Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
1971. augusztus 24, kedd 5. oldal L'V; =u*rTr^ „Az jó hamar lovak“ A nyelv változik, fejlődik. Gyarapodik a szókincs, sőt a nyelv történetét tekintve változik a nyelvtani szerkezet is. Még a kialakult szófajokban sincs állandóság. A szavak átcsaphatnak más szófa- jokba is, így kettős szófaj úakká válnak, vagy az alapszó jelentésének teljes megváltozásával új szófajokba kerülhetnek. Nyelvünk egyik ősi sajátsága az igenévszók, vagyis az igefőnevek kialakulása. Ilyenek a les, fagy, nyom, vész. Ezek a szavak főnevek, de egyúttal igeképző nélkül is igei jelentésűek. „Odakint nagyon fagy.” „Nagy fagy volt az éjjel.” A fagy az első mondatban ige, a másodikban főnév. A sodor és nyit is egyaránt lehet főnév és ige. (A folyó sodra. Az ár sodorja a házakat. A dolog nyitja. Ajtót nyit.) Vannak főnév-melléknév és főnév-határozószó ket- tősségű szavaink is. Az előbbiekre említsük meg hideg és puszta, az utóbbiakra reggel szavunkat. (Nagy a hideg. Hideg idő van. Kilovagolt a pusztába. A puszta földön fekszik. Szép reggelre ébredtünk. Reggel korán keltünk.) A szófaji változások közül a főnevesülésre, vagyis főnévvé válásra ipar szavunkat idézhetjük. Eredő* leg melléknév volt ipar- kr szorgalmas jelentéssel később kapta mai főnévi jelentését. A vadon eredetileg határozóragos szó volt. később melléknév, ma már főnév. Rokon szavunk eredete szerint haté 'ozószó (Rokon vagyon a nyár, vagyis: közel van a nyár.) Később közeli jelentéssel melléknév lett, maid családi kapcsolatban álló személy jelentésű főnév. Ragozott igealakok is fő- nevesülhettek. Nefelejcs és rikkancs szavunkban érezzük a felszólító alakot (no felejts!, rikkants!). Az első virégnév lett. A második tehénpásztor, éjjeliőr jelentésű nyelvjárási szó. Mai utcai újságárus jelentését a XX. szásadban kapta. A melléknévvé válásra is van néhány érdekes példánk. A tudatlan szó régen határozói jelentésű volt (tudatlan . cselekedte a rosszat), ma már melléknév. A fiatal szó eredeti jelentése növényi sarjadék volt. Ravasz szavunk is eredetileg főnév volt róka jelentéssel. A ravasz ember tehát róka (rókatermészetű) embert jelent. Igenevek is mellékneve- sültek. Ha forró vízről beszélünk, nem a forrásban levő vízre gondolunk, mint ahogyan a kopott és fáradt sem igenév már, hanem tartós állapotot kifejező melléknév. A szavak igésülésére legyen példa a szabad melléknév és a nincs módosító szó. Az előbbinek ma már igei alakjai is vannak (Szabadjon elmondani. Szabadna kémem). Mivel a nincs gyakran szerepel állítmányként a van ellentéteként, a régi vagyon, vágynak (van, vannak) mintájára korán felvett igei személyragokat (nincsen, nincsenek). A határozószóvá válásra megemlíthetjük a nap utótagú összetett főneveket (holnap, tegnap). Késő igenevünk melléknévvé lett (késő bánat), fokozott alakja pedig határozószóvá (később érkeztünk). Hamar határozószavunk is gyors jelentésű melléknév volt régen, azért beszélt a végvári vitéz Balassi Bálint is „az jó hamar lovak”-róL Kiss István Paraszténekkarok hangversenye Baján A 111. Duna menti folklórfesztivál keretében első ízben találkoztak és adtak közös hangversenyt az ország legjobb parasztkórusai pénteken a Bajai József Attila Művelődési Központban. A rendkívül hosszú, mind a szereplőket, mind a hallgatók figyelmét alaposan próbára tevő találkozón 17 együttes lépett fel. Két megszívlelendő szervezési tanulságot mindjárt elöljáróban elmondhatunk. Először is ilyen sok együttest felvonultató hangversenyt korábban kellett volna kezdeni: ha 11 helyett — tegyük föl — 9 órakor kezdődött volna, úgy sem az ebédszünetet, sem a délutáni programot nem zavarja meg. Másrészt szigorúbban kellene venni a szereplő csoportok műsoridejének pontos betartását. A bemutató színvonala igazolta a kezdeményezést és mindenképpen meghaladta a fesztivál magyar táncegyütteseinek átlagos teljesítményét. Maga a „parasztkórus” fogalma többfélét is jelent. Ezen a hangversenyen legalább két, jól elkülönülő kategóriát figyelhettünk meg. Egyikbe azok a kisebb létszámú éneklő csoportok — „Röpülj páva” körök — tartoznak, melyek hagyományos módon énekelnek népdalokat, egyszólamban és többnyire karmester nélkül. A másik oldalon a megszokott értelemben vett énekkarok állnak, melyeknek tagjai falusi, túlnyomó- részt mezőgazdasági dolgozók, műsorukban pódiumszereplésre felkészített, több szólamú művek is szerepelnek, ez alkalommal — a fesztivál követelményeinek megfelelően — elsősorban népdalfeldolgozások. A két kategória nem fejlődési fokozatot jelent, hanem jellege szerint más és Bezárt óvodák Kiskőrösön Bezárt egy százhúsz személyes óvoda Kiskőrösön. Nem most, hanem még júniusban. Nagyjából az iskolai év végeztével. Az épület megérett a tatarozásra, felújításra, egyúttal a megnagyobbításra is — a munkák elvégzése után 30 férőhellyel növekszik az elhelyezési lehetőség. De — jó esetben! — csak október közepétől kezdődően. A szerződésben megjelölt átadási határidő ugyanis nem tesz lehetővé korábbi nyitást. És most már előállhatunk az amúgy is kézenfekvő kérdéssel: mi lesz, illetve mi van a százhúsz óvodás korú gyerekkel. Az óvoda bezárása után, ideiglenes jelleggel, az iskolai napközibe» kaptak helyet. A szülők úgy számoltak, hogy a itanííási idő kezdetére elkészül az óvoda. Korai volt a reménykedés, s ráadásul augusztus közepén a napközit is ki kellett üríteni, az éves nagytakarítás, meszelés „megejtése” végett. Végeredményben minden „tervszerűen” alakult, csak éppen a gyermekek elhelyezéséről nem történt gondoskodás ... Ügy tűnik, mintha ők egészen mellékes szerepet játszanának az óvoda körüli huzavonában. És hogy a zűrzavar teljes legyen, és hogy a baj ne! sebb vállalkozásnak tűnik. járjon egyedül: a járási székhely egy másik, negyvenszemélyes óvodája is bezárt a hónap közepén. Méghozzá hatósági utasításra, minthogy a szennyvízszikkasztó berendezés nem kielégítően működik, s ezért az óvoda udvarán uralkodó állapotok — hogy úgy mondjuk — a minősítés szintjén aluliak. A helyi tanácsi szakigazgatás illetékesei hellyel-közzel berzenkednek is a KÖJÄL- ellenőrök rigorózussága miatt, s ez kétségtelen kisebb fáradsággal jár, mint a megfelelő állapotok és a minimális egészségügyi feltételek megteremtése iránt teendő intézkedések. A helyzet okai, következményei többféle tűnődésre késztetnek. Az amúgy is szűkös kiskőrösi óvodai kapacitás, szinte egyik napról a másikra, a korábbinak kétharmadára zsugorodott. S az évnek egy olyan szakában, amikor a földeken, a szőlősparcellákon is legsűrűbb a munka, amikor minden mozdulni tudó munkáskézre duplán volna szükség. Ahol van a közelben nagymama, ott valahogyan még áthidalható a helyzet. De ahol nincs, ott a gyermekről való gondoskodás lényegesen költségeVagy pedig magukra hagyják a hat éven aluliakat? Ilyesmire a szülők legtöbbje nem képes ... Nem kívánjuk mentegetni a nagyközségi tanácsi vezetőket, illetőleg a korábbi járási illetékeseket, de az igazság az, hogy ők maguk is kellően érzékelik a helyzet szorítását. Kiskőrös természetes szaporodása hosszú évek óta fölözi az országos átlagot, ám az óvodai helyek bővítésében lényeges lépés soha nem történt. Toldozgatásra-fol- dozgatásra volt csak mód, átalakítgatásokra, mert ezeket megússzák százezrekből, az új óvodák viszont milliókba kerülnének. S még a százezrek is vékonyan csordogálnak, ha a legújabb nemzedék fogadásáról, elhelyezéséről van szó. Igaz, a jövő kilátások biztatóak; épületvásárlások, további átalakítások vannak folyamatban, a helyi üzemek dolgozói ún. „óvodai műszakokat’', illetve egynapos keresetet ajánlottak fel orré a célra, s az ilyenfajta kezdeményezés egyértelmű dicséretet érdemel. Mégis, a jelenlegi súlyos helyzet láttán, előto- lakszik a V'' ’és: Nem lehetett volna már korák ban?..c —ni —el más. A televíziós vetélkedő nyomán szinte országos mozgalomszerűen alakult „Röpülj páva” körök a hagyományos népdaléneklésnek, a népi kultúra életben tartásának fontos hivatását töltik be. Számos ilyen csoportnál valóban a hagyomány folytonosságának, a népdaléneklés otthonról hozott természetességének voltunk tanúi (Kartali asszony kórus), ami nemegyszer látványossággal, jó értelemben vett hatásossággal párosult (göllei és gyöngyöspatai „Röpülj páva” kör). Nem ilyen egyszerű azoknak a csoportoknak a dolga, amelyekben a tagok többsége a népdalokat nem szájhagyomány útján elsajátított, hanem megtanult anyagként énekli. Ezek gyakran túlzott tempókkal, mesterkélt dinamikával és más efféle — a magyar népdal szellemétől jobbára idegen — előadói „fogásokkal” élnek. A megoldás az, ha nemcsak a dalokat, hanem a hiteles előadásmódot is megtanulják a hagyományokat híven őrző és folytató énekesektől. Ha egyik-másik „Röpülj páva” kör „kinövi” eredeti célját és képessé válik a több szólamú éneklésre is — elsősorban egyszerű, de értékes népdalfeldolgozások előadására —, természetesen követheti ezt az utat is, de elsődleges hivatása továbbra is a hagyományos dalkincs és előadásmód ápolása és terjesztése marad. A legjobb paraszténekkarok viszont főleg több szólamú feldolgozásokban szólaltatják meg a népdalokat. Énekelnek mást is: madrigálokat, más népek dalait, tömegdalokat — nagyon helyesen, hiszen ez az énekesek zenei érdeklődésének és stílusisme- retfének bővüléséhez vezet. Maga a népdalfeldolgozás is más műfaj: több szállal kötődik a műzenéhez, ezért előadásmódja is szükségképpen más, mint a hagyományos egyszólamú éneklésé. Itt az a sajátos követelmény adódik, hogy a műzenei hangvételen át is érvényesítenie kell a kórusnak a népdal eredeti világát. Nem könnyű feladat, de hallottunk ezen a téren is sikeres megoldásokat, például a Tóvári Lajos vezette Szentgáli ÁFÉSZ városlődi vegyeskarának műsorában. Fellépett a hangversenyen két élvonalbeli paraszténekkar is: a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz férfikara és a hajdúszováti szövetkezetek Kodály-ének- kara (vezényelt Engi István, illetve Szathmári Károly). Mindkettőnek jelentős érdemei vannak a magyar kóruséletben, ezt számos kitüntetésük is bizonyítja. A műsor végén való szereplésük mintegy a pa- perspektívát jelképezte. Megyénk példát mutatott a nagyszabású énekkari találkozó létrehozásával. Sajnos, csak ezzel, e nép- művészeti hagyományokban gazdag területet ugyanis csupán egyetlen énekkar képviselte a hangversenyen: a Nagybaracskai Parasztkórus. A fiatal együttes biztató indulása legven buzdítás a népdal - mozgalom kibontakozására 1 megyénk más helységei- 1 ben is! Körber Tivadar Könyvterjesztés falun Móra, Petőfi a vasboltban Furcsán nézne rám az a 8—10 éves kecskeméti gyerek, akitől megkérdezném: hol vásárolhatunk könyvet. Még talán csúfolódna is válaszában — ugratásnak vélve tudakozódásomat — és a — ruhásboltba irányítana. A városokban és néhány nagyobu településen a legapróbbak is tudják, hogy Móra, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Petőfi műveit a könyvesboltokban árusítják és az érdeklődők ott vehetik meg a különböző szakkönyveket is. A megye majd száz községében azonban egyelőre nincs mód kizárólag vagy főként nyomtatott betűt árusító üzlet fenntartására. Szükségmegoldásként, a falu kulturális felemelése érdekében határozták él a szövetkezeti kereskedelem megyei vezetői — összhangban az országos törekvésekkel —, hogy egy-egy iparcikkboltot vagy élelmiszert árusító üzletet bíznak meg a könyvek népszerűsítésével, terjesztésével. Milyen eredménnyel, színvonalon dolgoznak ezek az alkalmi könyvesboltok: erről számolnak be az alábbiakban tudósítóink. Vaskút A múlt évi forgalomról az üzletvezető nem tudott felvilágosítást adni, mivel ő csak az idén vette át az üzletet. Jelenleg mintegy 350 kötet található a polcokon. Mivel a keresettebb művek több példányban sorakoznak az üzletben, a választék meglehetősen kicsiny. Vaskú- ton e pillanatban 85 féle mű áll a vásárlók rendelkezésére. József Attila-, Illyés Gyula-kötetet hiába keresünk. Petőfitől, Arany Jánostól, Móricztól 2—2 kötetnyi a raktár- készlet. Az üzlet dolgozói elfoglaltságuk és másirányú szakképesítésük miatt sajnos nem nagyon tudnak könyvpropagandával foglalkozni. Itt az inggombtól a szőnyegig minden megtalálható. összesen ketten dolgoznak itt és a könyvvel, csak mint a kereskedelmi forgalom tárgyával törődnek, amin nem csodálkozhatunk. Amíg a körülmények nem változnak meg, szakszerű könyvterjesztésre nem számíthatunk. Vad Erzsébet Hajós Gál Ernővel, a hajósi ÁFÉSZ főkönyvelőjével ezúttal nem a szövetkezet pénzügyi helyzetéről beszélgettünk, hanem a könyvekről, ő ugyanis a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat helyi bizományosa. Ebben a minőségben is sok teendője akad — hiszen az ötezer lakosú nagyközségben nincs könyvesbolt. — De azért van könyvárusítás? — Természetesen. A nyári hónapokban egy üzletben, jelenleg az önki- szolgáló élelmiszerboltban lehet könyveket vásárolni. Télen három boltban foglalkoznak a szellemi szükségletek kielégítésével. Az érdeklődők rendszerint 150 —200 kötetes állományból válogathatnak. Ezt a mennyiséget állandóan cseréljük, kiegészítjük a legújabb kiadványokkal. — A raktárkészlet? — Mintegy húsz százalék mesekönyv, a többi mezőgazdasági szakirodalom. Ez persze nem jelenti azt, hogy másfajta könyveket nem lehet vásárolni. Megrendelés alapján bármilyen kiadványt vagy sorozatot beszerzünk. Az állandó előfizetők jelentős hányada, főként a mai magyar széppróza iránt érdeklődik. — A forgalom nagysága? — Évente átlagosan 12 —13 ezer forint értékű könyvet adunk el. Az elmúlt évekhez viszonyítva három-négyezer forintos emelkedés tapasztalható. Az idén különösen jó eredményre számítunk, ugyanis már eddig több, mint 15 ezer forintnyi olvasnivalót adtunk a vásárlók kezébe. — Igények? — Az eddigieknél jóval többet kellene foglalkoznunk a könyvek propagandájával, az irodalom iránti érdeklődés felkeltésével. Ezt a fajta igényt tapasztaljuk leginkább. Tudomásom szerint már két éve nem volt Hajóson író—olvasó találkozó. Ezen is változtatnunk kell. A másik jogos kívánság, hogy a szövetkezet nyisson könyvesboltot. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy rövidesen új áruházat építhetünk a községben, s benne külön részleget tervezünk a könyvek számára — mondta befejezésül Gál Ernő. Szabó Attila A jövő szerdán: Tanévnyitó ; Befejezéséhez közeledik az idei nyári vakáció. A pedagóguskollektívák tagjai már kedden „bevonulnak” az iskolákba, hogy elvégezzék a tanév-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat. Ugyancsak augusztus utolsó hetében tartják meg — az igazgató által megjelölt napon — a tanévnyitó értekezletet mind az általános, mind a középiskolákban. A javító- és osztályozó vizsgákat — az előző évek gyakorlatának megfelelően — szintén a héten bonyolítják le. Az a diák, aki a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja.. A javítóvizsgákat követően, a tanévnyitó ünnepség előtti napon, augusztus 31-én lesznek a pótbeíratások. A tanévnyitó ünnepségeket országszerte szeptember 1-ón rendezik. (MTI>
