Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

1971. szeptember 11, szombat 1 oldal Fegyver a munkaerőhiány ellen: A rend és javítása a mnakaköriümények ÜLÉST TARTOTT A SZOT m Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ-székház tanács­termében ülést tartott. El­ső napirendi pontként Ne­meslaki Tivadar, a SZOT titkára a népgazdasági terv első félévi teljesítésének tapasztalatairól és a továb­bi feladatokról terjesztet­te elő az elnökség beszá­molóját. Egész sor példával iga­zolta, hogy a népgazdaság egészében kielégítő ütem­ben, folyamatosan fejlő­dik, általános helyzete biz­tató. A nemzeti jövedelem növekedési üteme meg­egyezik a tervezettel, a la­kosság pénzbevétele nyolc, az átlagkereset 4,4 száza­lékkal magasabb, mint ta­valy. Utalt azonban arra, hogy a gazdasági egyen­súly megteremtésében még mindig nem kielégítőek az eredmények. A beruházási piac problémái, a fizetési mérleg hiánya, az állami költségvetés deficitje, a munkaerőhiány már hosz- szú ideje gátolja a gyor­sabb gazdasági előrehala­dást, az erőteljesebb struk­turális átalakulást. Ha e negatív jelenségek túlságo­san kiéleződnek, veszélyez­tethetik életszínvonal-poli­tikai céljaink elérését. Ez­ért e hibák leküzdése az eddigieknél határozottabb irányítói és szervezői mun­kát, hatékonyabb intézke­déseket igényel. Ezután részletesen szólt arról, hogy továbbra is na­gyok az eltérések a beru­házási lehetőségek és az igények között, majd a kül­kereskedelmi mérleghiány okaival foglalkozott. A munkaerőhelyzetről szólva örvendetesnek tart­ja, hogy évek óta először ez év első felében némileg csökkent a szükségtelen munkaerőmozgás. A hely­zet — azonban — mint mondotta — csak lassan konszolidálódik. A gazda­sági vezetők tekintélyes része még mindig nem ve­tett reálisan számot azzal, liogy a munkaerő-utánpót­lás forrásai kimerültek, pe­dig tudomásul kell venni­Pártküldöttség utazott Rómába Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Óvári Miklósnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága titkárának vezetésével pénteken ma­gyar pártküldöttség utazott Rómába. Tantestületi Elkészült a Kecskeméti Óvónőképző Intézet neve­lési programja, amely hosz- szú távon tartalmazza a hallgatók tervszerű neve­lésének feladatait. A tan- testületi tanévnyitó érte­kezletre is e program szel­lemében került sor teg­nap. Az intézmény igaz­gatója értékelte az előző év oktató-nevelő munkáját és megvitatták az új mun­katervet. Felhívta a. figyel­met arra, hogy ebben a tanévben fejeződik be a ta­valy szeotemberben elké­ök, hogy termelési problé­máikat csak a belső rend, a szervezettség és a fegye­lem megszilárdításával, a munka- és életkörülmé­nyek javításával oldhatják meg. A SZOT titkára szó­vá tette, hogy az építőipar­ban dolgozóknak mind na­gyobb hányada a maga­sabb keresetek reményé­ben az állami iparon kívül helyezkedik el: a szövetke­zetekben, a tsz-ek kiegé­szítő üzemeiben. Ez a je­lenség azért káros, mert ez korlátozza a munkaerő ha­tékonyabb felhasználását. Az ÉVM-hez tartozó válla­latoknál ugyanis körülbe­lül kétszer akkora az egy főre jutó termelés, mint a mezőgazdasági tsz-eknek az egyébként magasabb mun­kabért fizető kiegészítő részlegeiben. Ezután arról szólt, hogy ez év első felében körül­belül négy millióval keve­sebb túlórát használtak fel a szocialista iparban, mint egy évvel korábban. Ez ör­vendetes jelenség, de az eredmény még nem kielé­gítő. Tavaly ugyanis az ár­vízzel járó többletmunkák, a bányászati és a textilipa­ri vasárnapi műszakok miatt rendkívül sok túl­órát használtak fel. A szakszervezeti szerveknek igen fontos feladatuk, hogy következetesen lépjenek fel az indokolatlan túl­óráztatások, s az utóbbi időben elharapódzott úgy­nevezett fekete túlórák el­len. Kezdeményezzék azok­nak a felelősségre vonását, akik kijátsszák a túlórával kapcsolatos szabályokat. A szakszervezetek rend­kívül nyugtalanítónak tart­ják, hogy a munkavédelmi helyzet ez év első felében tovább romlott. Különösen a halálos, a csonkulásos, s a tömeges balesetek száma emelkedett. A SZOT Elnök­ségének előterjesztése alap­ján a munkavédelmi hely­zettel ez év májusában a kormány is foglalkozott, s megfelelő határozatot ho­zott. A szakszervezetek helytelennek tartják, hogy a minisztériumok még nem adtak ki részletes utasítást a kormányhatározat végre­hajtására. Ezzel is magya­rázható, hogy a vállalatok nem tesznek hatékony in­tézkedéseket a balesetek megelőzésére, elhárítására. A népgazdaságnak szinte valamennyi területén lazul a fegyelem, tömegesen megszegik a munkavédel­mi szabályokat. Nincs elő­rehaladás a munka- és technológiai fegyelem meg­szilárdításában sem. A szakszervezetek vezető szervei a jövőben követ­kezetesebben lépnek fel, sürgetve a szabályok vég­rehajtását Ezután a SZOT titkára arról beszélt, hogy a la­kosság életszínvonala az első félévben egészében a terv szerint alakult, össz­hangban a gazdasági fej­lődés ütemével. Szóvá tette, hogy az állami vállalatok­nál a dolgozók jövedelme lassabban nő, mint a szö­vetkezeti és a tanácsi vál­lalatoknál. Sokhelyütt át­lagos teljesítmények esetén is túlságosan alacsonyak a személyi jövedelmek, né­hol aránytalanul elmara­dott a szociális, kulturális juttatások színvonala. E jelenségek megkövetelik, hogy a szakszervezetek to­vábbra is figyelemmel kí­sérjék a bér- és jövedelem­szabályozási rendszer ha­tásait, a dolgozók átlagos jövedelmének alakulását, s időben jelezzék, ha az ará­nyokon torzulásokat ta­pasztalnak. Befejezésül hangsúlyoz­ta, hogy a következő hóna­pokban minden erőt az 1971. évi terv végrehajtá­sára, a gazdasági egyen­súly javítására kell össz­pontosítani. A SZOT kö­vetkező ülésén részletesen foglalkoznak az 1972. évi népgazdasági tervvel, — amelynek elkészítéséhez felhasználják az idei ta­pasztalatokat. (MTI) A munkás-paraszt gyerekek tanulásának ügye az SZMT Elnöksége előtt A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának Elnöksége tegnap ülést tartott, ame­lyen először jelentést hall­gatott meg a tehetséges munkás-paraszt fiatalok ta­nulásának segítésével kap­csolatos tapasztalatokról és a szakszervezetekre e té­ren váró további feladatok­ról. A beszámoló megálla­pította, hogy a munkás­paraszt gyermekek részé­re szervezett úgynevezett előkészítő tanfolyamok lét­számát az elmúlt tanévben sikerült a megyében meg­kétszerezni. Ennek eredmé­nyei a felvételi vizsgákon jól tükröződtek, mert a tanfolyamon résztvevő fia­talok 70 százalékát felvet­ték az egyetemekre, főis­kolákra. tanévnyitó szített új tantervbe fog­lalt feladatok megvalósítá­sa. Bejelentette többek közt, hogy a felettes szer­vek jóváhagyták az új kol­légium költségvetését, amely szerint a 33 millió forintos létesítmény kivitelezésére az összeg rendelkezésre áll és a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat a jövő tavasszal már meg­kezdi az alapozási mun­kákat. A kollégium építé­se 1973. decemberében fe­jeződik ba, Az SZMT Elnöksége, ja­vasolja, hogy a központi támogatás mellett az üze­mek kulturális alapjaiból is járuljanak hozzá e tan­folyamok fenntartásához. Felhívta az elnökség a szak- szervezeteket, hogy a moz­galom módszereivel — tár­sadalmi munka szervezése stb. — segítsék a tanyai iskolák villamosítási prog­ramjának megvalósítását. Az elnökség ezután a szo­cialista munkavrrs-my to­vábbfejlesztéséről tárgyalt, majd tájékoztatót hallga­tott meg az üzemi balese­tek első félévi alakulásá­ról. Főiskolák Bács-Kiskun megyében Űj főiskolát avatnak szer­dán Kecskeméten, a tan­évnyitó ünnepség kereté­ben. Százhatvanan tanul­nak majd ebben az eszten­dőben a Kertészeti Egye­tem Kertészeti Főiskolai Karán, a Keritápoly utcai épületben. Az elkövetkezendő hóna­pokban sok nehézséggel, gonddal kell megküzdeniök az intézet vezetőinek, ta­nárainak. A pillanatnyilag rendelkezésre álló tanter­mek, laboratóriumok mél­tatlanok a főiskolai rang­hoz, a megnövekedett fel­adatokhoz. (Másfél év múl­va új épületbe költöznek.) A „jogelőd”, a felsőfokú mezőgazdasági technikum tízesztendős fennállása alatt képzett nevelőtestület ko- vácsolódott össze, ám az új követelmények a tanárok­tól is többet kívánnak. Akad tennivaló bőven. Az új szervezeti keretek cél­szerű kialakítása, a leg­jobb módszerek bevezetése, az átszervezéssel járó ren­geteg változás alaposan igénybe veszi az ott dolgo­zók energiáját. örömmel tapasztaltam ottjártamkor, hogy sokirá­nyú elfoglaltságuk ellenére már most azon töprenge­nek: miként kapcsolódhat­nak a leghatékonyabban Kecskemét, a megye, a táj politikai, gazdasági, kul­turális életébe. Tudják: nemcsak azt várják tőlük, hogy nagy tudású, szocia­lista gondolkodású szakem­bereket adjanak az ország­nak, bár ez az elsődleges feladatuk. A vidéki főiskolák szer­vezése az urbanizáció, a közműveltség terjesztésé­nek, a közgondolkozás „mo­dernizálásának” gyorsítását is szolgálja. Tekintélyes anyagi, szellemi energiák halmozódnak fel az új fel­sőoktatási intézmények­ben. (A kecskeméti műsza­ki főiskolán félszáznál több mérnök dolgozik, akad olyan számítógép, amely­nek leltári értéke több mil­lió forint, könyvtárában majd húszezer szakkönyv áll a tanárok, diákok ren­delkezésére ... A főiskoláknak egyre na­gyobb részt kell vállalniok az adott terület általános felvirágoztatásából — össz­hangban tudománypoliti­kánkkal, a megyei pártbi­zottság állásfoglalásaival. Hatékonyan, közvetlenül fejleszthetik a helyi terme­lőerőket, kisebb-nagyobb közösségeket előnyösen for­máló tényezővé válhatnak. A bajai vízügyi és a kecskeméti műszaki főisko­la számos kezdeményezése, a kertészeti főiskola igaz­gatóságának munkaterve tanúsítja, hogy ez reális kí­vánság. A főiskolák, felsőfokú in­tézetek oktatóinak jó szán­déka, segítőkészsége termé­szetesen akkor kamatozik jól, ha találkozik a, társa­dalom, a megye, a városok vezetb testületéinek az együttműködés célszerű formáit kereső, alakító tö­rekvéseivel. Főiskola csak így láthat­ja el maradéktalanul fel­adatát. A megye ekképpen hasznosíthatja a rangos in­tézményekben összponto­suló tudást, ismerethal­mazt, szellemi kapacitást, a korszerű, gazdag felsze­relést. H. N. Kecskemét né dolgozóinak kelyzetárél tanácskozott a végrehajtó bizottság Tegnapi ülésén a Kecs­keméti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága először a város nődolgozóinak gaz­dasági és szociális helyze­téről készült jelentés felett nyitott vitát. Az élénk ér­deklődést kiváltó beszámo­lóból kitűnt, hogy az utób­bi évek iparosítási eredmé­nyei nyomán az 1960. évi nem egészen 10 ezerrel szemben, tavaly 16 ezer volt a kereső nők száma. A közelmúltban egyéb­ként hét kecskeméti válla­latnál vizsgálták a nők helyzetét. Közülük két vál­lalatnál dolgoznak a nők három műszakban, de itt is folyamatosan nappali és délutáni műszakba osztják Előtérben a szövetkezeti tagság érdekei A kecskeméti UNIVER Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kibővített ve­zetőségi ülésen tárgyalt a napokban a Szövetkezetek Országos kongresszusi irányelveiről. A tanácskozáson több fi­gyelemre méltó javaslat hangzott el. Ezek többsége a szolgál­tatások bővítését, újak be­vezetését szorgalmazta, el­sősorban a dolgozó nők ér­dekében. Ilyen indítvány volt például, hogy műkö­dési területén rendszeresít­se a szövetkezet az árube­mutatókat, a főzési szakta­nácsadást, az asztaltentési bemutatókat és a kozmeti­kai szaktanácsadást. Az Alföld Áruház jelen­legi 16-féle szolgáltatása közül többet a környező községekben is rendszeresí­teni kíván a szövetkezet. A háztáji kisgazdaságoknak nyújtandó fokozottabb se­gítség céljából pedig igény- felmérést végez a közel­jövőben. Számos javaslattevő a községek fiataljainak kö­zös kulturális rendezvé­nyeiért szállt síkra, annak egyidejű kezdeményezésé­vel, hogy e rendezvénye­ken a szövetkezeti mozga­lom jelentőségéről és fej- lődr-ének ismertetéséről is essék szó. A fog' ’ ' napok rendsze­resítését szorgalmazó ja­vaslatok a szövetkezet és tagsága közötti kapcsolat erősítését célozták. Épp így azok az indítványok is, amelyekkel a tagság jogai- Tanácsának j nak fokozottabb érvényesí­téséért, s az öntevékeny­ség erőteljesebb kibonta­koztatásáért emeltek szót a résztvevők. Az elhangzott javaslatok megvalósításával elsősor­ban a tagságának kíván többet nyújtani az UNI­VER Szövetkezet. B. F. be őket. Elismerésre méltó a BÉK kezdeményezése: három hónapon belül meg­szüntetik a nők vasárnapi foglalkoztatását. Szociális szempontból a dolgozó nőket a legérzéke­nyebben a gyermekek böl­csődei-óvodai elhelyezésé­nek nehézségei érintik. Az óvodai helyek kihasznált­sága Kecskeméten évek óta 120 százalék felett van. Tavaly több mint 600 jo­gos kérelmezőt kellett emiatt elutasítani, s ez az arány napjainkban sem javult. A városi pártbizott­ság és a tanács kezdemé­nyezte társadalmi összefo­gás keretében az óvodai helyek növelésére a válla­latok eddig 10 millió forin­tot adtak össze. A végrehajtó bizottság ezután az engedély nélkü­li építkezésekről tárgyalt, majd az őszi mezőgazdasá­gi munkákra való felké­szülésről, illetve a lakos­sági adókivetésről tanács­kozott. Az ülés bejelenté­sekkel, előterjesztésekkel, illetve javaslatokkal zá­rult. J. T. Gazdag program a fegyveres erők napjára Országszerte gazdag prog­rammal emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról. Szeptember 28-án este Vá- lyi Péter, a kormány el­nökhelyettese rádió- és te­levízióbeszédében köszönti a fegyveres testületek tag­jait. Ugyanezen a napon Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter fogadást ad. Szeptember 29-én délelőtt a Hősök te­rén, a magyar Hősök em­lékművénél koszorúzási ünnepség lesz, csakúgy, mint a pákozdi csata szín­helyén levő emlékműnél. Ugvancsak 29-én Egerben vános ünnepségen tesznek fogadalmat a katonai főis­kolák elsőéves növendékei. A fegyveres erők napja alkalmából sok helyen ren­deznek honvédelmi hetet, gazdag, változatos prog­rammal a különböző fegy­veres testületek, valamint az MHSZ és a KISZ köz­reműködésével. A néphadseregben és a társ fegyveres testületeknél a fegyveres erők napja ki­képzési szünnap lesz. A laktanyákban kulturális és sportműsorokkal egybekö­tött ünnepélyes megemlé­a Dobó István téren nyil- J kezésekre kerül sor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents