Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-11 / 188. szám
6. oldal 1971. augusztus 11, szerda Erősödnek soraink A part X. kongresszusának útmutatásai a párt- szervezetek többségében érezhetően ösztönzést adtak a pártépítő munkára. Mintegy a pártélet állandó részeként történik a kiválogatás, a tagfelvételre való előkészítés. A kongresszus óta a kecskeméti járásban is a korábbinál rendszeresebbé, folyamatosabbá vált a pártépítési tevékenység. Nagyon jelentősnek tartjuk, hogy az alapszervezeti vezetőségek általában helyesen értelmezik a kongresszusnak azt a célkitűzését, amely az alapszervezetek megerősítését jelöli meg egyik legfontosabb feladatként. Rendkívül fontos ez a kis létszámú és gyenge pártszervezetekben. Járásunk 140 pártalapszarveze- tének mintegy negyede sorolható ugyanis ebbe a kategóriába. A kongresszust követően ezért tűzték testületi tanácskozásuk napirendjére a csúcsvezetőségek, a községi pártbizottságok és a járási végrehajtó bizottság is a kis létszámú alapszervezetek helyzetét. Ezeken az üléseken széles körű vita után különböző döntéseket hoztak a munka megjavítására. Még a múlt év végén a járási pártbizottság tagjai közül például patronálókat bíztunk meg a kis létszámú és gyenge pártszervezetek munkájának segítésével. Tevékenységük hasznossága azóta számokkal is mérhető. A patronált alapszervezetek többségénél .rendszeressé vált a pártélet, s nem egy tagfelvételről is döntöttek a taggyűléseken. Egyes területekem, főként a szakszövetkezeti pártszervezeteknél nem tudtunk előbbre jutni. Részint azért, mert a tagság zömmel az idős korosztá- lyúakból tevődik össze, akik már csak elvétve jutnak el a párttagfelvételnél indokolt követelmények szintjére. Kitapintható azonban a problémák között a pártáktivisták gyenge munkája is, mivel nem keresik a felvételre alkalmas embereket Holott példák bizonyítják, érdemes, hasznos lenne. A termelőszövetkezeti pártalapszervezetek közül a múlt év második felében 24-ben nem vettek fel új párttagot Az idén viszont mindössze négy ilyen akadt az 55 alapszervezetből, közöttük viszont olyan tekintélyes tsz is, mint a tisza- kécskei Szabadság és Ti- szagyöngye, vagy a kun- szentmiklósi Kiskunság... A múlt évi egyhelyben topogás után megélénkült a tagfelvételi munka a szakszövetkezetek pártszervezeteiben is. A bugaci Szőlőmezőben és az orgo- ványi Rákócziban például már két-két folyamodó felvételéről döntöttek. Az or- goványi Rákóczi Szakszövetkezetben egyébként jelenleg hat aktivistával foglalkoznak, akik közül né- hányan máris jelezték felvételért folyamodó szándékukat. Ez evben összességükben is tovább erősödtek a járás pártszervezetei, hiszen 220 párttag felvétele mellett döntöttek. Ez pedig a kétszeresénél is több a múlt év hasonló időszakában elért gyarapodásnak. Ebben természetesen szerepe van annak, hogy a járás területe megnövekedett Mindenekelőtt azonban annak, hogy tovább javult a pártmunka színvonala és erősödtek az alapszervezetiek. Hozzájárult az eredményhez, hogy öt községi pártbizottság önálló tagfelvételi joggal rendelkezik, közülük Izsák és Szabadszállás az idén kapta meg ezt a hatáskört A pártépítési munka javulása megmutatkozik azokban a minőségi követelményekben is, amelyeket a X. pártkongresszus tűzött az alapszervezetek és a pártszervek elé. Növekvő arányban kerültek a párt soraiba a fizikai dolgozók, nők és fiatalok is. A felvételt nyertek fele fizikai dolgozó, 37 százaléka nő, 40 százaléka pedig 26( éven aluli fiatal. Ez utóbbiak között találhatók a 18—21 év közötti korosztályúak képviselői, akiknek felvételét a X- kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat tette lehetővé. Az új párttagok 15 százaléka, összesen 33 személy került ki közülük. Olyan fiatalok, mint például Hegedűs Gábor, a Helvéciái Állami Gazdaság gyümölcstermesztő szakmunkása, vagy Keserű Fe- rencné tiszaújfalui általános iskolai tanárnő, a helyi nőbizottság titkára. A párttagság legfiatalabb korosztályában nagyobb arányban találhatók közép- és főiskolai végzettségűek, mint az összes felvettek sorában. Közülük tíz például tanár, hat agronómus, nyolc pedig technikus. A községek között változatlanul vezető helyen áll Tiszakécske pártbizottsága, ahol az első félévben 41 párttagot vettek fel. Ez idő alatt Lajosmizsén 27, Kun- szentrrüklóson 27 és Izsákon pedig 10 tagfelvétel történt. Összességében tehát szép eredményt könyvelhet el a pártépítő munkában a kecskeméti járás. Ez azonban nem ok az önelégültségre, hiszen akad mintegy 10 alapszervezetünk, amely nem gyarapította a párt sorait Horváth Ignác FOGADÁSON — Egyszer már meg kell mondanom: magát így, négyszemközt sokkal jobban értem, mint a könyveit! T r áfa-kaleidoszkóp PRÁGA x Milos életétien először megy táborozni. Kérdi az őrsvezetőt, hova teszik majd a szemetet. — Gödröt ásunk, Mllos, abba tesszük — feleli az őrsvezető. _ jó, jó — okoskodik o fi ú, — de azt a földet, ami a gödörből kikerül, azt ho va tesszük? _ _ Akkora gödröt kell ás ni, amibe a föld is bele- ■fér — válaszolja határozottan az őrsvezető... MILÁNÓ A tengeri fördőhelyen a fiatalasszony miniatűr bikiniben lép ki a kabinból, s megáll férje előtt: — Milyennek találod, Marcello, az új fürdőruhámat? _ Egyáltalán nem taláz lom, Sovhia. Keresem SZÓFIA Egy lány beleszeret a kis falucska újonnan érkezett fiatal orvosába. Mivel más lehetősége nincs a megismerkedésre, az egészségházbcm keresi fel, mint páciens. — Hol fáj, kislány? — kérdezi az orvos. Mire a kérdezett felső- hajt! — Ahol csak akarja!:: \ BECS rA tfroli gazdához beállít egy turista. Egy pohár tejet kér, majd megelégedetten nézi a tarka-barka tehenet,i — Mondja, öreg, hány liter tejet ad a tehene? — Tizenkettőt. — És mennyit ad el belőle? r~ Tizenhatot.:i NEW YORK 1 Az ügynök rábeszéli Mr'. Smedleyt, hogy kössön életbiztosítást, — Well — szólal meg Mr. Smedley —, de halál esetén gyorsan fizetnek maguk? A biztositó ügynök arca felragyogj — Mi az, hogy gyorsan uram?! A napokban az intézet nyolcadik emeletéről leugrott az egyik ügyfelünk, s mikor a negyedik emelethez ért, a pénztárosunk kihajolt az ablakon és máris a kezébe nyomta a pénzt. HAMBURG Hirschhornék hónapok óta arról vitatkoznak, hogy hol töltik el az idei szabadságukat. Hirschhorn kényelmes ember, nem akar messze utazni. Neje azonban nagyobb terveket sző: zz Nézd, édesem, ha mine Á maradiság hadállásai AZ ELMÜLT napokban, hetekben egész sor hivatalos megnyilatkozás, tanácskozás, vizsgálat foglalkozott a nők helyzetével. Pontosabban azzal, hogy miként valósítják meg a gazdasági, társadalmi életben, általában az életben a nők helyzetéről tavaly hozott nagy jelentőségű párthatározatot és a megfelelő kormányintézkedéseket. örvendetesek ezek a rendkívüli „nőnapok”, „nőhetek”, bár feléleszthetnek olyan hiedelmeket is — akár az intézkedésekre hivatottak, akár