Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

irri. «September 22, szerda S. oldal Fészekrakó fiatalok Hogyan alakul egy lakássxovetkeset? Először pár MESZÖV-nél napja, a rendezett bás lakásokban találnak majd otthonra. Megvolt az sajtótájékoztatón értesül- a lehetőségünk is, hogy a tem arról, hogy a városok­hoz hasonlóan megyénk két nagyközségében is — az egyik közülük Tisza- kécske — lakásépítő szö­vetkezetei hívtak életre. Az értesülés nyomán már másnap alkalmam nyílt felkeresni Tiszakécskén Takács Zoltánt, a helybeli lakásépítő és fenntartó szövetkezet elnökét. — Azt, hogy mi ösztö­nözte Önöket a szövetke­zésre, talán kérdeznem sem kell. Ismerjük a la­káshelyzetet, amelynek ne­hézségeiből ki-ki a saját leleményessége és anyagi eszközei segítségével igyek­szik megtalálni a célhoz vezető utat — kezdtük a beszélgetést. — De mond­jon valamit az alakulás kö­rülményeiről. — Először a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársá­ga kereste meg a nagyköz­ség párt- és tanácsi veze­tőit, rámutatva azokra az előnyökre, amelyek a tár­sulásban rejlenek. Mitaga­dás, kedvet csináltak az akcióhoz. Ez év elején született meg a végső el­határozás. Összehívtuk az érdekelteket. Ekkorra már a körvonalak, a részlete­sebb elképzelések is kia­lakultak. Olyannyira, hogy a meghívókhoz már gaz­daságossági számításokat, ideiglenes költségvetést is mellékelhettünk. Ezek bir­tokában családonként meg­született a takarékoskodás feltétlenül szükséges ütem­terve. — Kik a leendő „fé- szekrakók”? — Zömmel 26—28 éve­sek. s vannak köztük ipari munkások. technikusok, ÁFÉSZ- és ktsz-dolgozók, a REMIX és a Vegyimű­veket Szerelő Vállalat al­kalmazottai. A szövetkeze­tei 16 család alapította, akik 4 épületben, 3 szo­lakástípusok közül választ­hattunk. A tanács által már korábban épített álla­mi lakásokra esett a dön­tés. (Ez egyúttal arra is ösztönöz, hogy érdemes korszerű és tetszetős álla­mi lakásokat építeni! A szerk.) Az angol típusú, kétszintes, átmeneti formát választottuk. — Hogyan oldják meg a kivitelezést? — Felét, arányosan, a „Vegyszer” vállalta, míg a további kétszer négy la­kást a tanács költségvetési üzeme hozza tető alá. Va­lamennyiünknek tetszik az is, hogy a párt- és a szak- szervezeti bizottságok dön­töttek a lakásokra legmél­tóbbak személye felől. Így mindenféle protekcioniz­musnak sikerült elejét ven­ni. — Mikorra készülnek el a lakások és melyek a to­vábbi elképzelések? — Néhány héten belül kezdetét veszi az építke­zés. Családi otthonainkba nem egészen egy év múl­va költözhetünk majd be. Az akciót egyébként folya­matossá akarjuk tenni. Hosszú távra, 10—15 évre előre tervezünk, s a váz­latok, makettek, összesen 400 lakás beépítési terve: mindez már kész. Az első 16 lakást így az évek során, számos továb­binak a felépítése követi majd. Mint Takács elvtárs elmondotta, jó az együtt­működés a házgyárakkal, előregyártó vállalatokkal. Ennek a kapcsolatnak az előnyeit messzemenően hasznosítani szándékoznak. Az elengedhetetlen együtt­működés áldásait, vitatha­tatlan előnyeit testesíti majd meg a tiszakécskei új lakótelep. J. T. Széles körű elismerés A szimferopoli kiállításunk első visszhangjáról Szovjetunióbeli testvér­megyénk, a Krím terület napilapja, a Krimszkaja Pravda szeptember 18-i száma a területi pártbi­zottság és tanács mély részvétnyilvánítása mel­lett, első oldalán közli a tragikus repülőszerencsét­lenség hírét. A lap 3. ol­dalán uralkodó terjedelem­ben pedig két nagy fotó­val illusztrálva olvashat­juk a tudósítást a megyénk gazdasági és kulturális éle­tét bemutató kiállítás meg­nyitásáról. A „Barátaink sikereinek szemléje” című beszámoló­ban a lap emlékeztet rá, hogy a kiállítás megnyitá­sa egybe esik a két megye között létrejött testvéri- baráti kapcsolatok tizedik évfordulójával. A kiállí­tásnak helyet adó szim­feropoli Szépművészeti Mú­zeum előtti téren nagy­Móra-ház Kiskunfélegyházán A Kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága 1968-ban határo­zatot fogadott el, hogy Gyorsított cukorrépa-átvétel A Szolnoki Cukorgyár 1700 hold termésének át­vételére kötött szerződést a megye mezőgazdasági nagy­üzemeivel. Eddig több mint ezer. tonna cukorrépa ke­rült Bács-Kiskunból a gyárba. A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet az aszály ellenére — a gon­dos agrotechnikának kö­szönhetően — 194 mázsa holdankénti termést taka­rított be. Az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt az üzemek mindinkább rátér­nek a gépi betakarításra. A tiszakécskei Béke Terme­lőszövetkezet magyar gép­sorral kezdte a munkát e hét elején. A lászlófalvi Alkotmány és az Üj Tavasz Termelőszövetkezet cseh­szlovák berendezéseket al­kalmaz. A mélykúti Üj Élet Termelőszövetkezet pedig NDK gépsort. A gaz­daság 300 holdon termel cukorrépát. Az itteni Béke 100 holdon. Az Üj Élet a cukorgyárral közösen egy átvevőtelepet is létesített. A termést egy szovjet beren­dezés prizmázza. Az auto­mata gépsor percek alatt üríti a járműveket, tisztít­ja a répát. Óránkénti tel­jesítmény száz tonna. Géppel szedik a szilvát megvásárolják Móra Fe­renc egykori szülőházát, emlékszobát rendeznek be tiszteletére. A Beloiannisz utcái dü- ledező parasztházat 1970- ben a helyi szövetkezetek segítségével restaurálták. A tervek szerint az egyik he­lyiségben — mivel az író apja Móra Márton szűcs­mester volt — összegyűjtik a korabeli szűcsszerszámo­kat. A helyreállított sza­bad köményes konyhában eredeti népi használati esz­közöket állítanak ki. A harmadik helyiségben be­mutatják az írónak a szü­lővárosában tett látogatá­sairól készült korabeli fényképeket; eredeti szü­letési anyakönyvet és még más dokumentumokat. A Móra-házat c.z író ha­lálának évfordulóján, feb­ruárban avatják fel. Cs. K. gyűlést tartottak a jeles alkalomból. V. V. Bara­novszkij, a Krím Területi Tanács elnökhelyettese nyi­totta meg a gyűlést, mél­tatva a két testvérmegye kapcsolatait, népeink ba­rátságát. Eközben hangsú­lyozta: testvérmegyéink gazdaságában sok a közös vonás, s ez lehetőséget kí­nál egymás tapasztalatai­nak felhasználására, amit a kiállítás még jobban elő­segít. A tudósítás a továbbiak­ban azt az elismerést és elragadtatást tolmácsolja, amely a kiállítás látogatói részéről megnyilvánult. „Bács-Kiskun megyét Magyarország éléskamrá­jának nevezik” — írja a többi körött, „A megye ter­mékei — joggal mondhat­juk — személyesen jelen vannak itt. A hatalmas, színpompás részleg, amely a konzerv- és élelmiszer- ipari termékeket vonultat­ja fel, nagyszerűen illuszt­rálja a vállalatok munká­jának jellegét és irányát a mezőgazdasági termékek feldolgozásában. Ezek a tartósított zöldségfélék, gyümölcsök, gyümölcsle­vek, italok. És íme, a hí­res piros paprika, amely nélkül elképzelhetetlen a magyar konyha. A tészta- j félék is a mesterek kia­padhatatlan találékonysá­gáról tanúskodnak. A cér­nametélt, a négyzetes ala­kú lebbencs, a „Ropi” sós­rudacska, a „Hóvirág” két­szersült ... Mindezeket szemlélve önkéntelenül is elragadtatással gondolunk azokra, akik a nagyon el­foglalt embereknek segíte­nek több tál ételt is gyor­san, ízletesen elkészíteni.” Szimferopoli kollégánk első híradása további ré­szében utalásszerűén bár, de végig nagy elismerés­sel méltatja a kiállítás ké­peit, látnivalóit. Például a Kunfehértói Állami Gaz­daság borkősavüzemét, Műanyag sertésólak Megkezdte térhódítását a mezőgazdaságban is a mű­anyagok felhasználásával készült könnyűszerkezetű épületelem. Zalában, a sze- petneki termelőszövetke­zetben épül az első olyan sertéstelep, ahol már nem alkalmaznák hagyományos építőanyagot Tizenkettő­ször ötven méter alapterü­letű, félkör alakú sertés­ólakat szerelnek össze elő­regyártott műanyag pane­lokból. A szepetneki termelő­szövetkezetben 14 ilyen épületet állítottak fel. Ez az országban az első ilyen rendszerű gazdasági telep. A tsz 750 anyakoca tar­tására rendezkedik be és évenként 15 ezer hízott sertést ad piacra a telep­ről. amely a borkészítés mel­léktermékéből értékes ter­méket állít elő. Vagy a Bajai Finomposztó Válla­lat ízléses termékeit, s azok nagy választékát. Majd a kecskeméti Alföldi Cipőgyár termékeit méltat­va megemlíti: „Ismeretes például, hogy a szimfero­poli Dzserzsinszkij lábbeli üzem széles körűen felhasz­nálja a kecskeméti gyár kollektívájának tapasztala­tait. Nem kétséges tehát, hogy a kiállításnak sok lá­togatója lesz a lábbelit, különféle rövidárut, kötött árut és élelmiszercikkeket gyártó krími vállalatok ré­széről”. Néhány sorral lejjebb pedig a kalocsai hímzések remekeinek láttán, őszinte elragadtatással így ír a szerző: „Ne keserítsen el bennünket, hogy ilyen ru­hák csupán a múzeumok birtokába jutottak! Baráta­ink népművészetének je­lenlegi alkotásai, amelyek­kel szinte nem lehet be­telni.” Végezetül még egyetlen kecskeméti vonatkozású utalás megyénk szimfero­poli bemutatkozásának el­ső sajtóvisszhangjából: A megyeszékhely 12 négyzet- méteres makettje is ott van a kiállításon. S mint a lap írja: a kiállítás min­den látogatójának figyel­mét magára vonja. A sze­münk előtt változik át a városka a Duna-Tisza köze legszebb központjává. Ma­gas épületek, tágas terek, körutak, sugárutak — ilyenné válik Szimferopol testvérvárosa! S teljes jog­gal állapíthatjuk meg: eb­ben is — városaink és falvaink átalakulásában — számos a közös vonás ba­rátainkéval. A mi magyar testvéreink bizonyosak le­hetnek benne, hogy a krí­miek személyében megta­lálják sikereik legőszin­tébb, legjobb akaratú ér­tékelőit.” Módosítások a pedagógusállások pályázati rendszerében Csongrád megye legna­gyobb szilváskertjében, a Derekegyházi Állami Gaz­daság gyümölcsösében gé­pesítették a szedést. Erő­géphez kapcsolt vibrátorral rezegtetik meg a fák tör­zsét és a szilva úgyneve­zett gyűjtő ernyőre esik. Egy gép napi teljesítménye mintegy 60 mázsa. Kézi erővel egy ember legfel­jebb másfél mázsát képes leszedni. A szilvaszedő gép négy nőkezelőjének mind­össze az a dolga, hogy hosz- szú nvelű seprűkkel a gyűj- ■őnyíláson keresztül lá­dákba tereljék a termést. A derekegyházi gazdaság­ban valamikor a szilvafák termésének a betakarítása okozta a legtöbb gondot. Nehezen kaptak erre mun­kaerőt és ilyenkor 400 diá­kot kellett kérniök az isko­láktól. Ma már éppen a leg­könnyebb munka 11 000 fát megszabadítani gyümölcsei­től. A gépesített szedés a kézinél összehasonlíthatat­lanul olcsóbb és a három rázó berendezés segítségével négy hét alatt kényelmesen leszüre'sínek. Martonvásár sikerei az árpanemesítésben A martomvásári nemesí­tő munkának kiemelkedő eredményei vannak az 1949 óta folyó új hibridkukori­ca fajták mellett az árpa­nemesítésben is. Az új el­ismert martonvásári árpa­fajták közül két tavaszi sörárpa — MV 41 és MK 42 — előzetesen elismert, az MV 34 őszi takarmányár­pa és az MK 47 tavaszi takarmányárpa pedig álla­mDafi elismert fajta. ki gglul. új tavaszi árpafajták első­sorban lisztharmat-rezász- tenciá jukkái, szárazságtű­résükkel, biztos termőké­pességükkel és jó söripari minőségükkel tűnnek ki. Az MV 34 őszi takarmány- árpának pedig termőképes­sége kiváló. A további ne­mesítés! munka főleg a termőképesség és a szal­maszilárdság javítását tűz­A művelődésügyi minisz­ter utasítást adott ki az alsó- és középfokú oktatá­si intézmények vezetőinek munkáltatói jogköréről, valamint a pedagógus­munkakörök betöltéséről. Az intézményvezetők mun­káltatói jogkörére vonat­kozó rendelkezések hatálya kiterjed a Művelődésügyi Minisztérium főfelügyele­te és a tanácsok közvetlen irányítása alá tartozó va­lamennyi oktatási-nevelési intézményre; a pedagógus munkakörök pályázat út­ján történő betöltésére vo­natkozó rendelkezések a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői­nek felügyelete alatt mű­ködő középfokú oktatási intézményekre és a taná­csi oktatási intézményekre érvényesek. Vágó Tibor, az MTI hír- magyarázója írja: Az alsó- és középfokú tanintézetek vezetői — az új rendelkezés értelmében — lényegében megkapják a munkáltatói jogokat. Ezek közé tartozik a pe­dagógusállások meghirde­tésé, a kinevezés, az áthe­lyezés, a munkaviszony megszüntetése, a fegyel­mi és kártérítési jogkör gyakorlása stb. A jogkör­augusztus 31-ig végrehajt­ják. A pedagógusállások be­töltésével kapcsolatos uta­sítás arról rendelkezik, hogy általánosságban köte­lező a pályázatok meghir­detése, beleértve az igaz­gatói és az igazgatóhelyet­tesi állásokat is. (Régeb­ben az utóbbiakra a pá­lyázati rendszer nem ter­jedt ki.) Alapvető változás az ed­digi gyakorlattal szemben, hogy a jövőben az intéz­ményvezetők maguk vá­lasztják meg kikkel dol­goznak együtt. A pályáza­tok elbírálásakor ugyanis az intézmény vezetője a szakszervezeti bizottsággal közösen dönt, természete­sen mindenkor a pedagó­gusszükségletnek megfe­lelően. Újdonság, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző hallgatók és a már műkö­dő, állományban levő pe­dagógusok egy időben pá­lyázhatnak. Eddig csak egv alkalommal lehetett meg­hirdetni a pedagógusállá­sokat; az új szabályozás alapján erre évenként két­szer kerül sor. A végzős hallgatók két alkalommal két-két helyre, a már mű­ködő pedagógusok ugyan­csak két alkalommal egy- bővítést. ...legkésőbb 1972.1 egy helyre pályázhatnak

Next

/
Thumbnails
Contents