Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek}

VETORNm

A MAGYAR S Z O CI A LIS T A M U N K Á S P Á R T B Á C S - K I $ K U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XXVI. évf. 188 szám

1971. augusztus 11, SZERDA

Ara: 90 fillér

Cseterki Lajos látogatása Kecskeméten

Sürgős feliö a zilüségtermesztés felfeBiítése

125 ezer új első osztályos az általános iskG'átlia

Tudnivalók az 197/—72-es tanév rendjéről

Helytállás

nagy meleg mindenkit próbára tesz és alaposan igénybe veszi a mezők dolgozóinak fizikai erejét is. Az elmúlt hetekben a határban nem egyszer 30 Celsius-fokon felüli volt a hőmérséklet. A kombájnosoknak ugyancsak melegük volt a kormánykeréknél. Az aratási híradásokban, amelyek főként szigorúan a tényekre szorítkoztak, kevés szó esett helytállásukról, pedig nagyrészt az ő munkájukon múlott, hogy hogyan és mikor kerül raktárba az idei jó termés.

Negyedmillió holdról takarították be kombájnokkal, aratógépekkel a ke- vyérnekvalót. Ezzel egy- időben megtörtént a tarlóhántás és mintegy 30 ezer holdon a másodvetés. Mindez nagy feladatot rótt a mezőgazdasági nagyüzemekre és rendkívül összehangolt munkát kívánt. Ismeretes, hogy meg kellett küzdeni a gép- és alkatrészhiánnyal. Sok üzemben kénytelenek voltak az elöregedett gépekkel kínlódni és sok bosszúságot okozott, hogy egyes alkatrészekért fél országot be kellett járni. Kora reggeltől késő estig és vasárnap is dolgoztak a betakarító gépek a földeken. Csak így lehetett sikerre vinni az idei aratást. Az üzemek összefogtak, egymásnak adtak kölcsön kombájnokat, szakembereket.

Szerencsére az időjá^ rás is segített az idén. Megfelelő volt az aratásra. Ez társult a mezők dolgozóinak áldozat- készségével, az összefogással, a szervezettséggel, melynek alapján bátran mondhatjuk, hogy a nagyüzemek jól vizsgáztak.

Igaz, ha több és jobb géppel rendelkeznek, előbb fejeződik be a munka, kisebb a minőségi veszteség. A jelenlegi helyzetben azonban nem lehetett többet tenni. Kétségtelen, hogy a búzatermesztés mai színvonala sokkal korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépparkot követel.

A betakarítást segítette, hogy a gabonafelvásárló vá'lolat dolgozói szintén igyekeztek zökkenőmentessé tenni az átvételt, továbbá nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a forró kemencék mellett sülik számunkra az új búzából a kenyeret. Ok is sokat verejtékeznek naponta o.zért, hogy a mezőkön dolgozók munkájának gyümölcse asztalunkra jusson.

Az élelmiszer-gazdasági termelés folyamatában most újabb feladatok következnek. A mezőnazdasági üzemekben folyik a talajelőkészítés a vetéshez és az őszi betakarítás megszervezése is napirendre került.

Mindez legalább őly^n helytállást kíván, mint a kenyérnekvaló biztonságba juttatása.

K. S.

Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Gergely István mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes társaságában tegnap Kecskemétre

látogatott, ahol Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnök- helyettese fogadta. A vendégek a megye vezetőivel a zöldség-, gyümölcstermesztés helyzetéről tárgyaltak, s az ezzel kapcsolatos beszélgetésbe dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is bekapcsolódott.

— A megye vezetésének a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésére kidolgozott koncepciója találkozott az országos tervekkel — mondotta többek között Cseterki elvtárs. — Éppen ezért igen örvendetes, hogy a megyei elképzelések jórésze ma már valóság, illetve jól halad a megvalósulás útján.

Nagy része van Bács- Kiskunnak is abban, hogy a magyar mezőgazdaság egy sor gondot már megoldott. Ilyen többek között

a kenyérgabona, a burgonya, a szőlő, gyümölcs, a hagyma, s jó úton halad * a hús elegendő mennyiségben való termelése. Továbbra is probléma azonban a lakosság olcsó zöldséggel való ellátása, amit a negyedik ötéves terv egyik elsőrendű feladatává kell tenni.

A vendégek ezután a megye vezetőinek társaságában a Széchenyivárost tekintették meg. Ebből az alkalomból ■ csatlakozott hozzájuk Reile Géza, a városi tSnács vb-elnöke, aki a lakáshelyzettel kapcsolatos gondokat ismertette. Ezt követően a Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe mentek, ahol dr. Mészöly Gyula igazgató, Kossuth- díjas kutató az intézet tevékenységéről, dr. Kiss Árpád, a triticaléval folytatott kísérletekről, Bódogh j József, az Univer Szövetkezet konzervüzemének igazgatója pedig arról adott tájékoztatót, hogy a szövetkezet milyen segítséget kap a kutatóintézettől.

Az Elnöki Tanács titkára’ s a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes végül a Szőlészeti Kutató Intézetbe látogatott, ahol csatlakozott hozzájuk dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára.

Itt dr. Szegedi Sándor *

igazgató adott tájékoztatót

a Vezetése alatt álló intézet eredményeiről. Cseterki elvtárs az egybegyűlt tudományos kutatók előtt azt fejtegette, hogy a mezőgazdasági -termelés — elsősorban a zöldségtermesztés — további fejlesztéséhez igen fontos a gépesítés megoldása, a szellemi erők koncentrálása, s a kutatóintézet, s a gazdaságok gyakorlati együttműködése.

N. O.

éves eredményéről a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek eddigi végrehajtásáról tartalmas beszámolót tárgyaltak meg a közelmúltban a Bács megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek igazgatósági elnökei.

E beszámolóból is kitűnt, hogy a Bács megyei szövetkezeteknél 6 hónap alatt ugrásszerűén javult az áruellátás. A bolti kiskereskedelem például a múlt évihez viszonyítva 10 százalékkal nagyobb, azaz 400 millió forintos árukészlettel rendelkezett.

Említésre méltóan javult a falvak, kisközségek hús- e1 látása. Az egy évvel ezelőtt alakult sertéstenyésztő és hizlaló mező“a~d"'sági társulások az első félév során 40 ezer sertés átadására, illetve feldolgozására kötöttek szerződést. A társulások az első félévben több mint 20 ezer mázsa hússal 'k a falvak

lakóinak ellátását..

Nem végleges adatok szerint az 1971—72-es oktatási évben az általános iskolai tanulmányaikat kezdő kisdiákok száma 126 000 lesz. A különböző típusú középiskolák első évfolyamaiba az általános iskolát idén végzettek közül 55 800 fiatal iratkozott be nappali tagozatra. Előzetes számítások alapján — amint a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei elmondották — a középiskolákban nyíló első osztályok száma 1600— 1700 között alakul. Ebből a szakközépiskolákban 830, a gimnáziumokban 800 osztály nyílik. A gimnáziumi első évfolyamokból 360 szakosított, a többi általános tantervű lesz.

Az általános iskolai tanulócsoportok létszámának kialakításánál már figyelembe veszik a művelődésügyi miniszter utasítását, amely egyebek között kimondja: egy osztályon belül vidéken 15—40, Budapesten 20—40 tanulóból álló csoport szervezhető. A létszám ennél alacsonyabb, illetve magasabb nem lehet. Ettől csak ott térhetnek el, ahol a felsőtagozat egyes évfolyamainak tanulóit — a szakrendszerű oktatás fenntartása érdekében —. egy-egy tanulócsoportban oktatják. Azokban az osztott, vagy részben osztott iskolákban, ahol a felső tagozatos gyerekeket már szakrendszerben tanítják és

Színesebb, nagyobb választékot kínáltak a ruházati üzletek, a vegyesipar- cikkboltok, s a legkülönfélébb modern bútorok között válogathattak a vásárlók. S ami talán a legnagyobb eredmény: sok eddigi hiánycikk, mint például hűtőszekrény, villany- boyler, olajkályha korlátlan mennyiségben várta a vásárlókat.

Mindezek a forgalom gyors növekedését eredményezték. Az első félévben a bolti kiskereskedelem a múlt év első hat hónapjához viszonyítva 14 százalékkal nagyobb, összesen 1 milliárd 280 millió forintot forgalmazott. Az április 3-án megnyílt Kecskeméti Alföld Szövetkezeti Áruház forgalma ennek az összegnek 3,2 százalékát teszi ki. A fejlődés ellenére az eltelt időszakban a dunapa- ta.ji és a borotai szövetkezeteknél, valamint a bajai és a kecskeméti méhész szövetkezeseknél esett visz- sza a forgalom.

! közben a tanulók létszáma I átmenetileg csökken — a j szakrendszerű oktatás fenntartása céljából — akkor sem szabad a csoportokat összevonni, ha a létszám 15, illetve 20 alatt van, de a tízet meghaladja.

A szakrendszerű oktatás továbbfejlesztése érdekében a miniszteri utasítás kimondja, hogy a körzetesítés kiterjesztésével fokozatosan meg kell szüntetni az alsó és felső tagozatos tanulókból alakított összevont csoportokat (osztályokat). A rendelkezés célja, hogy a szétszórt településeken működő kisiskolák tanulói számára is biztosítsák a korszerű oktató-nevelő munka feltételeit.

Az 1971—72-es tanév rendjéről kiadott miniszteri utasítás alapján a szorgalmi idő az iskolákban változatlanul két fél évre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásokban előírt napon zárul. A téli szünet 1971. december 22-től 1972. január 8-ig, a tavaszi szünet 1972. április 2-től április 14-ig tart.

A tanévnyitó értekezletre az általános és a középiskolákban egyaránt augusztus utolsó hetében kerül sor. (MTI)

A bolti kiskereskedelemben továbbra is a vegyesiparcikkek forgalma fejlődik a legerőteljesebben. Az ÁFÉSZ-ek a fém, fa, illetve műanyag árukból az első félévben 552 millió forintot forgalmaztak. A tartós fogyasztási cikkek közül a legkeresettebb a hűtőszekrény, villanytűzhely, gáztűzhely, villanyboyler, motorkerékpárok és olaj- kályha. A szövetkezetek bútorokból 32,7 százalékkal többet adtak el, mint tavaly.

Mint azt a szövetk°zetek elnökei megállapították az első félév során visszaesett a tüzelőanyagok, téglák, tetőpalák, tetőszerkezetek értékesítése. A szén tárolásával kapcsolatban többen javasolták, hogy a nyári hónapokban rendezzenek engedményes vásárt a szövetkezetek az egyes szénféleségekből. így megoldódnának a tárolási és az értékesítési problémák.

J. L.

Dr. Kiss Árpád a Zöldségterm •'s-riési Kutató Intézet igazgatóhelyet'ese a tritic; Iával folytatott kísérletek eredményeiről ad tájékoztatót.

Reile Géza a városi tanács vb-clnöke a Széchenyiváros környékének fejlesztési tervét ismerteti a vendégek előtt.

Javult az áruellátás — nőtt a forgalom Jál „rajtoItak„

a fogyasztási szövetkezetek

Az ÁFESZ-ek első fél-