Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - K ISKUN•MEGYE I BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évi. 222. szám 1971. szeptember 21, KEDD .• 90 fillér ■ mmmmm fl 26. ülésszak 109 kérdést tűzött napi­rendre az ENSZ-közgyű- lés ma kezdődő és decem­ber 11-ig tartó 26. üléssza­ka. A közgyűlén az idén igen feszültnek ígérkezik. Erre mutat már a kérdé­sek e nagy száma is, ami­hez hasonló még nem for­dult elő a világszervezet történetében, de még in­kább azok az égető prob­lémák, amelyeknek meg­tárgyalására a 26. ülésszak vállalkozik. Az egyik legfontosabb kérdés a Kínai Népköztár­saság ENSZ-tagsága. Kína ügye hosszú évek óta áll a figyelem középpontjá­ban. A Szovjetunió és a szocialista országok kez­dettől fogva, 1949 óta kö­vetkezetesen és egyértel­műen harcolnak a Kínai Népköztársaság ENSZ-fel- vételéért és a tajvani klikk kizárásáért. A kér- késnek új fordulatot adott a nyáron Nixon pekingi útjának bejelentése. A két ország közötti párbeszéd megindulása önmagában feltétlenül pozitív jelen­ség. A hozzáfűzött magya­rázatok és remények azon­ban nem egyértelműen biz­tatóak. Egyelőre azt sem tudni, hogy mennyire tisz­tázódtak az álláspontok, pontosabban, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok meddig megy el a Kínai Népköztársaság követelé­sének teljesítésében. Haj­landó-e lemondani a két Kína elméletről, vagy fel­adja-e a tajvani Csang Kaj-sek klikk támogatását. Mindezeken túl azonban sokkal fontosabb kérdés az, hogy mennyire fékezi az új helyzet Amerika in­dokínai agresszióját és se­gíti-e megteremteni a bé­két a világ e sokat szen­vedett, robbanásveszélyes térségében. A legújabb események fényében az ülésszaknak még fontosabb feladata lesz a közel-keleti helyzet meg­vitatása. A múlt hét óta újra dörögnek a fegyverek a Szuezi-csatorna két ol­dalán. Egymást követő in­cidensek zavarják meg a hallgatólagosan több mint egy éve fennálló tűzszüne- *et. Az Egyiptomi Arab Köztársaság hadügymi­nisztere tegnap riadóké­szültséget rendelt el és az izraeli hadügyminiszter va­sárnapi beszédében nyíl­tan hangoztatta, hogy a harcok még ebben az év­ben, legkésőbb a közgyű­lés közel-keleti vitája után újra fellángolhatnak. Itt jegyezzük meg, hogy r~ig mindig vannak, akik az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatástalan­ságáról beszélnek. A mi álláspontunk szerint azon­ban továbbra is az ENSZ marad az a legszélesebb politikai fórum, amelynek színe előtt rendkívüli ki­tartást igénylő, részletekbe menő és realitásérzéktől áthatott vitákkal közelebb lehet hozni a megoldáshoz korunk legbonyolultabb és leaavötrőbb kérdéseit is. Losonczi Fái visszatért a fővárosba Magyar-koreai baráti nagygyűlés Phenjanban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki hivata­los baráti látogatáson az KNDK-ban tartózkodik, | vasárnap befejezte Ham- | hüngi programját. Délelőtt I megtekintett egy környék- J beli termelőszövetkezetet, | majd repülőgépen vissza- ! utazott Phenjanba. Az El- i nöki Tanács elnöke délu- I tán felkereste a phenjani állandó népgazdasági ki­állítást. Hétfőn délelőtt Phen­janban, a mandzsundei kongresszusi palotában ma­gyar-koreai barátsági I nagygyűlést rendezett afő- I városi népi bizottság (ta- I nács). A háromezer szemé- ! lyes nagyterűiét zsúfolásig I megtöltötték a phenjani i gyárak, üzemek, intézmé­nyek küldöttei, a munkás kollektívák képviselői. Nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet fog­laló Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét, dr. Szekér Gyula nehézipari minisztert, Marjai József külügyminiszter-helyettest Oláh István vezérőrnagyot, a honvédelmi miniszter helyettesét, Sebestyén Je­Itt a majoránna A Herbaria Gyógynö­vényforgalmi Szövetkezeti Vállalat bajai telepén meg­kezdődött a majoránna át­vétele. Ez idén jóval ke­vesebb termett ebből a kedvelt fűszernövényből, mint az előző esztendő­ben. Ennek ellenére mint­egy húsz vagon majorán­na felvásárlására számít a telep. Nagyobb tételben vár­ható az idén a bazsali­kom, a borsikafű, mind­ezekből összesen 12 millió forint értékű forgalmat bonyolít le a Herbaria. A gyógynövényeknek 20 szá­zalékát szállítják a Baja környéki nagyüzemek, többek között a madarasi Kossuth és a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. A többit gyűjtik, il­letve a háztáji és kisegítő gazdaságokban termesztik. Űj termésű majoránna a felvásárlőhelyen. (Pásztor Zoltán felvétele) nőt, hazánk phenjani nagy­követét, és a küldöttség többi tagját. Az elnökségben foglalt helyet Coj Jen Gen, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bizottsága Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének elnö­ke, Szó Csop a Koreai Mun­kapárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének alelnöke, Pék Nam Un, a Legfelső Népi Gyűlés el­nöke, Kong Dzin The, a nemzetközi gazdasági bi­zottság elnöke. Csöng Csan Csői, a Koreai Szakszerve­zeti Szövetség Központi Bi­zottságának elnöke is. A magyar és a koreai himnusz elhangzása után Li Szang Szón, a phenjani népi bizottság elnöke és Losonczi Pál mondott be­szédet. Ezután Losonczi Pál zászlót ajándékozott A ért véget. tanácskozás Baján A bácskai termelőszövet­kezetek hosszú ideje ki­emelkedő eredményeket ér­nek el az őszibúza-ter- mesztésben. A körzet idei 22,1 mázsa holdankénti ho­zama azonban az elmúlt évek átlagát figyelembe véve is rekordot jelent. A jelenlegi színvonal a ter­melési tényezők együttes hatásának és az évek óta céltudatosan javított agro­technikai munkának kö­szönhető. A Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségéhez tar­tozó mezőgazdasági üzemek hétfőn délelőtt tanácsko­zásra gyűltek össze Baján, hogy megtárgyalják az őszibúza-termesztés ered­ményeit, tapasztalatait, s meghatározzák a soron kö­vetkező feladatokat. Csató Zsigmond, a szö­vetség mezőgazdasági mér­nöke ismertette az 1971. évi eredményeket befolyá­soló tényezőket. A gyakorlati tapasztala­tok összegezése után a szö­vetség termelésfejlesztési és közgazdasági bizottsága felhívta a figyelmet arra, hogy a vetésterület 88 százalékán termesztett Be- zosztája búza ellenálló ké­pessége csökkent, ezért fokozatosan át kell térni az egyéb, intenzív, ellenálló fajtákra. A különböző te­nyészidejű búzafajták meg­felelő arányával biztonsá­gosabb lesz a termesztés, lehetővé válik a gazdasá­gok gépparkjának jobb ki­használása. Az elővetemé- nyek helyes megválasztása, a jó talajelőkészítés, a va­lóságos igényeknek meg­felelő szerves- és műtrá­gyázás, a szakszerű nö­vényvédelem az eredmé­nyek növelésének tovább­ra is elengedhetetlen fel­tétele marad. Az előadást követően a katymári Rákóczi Terme­lőszövetkezet főagronómu- sa, Bartos József ismer­tette a 28,3 mázsás hol­dankénti átlagot elért gaz­daság termeléstechnológiai módszereit A tanácskozás vitával zárult. Körtelefon fűtésügySien Ahol meleg van és ahol dideregnek A szeptemberben szokat­lanul alacsony hőmérsék­let már több mint egy he­te tartja magát. Tudjuk, hogy hivatalosan október elején kezdődik a fűtési idény, de ha hideg van, akkor be kell gyújtani, függetlenül attól, hogy mi­lyen hónap hányadikát mu­tat a naptár. Érthető, ha körtelefo­nunkkal elsősorban olyan közintézeteket kerestünk fel, ahol gyerekek százai töltik a nap nagyobb ré­szét: tudnak-e fűteni, s általában milyen a tüze­lővel való ellátottság stb. Tapasztaltuk, hogy leg­jobb azoknak az iskolák­nak, óvodáknak, bölcső­déknek és lakóknak, ahol és akik nem központi fű- téses helyiségekben élnek. Kecskeméten, a Ferenczy utcai bölcsődében Berényi Józsefné bölcsődevezető vette fel a telefont. Elé­gedetten tájékoztatott, hogy náluk nem számít, milyen hónap van. Már egy hete fűtenek, jól érzik magukat a gyerekek, felnőttek. Kálnoki László, a kecs­keméti 2-es számú általá­Készül a meleg vizű fürdő Nagy örömet okozott Kecskemét lakóinak, különösen az idősebb korosz­tálynak, amikor néhány évvel ezelőtt a széktói strandon bevezették a meleg vizet. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mindössze egy nyáron át élvez­hették ezt az újdonságot. Most hosszú idő után ismét jó hírrel szolgálhatunk: az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat meleg vizű fürdőt épít a fedett uszoda szom­szédságában. Képünk a medencék betonozását ábrázolja. (Tóth Sándor felvétele) nos iskola igazgatója vi­szont ezeket mondotta: A tanári szobákban nincs hi­deg. Ellenben be kellett fűteni azokat a helyisé­geket, ahol a gyerekek le­vetkőznek. Például az or­vosi rendelőt, a tornate­rem előtti öltözőt. A baj nem is a fűtéssel van — tájékoztatott az igazgató —, hanem azzal, hogy mint­egy 600 mázsa szenünk az udvaron, a szabadban van, ugvanis nincs tárolóhe­lyünk ... — Minden takarónk, pokrócunk a gyerekeken van. Nem tudunk mit ten­ni. A múlt héten már tele­fonáltunk az Ingatlanke­zelő Vál'alatnak, ahová a távfűtés tartozik. Azt mond­ták: a rendeletén nem tud­nák változtatni, azt nekik be kell tartani — mondja érthető ingerültséggel Sza- lainé. a leninvárosi óvoda vezetője. Ebben az óvodában 160 gverek tölti a napot. Szel­lőztetés csak mérsékelten, meleg csupán annyi, amennyit a kicsinyek „szu­szognak”. Ez bizony vaj­mi kevés. Kérésemre az óvoda vezetője telefonálás közben megnézte a hőmé­rőt (délután két órakor) 18 fokot mutatott a szobában. Ez gyerekeknek — de ér­zékenyebb felnőtteknek is — hideg. Hasonlóan dide­regnek a len'nvárrsi böl­csődében, a lakásokban is. Ami a fűtést, azon belül :s a rendel»tet illeti: talál­koztunk már olyan jog- s7~báHyal. amely nem fe­lelt pieg az é'et realitásai­nk1' ás azon változtatni kellett. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents