Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

Segítség a munkához — NÁLUNK volt olyan vasárnap, hogy a bevétel meghaladta az ezer forintot... Két előadás között, a szünetben, arról beszélgettek az MHSZ-titkárok, hogy mennyire népszerű a „lö­vészbódé”. Maguk között csak így hívják a céllövöldét, ezt a mind több községben látható egyszerű építményt, ahol igen sok fiatal megfordul, főleg vasárnaponként. Egy-két évvel ezelőtt még biztatgatni kellett az MHSZ-titkárokat, hogy állítsanak fel ilyen céllövöldé­ket. Nem annyira a bevétel kedvéért, hiszen nem afféle „jó üzlet” ez, hanem sokkal inkább a propa­ganda miatt. A fiatalok megismerkednek a céllövészet örömeivel, s belőlük kerül majd ki a klubok utánpót­lása. Amint a beszélgetésből hallom, most már nemigen kell biztatgatni a titkárokat, egymást túllicitálva „di­csekszenek”, hogy hol forgalmasabb a céllövölde. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége az új évad indulása előtt továbbképzést tartott szak­áganként a klubok titkárai részére. A kétnapos to­vábbképzés alkalmával igen alapos tájékoztatást kaptak a résztvevők a következő hónapok feladatairól és bőségesen volt alkalmuk kicserélni tapasztalatai­kat is. A ZÁRÖFOGLALKOZÁSOKAT Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára tartotta. Néhány példa az általa elmondottakból: — Szép, nagy terveket könnyen lehet készíteni — jelentette ki. — Nemegyszer láttuk, hogy ez esetleg csak ügyesség, vagy mondjuk úgy: fogalmazási kész­ség kérdése. Meg kell mondanom, hogy mi nem hi­szünk az ilyen tervekben. Reális tervekre van szükség. Az újonnan kinevezett titkároknak címzem a követke­zőket: ne azt vessék papírra, hogy mit szeretnének elvégezni, hanem azt, hogy mire képesek — a tagság­gal együtt. Mi társadalmi munkásokkal dolgozunk a klubokban. Minden attól függ, hogy milyen lelkesek, áldozatkészek a társadalmi munkásaink, s hogy meny­nyire tudjuk őket lelkesíteni. Majd a társadalmi munkások megbecsüléséről: — Jegyezzék meg: a titkár dicsérete is dicséret. Az országos központ és a megyei vezetőség a legkiválób­baknak kitüntetéssel köszöni meg a munkájukat. De a szerényebb teljesítmény is, amelyért kitüntetést nem adhatunk, elismerést érdemel. Higgyék el, az elisme­rés, a munka megbecsülése nagy mozgósító erő. A sa­ját hatáskörükben is sokat tehetnek ennek érdeké­ben. A pedagógusok fizetésrendezése alkalmával pél­dául a tantestületekben figyelembe vették az iskolai honvédelmi oktatásban felmutatott eredményeket. Ügy hisszük, másutt is el lehet érni, hogy a munkahely ve­zetői a honvédelem erősítésében vállalt áldozatokat figyelembe vegyék dolgozóik anyagi és erkölcsi meg­becsülésénél. AZ ELIGAZÍTÁS, amelyet a titkárok a feladatok­ról kaptak, bizonyára igen hasznos volt. A tapasztalat- csere és az idézett példákhoz hasonló tanácsok pedig még ennél is fontosabb segítséget jelentenek a követ­kező hónapok munkájában. M. L. Sikeres nyár volt Mos! M Icétíonlulós Igen fontos újítás az MHSZ sportéletében, hogy a korábbi gyakorlattól el­térően ezentúl nem évente egyszer rendezzük meg o honvédelmi tömegversenye­ket, hanem két- és többfor­dulós bajnokságokat rende­zünk. így részint sokkal szorosabban köiődnek a részvevők a klubhoz, ré­szint pedig állandó edzés­ben maradnak, mert folya­matosan sportolhatnak. Az új kiírás a múlt év végén jelent meg, a tava­szi versenyeket már ennek jegyében rendezték a klu­bok, de ez még csak elő­készület volt a most indu­ló évadra, az őszi-tavaszi kétfordulós versenyekre. Érdemes kihasználni szeptemberben, október ele­jén a legszebb őszi heteket, hisz később már könnyen beleszólhat az időjárás is a versenyek megtartásába. Hivatalosán szeptemberben kezdődik az új bajnokság. Az úttörő honvédelmi ver­seny és az összetett honvé­delmi verseny első forduló­ja szeptember 1. és decem­ber 31. között zajlik le, a második forduló pedig má­jus 1-én zárul. Ezekben a versenyekben valamennyi lövészklub és úttörőcsapat részt vesz. Az iskolákban viszonylag könnyebb a fel­adat, mert nem kell jelent­kezőket toborozni. A klu­boknak azonban kapcsolat­ba kell lépniük a KISZ- szervezetekkel, a munka­helyek vezetőivel is, hogy ne csak az MHSZ-tagok, hanem minden érdeklődő és főképp minél több ifjú­munkás vegyen részt az összetett honvédelmi ver­senyeken. A másik versenyforma, amelyen szintén bárki részt vehet, a Honvédelmi Kupa lövészverseny. Hasonlókép­pen ősztől tavaszig tart, s a versenyzők hat ízben mérkőznek egymással. Minden forduló egy-egy ne­vezetes ünnephez kapcso­lódik. Az első versenyt a fegyveres erők napja tiszte­letére rendezik szeptember­ben. Október elején a má­sodik fordulót a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom, a harmadikat a Vörös Hadsereg megalakulásának évfordulója, a továbbiakat a Tanácsköztársaság, a fel- szabadulás és május 1. ün­nepe alkalmából. Ezekkel a versenyekkel a klubok ünnepi program- fa is gazdagabbá válik. Ádám Levente Befejeződtek a nyári if­júsági építőtáborok. A kecskeméti járásban csak­nem 3 ezer leány vett részt a táborok munkájában. Dol­goztak délelőtt a gazdaság­ban, délután pedig külön­féle szórakoztató, kulturá­lis programmal töltötték idejüket. Minden táborban meg­rendezték a délutáni fog­lalkozás keretében a hon­védelmi bemutatókat és versenyeket is. Ebben szá­mottevő segítséget nyújtot­tak a táborok vezetőségé­nek a helyi lövészklubok. Példamutatóan szervezte meg a foglalkozásokat a la­kiteleki, a tiszakécskei és a helvéciai klub. Honvédel­mi tárgyú előadással, lö­vész- és akadályversennyel töltötték ki a program sze­rinti időt. Fontos segítséget jelen­tett az állami gazdaságok vezetőinek támogatása is. Az építőtáborok honvédel­mi délutánjainak sikeres megtartása érdekében a legtöbb állami gazdaság légfegyvert és lőszert vásá­rolt. Lőtér épül Izsákon Az Izsáki Községi Tanács elhatározta, hogy lőteret épít az MHSZ-klubok és az iskolai honvédelmi oktatás számára. A tanácsülésen 80 ezer forintot szavaztak meg erre a célra, amelynek fe­lét anyagbeszerzésre már át is utalták az MHSZ me­gyei vezetőségének. Az építést a gazdaságok társa­dalmi munkával is támo­gatják. Otthonhoz jutottak Augusztus 20-án társa­dalmi klubot avattak He- tényegyházán. Ebben a klubban kapott otthont a községi lövészklub is. A néphadsereg egyik alakula­ta különféle szemléltető­eszközöket és oktatási se­gédeszközöket bocsátott a klub rendelkezésére. így itt tartják meg a jövőben mind a sorkötelesek elő­képzését, mind pedig a 7—8. osztályos általános is­kolások honvédelmi okta­tását. Széles körű összefogás Valóságos bázisa lesz a katonai elő- és utóképzés­nek, valamint a gépjármű­oktatásnak az a székház, amelyet rendkívül széles körű társadalmi összefogás­sal hoznak létre Kunszent- miklóson. Itt kapnak helyet majd az MHSZ-klubok, azonfelül a gépjárműisko­la. Ebben az összefogásban a vezető szerep a községi ta­nácsé. Emellett támogatja a kezdeményezést az Űj Élet Tsz, valamint a kun- bábonyi és a többi terme­lőszövetkezet, továbbá még a környező községek is. A környék gazdaságai ugyanis nem egy példából meg­győződhettek már az MHSZ-nél folyó gépjármű­kiképzés magas színvonalá­ról. A termelőszövetkezetek tehát számítanak rá. hogy az MHSZ-nél kiképzett fia­talok közül számosán a le­szerelés után visszatérnek a községbe és hasznos mun­kásai lesznek a gazdasá­goknak, a mind korszerűbb tudást követelő munkagé­peken. 1971. szeptember Negyedik évébe lép iskoláinkban a honvédelmi ismeretek oktatása Az oktatás bevezeté­sének tavalyi, harmadik éve új tapasztalatokkal szolgált. Egyik eredménye, hogy a korábbi évek ta­nulságait felhasználva, a tantervi követelményekkel alaposabban megismerked­ve a honvédelmi nevelő­munka sokkal átgondoltab­bá, tervszerűbbé, hatéko­nyabbá vált. Sokkal széle­sebb körű ma a koncent­rációs lehetőségek kihasz­nálása. A munka gyakorla­tibb jellegű lett annak kö­vetkeztében, hogy a tárgyi és személyi feltételek meg­teremtése magasabb szín­vonalon valósulhat meg. A nevelőtestületek tagjai na­gyobb számban kapcsolód­tak be a munkába, s így az egyoldalú terhelés meg­szűnt. Pozitívnak kell érté­kelnünk a szemléletben végbement változásokat is. Egyre inkább a tantestü­let egésze tekinti felada­tának a hazaszeretetre és proletár internacionaliz­musra való nevelést. Az is­kolai munkatervekben he­lyet kap a honvédelmi ok­tatással kapcsolatos teen­dők megtervezése, a fela­datok egyéb iskolai teen­dőkkel történő összehan­golása. örvendetesen bővült a tárgyi felszereltség, javul­tak az oktatás objektív fel­tételei. (Akadálypályák, is­kolai lőterek, lőládák, lég­puskák és egyéb szemlél­tető eszközök.) Az oktatás eredményeként az iskolai rendezvényeken megfigyel­hető a fegyelmezettebb ma­gatartás, kulturáltabb meg­jelenés, esztétikus testtar­tásra törekvés. A tantárgy oktatása jó hatással van az úttörőmunkára is: új színt, romantikát, játékos formá­kat honosított meg. Ugyan­csak pozitív eredménye a harmadik éve folyó okta­tásnak, hogy fellendült a honvédelmi lövész szakköri mozgalom. Középiskoláinkban is kedvezőek a tapasztalatok. A honvédelmi ismeretek ok­tatása, a honvédelmi neve­lés az iskolai nevelőmun­ka szerves részévé vált. A kiszélesedett oktatás alapos koordináló munkát követel meg már a tervezés idősza­kában is. Az első évek bi­zonytalan lépései után, ta­pasztalatok birtokában ja­vult a munka, a koncent­rációs lehetőségek tudatos kihasználása vált jellem­zővé. Az általános iskolá­hoz hasonlóan, itt is javul­tak az ellátás tárgyi felté­telei, bár még több szem­léltetőeszközre lenne szük­ség. A honvédelmi napok megrendezése is sokkal cél­szerűbb a korábbi éveknél, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók emlékeznek az évekkel előbb szerzett ismeretekre. A tárgy ok­tatása következtében az is­kolai élet változatosabbá, színesebbé vált, ugyanak­kor kedvezően alakult a tanulók magatartása, fe­gyelmezettsége, külső meg­jelenése, állóképességük fo­kozódott. A szakmunkásképző intézetekben a tárgy ok­tatásának eredményeként említhetjük meg a katona­ságtól való idegenkedés csökkenését, az intézeti rend, fegyelem megszilár­dulását, egyik-másik inté­zetben a lőeredmények ja­vulását, lövészklubok, szakkörök alakulását. Ugyanakkor ebben <z isko­latípusban találkozhatunk a legtöbb nehézséggel. Gondot okoz mindenekelőtt a hatalmas tanulói létszám, ennek tervszerű mozgatá­sa, foglalkoztatása a hon­védelmi napokon. A ren­delkezésre álló kevesebb óraszám miatt az elméleti ismeretek oktatása kevés­bé hatékony, de az elmé­letben tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása is nehezebben valósítható meg. A honvédelmi nevelés hároméves eredménye nem kizárólagosan az iskolai munkának köszönhető. Benne van a KISZ, az MHSZ, a honvédség meg­értő áldozatkészsége is. Ez az összefogás szimbo­lizálja a honvédelmi ne­velés társadalmi üggyé vá­lásának kezdeti eredmé­nyeit. A nevelés tartalmát illetően alapvető e jelenség léte, terebélyesedése. A továbblépésnek a negyedik év nevelőmun­kája eredményesebbé vá­lásának is ez az alapvető útja. Kell, hogy a társa­dalom hivatalból is érde­kelt rétege után a család, az üzem is bekapcsolódjon a honvédelmi nevelés han­gulati megalapozásába. A családnak, az üzemnek kell olyan légkört teremtenie, amelyben a honvédelmi kötelezettség becsületes tel­jesítése családi, munka­helyi érdeknek számít. Bé­kénk, nyugalmunk, ottho­nunk és társadalmi vívmá­nyaink megvédése áldoza­tot kíván a családtól, az üzemtől és az egész tár­sadalomtól. Csak ilyen társadalmi tudat kialakulása után lesz eredménye az intenzívebb iskolai nevelőmunkának és a gyakorlati képzésnek. Tövis Ferenc a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője PÉLDA „A Magyar Honvédelmi Szövetség kiskőrösi területi tartalékos klubja a fegy­veres erők napja tiszteleg lére többfordulós vetélke•' dőt szervez” — így kezdő­dik az a felhívás, amelyet a klub még júniusban adott ki. A résztvevők ka­tonai tereptanban, politikai ismeretekben és az MHSZ- szel kapcsolatos tájékozott­ságban mérik össze tudá­sukat a vetélkedő során. Az első két fordulót már augusztusban megtartották, a harmadikra, a döntőre szeptember 26-án délután 3 órakor kerül sor. Nem feladatunk részle­tesen ismertetni a nevezés feltételeit, a verseny lefo­lyását, hiszen már a befe­jezés szakaszában tartanaki Csupán arra akarjuk fel­hívni az olvasók figyelmét] hogy a kiskőrösi tartalé­kosok kezdeményezése igen érdekes és példamutatói Bátran állíthatjuk, hogy újszerű jelenség az MHSZ- klubok életében. Hiszen az ilyen vetélkedők nem tar­toznak az előírt program­ba, a kiképzési tervbe. A klub enélkül is maradék­talanul teljesítheti felada­tait. A kiskőrösiek példá­ja azonban azt ■mutatja,' hogy nem csupán az elő­írt feladatokkal törődnek, hanem a klubot valóban jól összeszokott együttessé akarják összekovácsolni1 Olyanná, ahol a tagok nem­csak tanulnak, nemcsak a foglalkozásokat látogatják, hanem jól érzik magukat'. A munkatervben szereplő programon kívül is. Találékonyság és ügysze­retet — ez az a többlet,' amit a klubok vezetősége adhat a központi előírások­hoz. amivel növelheti az MHSZ munkájának vonzj erejét, s a tagok második otthonává teheti a klubot.

Next

/
Thumbnails
Contents