az érdekeltek körében —, hogy a nőkérdést, most egyszeriben, vagy nem egyszeriben, de „megoldjuk”. A lényeges mégis az, hogy a nők politikai, gazdasági, szociális helyzete most a népfrontmunkában, a kohó- és gépipari tárcánál, a vasasszakszervezetben napirenden van és remélhetőleg, marad és másutt is napirendre kerül. Hogy a kérdés kampány- szerű „felvetésével” nem megyünk sokra, nem elméleti feltételezés, hanem gyakorlati következtetés, éppenséggel a már elvégzett, vagy folyamatban levő vizsgálatokból. Ha például azokat a vállalatokat nézzük, amelyekben túlnyomórészt, vagy nagy számban nők dolgoznak, akkor könnyű belátni, hogy már csak anyagi okokból sem lehetséges rövid időn belül minden sürgető problémát megoldani. Pedig nem is az anyagiak támasztják a legsúlyosabb akadályt. Az indokolatlan bérkülönbségek • fokozatos csökkentésére, majd megszüntetésére például megfelelő terv készíthető, amit össze lehet egyeztetni a vállalat anyagi körülményeivel, lehetőségeivel. Még a kisgyermekes, vagy családos asszonyok harmadik műszakjának megszüntetése is megoldható. A képzettséggel kapcsolatos tennivalók már bonyolultabbak. Egyrészt igen nagy feladatok állnak ezen a téren a vállalatok előtt, hiszen még mindig sok a szakképzetlen, tanulatlan asszony és leány, másrészt ezzel kapcsolatban már bizonyos fajta ellenállással is számolni kell. Nem is szólva a csalódások tényleges nehézségeiről, lekötöttségéről, amit ugyancsak nem lehet figyelmen kívül hagyni. MfiGSEM ez a fajta „ellenállás” a legproblematikusabb. hanem sokkal inkább az az ellenérzés, amit az ilyen kötelezettség nem ritkán az intézkedésre és a nehézségek elhárítására hivatottak körében kelt. És ezzel elérkeztünk a legfontosabbhoz, a szemlélethez. Persze, egyre ritkábban találkozunk olyan vezetővel, aki nyíltan hangoztatja maradi álláspontját. De nincs is „szükség” erre. Akár a már említett szakképzést vizsgáljuk, akár a nőkre nézve ártalmas munkahelyekét, vagy a többgyermekes asszonyok gondjait, netán a csecsemőjüket gondozó anyák visszatérését — annyi tényleges nehézséggel ” találj a " magát szemben áz illetékes vállalati vezető, hogy bőven van mibe belekapaszkodnia. És még csak azt sem mondhatja senki, hogy az „egyéb” szempontok lényegtelenek, elhanyagolhatók. Mindez azonban csak azt bizonyítja, hogy manapság, amikor a tervek kielégítő végrehajtása is, a hatékony gazdálkodás is elsőrendű követelmény, a törődés a nők foglalkoztatásának sajátos kívánalmaival éppen annyira az! És ezért jelentős, részben szemlélet kérdése, közszellem kérdése, hogy egyik vagy másik helyen mire mennek e feladatok megoldásában. Akadnak még, akik úgy védelmezik a férfiak _ te rmészetesen gondosan titkolt — „előjogait”, mint az utolsó hadállásokat, amit ments isten föladni. És nem veszik észre, hogy mennyire idejétmúlt magatartás ez. És elsősorban ezért nevetséges. Akár gazdasági, akár társadalmi oldalról vizsgáljuk a helyzetet egy adott vállalat, munkahely állapotait, nyomban kiderül, hogy éppen ellenkező magatartásra volna szükség. Ésszerűségre, amely a nők problémáit illetően is sokkal közelebb áll az igazsághoz, mint bármilyen más álláspont. VÉGÜL IS a nők érdekei és a népgazdaság érdekei nem ellentétesek. És a férfinem is virágzó népgazdaság, egészségesen fejlődő vállalatok. intézmények megvalósítására törekszik. Csak hát á megoldás nem éppen egyszerű. b. j. Erdei napköziben Tíz perce indultunk autóval Kecskemétről és máris a fehértói úttörőtáborban vagyunk. Valóságos erdei gyerekparadicsom. Fák, friss levegő, billenőhinták, társasjátékok ... nem is csoda, hogy a kicsinyek kérdéseinkre azt felelik: nagyon szeretnek itt lenni, s jó lenne, ha a szünidő még sokáig tartana. Ízlik a koszt is, Erzsiké néni főzt- je* Most fejeződött be az ebéd utáni csendes pihenő, s az apróságok máris hadenáron takarékoskodni akarsz, akkor egyedül megyek a tengerhez nyaralni és egy hónapon át rád fogok gondolni. Hirschhorn félénken megjegyzi: — Mondd, kedvesem, nem tehetnéd meg azt, hogy itt maradnál idehaza velem és állandóan a tengerre gondolnál? STOCKHOLM Két javakorabeli hölgy üldögél a cukrászdában tortaszeletek közepette. Az egyik így mesél lányáról: — Az én kis Ann-houi- sem remek házasságot csinált. A vöm igen gazdag. Szép lakása, autója van, nagyon udvarias a lányomhoz, elhalmozza mindennel. Csak évpen a lányom nem tudja őt elviselni. De hát mondd, édes Sonjám, ugye nem is, létezik tökéletes boldogság’'... Révész Tibor gyűjtése talmas zsivajgással készü- ] lödnek a kézilabda-bajnokságra. Amott jó néhá- nyan kis papírszeleteket szorongatnak a kezükben, úgy látszik, várnak valamit ezekért a papírokért; — Délelőtt macikeresés volt — meséli Demeter Márta ifivezető. — Ez abból áll, hogy egy erdei ösvény mentén papírkártyákat rejtünk el; ezeket kell a gyerekeknek megkeresni. A kártyákra előzetesen mackófejeket rajzoltunk, s ráírtuk, hogy hány szem (vagy a szerencsésebbeknek hány zacskó) cukrot, hány szelet csokoládét ér a papírlap. Most váltjuk be a „szelvényeket”. — Milyen játékot kedvelnek még a gyerekek? — Sokfélét. Nagyon népszerű a „barangolás”, amelyen tanári felügyelettel virágokat szednek, bogarat gyűjtenek, lepkét fognak az erdőben. Volt már számháború, akadály- verseny, kislabdadobás, foci, körmérkőzés. Közkedvelt a „Tessék a mikrofon” játék, ilyenkor sok tréfa, szavalat, dal hangzik el a tábor hangosbemondójának mikrofonja előtt; Jelenleg 150 gyermek — volt, amikor háromszáznál is többen tartózkodnak itt — élvezi a nyarat a táborban, tanárok és ifivezetők felügyeletével. — Valójában nem úttörőtáborban vagyunk: a helyet illeti a szokásjog alapján ez az elnevezés, Ez napközis tábor, s itt nem úttörők, hanem kisdobosok, vagyis alsó tagozatos kisdiákok vannak. Reggel fél 9-kor hozzák ki a gyermekeket különjárattal Kecskemétről és este 6 óra tájban indulnak haza. A reggeli zászlófelvonás, a jelmondat ismertetése és a napiparancs az úttörőéletre készíti elő a pajtásokat. A főcél természetesen az, hogy a kis emberkék minél többet játszanak kedvük szerint — mondja Kovács Gyula, városi úttörőtitkár, a tábor jelenlegi vezetője. (A pedagógusok két- kéthetes időközökben váltják egymást) így vélekedik Mészáros Sándor, a kecskeméti tanács művelődésügyi osztályának vezetője: — Egyaránt tetszésre talált szülők és nevelők között ez az újszerű nyári napközi otthonos forma. A tanács is látja ennek a szükségességét és a július 5-től augusztus 14-ig tartó hathetes táborozásra — 300 ezer forint támogatást ad. S hogy jó helyre került a pénz, azt a szülők levelei is igazolják. Sok gyerek mind a hat hetet itt töltötte. A módszerek még kialakulóban vannak. — Szeptember elején megbeszéljük a pedagógusokkal a táborozás tapasztalatait, hogy jövőre még jobb, még szervezettebb legyen a kisdobosok nyári erdei napközi otthona. Gyergyádesz László
