Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
fiiig proletárjai, egyesüljetek! PETOnMtS A MAGYAR SZÖGI A LISTA MŰNK ÁS*Á ' f *'* ' • ' V\9* UN M EGYEIBIZOTTS A G A N A K NAPILAPJA Uláírlá11 a négyhatalmi megállapodást NYUGAT-BERLIN ■Pinczési Pál, az MTI berlini tudósítója jelenti: Pénteken délben a volt Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak a Postdamer Sírásáén levő épületébe belépve ipár tudni lehetett, hogy a világ minden részéből ösz- szesereglett több mint 200 újságíró ezúttal nem jött hiába. A négy nagykövet 12 óra 58 perckor lépett be a terembe, a szakértők tömegének a kíséretében. A nagykövetek balról jobbra a következő sorrendben foglaltak helyet: Francia- ország, Anglia, Szovjetunió, Egyesült Államok. Az aláírási ceremónia mindössze hat percet vett igénybe. A piros kötésű szerződéspéldányok közül a Szovjetunió és az Egyesült Államok példányán rajta volt az illető állam aranyozott címere, Franciaország és Anglia példánya kívülről egyszínű volt. Pontosan 13 óra 04 perckor a francia nagykövet megkezdte nyilatkozatának felolvasását, majd az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagyköveteinek nyilatkozata következett. Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete a következő nyilatkozatot tette: — Kormányaink megbízásából ma olyan egyezményt írtunk alá, amely kétségkívül arra hívatott, (Folytatás a 2. oldalon) Váljanak politizáló, nevelő testületekké a szakszervezetek A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa tegnap tartotta választások utáni első ülését, amelyen részt vett dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára, Beszedics Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára. Neiner Jánosnak, az SZMT elnökének megnyitó szavai után Borsodi György vezető titkár terjesztette elő a testület másfél éves munka- prográmját a szakszervezetek XXII. kongresszusa és sZ SZMT VI. küldöttértekezlete határozatainak végrehajtására. Beszámolója bevezető részében Borsodi edvtárs hangsúlyozta, hogy a szó- baníorgó tanácskozások hosszú időre megjelölték a szakszervezetek feladatait. Ahhoz azonban, hogy határozataikat végrehajthassuk, hatékonyabbá kell tenni a megye szakszervezeteinek tevékenységét. Ehhez feltétlenül szükség van a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetekkel való szorosabb együttműködésre. Ezután az előadó arról szólt, hogy nyílt, őszinte beszélgetést kell folytatni a megye munkásosztályával a termelés gondjairól. A dolgozók legjobbjai — elsősorban a szocialista brigádok tagjai — a választások idején követelték a munkafegyelem megszilárdítását. Most az a feladatunk, hogy tovább növeljük a jő munka becsületét. A beruházásokról szólva Borsodi György hangsúlyozta, hogy azok hatékonyságának növelése a szakszervezetek politikai feladatai közé tartozik, ügyelni kell azonban arra, — mondotta —, hogy az előirányzott összegek korrigálásánál valóban a felesleges pazarlásnak vegyék elejét, s ne a munkások biztonságát és munkakörülményeit javító létesítményeken „takarékoskodjanak”. A vezető titkár előterjesztésének második részében az SZMT, az elnökség, valamint a munkabizottságok feladataira, hatáskörére, munkamódszereire, és az apparátus ügyrendjére vonatkozó javaslatot ismertette. Az ezt követő vita után Némedi Sándor, az SZMT titkára számolt be a dolgozó nők és az ifjúság helyzetének megjavítására hozott párt- és SZOT-ha- tározatok végrehajtásának tapasztalatairól, és a további feladatokról. Megállapítható, hogy az eltelt egy év alatt figyelemre méltó eredmények születtek. A megye közvéleménye jól reagált a párt Központi Bizottságának határozatára, s közüggyé vált a dolgozó nők, és az ifjúság helyzetének javítása. A vállalatoknál, gazdaságoknál, intézményekben a párt-, gazdasági, szakszervezeti és KISZ-szervek összehangolják tevékenységüket. A helyi vezetők többsége már felismerte, hogy a nőket és fiatalokat nemcsak munkával kell ellátni. Szükséges és érdemes bevonni őket a vezetésbe, javítani szociális körülményeiket, elősegíteni politikai, szakmai, kulturális fejlődésüket és közéleti tevékenységük kibontakozását. A szakszervezetek a megye tizenhárom könnyűipari üzemében folytattak vizsgálatot, amelynek tapasztalatai azt igazolják, hogy a nők keresete az előző évekéhez mérten jelentősen emelkedett, de továbbra is alatta marad a férfi dolgozókénak. Számos kezdeményezés történt a gyermekintézmények bővítésére. Ennek nyomán a tanácsi alapokból és vállalati hozzájárulásból az elkövetkezendő öt évben 1900-zal nő a bölcsődei, óvodai, napközi otthoni helyek száma. A fiatal dolgozók egyik legsúlyosabb gondja a lakáshiány. A vállalatok az elmúlt évben 596 dolgozónak adtak lakásépítési hozzál árulást, s ennek 37 százalékát a 30 éven aluliak kapták. A nők és fiatalok helyzetének megjavítására hozott párthatározatok vé”re- hajtásának még csakakezAs SZMT ülése detén vagyunk — hangsúlyozta az előadó. — Sok mag a téves nézet, a megkövesedett szokás, ami ellen harcolnunk kell. Igen fontos, hogy a választások során létrehozott nőbizottságokkal és ifjúságfelelős hálózatttal megfelelően foglalkozzanak szakszervezeteink; bátorítsák, segítsék e testületeket és tisztségviselőket feladataik elvégzésében. A beszámolót vita követte, majd a szakszervezetek megyei tanácsának ülése meghallgatta az elnökség első félévi tevékenységéről szóló tájékoztatót, s elfogadta a munkabizottságok tagjaira tett javaslatot. N. O. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke beszámolt finnországi hivatalos látogatásának tapasztalatairól. A beszámolót az Elnöki Tanács tudomásul vette. Az Elnöki Tanács az ülésen elfogadott törvényerejű rendeletekben a felsőfokú külkereskedelmi szakiskolának külkereskedelmi főiskolává, a nyíregyházi, illetve a kaposvári felsőfokú mezőgazdasági technikumot mezőgazdasági főiskolává. továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának, a Magyar Képző- művészeti Főiskolának, a Magyar Iparművészeti Főiskolának. valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskolának — nevük megtartásával — egyetemi jellegű főiskolává szervezését rendelte el. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról hozott törvényerejű rendelet értelmében a tanulmányok befejezését követően sikeres államvizsgát tett hallgatók egyetemi oklevéllel egyenértékű oklevelet kapnak, amely a honvédelmi miniszter által meghatározott katonai beosztások betöltésére képesít. A felsőfokú oktatási intézmények új jogállásukat ebben az oktatási évben elnyerik. Az Elnöki Tanács a de- vecseri járás székhelyének Devecser közös tanácsú nagyközségből Ajka városba helyezését rendelte el, s egyben a járás nevét ajkai járás elnevezésre változtatta. Bővítik a tanácsházát "ik Kccclen a tanácsházát. Az új szárny építése ''sItő. Már a vakoló- és festem”nkákat végzik, ’"gyközség v gves-ba jós dolgait hamarosan jobb körülmények között intézik a tanács dolgozójAz Elnöki Tanács de. Kertész Jánost, a Legfelsőbb Bíróság túrájává választotta. továbbá előzetesen hozzájárult dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanárnak, a tiszántúli református egyházkerület főgondnokává történő megválasztásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) XXVI. évf. 208. szám 1971. szeptember 4, SZOMBAT Ára: 90 fillér A kiskunhalasi százason 4. old. A falu orvosa 4. óid. A mi otthonunk 5. old. Rád;ó- és tv- meiéket 7—8. old. Az ötéves terv második telében kezdődik a teiepités Nyolcezer hold új ültetvény Egy idő óta aggasztó jelenségek tapasztalhatók a Duna—Tisza köze szőlőtermesztésében. Az 1960-as évek végén rendkívüli mértékben meggyorsult a szőlőültetvények kivágása, valamint elhagyásának folyamata. Az állami támogatás megvonása óta teljesen megszűnt az új ültetvények telepítése, így a termő terület csökkenését nem pótolta az újonnan termőre forduló szőlő hozama. Bács-Kiskun megyében a statisztikailag nyilvántartott 105 ezer kát. hold szőlőből mintegy 15—20 ezer hold már nincs művelés alatt, s ez a nagyarányú területcsökkenés veszélyezteti a megye szőlőtermesztésének jelenét és jövőjét, többek között annak a csaknem 100 ezer szőlőművelő családnak a legfőbb jövedelem forrását, a hazai borellátás 40 százalékát és az ország borexportjának több mint egynegyedét. A megyei tanács mező- gazdasági. szakigazgatási szervei már három évvel ezelőtt felhívták a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium figyelmét ezekre a körülményekre. A gyökeres változás folyamatát azonban a megyei párt- bizottság kezdeményezése indította el. amikor tavasz- szal az Országos Tervhivatal, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Magyar Nemzeti Bank, Bor- gazdasági Tröszt és más intézmények képviselőinek lakiteleki országos tanácskozásán az alföldi borvidék gondjainak enyhítésére, a hibák orvoslására történt megállapodás. Ennek alapján a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya széles körű vizsgálatokat végzett szakbizottságok közreműködésével a szőlőtermesztés jelenlegi gondjainak feltárására, a negyedik ötéves terv fejlesztési programjának részletekbe menő kidolgozására. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 8 ezer hold szőlő telepítését hagyta jóvá, s ennek megvalósítása a negyedik ötéves terv második felének a feladata lesz. Ehhez a programhoz az anyagi támogatást is megkapják a gazdaságok. Felmerült a kérdés, hogy a megye saő; > lőültetvényeinek közeljövőben megkezdődő rekonstrukciója során milyen szőlőfajták a legalkalmasabbak a telepítésre, amelyeknek termesztése, feldolgozása és értékesítése a leginkább megfelel a közgazdasági követelményeknek. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására rendezték meg pénteken délelőtt. Lakiteleken a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben azt a szakmai tanácskozást, amelyen részt vettek a megyei pártbizottság, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Közép-magyarországi Pincegazdaság és alföldi üzeme, a Borgazdasági Tröszt, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a Kertészeti Egyetem szőlészeti és borászati tanszéke, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, az Ültetvénytervező Vállalat, a Fajtakísérleti Állomás és a Szelekciós Felügyelőség képviselői. Dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitó szavai után Pfenning Gyula, megyei főkertész ismertette, hogy a második és harmadik ötéves terv szőlőtelepítési szakaszában milyen fajtákat ültettek és az 1975-ig terjedő időszakban a megye gazdaságai milyen szőlőfajtákat szándékoznak telepíteni. A tájékoztatót követő tartalmas vitában kitűnt, hogy a különböző körülmények figyelembevétele alapján a vörös bort adó szőlőfajták közül a kékfrankosnak, a fehér bort adó szőlők közül az olaszrízlingnek, a sárfehérnek, a kövidinká- nak, a rizlingszilváninak, a muskat otonelnek, savi- gnonnak, a veltelininek, a pozsonyi rizlingnek, a csemegeszőlő-fajták közül a Kocsis Irmának. Irsai Olivérnek és a saszlának lesz a legnagyobb szerepe a 8 ezer holdas új ültetvény telepítésénél. A tanácskozáson megállapodtak abban, hogy szakbizottságot hoznak létre, amely az 1973-ban meginduló nagyobb arányú telepítésig az elképzeléseket javaslatokat felülvizsgálja és végleges formába önti. K. A.
