Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
M AGY ARS ZO Cl ALIS T A M U NKASPÁR T-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVI. évf. 183. szám Ara: 90 fillér 1971. augusztus S, csütörtök Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülése A Magyar Szocialista nak, a Központi Bizottság Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülése — megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársÖímillió naposbaromfi Megyénk keltetőállomásairól 1971. I. félévében kikerült naposbaromfiak száma magasabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A termelő- és szakszövetkezeti, megyei tanácsi, ÁFÉSZ, és magánkézben lévő keltetők, valamint a kerekegyházi közös vállalkozás mintegy 4,9 millió szárnyast keltettek, 400 ezerrel többet, mint tavaly. Növekedett a csirke, a liba és a kacsa keltetése, illetve a kisállattenyésztőkhöz való kihelyezése. Az elmúlt években az igényt nem tudták kielégíteni, az idén azonban mindegyikből megfelelő mennyiség állt a vásárlók rendelkezésére. A keltetésre alkalmas tojásokat a termelőszövetkezeteknél, szakcsoportoknál, egyéni termelőknél és a mintaközségekben levő törzsállomány szolgáltatta. Üj gépek beszerzése révén tovább nőtt a keltetőállomások kapacitása is, pillanatnyilag több mint kétmillió tojást tudnak a gépekben egyszerre elhelyezni. Ez mintegy 500 ezerrel több, mint 1970- ben volt. A dunavecseí ÁFÉSZ négy darab 15 ezres, a hercegszántói Űj Élet Termelőszövetkezet 18 darab 10 ezres gépet helyezett üzembe. Ugyancsak az idén épült fel a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet új, termeskeltetője, ahol húsz, egyenként 10 ezer tyúktojást befogadó géppel folyik a keltetés. D. É. titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről: — megvitatta és elfogadta gadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentést. Jóváhagyta a településhálózat-fejlesztés tervét a megyei tanács vb Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága első témaként a harmadik ötéves tanácsi fejlesztési terv végrehajtásáról, s egyidejűleg a negyedik ötéves tervről tárgyalt A Tohai László terv- és dr. Borbély Lajos pénzügyi osztályvezetők által együttesen előterjesztett két beszámoló feletti vitában részt vett Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese is. Az 1975-ig terjedő időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzésekkel összefüggésben véleményt nyilUtazik a kollekció Az Alföldi Cipőgyár is felvonultatja termékeit a szeptember 17-én kezdődő szimferopoli kiállításon, ahol tíz napon át bemutatkozik Bács-Kiskun megye. A kecskeméti központú vállalat azt a kollekcióját küldi el, a krími testvérterületünk fővárosába, amelynek a modelljeiből jövőre 340 ezer párat exportálnak a Szovjetunióba. Jelenleg az idei szovjet megrendelések tételeit gyártják a kecskeméti üzemben. A szalagon a víkendcipők „futnak”, s ugyanezeket a modelleket csomagolják az asszonyok. (Tóth Sándor felvételei.) vánított az Országos Tervhivatal képviselője is. Mint mondotta: Bács-Kiskun megyét hosszú idő óta a kiegyensúlyozott, területileg cs ágazatilag egyaránt céltudatos fejlesztési politika jellemzi. A negyedik ötéves tervben foglaltak is egyeznek a központi célkitűzésekkel, ami ugyancsak örvendetes, mert biztosítéka a további egyenletes fejlődésnek. Egyidejűleg azonban egy sor figyelemre méltó észrevétellel is élt Szabó elv- társ. Például — a megyei tanács vb tervgazdasági bizottságához hasonlóan — észrevételezte, hogy a helyi tanácsok nem tervezték meg a gyermekvédő intézeti, a szociális otthoni, illetve az általános iskolás kollégiumi helyek megyeileg előirányzott számát, holott ez rendkívül indokolt lenne. A megyei tanács s°r°n következő ülésének előkészületei jegyében tárgyalva ismét a tervet, a végrehajtó bizottság jogosnak, reálisnak mondotta a tervgazdasági bizottság javaslatait. Mivel a kollégiumi helyek tervezését éppen a legnagyobb tanyavilággal rendelkező községek mellőzték, a vb kimondta: az érdekelt községekben szükséges újra megvizsgálni a lehetőségeket, s ha kell falugyűlések elé vinni a témát. Ülése további részében a megye településhálózatának fejlesztési tervéről, tárgyalt a vb. A településhálózat fejlesztésének koncepcióját tartalmazó kormányhatározat figyelembe vételével készült jegyei terv célja, mintegy 20—30 évre olyan irányelveket adni a fejlesztést szolgáló tevékenységhez — városrendezés, beruházások telepítése, a termelő erők terűleti munkamegosztásának alakulását befolyásoló tervezés és szabályozás stb amelyek betartása elősegíti a településhálózat célszerű, arányos és gazdaságos fejlesztését A terv annak érdekében, hogy a megye lakossága mindenütt a’szocialista társadalmi követelményeknek megfelelő ellátottságot élvezzen, a települések jelenlegi helyzetének elemzéséből kiindulva határozta meg a távlatban betöltendő szerepkörüket. Mint már ismeretes az országos településhálózat-fejlesztési koncepció Kecskemétnek felsőfokú központi, Bajának részleges felsőfokú központi szerepkört szánt. A megye többi városához hasonlóan £unszentanklosl és Kiskőrös községeket középfokú, Bácsalmást pedig részleges középfokú ellátást biztosító központtá fejlesztésre irányozta elő. A településhálózat-fejlesztés megyei terve a városokon és a városiasodó községeken kívül 28 alsófokú körzetközpontot határoz meg. E községek elhelyezkedése, a környező kisebb településekkel való jó közlekedési kapcsolatuk, s a jelenlegi fejlettebb ellátottságuk lehetővé teszi kisebb szervezőközpontokká történő fejlesztésüket. Az alsófokú központi szerepkör betöltésére alkalmas további 9 községnek (pl. Dunavecse, Izsák, Lajosmizse stb.) — jelenlegi fejlettségük, s viszonylag kevés áldozattal, leggyorsabban biztosítható fejlesztésük miatt — kiemelt alsófokú központi szerepet jelöl meg a terv. Négy olyan községet — Nemesnádudvar, Tass, Szalkszentmárton, Borota —, amelynek az alsófokú központhoz való kapcsolódása a nagy távolság, vagy a rossz közlekedési viszonyok miatt nem lehetséges, s így az alapfokú ellátást helyben kell biztosítani, a terv részleges alsófokú központtá javasolja szervezni. Végül az alsófokú központok által vonzott települések legalsó — falu — fokozatát jelentik azok a kisközségek, melyek szerepköre a helyileg kielégíthető igények biztosítására korlátozódik. A megyei településhálózat-fejlesztési terv további részében rögzíti ipar, a mezőgazdaság, a vasúti, közúti és víziközlekedés, valamint az energiagazdálkodás, s a szénhidrogén felhasználás fejlesztésének irányelveit. Megvitatása után a megye településhálózat-fejlesztési tervét jóváhagyta a végrehajtó bizottság, s egyidejűleg elismerését tolmácsolta a terv készítőinek: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Területrendezési Főosztályának, illetve a Városépítési Tudományos Tervező Intézetnek. Néhány megfelelő határozat hozatala mellett pedig utasította a megyei szakosztályokat, s felkérte a megye területén érdekelt, nem tanácsi irányítású szerveket, hogy az elfogadott településhálózatfejlesztési terv kategória- rendszerét és alapkoncepcióit irányelvként vegyék figyelembe a megyét érintő tervezések során. A végrehajtó bizottság ülése néhány bejelentés tudomásulvételével ért véget, & k Termelés és értékesítés A negyedik ötéves l ■ terv időszakában a megye élelmiszer-gazdaságában új fajták, termelési módszerek honosodnak meg, számottevően növekszik a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés. A tapasztalatok szerint a hozamok emelkedésével, a kínálat növekedésével nem tart lépést a feldolgozó ipar, a felvásárló kereskedelem. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt sok gyümölcsöt azért nem szüreteltek le a mezőgazda- sági üzemekben, mert nem tudták értékesíteni. Emiatt a termés jelentős része tönkrement. Hasonló gondok jelentkeznek más tekintetben is. Üjabban számos panaszt hallunk az állattenyésztő üzemektől. E bben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés a körzetek sajátosságainak megfelelően fejlődik. A bácskai területen kiemelt feladat a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztés fejlesztése, a Duna menti vidékeken a speciális növények, a fű- szerpaprika, a vöröshagyma korszerű termesztése kerül előtérbe, a Homokhátságon pedig nagyarányú erdő- és cellulóznyár-tele- pítés, vízrendezés, talajjavítás történik a következő években, azonkívül felújítják a szőlőültetvényeket is. Mindez egy sor feladatot is jelent a felvásárló vállalatoknak, az élelmiszeriparnak. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetői elmondják, hogy a raktárbövítések nem tartanak lépést a növekvő terméshozamokkal. p emény van arra, *» hogy Kecskeméten megépül egy ezervagonos hűtőház, amely javít a helyzeten. Bővíteni kellene a borpincék befogadó képességét is. Az előző tervidőszakban ugyanis nem valósultak meg maradéktalanul a fejlesztési elképzelések. A vágóállat és állati termék növekvő kínálata, a tenyésztési kedv feltétlenül indokolja, hogy a kiskunfélegyházi vágóhíd gyorsabb ütemben és a tervezettnél nagyobb arányban korszerűsödjön. Ezenkívül minél hamarább készüljön el Baján, az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és a húsipar közös vállalkozásaként a bácskai agráripari húskombinát. Ezenkívül sok kisebb vágóhídra van szükség. A jövő évtől 50 százalékos állami támogatást kapnak az üzemek ilyen vágóhidak építésére. Van már példa arra, hogy a szakosított sertésteleppel egyidqben az üzem megépítette a vágóhidat is. A mezőgazdasági üze- *" mek nemrég készi- j tették el középtávú terveiket. Elképzeléseik akkor valósulnak meg, ha az élelmiszer-gazdaság minden ágazata lépést tart a termelés várható fejlődésével. Ha a közgazdasági tényezők nem elég ösztönzőek, a termelés sem fejlődik a kívánt mértékben. A tervek készítésekor számos észrevétel, jelzés érkezett az illetékes minisztériumokhoz a tanácsok, a területi szövetségek közvetítésével. Ezek jelentős része arra figyelmeztetett, hogy a termelés biztonságát az értékesítés lehetőségei teremtik meg. K. S.
