Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! I VtPZ XXVI évf. 202. szám 1971. augusztus 28. SZOMBAT Árat 90 fillér \ I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I Megnyílt a vadászati világkiállítás Pénteken délelőtt ünne­pélyesen megnyílt a vadá­szati világkiállítás. A fel­lobogózott főbejáratnál egyenruhás erdészeti egye­temisták álltak sorfalat. A dísztéren fogadóbizottság várta a megnyitóra érkező vendégeket. Az ünnepi megnyitón részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a budapesti párt­bizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Tímár Mátyás és Va- lyi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Jelen volt az Elnöki Tanács és a kor­mány több tagja, államtit­károk, a társadalmi élet számos ismert személyisé­ge, a megnyitóra érkezett külföldi delegációk, a kül­földi pavilonok nemzeti megbízottai, valamint a budapesti diplomáciai tes­tület számos vezetője és tagja. A hivatalos ünnepséget szinpompás, látványos mű­sor előzte meg. Kilenc né­pi együttes három oldalról menettáncban vonult be a főtérre, majd a Magyar Néphadsereg központi ze­nekara előadásában fel­hangzott Weber „A bűvös vadász” című operájának vadászkórusa. A vadászati világkiállítás lombkoszo­rús emblémáját négy egyenruhás vadász hozta a térre, őket solymászok és kutyákat vezető vadászok menete követte. Léggöm­bök röppentek a magasba, majd bábolnai lovasok vo­nultak a főtérre. Ezután felhangzott a Himnusz, amelynek hangjai közben ezer galamb szállt a ma­gasba. Ezután dr. Dlmény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Dr. Dimény Imre ünne­pi beszéde végén felkérte az Elnöki Tanács elnökét a kiállítás megnyitására. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke lépett ezután a mikrofonhoz és bejelen­tette; „A budapesti vadá­szati világkiállítást ezennel megnyitottnak nyilvání­tom”. Ezután az Elnöki Tanács elnöke átvágta a kiállítás legnagyobb, központi pa­vilonjának bejáratát elzáró nemzeti színű szalagot. Ebben a pillanatban erdé­szek sortüze dördült el és megszólaltak a harsonák. A megnyitóra érkezett vendégek ezután a vadá­szati világkiállításon körsé­tára indultak. A vendé­geknek Földes László mi­niszterhelyettes, a vadásza­ti világkiállítás kormány­főmegbízottja mutatta be a látnivalókat. A világkiállítás díszcsar­nokában Szőke Mátyás, a kormányfőmegbízott he­lyettese, a MÉM kiállítási iroda igazgatója fogadta Losonczi Pált és a többi vendéget Ezt a pavilont végigjárva szinte dióhéjban összefoglalva kaptak átte­kintést az egész világkiállí­tásról, hiszen a magyar ábécé sorrendjében a hiva­talosan részt vevő vala­mennyi állam színes mozai­kokkal adott ízelítőt orszá­gának vadászati kultúrájá­ról és természetvédelméről. A sok érdekes látnivaló so­rában különösen megra­gadta a vendégek figyel­mét a tanzániai világre­kord elefántagyar. A ven­dégek nagy érdeklődéssel szemlélték a FAO vadvé­delmi kiállítási anyagát is. A Szovjetunió pavilonját B. M. Bogdanov nemzeti fejeztével a lovaspálya dísztribünjén foglaltak he­lyet és megtekintették a nagyszabású ünnepi mű­sort. A bemutatót lovas- harsonások menete vezette be, majd színpompás fel­vonulással csikósok érkez­tek s látványos produkci­ókkal szórakoztatták a megnyitó ünnepség részt­vevőit. A mozgalmas mű­sorban egyebek között nagy sikert aratott a Má­tyás király korabeli kosz­tümös vadászjelenet, amely­nek keretében „lovagi tor­nát”, íjász- és solymászbe- mutatót tartottak. A vadászati világkiállítás délután három órakor meg­nyílt a nagyközönség szá­mára. (MTI) Gromiko—Winzer-konzultáció MOSZKVA (TASZSZ) Pénteken a szovjet kül­ügyminisztériumban meg­beszélés folyt Andrej Gro­miko szovjet és Otto Win­zer NDK külügyminiszter között, alki konzultáció cél­jából csütörtökön érkezett Moszkvába. A külügyminiszterek esz­mecserét folytattak az európai béke és biztonság megszilárdításának kérdé­seiről, valamint a Szovjet­unió és az NDK kétoldalú kapcsolatainak időszerű problémáiról. Meleg, ba­ráti szellemiben folytatott tárgyalásukon kiderült, hogy nézeteik teljesen egyeznék valamennyi meg­vitatott kérdésben. RADIÓ- és TV- melléklet (5—6. oldal) Ü25P3U? T (7. oldal) Magasabb jövedelem Tizenhárom százalékkal nőtt az áruforgalom Fejlődött i hálózat Megyénk lakosságának pénzbevételei ez év első fe­lében meghaladták az or­Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Földes László miniszterhelyettes a kiállítás megnyi­tását követő percekben megbízott mutatta bei A látványos, 50 méter hosszú trófeafalat mintegy 150 vadfaj fej dísze ékesíti, s a tajga hangulatát idézte — a magnetofon közreműkö­désével — a felhangzó ka­kukkszó. A látogatók nagy érdeklődéssel tekin­tették meg a tajga, a sztyeppe és a Kaukázus állatvilágának ritkaságait, a több mint százféle va­dász- és horgászfelszerelési tárgyat és a természetvéde­lem tervszerű fejlesztésé­nek sokféle dokumentumát. szágos növekedési arányt, s a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest mintegy 17 százalékkal voltak maga­sabbak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az áruforgalom mutatói is az országos át­lag felett vannak. Mind az állami, mind a szövetkezeti szektort bele­értve, a megyei kiskeres­kedelem egészének első fél­évi áruforgalma a tavalyit jó 13 százalékkal múlja fe­lül. Ezen belül az élelmi- szerkereskedeem és a ven­déglátás 10, a vegyesipar­cikkek forgalma 20 száza­lék növekedést mutat. A ruházati kiskereskedelem ezeknél némileg szeré­nyebb. 6 százalékot kitevő növekedésről adhat számot. Tagadhatatlan tényként állapítható meg az ellátás javulása 1971 első félévé­ben. Legjelentősebb a javulás a hús- és hentesáru-ellá­tásban. A legtöbb gondot a sör okozta. annak ellenére, hogy nagyjából ugyanak A magyar vadgazdálko­dás kiállítócsarnokában dr. Tóth Sándor, a kormány főmegbízottjának helyette­se adott rövid tájékoztatót vadgazdálkodásunk helyze­téről. Ezt ábrázolja a csar­nok gazdag kiállítási anya­ga, sok tablója is. Magyar- országon mintegy 700 va­dásztársaság működik. Egy vadászra 350 katasztrális hold vagyis meglehetősen nagy terület jut. Jelenleg 36 000 szarvas, 160 000 őz, 15 000 vaddisznó, 2500 dám­szarvas, 2000 muflon, más­fél millió fácán, 900 000 nyúl, 700 000 fogoly tenyé­szik hazánk szabad terüle­tein. Ezután a vendégek sorra látogatták négy világrész kiállítóinak csarnokait és bemutatóit. A körséta be­Egy hét múlva paprikaszüret Ebben az esztendőben öt és fél ezer holdon vetettek, illetve palán'táltak fűszer- paprikát Bács-Kiskun me­gyében. E terület termésé­nek döntő többségét a Ka­locsa vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat dolgozza fel, amelynek kör­zetében egy hét múlva kez­dődik a szüret. A húszna­pos esőtlen periódus, amely 70 év alatt tizenhatszor for­dult elő. s amit az idén még az is súlyosbított, hogy egy héten keresztül 33 fo­kon felül volt a hőmérsék­let, csökkentette a termés- kilátást a Duna menti táj­körzetben is. Kalocsán egyelőre a sze­zon előtti kép fogadja a lá­togatót. Vöröshagymával telt zsákok, ládák sorakoz­nak a gyárudvaron. Mi­vel évről évre csökken a fűszerpaprika területe, s ennek következtében a fel­dolgozásra kerülő termés mennyisége is, a vállalat különféle szárítmányok ké­szítésével igyekszik meg­hosszabbítani a gyártási idényt, gazdaságosabban kihasználni a műszaki fel­szereléseket. Az idén már negyedik esztendeje annak, hogy vö­röshagyma szárításával foglalkozik a gyár. A tava­szi hónapokban kaprot szá­rítottak, június vége óta pedig vöröshagymát dol­goznak fel az eredetileg fű- szerpaprika szárítására ké­szült üzemrészben. A termés átvételére, fel­dolgozására nagyon gondo­san készültek fel Kalocsán. A gyár nyersanyagforgalmi osztályán Matos Istvántól kapott tájékoztatás szerint mind a nyolc megyei átve­vőhelyen idejében rendbe­hozták a műszaki eszközö­ket, hogy a 63 gazdaság 5645 holdas szerződött te­rületéről az elkövetkező he­tekben zökkenőmentesen tudják a termést felvásá­rolni. A 6700 holdas fajszi öntözőfürt négy gazdasága félkész állapotban, a többi szövetkezet pedig csövesen szállítja a fűszerpaprikát. Az előző esztendőkben for­dultak elő panaszok a ter­més átvételénél. Az idén a gyár igyekszik a legrugal­masabban megoldani a paprika felvásárlását és az előírásoknak megfelelő mi­nősítését. Az 1971-es esztendő az új paprikafajták vizsgája is volt. A szélsőséges idő­járást a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai osz­tályának determinált fű­szerpaprika-jelöltjei, illető­leg államilag elismert faj­tái viselték el a legjobban. Sajnos, ezekből 1971-ben mindössze félezer holdra jutott még szaporítóanyag. Ahol az öntözésre lehető­ség volt, és szakszerűen pótolták az elmaradt csa­padékot. ott lényegesen jobb termés várható. Bár a gyár szakembereinek a becslései a jövő hét köze­pére fejeződnek be, annyi máris megállapítható, hogy a hartai Űj Élet Tsz-.ben rekordtermésre van kilátás. & A. kora mennyiség került po­harakba. mint tavaly ilyen­kor. Némileg ellensúlyoz­zák ugyan az akadozó sör­ellátást, de nem jelentenek maradéktalan megoldást az üdítő italok sem. Feltétlenül az igények növekedése játszik szerepet abban, hogy az építőanya­gok közt mindig akad egy­két „kritikus” cikk. Míg tavaly a cement, most a falazóanyag megy hiánycikk számba. Ez utóbbiból a múlt évi­vel azonos — több mint 31 millió téglaegységnek meg­felelő — mennyiség került forgalomba, de a kereslet ezt is meghaladta. Egynémely cikk vásárlá­sát viszont szinte törvény­szerűen halogatják a fo­gyasztók. Ez a helyzet a tüzelőanyagot illetően, amelyből elegendő a kész­let és a választék, a TÜZÉP-telepek „ostroma” mégis az év utolsó negye­dében várható, amikor vi­szont a kevés szállítóesz­köz okoz majd gondot. Ami a divatcikkeket il­leti: az idők folyamán tö­megdivattá vált a mini, s az igényeket csak nehezen tudta kielégíteni a kereske­delem. Az azóta feltűnt maxi- és midiholmik irán­ti kereslet ezzel szemben — még ha könnyebb, nyá­ri anyagból készültek is — jóval mérsékeltebb. Bács-Kiskun lakói csak­nem 1200 személygépko­csit vásároltak, s ez 61 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló időszak forgalma. A motorkerékpárok keres­kedelmi forgalma 23, a ke­rékpároké 15 százalékkal nőtt. Érdekes jele az igények, és az ízlés változásának, hogy a nemrég még a for­galom négyötödét kitevő hagyományos kályhák he­lyére napjainkban az olaj- kályhák léptek. Most ezek teszik a kereskedelmi for­galom 80 százalékát. Néhány nagy üzleti egy­ség — a kecskeméti Alföld, illetve a Halasi Áruház — megnyitásával jelentősen bővült az elmúlt félévben Bács-Kiskun megye kiske­reskedelmi hálózata. Az említettek mellett is szá­mos kisebb-nagyobb bolt elkészülte és forgalomba lépése jelzi a javulást, vall az egyenletes fejlődés mel­lett, _ J. T. (

Next

/
Thumbnails
Contents