Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
Kiegyensúlyozottabb esztendtt- INNEN-ONNAN - INNEN-ONNAN - INNEN-ONNAN A takarmánybázis Kanadában A kanadai kormány közölte, hogy az elkövetkező három évben a kenyér- gabona rovására tovább növelik a takarmánytermő területet. Ez a módosítás összesen 40 millió kanadai dollárba kerül. A nemrég közzétett program szerint a gazdák a takarmány vetésterületének bővítésére acre-ként 10 dollár támogatást kapnak. Az állami támogatás teltétele, hogy legalább 25 acre-n (10,1 hektár) termesszenek takarmányt. Ha három évnél rövidebb idő alatt sikerül a takarmánynövények vetésterületét 4 millió acre-al (1,6 millió hektár) bővíteni, akkor a programot befejezettnek tekintik. A finn élelmiszeripar 1969-ben a finn élelmiszeripar termelése 7,3 százalékkal emelkedett. Különösen a zöldség- és gyümölcs- feldolgozó iparban, továbbá a hűtőiparban tapasztalható jelentős fejlődés. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar termelése 1969-ben először haladta meg a százmillió finn márka értéket és 1963-hoz képest 43 százalékkal emelkedett. Ellenálló kukor.cafajlák az U SO-ban Az idén jó kukoricatermésre van kilátás az Egyesült Államokban, ami elsősorban a levélfoltossággal szemben ellenálló kukoricafajták termesztésének köszönhető. Az idén ilyen rezisztens fajtákat vetettek a terület 25 százalékán. A jövő évben tovább növelik ezeknek az ellenálló fajtáknak a vetésterületét és így a kukoricatermesztés még abban az esetben sem kerül veszélybe, ha a kevésbé ellenálló fajtákat a levélfoltosság erősen megtámadja. Olasz paprika Olaszországban egyre népszerűbb a paprikatermesztés. Az utóbbi öt évben 20 százalékkal nőtt a paprikatermő terület. 1970ben összesen 424 000 tonna paprika termett és így Olaszország Európa legfontosabb paprikatermesztő országává lépett elő. A mezőgazdasági termelés nagyobb kockázattal jár, mint az egyéb, időjárástól nem függő gazdálkodási tevékenység. A föld minőségéből és az eltérő közgazdasági viszonyokból adódó bizonytalan- sági tényezők velejárói a szövetkezeti gazdálkodásnak is. Nagyrészt ilyen okok miatt az elmúlt esztendőben a megye 22 termelőszövetkezete zárta veszteségesen az évet Az idén előreláthatólag kevesebb gazdaság lesz veszteséges. Az első félévi gazdálkodás tapasztalatai alapján természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert a második félévben még jelentősen módosulhatnak ezek az eredmények. Mégis, milyennek ítélhetjük a szanált termelőszövetkezetek ez évi gazdálkodását? Az kétségtelen, hogy javulásra számíthatunk az elmúlt évhez képest. Néhány homokhátsági. tsz kivételével kedvei zőbb a helyzet. A fejlesztési alap hiány 7 millió forinttal csökken. Ez azért vehető biztosra, mert a korábbiaktól eltérően, az érvényes szabályozó rendszer szerint a beruházásokhoz szükséges saját anyagi erőforrásokat az előző évi bevételből kell tartalékolni. Nem fordulhat elő tehát, hogy olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyekre az idei jövedelem nem nyújt fedezetet. A szanált termelőszövetkezeteknél előírták az év közben kifizethető munkadíjakat és a szabályok betartásáért felelősek a gazdaságok vezetői. Az évközi bérkifizetések 1,3 millió forinttal csökkennek az elmúlt évhez képest, így korlátozódik a részesedési alap túllépésének lehetősége. Ha a gazdálkodás a terv szerinti eredménnyel jár, a személyes jövedelmek kioszthatók, tehát mindössze az oktalan kockáztatás megakadályozásáról van szó. Egyes gazdaságok az idén éppen a jogszabályokat meghaladó részesedés miatt nem tudnak jó eredményt elérni. A szanált termelőszövetkezeték az idén 15 köz-állomány bővítését szolgálja, 8,4 millió forint pedig a takarmány, a vetőmag, a műtrágya és a növényvédőszer készletezését segíti elő. Ha a szanált termelő- szövetkezetek még az év végéig tovább javítják vazdaságj helyzetüket, előnyösebbek lesznek az előrehaladás feltételei. A következő két évben ugyanis megszűnnek a sokszor szóba kerülő terhek, amelyek az 1966. évi hitelrendezés óta a gazdaságok kötelezettségei közé tartoznak. A termelőszövetkezetek átlagosan 5—10 millió forint hitelelengedésben részesültek, azzal a feltétellel, hogy a fennmaradó kölcsönöket 8—10 év alatt kiegyenlítik. A mezőgazdasági üzemek egy jelentős hányada — köztük a szanált termelőszövetkezetek — a következő évben már 1—2 millió forinttal kevesebb tartozást törleszt, mint korábban. Ez javítja anyagi helyzetüket, különösen akkor, ha az idei évet kiegyensúlyozott pénzügyi feltételek mellett fejezik be. Egyes esetekben a hitelek csökkenése az egész évi részesedési alap tartalékolását teszi biztossá. H. KISS BÉLA Erdők, mezők kincse - a vad E rdőinkben, amelyek főként lombos erdők, mezőinken, amelyek a gyér füvű alfölditől Alpok-aljai területekig bezárólag nagy változatosságot mutatnak, a nagy- és kisvadak számos faja él. A vadgazdálkodás szempontjából a vegyes lombos erdők területe, a Dunántúli és az Északi-Középhegység, a Kőszegi és a Soproni hegység és a Mecsek a legértékesebb, de az ártéri erdők, így a gemenci erdő is felbecsülhetetlen értékű a nagyvadak, a szarvas-, őz- és vaddisznóvadászat szempontjából, mert a „trófea”, a vadászsiker bizonyítéka, jelentős devizát hoz az országnak. Európa legtöbbre értékelt vadja, a gímszarvas, a magyar erdőkben hordja a legértékesebb fejdíszt, de igen értékes a trófeája betelepített nagyvadunknak, a dámvadnak is: Gyulajról több, öt kilogramm körüli világrekord lapát került már ki. Egy nyúl = 18 kilogramm baromfi A vadak kereskedelmi értékét növeli, hogy a trófea mellett húsuk igen nagy exportértéket jelent. A vadhús külkereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy például 1935-ben élő és lőttnyúlexportunk hozama alig valamivel maradt mögötte évi rozskivitelünk exportértékének. Az utóbbi tíz évben egy-egy külföldre szállított élő nyűiért annyit kaptunk, mintha 16—18 kilogramm vajat, vagy 400 tojást, illetve 2 mázsa búzát, 32 kilogramm marhahúst, vagy 26 kilogramm sertéshúst, illetve 18 kilogramm baromfit exportáltunk volna. A kivitel mellett számottevő mennyiségű, évente mintegy 1200—1700 tonna vadhús kerül a hazai fogyasztók asztalára. A fogoly és a fácán húsa kiváló pecsenye, de húsértékét is sokszorosan felülmúlja külkereskedelmi értéke és mezőgazdasági haszontétele: egy exportra kerülő lőtt fogoly devizaértéke körülbelül egy 80 deka- grammos jérce exportértékével egyezik, egy pár élő fogoly kivitele pedig mintegy 13 darab exportjérce devizahozamát pótolja. A fácáné még magasabb. A vadnyúl húsának nagy a fehérjetartalma, tápértéke pedig egyenlő a marhahúséval. A vadnyúl gerincét és combját pácolva, valamint sütve fogyasztják, de az őz- és a nyúlhúsból készítenek pörköltet és to- kányt is. A nőstényvaddisznó combját és a tarját főzve, zöldpaprikás, sós burgonyás körítéssel, ecetes tormával, húslével elkevert áfonya- vagy csipkeízzel fogyasztják. A vaddisznó húsa igen jó hidegen is, mert saját levében megkocsonyásodik és télen sokáig eltarthat». Rovarirtó madarak . __ A vadászat hazánkban azért sorolható a mezőgazdasághoz, illetve az állattenyésztéshez, mert főleg a nagyvadállomány fenntartásáról és tenyésztéséről már a háziállatokat megillető módon gondoskodunk. A vadakat számos vadászati korlátozás védi, igy az egyes vadak az évnek csak megjelölt szakaszában lehetők — meghatározott számban és minőségben. Az állatok elejtésénél érvényesülnek olyan szabályok is, amelyek már a „vadászetikához” tartoznak, és céljuk millió forinttal magasabb fejlesztési alapból gazdálkodnak, mint az elmúlt évben. Ebből 6,6 millió forint az állóesza vadállomány összetételének, épségének megóvása. A vadak téli etetése, veszély esetén a mentése szintén tervszerű munkát kíván. Az apróvadfélék közül a nyu- lakat csak azokon a helyeken gyarapítják, ahol ez a mező- és erdőgazdálkodás érdekelt nem sérti. Napjainkra a fácánállomány nagysága elérte a tervezett szintet és ma már nagyobb, mint az úgynevezel t. vaddal telített 1930-as esztendőben volt. A foglyok száma kétszeresére növelhető, mert ez a fácánhoz hasonlóan növényvédelmi szempontból is igen hasznos. E két madár táplálékának zömét veszedelmes állati és növényi kártevők képezik. így például egy fogoly évente körülbelül 3 kilogramm, egy fácán pedig 4 kilogrammnál több rovart fogyaszt. Külkereskedelem A vadgazdálkodás eredményességét elsősorban a külkereskedelem értékének növekedése bizonyítja: 1970- ben a vadexport meghaladta az 50 millió devizaforintot. Amíg a vadgazdálkodás fejlesztésére 1960-ban 18,5 millió forintot fordítottunk, addig 1970-ben több mint 82 millió forintot A tervek szerint a jövőben csökkentik a nagyvadállományt Ez az első pillanatban ellentmondásnák látszik, de egyrészt a mező- és erdőgazdálkodás érdekei, másrészt az állomány minőségi fejlesztése szükségessé teszik az említett intézkedést. Kivételt képez a dámvad és a muflon, amiből — figyelemmel a vadászterületek vadeltartó képességére — növelni lehet a létszámot. Dr. Vuics Tibor tanársegéd, Pécsi Tanárképző Főiskola köz-állomány bővítését szolgálja, 8,4 millió forint pedig a takarmány, a vetőmag, a műtrágya és a növényvédőszer készletezését segíti elő. Ha a szanált termelő- szövetkezetek még az év végéig tovább javítják »azdaságí helyzetüket, előnyösebbek lesznek az előrehaladás feltételei. A következő két évben ugyanis megszűnnek a sokszor szóba kerülő terhek, amelyek az 1966. évi hitelrendezés óta a gazdaságok kötelezettségei közé tartoznak. A termelőszövetkezetek átlagosan 5—10 millió forint hitelelengedésben részesültek, azzal a feltétellel, hogy a fennmaradó kölcsönöket 8—10 év alatt kiegyenlítik. A mezőgazdasági üzemek egy jelentős hányada — köztük a szanált termelőszövetkezetek — a következő évben már 1—2 millió forinttal kevesebb tartozást törleszt, mint korábban. Ez javítja anyagi helyzetüket, különösen akkor, ha az idei évet kiegyensúlyozott pénzügyi feltételek mellett fejezik be. Egyes esetekben a hitelek csökkenése az egész évi részesedési alap tartalékolását teszi biztossá. H. KISS BÉLA A legkisebb költséggel A sajtó, a rádió a közelmúltban hírül adta, hogy Nyugat-Dunántú- lon a Vas megyei Növényvédő Állomás irányításával szántás nélküli talajművelési és termesztési kísérleteket végeznek. Mivel a kezdeményezés Bács-Kiskun megyében is érdeklődést válthat ki, Sipos Endre igazgatót kértük meg a Vas msgyei kísérletek ismertetésére. • A mezőgazdaság termelési folyamataiban állandóan nő a kémiai anyagok széles körű felhasználása. A herbicidkutatás eredményeként a paraquat totális gyomirtó alkalmazásának egyik új iránya a szántás nélküli, úgynevezett vegyi talajművelés és közvetlenül a, iatJcaa vetés . Valamennyi mechanikai beavatkozás megzavarja ugyanis a biológiai, kémiai és fizikai folyamatokat, mégpedig a talaj nemétől és az időjárási viszonyoktól, valamint a mindenkori művelettől függően. Nem vitatható, hogy a jelenleg alkalmazott korszerű talajművelés egyes folyamatai elhanyagolhatók lennének. Taiajkímélés Mi is a talajművelés fő feladata jelenleg: — a talaj lazítása, a vetőágy készítése, valamint a műtrágya és szervesanyag talajba keverése. A minimális talajművelés célja ezeknek az elkerülhetetlen műveleteknek az elvégzése, a legkisebb költséggel és a talaj lég- kímélésével. A hazai kutatások 1967- től meggyorsultak. A vizsgálatok a rét-legelő felújításoknál a direkt technológiai módszerek alkalmazása folytán jó eredményt adtak. A technikai feltételek megteremtése után széles körű elterjedésére elsősorban Vas és Zala nyugati részén lehet számítani, ahol a klimatikus viszonyok kedvezőek. Vas megyében 1010 kh-on végeztünk újratelepítést, elsősorban leromlott ősgyepeken. Az eredmények jók. Nem öntözött helyeken szénaértékben 34—74 mázsa szálastakarmány termett holdanként. A telepítési költségeket már az 1968—69. évi kísérletek mutatták. Egy mázsa széna költsége di - rekt vetés esetén 44,80 forint volt, a hagyományos telepítésűé pedig 88,80 forint. Hazai vegyszer A szántóföldi növénytermelésben élénk vita folyik a hazai és külföldi mezőgazdászok között a minimum tillage rendszeréről. A géprendszerek kedvező kialakítása foglalkoztatja elsősorban a szakembereket. Ez érthető is, hiszen a kémiai előkészítés alapja a paraquat tartalmú (Gra- moxone) gyomirtó alkalmazása. A jövőben hazai gyártásból a szükségleteket már fedezni lehet. Nem túlzás, hogy m- még sok helyütt mereve ragaszkodnak a fogato művelés idejéből szárma zó és már régen túlhala dott munkamódszerekhez. A vizsgalatok fő eredménye, hogy tisztázódott: a minimális talájművelési módszer megvalósításának a mindenkori talaj szab határt. Lényeges a talaj be- érési képességének alakulása. A jól beérő talajokat elsősorban az állandó jó szerkezet jellemzi. A gyengébb szerkezetű szántók vízgazdálkodását a jelenlegi komplex talajjavítással alkalmassá tehetjük a minimális talajművelési eljárásra. Vizsgálati eredmények Vizsgálataink kiterjednek az őszi búza, a káposztarepce, a kukorica termesztésénél a direkt és minimum technológiák alkalmazására. Vas megye termelőhelyi ehetőségei kedvezőek a másod- és tarlóvetések számára, éppen ezért a napraforgó forgós csala- mádé termesztését programba vettük. Hároméves vizsgálataink közül a tanakajdi Proletár Hajnal Tsz-ben kukorica előve- temény után a búza 23,3 mázsát adott holdanként. A vetés McCormich direkt vetőgéppel történt. Az 1970-es évben végzett vizsgálatok közül megemlítem a 180 mázsás termést adó napraforgós másodvetést a rumi Vörös Csillag Tsz-ben. A szántóföldi növény- termesztésben még további vizsgálatra van szükség a direkt vetés technológiai rendszerének tökéletes kidolgozásához. Az agrotechnikai adatgyűjtésekkel párhuzamosan intenzív műszaki gépkísérleteket is beállítottak állomásunk körzetében. Meggyőződésünk, hogy a magyar mezőgazdaságban is terjedni fog a talajelőkészítés nélküli vetés, Sipos Endre a Vas megyei Növényvédő Állomás igazgatója
