 szakértőt egyesített a párizsi UNESCO-palótá- ban. A süketté válás a mo­dern élet káros zajártal­mai következtében egyre jelentősebb problémává válik. A megsüketültek néhány hét alatt elveszthetik be­szélőképességük nagy ré­szét. A videokazettára rög­zített, szájról történő leol­vasási tanfolyamok nagy­mértékben megkönnyíthe­tik a süketek oktatását. A Süketség 35 millió embert érint az egész világon. LÉZERES VILÁGÍTÖTORONY Annak tiszteletére, hogy Cook kapitány 200 éve fe­dezte fel Ausztráliát, a tengerparton kigyúlt a fény a világ első, lézerrel működő világítótornyában. Fényét a tenger felől 22 mérföld távolságból lehet érzékelni. A fényjelzések hat és fél másodpercenként követik egymást. A torony magassága 60 méter a ten­ger szintje felett. Ausztráliai szakemberek véleménye szerint a lézer alkalmazása a világítótor­nyok fényforrásaként ugyanolyan gazdaságos és megbízható, mint a jelen­legi fényforrások használa­ta, de azzal az előnnyel jár, hogy a lézer jóval könnyebben áthatol a kö­dön és az esőn. TAKARÓ — ALUMÍNIUMBÓL Érdekes újdonságot kezdett gyártani a cseh­szlovák textilipar. Poliész­ter hártyával bevont üveg­gyapotból készült takarók egyik oldalára leheletfinom rétegben alumíniumot vit­tek fel. Ha a takarót alu- míniumos oldalával lefelé terítjük le, akkor melegít, mivel a fémbevonat a hő 90 százalékát visszatartja. Ha azonban a fémes oldal kerül felülre, akkor a ta­karó alatt még hőségben is kellemes az alvás, mivel visszaveri a hősugarakat. Az alumíniumos takaró mindössze 55 grammot nyom, és egy cigarettatár­cánál nem nagyobb tok­ban elhelyezhető. „TEMPLOM ELADÓ” „Templom, a hozzátar­tozó parkkal eladó” — ez a szokatlan hirdetés látott napvilágot az észak-olasz­országi Friuli-Venezia-Giu- lia járás újságjaiban. A hirdetést Borgnano falucs­ka plébánosa adta fel. El­járását azzal magyarázta, hogy a XVIII. század vé­gén épült templomot pusz­tulás fenyegeti. A megros- kadt tető már nem nyújt védelmet az eső ellen. A falakat kikezdte a ned­vesség, a víz szinte telje­sen lemosta a festménye­ket. Az épület helyreállítá­sához szükséges pénz hi­ányzik, ezért az egyház- község tagjai elhatározták, eladják templomukat ab­ban a reményben, hogy az új tulajdonos maid restau­rálja.

Next

/
Thumbnails
Contents